Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-08 / 56. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4, 1977. március kedd A képernyő előtt Lakótelepen,a jövőben, meg Bergma Néhány héttel ezelőtt egy szombat délután riportfilm per­gett a képernyőn, amelyben — többek között — lakóházaink, lo,kótelepeink egyhangúságáról esett szó. Mintha csak néhány akkor elhangzott véleményt akarna illusztrálni, illetve bőveb­ben kifejezni, más vonásokkal kiegészíteni a múlt szerdán látott tévéjáték, a Haszontalanok, meg az eléragasztott — Tanulmány egy tévéjátékhoz című — dokumentumfilm. Nem ehetett nem gondolni a korábbi riportfilmre. Abból az tűnt ti. hogy új lakóházaink _és lakótelepeink esztétikailag nem ’eleinek meg a lakossági kívánalmaknak (az építészek nem 'gy nyilatkoztak, de az érthető), a mostani dokumentumfilm, js az annak tanulságaira épülő tévéjáték meg azt bizony­gatta, hogy ezekben az új házakban ugyan ott élnek az em­berek, de nincs mód emberi közösségek teremtésére, a lakás nevű betonrekeszekben egymásnak idegen egyedek, illetve családok élnek, s ez az önmagába zárkózás, ami most lakó­telepeinken tapasztalható, nincsen összhangban a szocialista társadalom közösségeinek megteremtésére irányuló törekvé­seinkkel. A Haszontalanok című tévéjáték — írta Kapás Dezső, ren­dezte Várkonyi Gábor — egy bérházba telepített idős házas­pár történetében mutatja fel a lakótelepek lélektelenségét, az ott élő családok éleiét. Amiről szól a játék, amit mond — sajnálatosan — nagyon-nagyon igaz, a kép nagyon is valós. Valóban nem ismerik egymást az emberek, s nem is nagyon törekszenek rá, hogy megismerjék. Sok már az olyan fiata­labb lakó is, aki felnőttéválásától ezt az állapotot tartja ter­mészetesnek. S hogy a betonfal túlsó oldalán olyan házaspár él, amelyiknek gyakorlatilag már semmi köze sincs egymás­hoz; vagy magányos asszony, aki alig várja, hogy valakit vendégül láthasson, de maga nem kezdeményezhet; vagy hogy a szomszéd valamiféle ezermester; vagy éppen saját gyermekeink élnek néhány betonkockával odébb, s ha várat­lanul toppanunk be hozzájuk, nem tudnak velünk mit kez­deni, mert nem ülünk az életrendjükbe, mindez már-már lakótelepi életünk megszokott velejárója. Ezen az állapoton segíteni, változtatni kell. De hogy az lenne a módja, ahogyan az öreg házaspár végigbohóckodja a környéket, alighanem vitatható. így a játék jó alkalom volt néhány bérházi otthon belsejének igen érzékletes felvillantására, a téma ismételt — immár tévéjáték keretei között történő — felmutatására, két nagy színművész rutinos, mindig hatásos játékára. S alig valamivel többet őrzünk meg belőle emlékezetünkben. Bevallom, a sci-fivel kicsit hadilábon, állok. A mozikban, a televízióban megismert tudományos-fantasztikus filmek többségéből olyan kép rajzolódott elém a távoli jövőről, hogy nem győztem örülni annak, hogy most élek. Rajnai András tévéábrázolási törekvései viszont mindig érdekeinek, s ezért ültem végig a minap A halhatatlanság halála című, Isaac Asimov írta és Rajnai András rendezte tévéjátékot. Előzőleg elolvastam a rendező ajánló sorait is a műsorújságban, de még így sem kerültem sokkal közelebb a különböző főkalkuláto- rok, technikusok és egyebek világához, sokkal inkább vala­miféle mai történet szakadozott fonalát véltem felismerni a csillogó-villogó háttérmicsodák között. Persze, lehet, hogy tévedtem, mert elptte a Ki mit tud? elejét néztem, és a ki­tűnő Mimosz-együttes járt az eszemben, meg az, hogy a diós­győri táncosok ugyan bennmaradhatnak-e az addig látott produkciójuk alapján. (Nem maradtak benn. mint utólag megtudtam.') Rajnai rendezése, az elektronika lehetőségeinek az ő felfogása szerinti felhasználása továbbra is érdekel, még ha most kicsit adósom is maradt, de a látott történet nem tudott a sci-fi műfajának barátjává lenni. (Ami persze lehet az én hibám,) * Ingmar Bergman svéd rendezőt igen sokan szeretik és tisztelik nálunk. A mozikból megismert tucatnál több filmje indokolja is az érdeklődő tiszteletet. A napokban egy kitűnő dokumentumfilmet láttunk róla, amelyben munkájáról, a filmhez fűződő kapcsolatáról szólt meggyőzően, emberien. Számunkra azért is érdekes volt ez a dokumentumfilm, mert a kitűnő rendező emberibb megismerése mellett örömmel fedezhettük fel a nálunk korábban már játszott Érintés című filmje forgatását, s ezzel a már ismert mű születésének titkaiba pillanthattunk utólag.