Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-06 / 55. szám
1977. március 6., vasárnap E5ZAK-MAGYARORSZAG 5 Zárszámadási noteszlapok Aki nur járt zárszámadási közgyűlésen, az tapasztalhatta, saját szemével láthatta, ez az esemény a parasztember számára többet jelent mint csupán egy év pénzügyi mérlegének megvonása. A kívülálló is észreveszi, az össze- sereglett emberek tömegéből árad valamiféle ünnepélyesség; a tekintetek élénkefcbek. kíváncsiabbak, a mozdulatok k i mérteb bek, jelentőségtelj e- sebbek. Mintha csak erre a néhány órára színházteremmé változnának az öreg kul- túrházak és a széksorokban helyet foglalók hittel vallanak Juhász Gyula szavait: Ki itt belépsz, templomba lépsz be . .. Ilyenképpen a magyar Paraszt mindig akkor viselkedett, ha az eseménynek, történésnek jelentőséget, nagy fontosságot tulajdonított. Az elmúlt évtizedekben különösen nagy átalakuláson ment át a földművelő életforma, de ez a paraszti tartás, a külsőségekben is megmutatkozó önálló véleménynyilvánítás mit sem változott. A parasztembernek ünnep a zárszámadás. Egy nagy tükör, amelyben alaposan megvizsgálhatja önmagát és azt a nagy családot, amelynek ő egyetlen, de mindenki mással egyenértékű tagja. Bevallom. hogy szeretem a zár- számadási közgyűlések hangulatát. A számok logikája szerint átalakított esztendő értékelését hallgatva, figyelve a számok mögé is látó szemeket, űzőkét, akik szélben vetetlek, aszályban öntöztek, sárból mentették a termést, most együtt látva embert és eredményt, elfog egy különös, de kellemes érzés, értelem és érzelem szülte impresszió, amit ők, a hétköznapi csaták hősei motiválnak. Számomra e „nagycsaládi'’ összejövetelek legintimebb, éppen ezért legizgalmasabb pillanatai a hozzászólásoknak. A szóló ember lassan beszél, megrágja a. szót., egyszerű formában fogalmaz, ugyanakkor cáfolhatatlan valót mond. Nem egy alkalommal a hozzászólók keresetlen mondatai érzékletesebben Vonták meg az éves munka mérlegét, mint u közgazdasági műgonddal összeállított elnöki beszámolók. Az idei zárszámadások felszólalásai közül háromnak az emlékét idézem fel. Elmon- dóik korban, helyben, beosztásban is különböznek egymástól, de mondanivalójuk lényege rám gyakorolt hatása mindhárom esetben egyértelmű volt. Lakásba „Alulírott, részünkre kiutalt Sajószentpéter... utca .. szám egy szoba komfortos tanácsi bérlakás jogáról ezennel lemondunk és bejelentjük, hogy azonnal elköltözünk. Bejelentjük továbbá, hogy a részünkre kifizetendő lakáshasználalbu- véle'li díjra igényt «nem tartunk, mivel lakásunkban albérlő tartózkodik, akinek elhelyezéséről gondoskodni nem all módunkban.” Ehhez hasonló tartalmú, hivatalos bejelentések gyakran kerülnek Péter András, a sajószenIpéteri tanács elnökének Íróasztalára. — Sok gondol okoz nekünk az ilyen bejelentés. A tőbérlő építkezik, vagy elköltözik és közben felvesz egy albérlőt, alti azután, hogy egyedül marad a lakásban. félév múlva beadja igénvéi a főbérlö jogcímre. Az eltávozott főb“rlőlt síitáiéban *az alábbi lévé'he? hasonlóan zárják soraikat ..... akinek elhelyezéséről nem áll módunkban eondos- kodnl A tanácsnak viszont köte'essécn megoldani ezt a problémát. ú-i 1-ikásü'Tvi rendelkezés V részében, a végre- hah á«t "'tárásoknál n következőket olvashaHuk Jogcím nélkül lakó személyek makkoshotykai mezőőr felszólalása nemcsak engem, a tsz vezetőit is meglepte. Versben