Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-08 / 56. szám
1977. március 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 v MEGMARADT TEHÁT a nagy kérdés, mi a haszna az ELZETT-gyár sátoraljaújhelyi üzemében évek óta folyamatosan tartó és igen sole munkával járó munkásérlé- kelésnek? Szilágyi László, a gyári párlvezetőség titkára a legszorosabban együttműködik' a gyár személyzeti osztályával. A feladatot közösen végzik, s az eredményeket, a tenni, valókat is közösen értékelik. Tevékenységükről már számot adtak a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság ülésén is. Azt előre kell bocsátani, hogy ilyen fajta munkához nehezen kezdhetne hozzá egy olyan nagyüzem, mint például az LKM vagy az ÓKÜ. Hatalmas adminisztrációs apparátust igényelne, s egyelőre el sem lehet képzelni, hogyan oldhatnák meg. Az ELZETT is csak néhány telephelyén vezette be a módszert, s ilyen formán még értékelésre váró kísérlet az újhelyi tevékenység. — Ha egybevetem a nálunk zajló munkásértékelés anyagát a tagkönyvcsere során folytatott beszélgetésekkel, akkor nyugodtan mondhatom, hogy hatalmas meny- nyiségű, alapos információval rendelkezünk — mondja Szilágyi László. — Mi a haszna? Rengeteg! Kezdjük az elején. Azokban az üzemekben, ahol ezt a munkát befejezték, igen jó a munkahelyi közérzet. Minden szóba került, . ami feszítő gond volt, s' azok zöme rendeződött. Gondolok itt a munkakörülmények javítására, a munka- szervezési kérdésekre, amelyekhez sok hasznosítható, azóta bevezetett javaslat hangzott el. Ha* a dolgozó tudja, hogy a munkahelyén nemüsak egyik tagja a közösségnek, hanem az ő munkájára konkrétan szükség van, hogy a jövőben is számítanak rá, altkor nem megy el olyan könnyen az üzemből. Az MSZMP programnyilatkozatában ez áll: — Szocialista társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Vezető szerepe a szocializmus építésének időszakában mindvégig megmarad, társadalmi befolyása tovább erősödik. Növekszik politikai felkészültsége, általános és szakmai felkészültsége ... új igények és képességek is kifejlődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folyamatok irányításában, a közéletben, a közügyek intézésében ... ITT ÁLLJUNK is meg, mert megközelítettük az igen munkaigényes, úgynevezett felmérés gyakorlati hasznát. A munkásokat fel kell készíteni annak a fontos feladatnak ellátására, amelyet a párt rájuk bíz. Fel kell készíteni olyan helyeken is, mint Sátoraljaújhely, ahol hagyományos, nagy gyakorlattal, szervezeti tapasztalattal rendelkező munkásrétegről még aligha beszélhetünk. Az üzem azonban ott van a városban, a környékről ösz- szejölt embereknek még munkássá kell válniuk, hogy az osztály egyenrangú tagjai legyenek. Ezt a munkássává- lási folyamatot rendkívül jól segíti az ELZETT módszere. Utaljunk csak most visz- sza mégegyszer a munkásértékeléshez összeállított szempontok egyikére: „Szakmai tudása, emberi magatartása, fejlődőké p e s s é g c, politikai meggyőződése alapján alkalmas-e kádertartaléknak, ha igen, milyen szakterületen?” A párlvezetőség titkára el. mondotta, hogy a beszélgetések során a korábban ösz- szeallított kádertartalék állomány lényegesen módosult.. A legszembetűnőbb az, hogy ez az állomány általában bővül. Közelebbről megismerve az embereket, sok pozitív, értékes tulajdonságuk került felszínre. Különösen jó hatása van a beszélgetéseknek a fiatalok körében. Nem egyszer fejeződött be úgy az eszmecsere, hogy két-három év múlva visszatérnek egy-egy embernél bizonyos témákra. Sátoraljaújhelyén és a járásban, ha valahol munkáskáderre van1 szükség, saját embereikkel oldhatják meg. Az ELZETT betölti azt a szerepet, amit minden olyan közigazgatási terület várhat a kihelyezett üzemektől, ahol eddig ipari létesítőié nem volt. Most már csak az kell, hogy valóban