-)é Régóta töprengek valamin; mitől válhat-nevelő hatásúvá a szombat esti Rumcajz-sorozat, hogy hónapok óta ezzel bú­csúztatjuk a gyerekeket, hány folytatás lehet még hátra a derék rabló és zsiványnak nevelendő kisfia históriájából? Benedek Miklós f QÉhíráüÜ A Borsod megyei Vízművek felhívja a működési terü­letén víz- és szennyvízbekötést igénylő ingatlan-tulaj­donosokat. hogy megrendelésüket a területileg illeté­kes üzemvezetőségeinkhez 1977. április 15-ig beérkezöleg szíveskedjenek megküldeni, tizem vezetőségeink címe»: 3981 Sátoraljaújhely. Pf.: 97. 3401 Mezőkövesd. Pf,: 31. 3861 Encs. Pf.: 2. 3910 Tokaj. Csokonai u. 2. 3581 Leninváros Pf.: 25. 3703 Kazincbarcika. Pf.: 310. 3601 Ózd. Pf.: 4. A lelzett időpont után érkező megrendeléseket csak 1978. évi kivitelezésre tudjuk előjegyezni. Bm. Vízművek vezetősége Pályázat iskolai könyvtárfejlesztésre Az Encs nagyközségi és járási József Attila Könyv­tár — a járási hivatal műve­lődésügyi osztályával egyet­értésben — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a já­rás valamennyi önálló, kör­zeti és igazgatási körzeti is­kolája részére pályázatot hir­detett iskolai könyvtárfej­lesztésre, tízezer forint ősz- szegben. A kiemelkedő jubi­leum .méltó megünneplésé­hez kívánnak hozzájárulni a pályázattal és a pályázati feltételekkel is, mert a könyv a tanulók kezében egyszerre szemléltetőeszköz és mun­kaeszköz. az önálló ismeret- szerzés forrása és a külön­böző források kontrollja: a könyv a leggazdagabb funk­ciójú. a legszélesebb körben hasznosítható iskolai eszköz. A pályázati feltételek kö­zött szerepel, hogy az iskola és a helyi közművelődési könyvtár között együttműkö­dési megállapodás szülessen; biztosítsák a rendszeres és folyamatos olvasást, tartsa­nak a könyvtárakban osz­tály-, raj- és őrsi foglalkozá­sokat; egyeztessék a könyv- vásárlásokat az iskolai tan­anyag célszerű kibővítése, jobb megértése és elmélyí­tése érdekében, általában a könyvtár váljék az iskolai munka jobb segítőjévé: fej­lődjék a tanulók kutatási készsége lexikonok és kézi­könyvek használatának meg­tanításával; az iskola és ta­nulói váljanak a könyvtár szervezőivé, propagandistáivá, és végezzenek társadalmi munkát a községi könyvtár környékének csinosításában, parkosításában. A nevezés határideje már­cius 15-e, az értékelést ok­tóber 10—20-a között végzik a helyszínen, a pályadijat 1977. november 7-én ítélik oda. PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK Miskolc-Perecesen levő’ szabadkasszós, élelmiszer-csemege jellegű, havi 350-400 ezer Ft forgalmú, 3 fő beosztottal működő boltunk munkaköreinek betöltésére. Jelentkezés: AGROKONZUM, személyzeti osztály, * Miskolc, Baross G. u. 15. Az cncsi ál'ész Encscn újonnan megnyíló i A pályázatot a központi iroda Encs, Petőfi u. 26.' címre március 10-ig kérjük leadni. Tétek és esélyek MOZGALMAS időszak után vannak a középiskolák ne­gyedik osztályos tanulói. A napokban töltötték ki a fel­vételi kérelmeket azok, akik valamelyik felsőoktatási' in­tézményben kívánnak to­vábbtanulni az érettségi vizs­ga után, a gimnáziumban jónéhányan eldöntötték, hogy szakmát szereznek maguk­nak, vagy éppenséggel dol­gozni mennek. A szakközép­iskolások is döntöttek. Van­nak, akik továbbtanulásra jelentkeztek, s vannak, akik tanult szakmájukban helyez­kednek el. Több-kevesebb biztonság­gal alakulnak így ki a kü­lönböző csoportok, s többé- kevésbé ez be is határolja a középiskolás évekből hátra­levő időt. Jóllehet az érett­ségi vizsgára való felkészü­lés — bár az érettségi vizsga nem kötelező, de szinte min. denki vállalkozik rá a gya­korlat tapasztalata szerint, — minden negyedikes fiatal­nak erőpróbát