értékelte az elmúlt év két legjelentősebb eseményeit, az aratást és a szüretet. Elöljáróban leszögezem: versei nem irodalmi alkotások, (néhol nem egyezik a szótagszám, sántít a rím) de ö nem is irodalmi babérok megszerzésére törekedett. A hallgatóság sem így vizsgálta a verseit, s éppen ezért olyan sikere volt, hogy azt legfeljebb 'a kifizetésre kerülő prémium múlta felül. Verseiből nem hiányzott a fricska, a humor, amely kedvre derítette a hercegkúti zárszámadás valamennyi résztvevőjét. Az 'egyik kombájnodról. Leitner Ferencről például így strófáit: Leitner mindiq siet. teljesít eleget / csak kombájnja olykor hullatja a szemel. Akadt néhány olyan, aki meg viccelte: / Aratáskor már az új cvre is vetsz te? A másik kombájnos Espák Pál se maradt ki a költeményből: A Lapiskatetőn Espák Pali lázit. / nem megy a gépem — mondja, legtöbbet csak javít, / Lemaradni azonban ö sem igen akar / beteg, lelt az öreg kombájn, nem megy úgy mint tavaly. ! Most. is a kezében egy elszakadt ékszíjjal / fenyeget valakit huszonkettes kulccsal. A tavalyi szüret Hercegkú- ton is sok veszödséggel járt. De lássuk csak mit mondott erről a mezőőr krónikás! A harmadik soron Stumpf János magyaráz / a puttonyosra rászól, hozzad már. ne vitázz.1 / Vinném én hallod, de itt maradtam állva mind a két csizmám leragadt a scjrba. A zárszámadási beszámolóból kiderült, néhány kisebb mezei lopás történt a tsz-ben. A versben megbíráltak csak erre vártak, s máris jött a visszavágás. — Bérli, nem akkor faragtad te ebeket az ei>es rímeket, amikor a tolvajokat kellett volna elkapnod? A visszavágás talált. A várai lan kérdésre Farkas Bertalan nem tudott válaszolni. © A mezökeresztesi zárszám- adás számomra legkedvesebb felszólalását Farkas Gábor bácsi, a tsz alapító tagja mondta el. Ott volt ö a kezdetnél. a termelőszövetkezeti mozgalom bölcsőjénél, részt vállalt a legnehezebb munkákból, a nélkülözésekből, részese volt egy hőskornak, amit ma már csak az emlékek őriznek. Szavai gazdag bölcsességről árulkodtak, tael helyezése: „Ha tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű szentély maradt vissza jogcím nélkül, aki abban a bérlővel legalább ül éve együtt Iá- kuli. es az a lakásigénye mértékének also határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a lakást részére — kérelmére — kiutalni.. A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyek elhelyezése' ..A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Hu e kötelezettségét nem teljesítette, a körülmények mérlegelésével, vagy költözzék vissza a korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló üres lakásba (szükséglakásba), vagy a bérlővel (használóval) együtt költözzék annak új lakásába, vagy költözzék a szamara biztosított szükség- lakásba. albérleti lakószobába. ágybérletbe vagy munkásszál ásra '' — Eddig a rendelet. Mii tudnak ebből megvalósítani? — Sainos nem olyan egyszerű a valóságban, mint ahogyan ezl olvashatjuk. A legnehezebb kimondani azt, hogy ki a jó- és ki a rossznulságul szolgálnak a ma generációjának. — Mi nyugdíjasok örülünk a szép eredményeknek, mert úgy érezzük, ezeknek mi is részesei vagyunk. A ház alapjait mi raktuk le. mi húztuk fel a falakat, takartuk be tetővel, a maiakra vár a lévé, a bútor beszerzése. Mert sem iái. sem a szövetkezel mai dolgozói nem mondhatják: mar mindent elértünk. Amink van, legyünk rá büszkék, amink nincs azl