éljenek is a lehetőséggel, mert az a biztosíték rá, hogy a jól induló munkásértékelés nem laposodik el, nem lesz bürokratikus. MINDEN ELISMERÉST megérdemelnek azok az alapszervezeti párttitkárok, művezetők, akik már negyedik éve lelkiismeretesen, őszinte lelkesedéssel végzik ezt a munkát. Adamovics Ilona Kísérletek a Textilipari Kutató Intézetben. A Textilipari Kutató Intézetben többek között technológiák fejlesztésével, s új gépek kipróbálásával foglalkoznak. A kötő-hurkolóipari kísérleti üzemben új technológiák, új típusú fonalak feldolgozásával és új, korszerű gyártmányok kifejlesztésével kapcsolatos kísérletek folynak. Épül a Ív-központ Osztankinóban már megkezdték az l!)!10-as olimpiai adások műszaki központjának építését. Az új1 központ 20 televízió- és 100 rádió- program létrehozását teszi majd lehetővé. A televízióprogramokat földi és műholdas reléállomások fogják továbbítani a Föld valamennyi kontinensére, mintegy 2 milliárd néző számára. A nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezet is csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett csepeli felhíváshoz. Vállalták, hogy az 1975. évi eredményekhez viszonyítva búzából 110 vagonnal, zöldségféléből 80 vagonnal termelnek többet, az egy tehénre jutó tejtermelést ez évben 500 literrel növelik, ezzel összesen 1300 hektoliterrel adnak több tejet a népgazdaságnak. A felajánlás mögött egy nehéz, de eredményekben is gazdag esztendő áll. A termelőszövetkezet a rossz adottságú gazdaságok közé számít, amit befolyásol ások lejtős terület, az erős széttagoltság és a nagy távolságok. Ennek ellenére az elmúlt esztendőben a rossz időjárási körülmények között is eleget tettek a vállalt kötelezettségeiknek. Búzából például hektáronként közel négy mázsával termeltek többet a tervezettnél/ Igen szép eredményt értek a zöldségtermesztés területén is. hiszen ez az ágazat közel hárommillió forint bevételt hozott a tsz-nek. Az állattenyésztésből pedig kiemelésre méltó a baromfikeltető munkája, ahol a tervezeti bevételt két és félmillió forinttal szárnyalták túl. A szövetkezet összes árbevétele 1975-ben több mint 55 millió forintot, 1976-ban több mint 72 millió forintot tett ki, és 1977-re további nagyméretű növekedést terveztek be. Nagyon jól alakult az egy főre eső termelési érték. 1976-ban 37 682 forinttal több jutott egy főre. mint az előző esztendőben. A háztáji gazdálkodás jelentőségének előtérbe kerülése a Bánvölgye Termelőszövetkezetben is szép eredményeket hozott. A tervezett mintegy tízmillió forintnyi bevétel több mint a duplájára . alakult. A tsz-en keresztül 3 és fél millió liter tejet, 32 darab hízómarhát, 87 hízósertést és 475 mázsa zöldségfélét értékesítettek a tagok. A tsz a beruházásokra hétmillió forintnál többet költött az elmúlt évben. Az 1977. évi tervben több mint tízmillió forint beruházás szerepel, amiből építésre I millió nyolcvanezer forint, meliorációra kétmillió forint és a gépesítettség fejlesztésére 7 millió 104 ezer forint jut majd. A népgazdasági elvárások figyelembe vételével ebben az esztendőben a Bánvölgye Termelőszövetkezetben is a .nagyobb munkafegyelem, a tartalékok jobb kihasználása, a szervezettebb munkavégzés, a vezetés színvonalasabbá tétele a cél. Ehhez megvan az akarat, es ahogy azt Szar bon György, a termelőszövetkezet elnöke is kijelentette: az anyagi és szellemi erők további ió együttműködése, összehangolása minden tsz- tag és alkalmazott előtt egyértelmű követelmény. isy tudják majd elérni a magasabb zöldségtermesz.tési, szántóföldi növénytermesztési és állattenyésztési eredményeket. — szendrei — Ki Hegyi tarka A boldogkőváraljai Hunyadi János Termelőszövetkezetben a szarvasmarhatartás fejlesztését tűzték célul. A 15 millió forintért létesített 316 férőhelyes telep mellé 130 hektáron telepítettek gyepet. Az