jelent, nyil­vánvalóan a továbbtanulni szándékozók hajtanak rá ilyenkor, különösen a felvé­teli tantárgyakra. S ez töb- bé-kevésbé természetes is, hiszen a továbbtanulás tétje nagy, a felsőfokú intézmé­nyekbe való felvétel esélyei egyes szakokon különben is csekélyek. Csak a legfelké­szültebbek, a felvételi vizs­gán jól produkáló fiatalok juthatnak be az egyetemek­re és a főiskolákra, így hát bizonyos fokú „versenyláz” kialakulása érthető. Ám ilyenkor sohasem sza­bad elfeledkezni arról, hogy egyetlen lapra nem szabad feltenni mindent. Ez a hét­köznapok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a továbbta­nulásra jelentkező fiatalok­nak is számolniuk kell azzal, hogy a felvételi vizsgán vannak befolyásoló tényezők is — ilyen például az izga­lom, amely sokakat negatív irányban befolyásol, vagy hogy nála felkészültebb ta­nulók is felvételiznek —. s a pillanatnyi idegállapot, kon­centráló képesség, s nem utol­sósorban az alapfelkészül t- ség pro-, vagy kontra bil­lentheti az esély-mérleg nyel­vét. S előfordulhat az is, hogy valaki rosszul voksolt le az egyetem, főiskola mel­lett. s felkész.ültsége, tájé­kozottsága. képességei nem is teszik alkalmassá a tanulmá­nyok felső szintű folytatá­sára. JÓLLEHET, TÉNY, hogy az elmúlt években fokozatosan növekedett a munka, a szak. munka becsülete, azért még ma- is elmondható, hogy so­kan divatból jelentkeznek a felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor érezhetően jelen van az a szemléletmód is, amikor a fiatal —, vagy a fiatal szülei —, csak diplo­más pályán tudják elképzel­ni a jövőt. Azaz; mindent egyetlen lapra tesznek fel, s közülük kerülnek ki a leg­gyakrabban azok, akik 2—3 éven keresztül is makacsul próbálkoznak újra meg újra a felvétellel. Pedig régóta bebizonyosodott tény, hogy az ember többféle pályán is egyenértékű teljesítményt képes nyújtani, azaz sok olyan rokonpálya van, amely az alkotókedvnek tág teret nyújt. Felsőoktatásunk jelen­legi rendszerében ilyen fi­nomításokra van lehetőség — elsősorban a megfelelő pontszámot elért, de hely hi­ányában az egyetemről ki­maradó fiatalokat, a fizikai dolgozók gyermekeit irányít­ják át hasonló főiskolai inté­zetekbe. De túl ezen a lehe­tőségen talán azzal sem árt számolniuk a fiataloknak —- és szüleiknek is! —, hogy esetleg nem felelnek meg, s altkor, vggy véglegesen, vagy átmenetileg más pályán, más szakmában kell helytállniuk. A magyar felsőoktatási in­tézményekbe — általában' —• több mint kétszeres a túlje­lentkezés. Egyes intézmé­nyekben. egyes szakokon pe­dig még többszörös. Nem egyesélyes „.játszma” tehát a továbbtanulás, a felvételi lehetősége, de ez talán nem is baj. Egyfajta kontrollra szükség van, s ez a kontroll ebben az esetben a felvételi vizsga, amelyet ugyan divat kifogásolni, de amellyel je­lenleg tényként kell számol­ni. ÍGY HÁT az elkövetkező hónapokban, amellett, hogy szorgalmasan készülnek az érettségi és felvételi vizs­gákra a diákok, olykor-oly­kor nem árt szólni arról sem, hogy „nem dől össze a világ”, ha valaki nem jut be a dédelgetett egyetemre, hi­szen alkotó emberekre szük­ség van a munkahelyeken, a termelésben. Egy egészséges önvizsgálattal, a tényekkel reálisan sz.ámoló szemlélet­móddal az életbe kilépést meg lehel, könnyíteni, csök­kenteni lehet az esel leges csalódások súlyát. A tét és az esélyek nagyságához iga­zítva az elvárásokat. S eb­ben nagy segítséget nyújthat, ha a végzett munka becsü­letét, a munka becsületét még magasabbra emeljük. Csutorás Annamária Könyvekért 2 milliárd forint Az elmúlt évben a könyv- kiskereskedelmi forgalom csaknem elérte a kétmilliárd forintot. Különösen örvende­tes a vidéki, illetve az üze­mi forgalom nagyarányú növekedése. Az üzemi és egyéb terjesztő szervek 712 millió forintos forgulmat bo­nyolítottak le. SKÁLA ÁRU SKÁLA-HÉT az egri áíész Piactéri (180-as) Csebokszárí (167-es) Lenin úti (138-as) áruházaiban. SKÁLA-ÚJDONSÁGOK Keresse fel áruházainkat! Bőséges áruválasztékkal várjuk Kedves Vásárlóinkat! /VÉLSZ — ÉGER

Next

/
Thumbnails
Contents