szerezzük meg becsületes munkával. Amit mi kezdetben Lettünk, a mának tettük. Ti is cselekedjetek hasonlóan a jövőnek . . . «*• A legtöbb számvetésen -szóba került a jövő. a hogyan tovább és ezzel kapcsolatban a fiatalok kérdése. — Kevesen vannak — mondták — pedig hát nagy szükség lenne a stafétabot-átvevőkre. Szerencsére nemcsak az óhaj hangzott el. az is megfogalmazásra került, mit kell tenni, bogy a fiatalság vonzónak érezze a termelőszövetkezetet, a ! mezőgazdasági munkát. A sályj Bükkalja Tsz ezen a téren valamennyi gazdaság előtt jár. Nemcsak mondogatták, hogy jó lenne. ha több fiatal dolgozna náluk. Ennek érdekében tettek is. Jó magam emlékszem volt olyan időszak, amikor hat .szerződőit fiataljuk tanulta egyszerre a szőlészszakmát az abaújszántói szakmunkás- képző iskolában. Marsalkó Gizi: Tarjányi Gizi, Veres Erzsébet és a többiek azóta mint szakmunkások dolgoz-- nak a dél-borsodi gazdaságban, szakmájukban, falujukban, szövetkezetükben. Ezért nem volt meglepő, hogy a sályiak zárszámadásán a tagság soraiban nagyon sok fiatalt láttunk. Közülük sokan szavukat is hallatták. Különösen tetszett a KISZ- titkár, Papp László hozzászólása, aki mintegy summázta mindazt, ami a sályi fiatalok véleménye. Beszámolt az eredményekről. gondokról, elmondta elképzeléseiket, terveiket, érvelt, cáfolt. Szavaiból érződött: Sály. a szövetkezet életük, munkájuk színhelye. összetartoznak, egyek gondjaival, egyek örömeivel, s vállalják a közös jövőt. Találóan fogalmazta meg a zárszámadó közgyűlés Vendége. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára: — Ügy érzem, itt Sályban megtalálható az a fiatal nemzedék, amelyik garanciát jelent az idei. valamint, a jövő tervfeladatainak, elképzeléseinek megvalósításához. nak a maga szabályai. A rosszhiszeműséget nagyon nehéz bebizonyítani. Például az az albérlő, akinek tudomása van a főbérlők elköltözés! szándékáról, mégis beköltözik a lakásba, eleve rosszhiszemű. Ezt viszont jóformán csak maga az albérlő bizonyíthatja be. Márpedig maga ellen nem mond terhelő adatokat senki, — Veit már arra példa, hogy kiköltöztettek valakit? — Bizony akadt, nem is kevés. A múlt év júniusától négy csaladot kellett kilakoltatni. A közelmúltban pedig három albérlői szólítottunk lel. hogy hagyja el a lakást Találkoztunk olyan rafinált emberekkel is. akik tudták, hogy kilakoltatás vár rájuk, és amikor megkapták a szükséglakást, az előtte levő napon egy másik családot költöztettek be a régi lakásukba. Három esetben ..maradt” így vissza lakó. Kénytelenek voltunk erélyes eszközökhöz nyúlni. ■ Persze bennünket,is kötnek az előírások. hiszen utcára nem lehel kitenni senkit. Nekünk kell. gondoskodni az elhelyezéséről és arról, hogy ez az elhelyezés megfelelő legyen. — Milyen módszerekkel Ha vendégünk jön. valamennyien arra törekszünk, hogy elsősorban a szépet, a jót mutassuk meg neki. Ilyenkor kerülnek a Iáira a legfinomabb falátok, a legjobb italok, mintha Lucullus volna a házigazda, vagy éppen a vendég. Az ilyen magyaros vendéglátásra mondja azt okkal-joggal a népi bölcsesség, hogy „fenn az ernyő, nincsen kas”. Valahogy így vagyunk ezzel akkor is, ha külföldiek látogatnak el hozzánk! Hazánknak és életünknek in- kább csak a szebbik, naposabbik oldalát, mutatjuk be, persze nem azért, hogy megtévesszük őket. csak így szoktuk meg. Egy alkalommal a fejlődő országokból érkező fiatalok látogatlak