állattenyésztés legolcsóbb takarmánya, nemcsak a tejtermelés gazdaságosságát szolgálja, hanem tervezésénél számításba vették a következetes tenyésztői munka feltételeit. A jelenlegi meglehetősen közepes, évenként és tehenenként 2550 literes tejtermelést úgy tudják növelni, hogy a meglevő magyartarka állományon fajtaátalakító keresztezést végeznek. A választás a hegyi tarkák közé tartozó osztrák pirostarkára esett, adottságait ezzel a fajtával lehet legjobban kihasználni. De a biztos és növekvő tejtermeléshez olyan körülményeket kellett teremteni, ahol az állat „otthon érzi” magát. Az intenzíven művelt gyepi az év nagy részében ezért jelenti a fejlesztés alapját. A korszerű szakosított telepen kívül a hizlalás elavult épületekben színekben, pajtákban folyik. A közeljövőben viszonylag kis költséggel ezeknek a gazdasági épületeknek . átalakításával, a tartásnak megfelelő férőhelyeket képeznek ki, ahol továbbra is hagyományos módszerekkel nevelik az állatoötféle fúrási műveletre képes, műszakonként 160 alkatrészt is megmunkál a korszerű célgép, a MEZŐGÉP encsi gyárában. a kor követelményeinek megfelelően az energiaigény évről évre nő. A fogyasztás 15 évenként a duplájára emelkedik. Ezen belül a villamos energia felhasználása 10 évenként éri el ugyanezt a szintet. E nagy volumenű — mondhatni — ugrásszerű „felfutásnak” a feltételeit megteremteni csak előrelátó tervezéssel, a hazai források és lehetőségek maximális kiaknázásával s olyan nemzetközi együttműködés kialakításával lehet, amely minden időben s minden körülmények között kiállja a próbát. Hazánk energiatermelése — a kedvezőtlen nemzetközi változások ellenére — kiállta ezt a próbát. Az ország energiaellátásában a múlt esztendőben nem volt fennakadás. Energiahordozókból a belföldi felhasználás a múlt évben 268 petakalória volt. (Egy petakalória megfelel 100 ezer tonna kőolaj, vagy 250 ezer tonna barnaszén hő- egyenértékének.) A felhasznált mennyiség mindössze 4 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Ez a többlet természetes igénye volt a népgazdaságnak, hiszen időközben egy sor új beruházás készült el, ahol megkezdődött a termelőmunka. Ehhez pedig energiára volt és van szükség, amit az energiát termelő és szolgáltató vállalatok maradéktalanul ki is elégítettek. Ide tartozik, hogy a belföldi energiafelhasználás több mint 20 százalékát fűtési célokra használta fel az ország, ami azt jelenti, hogy a fogyasztási csúcs a téli hónapokra alakult ki. Előzetes számítások szerint ebben az évben — az előző, tehát az 1976-ban mért fogyasztáshoz képest — 4 százalékkal növekszik az energiaigény, aminek kielégítését 53 százalékban hazai forrásokból, míg 47 százalé- ; kát behozatalból biztosítja a * népgazdaság. A z energiaellátásban ahhoz, hogy az egyensúly szilárd és évről évre tartós legyen, kiemelkedő szerepük van a különféle energiatermelő ágazatoknak, amelyekben Borsod megyének vagy úgy mint termelőnek, vagy úgy mint fogyasztónak, felhasználónak jelentős szerepe van. S miután napjaink törekvése a hazai energiaforrások kihasználása (ez egyébként világjelenség), erre épül a rendelkezésre álló anyagi és szellemi kapacitások hasznosítása, illetve továbbfejlesztése. E tekintetben különösen nagy jelentősége van a szénbányászatnak, amely ma a reneszánszát éli. Az eocénprogram megvalósítása nemcsak a még feltárásra váró szénvagyont jelenti, hanem azt is, hogy e folyamatban minél korszerűbb módon, minél hatékonyabban, a távlati tervekhez igazodva történjék a legapróbb beruházás. fejlesztés, bármilyen intézkedés. Országosan igen figyelemre méltó eredmények tanúi lehetünk. Tavaly több mint 25 millió tonna szenet, termelt a bányászat, amiből 350 ezer tonna volt a terven felül adott mennyiség. S ami a kor követelménye: évről évre nő a gépesítés színvonala. Nagyiramú fejlesztés tanúi lehetünk, hiszen csak ebben az évben 660 millió forintot fordít a népgazdaság a szénbányászat fejlesztésére. S ebből a borsodi üzemek sem maradnak ki. Már csaknem befejeződött Szeles III-as akna és folytatódott Tervtáró bővítése. Tervszerűen haladnak a putnoki bányaüzem rekonstrukciós munkálatai, ami ha befejeződik, lényegesen megnövekszik a föld alatti szállításban a kapacitás. A 660 milliós állami nagy- beruházásokon túl — országosan — 2.5 milliárd forintot fordítanak vállalati beruházásokra. ami a műszaki fejlesztés színvonalának a növelését van hivatva elősegíteni. Ennek jegyében tovább korszerűsödik a szénbányászatban a termelés technológiája, amire a megyehatáron belül jó példa többek között a lyukói bányaüzem, ahol a világszínvonalnak megfelelő módon termelnek már. Az eddig valóra váltott beruházási és fejlesztési feladatok eredményeképpen az elmúlt évben a géppel jövesztett szén aránya 55,7, a géppel felrakott szén aránya 76, a géppel szállított szén aránya pedig 94,3 százalékra nőtt. Í ermészetesen nemcsak a szénbányászatban, de más ágazatokban is dinamikus fejlődés tanúi lehelünk. A kőolaj- és földgáziparban is olyan ütemű volt a termelés, hogy a fogyasztók szükségleteinek a kielégítése csúcsidőszakokban is zavartalanul megtörtént. Mind a kőolaj, mind a földgáz termelésében túlteljesítette a tervét az iparág. A hazai termelés mellett azonban a kőolajszükséglet nagy részét importból fedezte az ország. E tekintetben elsősorban a Szovjetunió nyújtott igen nagy segítséget, ahonnan a múlt év folyamán 6,5 millió tonna kőolajat hoztunk be. Az igények ebben az évben tovább növekednek, ami azt jelenti, hogy a korábbiaknál lényegesen nagyobb feladatok hárulnak a szállításra. Ennek megoldására szükségessé válik a Barátság II. vezeték kapacitásának a növelése. Éppen ezért Leninváros térségében már meg is kezdték egy nyomásfokozó szivaty- tyúállomás építését, ugyanakkor megépül a TVK és Ebes között egy termékve- zelék, amelyen mintegy egymillió tonna termékimportot tudunk lebonyolítani. Ami a villamos energia termelését illeti, népgazdaságunk nemcsak nemzetközi kötelezettségeinek tett magas színvonalon eleget, a hazai fogyasztók igényeit is maradéktalanul kielégítette, annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt évben mintegy 80 ezerrel növekedett a villamosenergia-ipar fogyasztóinak a száma. A megnövekedett fogyasztói igények kielégítését az erőművek kapacitásának tervszerű fejlesztése biztosította. Ennek sorába tartozik — többek között — a Tiszai Hőerőmű, amelynek felépítése országosan is az egyik legkiemelkedőbb feladat. Itt üzembe kell helyezni két darab 215 megawattos gépegységet, s az év végéig végre keli hajtani még egy gép párhuzamos kapcsolását. Sajnos, e beruházáson eléggé gyakran vált szükségessé a határidők módosítása, ami oda vezetett, hogy a munkálatok rendkívül összetorlódtak. A követelmények tehát igen nagyok, aminek eleget tenni csak akkor lehet, ha többé nem kell a határidők csúsztatásához, módosításához folyamodni. Az országos igények kielégítésében a Tiszai Hőerőmű által termelt, vagy megtermelendő energiára feltétlen számít a népgazdaság, hiszen a hosszú távú energetikai célkitűzések megalapozásához ennek a létesítménynek mielőbbi hathatós közreműködése elengedhetetlen követelmény. A z energiaforrások iránti kutatás világszerte nagy feladatok elé állítja a tudósokat, a szakembereket. hiszen a hagyományos bázisok — a szén. az olaj. a földgáz stb. — mellett még számtalan lehetőség. kiaknázatlan erőforrás vár arra. hogy az ember felfedezze és a maga hasznára fordítsa. Olyan lehetőségekről van szó. mint a nanener- gia. a magfúzió, a geotermikus energia stb.. aminek hasznosítása gyermekeink, unokáink feladata, vállalkozása. nagyszerű hivatása lesz majd ... T. F.