el KISZ-esekhez. Nehezen indult meg a beszélgetés. Am a levegőben lógó mondatoknak nemesük a nyelvi nehézség volt az oka. Keresték a közös hangot! és azokat a tényeket, amelyek érdekesek, izgalmasak, és ezáltal vonzóak lehetnek a másik Iszámára. A rangidős házigazda végre feltalálta magát, ismertette a szőkébb és a tágabb kollektíva életét, azokat a fontosabb dolgokat, amelyeket jellemzőnek tartott. Az elhangzottakra valóban már peregtek is a kérdések. — Milyen feltételek között tudtok sportolni? — Létesítményekkel nem vagyunk túlságosan elkényeztetve, de az az igazság, hogy aki sportolni akar. az megtalálja rá a lehetősegei. — Milyenek a művelődési és szórakozási lehetőségek ? — Van saját, rádiónk, újságunk — amely az Oktatási Minisztérium szerint a legjobb az országban —. vara filmklubunk, és „rendes mozink” is. De a klubok és a sok-sok rendezvény is arra szolgál, hogy a lehetőséghez képest minden szórakozási. vagy éppen művelődési igényünket kielégíthessük. Kényelmesen, helyben. — Van-e lemorzsolódás? — Van. persze, de hát ez törvényszerű, van aki „lin- kóci” és nem tanul. van. aki szerelmes lesz és ezért hagyja abba a tanulást, és van, aki idegösszeroppanást sáp. De számszerűségét tekintve, ez nem jellemző. Jellemző lett volna viszont. ha a fiatalok valamivel másképpen, nem olyan szűkszavúan, szót ejtettek volna arról is, hogy körülbelül hányán, milyen mértékben látogatják a klubokat, esetenként a tárlatokat stb. i gyekeznek megakadályozni a visszaéléseket? — Eddig a gyakorlat az volt, hogy ha bejelentették az albérleti igényt, elfogadtuk. Most viszont előzőleg különböző szempontok szerint kivizsgáljuk. Megnézzük: jut-e hat négyzetméter terület egy lakóra, van-e szándékában elköltözni a közeljövőben a főbérlőnek, , vállalt-e más városban állást. igértek-e neki lakást, és így tovább. Gyűléseken kértük a lakók és a szomszédok segítségét is, szóljanak, ha tudomásukra jut egy lakó elköltözést szándéka. Persze ez inár kicsit kényesebb dolog. Az •Építési és Városfejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján néhány, megépülő ú.i lakásban biztosítani kel! szükséglakásokat a bírósági végrehajtások folyamatossága miatt. A cél az. hogy példamutatóan meggátoljuk ezeknek az eseteknek az ismétlődését. Az sem ártana, ha nagyobb lehetőséget biztosítanának a tanácsoknak a büntetések kiszabásánál. Jelenleg ugyanis szinte köny- nyebben jutnak lakásból azok az emberek, akik az említett visszaéléseket elkövetik. mint azok. akiknek jogos igénye már évek óta bent van a tanácson. Monos Márta Mert nyilvánvaló, hogy az egyes rendezvények más es más látogatottságnak örvendenek, ami jobban képet adott volna a tanulóifjúság igényszintjéről, mint a birtoklás tényének egyszerű ismertetése. Jellemző, sőt általános. a diákok tanulmányi ösztöndíja. A biztos ösztöndíjra az egyik bangladesi vendég ezt jegyezte meg: — Nálunk ilyen lehetőség nincs, ha lenne, nem kellett volna abbahagynom az egyetemet a negyedik évben. Aztán cserélődtek a szerepek. Most ők beszéltek, és a házigazdák tettek fel kérdéseket. Am többnyire a dolgok félszínét figyelve, csak ott kutatva, elmaradtak a ,:miérT’-ek. Az egyik külföldi valamennyiünknek jól- esően csengő mondatára — „Már sok európaival találkoztunk. de csak itt vettük észre, hogy azonos értékű embernek tekintenek bennünket is” — sorra jöttek a fárasztóén sztereotip kérdések : — Mi a véleményed Magyarországról? Milyenek az itteni emberek? Az iÍven kérdésdömpingre persze udvariassá torzul a válasz. — Mindenki kedves, barátságos. Bar még csak kevés helyen voltunk, de azok nagyon tetszettek ... Végül egy indiai fiú. aki már hat éve él hazánkban. így vetett véget a hasonló kérde- zősködéseknek. — Nézzétek, egy országról csak akkor lehet „véleményt” mondani, ha egy hétig tartózkodunk ott. Engem már éppúgy bosszant, mint a magyarokat, ha nem jön a busz, és késve érek a munkahelyemre, ha bemegyek a cipöboltba. de az elárusító kislány a labamra való cipóért már lusta bemenni a raktárba, vagy ha a S forintos almához a 4 forintosból tesznek. Aha... a felszín alatt mintha mozdulna valami. És egv iraki fiatal mindjárt észre is veszi. — Valamelyikötök elmondaná-e saját szavaival, hogyan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe? Az első válasz egy kicsit sutára, dogmatikusra sikerült : — A párt politikája olyan, hogy a munkásosztály érdekeit szolgálja... De mert a zavart, és kissé csalódott arcokon látszott, hogy a külföldi vendégeli ennél többet, valami mást vártak, ezért néhány példával szemléltettek az előbbi mondatot. — Én soha nem tanulhattam volna egyetemen, ha nem így van, hiszen az apám kőműves,... az anyám hivatalsegéd. — A fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemi előkészítő tanfolyamokat tartanak. — A munkások hamarabb kapnak lakást, és nagyobbak a kedvezmények. Lá ni csak. hogy néhány szóban is mennyi érv gyűlt össze. Ezt valahogy az egyik beszélő is érezhette, mert túllőve a célon. így summázta mondanivalóját: — Jobban élünk, mint dolgozunk. No. no, azért ez mégis túlzás. A^ajon kitől hallhatta, vagy leshette el ezt az „elvet” az eddig még nyilván nem dolgozó egyetemista? És ha elleste, valahol, nem a legjobb helyen kukucskált. Mert igaz lehet, hogy X, vagy Y keveset dolgozik, de az „ABC’’ többi ..betűi” rájuk is dolgoznak, azonos, esetleg még kevesebb pénzért is. Jellemző lehet tehát egyes helyeken ez a tény. de azért — szerencsére — nem általános. Ha vendégelt jönnek hozzánk. mindig mutatunk és bemutatunk valamit. Ám bármilyen jó szándékú is legyen ez a tájékoztatás, fontos. hogy a tényeket, az érveket rangsoroljuk, megkülönböztessük a jellemzőt az általánostól, tudjuk, hogy mi a lényeges és mi az elhagyható. Őket. és saját ma- gunkal is becsapjuk, ha másképpen tesszük: Igaz. hogy tanulnunk kell a mások és magunk tapasztalataiból. Egy ilyen találkozás tanulságait azonban valahogy mélyebben, tartalmasabban lehet levonni, mint ahogy azt az egyik házigazda tette: — Ennek a látogatásnak is van egy tanulsága: hogy jobban megértsük egymást, több figyelmet kell fordítani a nyelvek elsajátítására. Azt hisszük, nagyobb tanulsága lehel ennek a találkozásnak a viszonylagos elzártság. Ami megmutatkozott abban, hogv korántsem minden kérdés és válasz tört a lényegre, és nyilvánvalóvá váll. a kihagyott lehetöségr gél. Ezt az egyik külföldi kínálta tel valamennyiünk nevében. — Mit üzentek hazánk fiainak, lányainak? A gondolatok, érzések viszonylagos éretlenségét, hiányosságait mutatták, hogy a spontán megfogalmazás és az üzenet elmaradt. .4 kihagyott lehetőséget utólag mindig megbánja az ember. Es többnyire le is vonja a szükséges következtetéseket ... Buchert Miklós i Fröccsöntő gépen készülnek a műanyag gyermeksfpok a j borsodsziráki Bartók Béla Tsz műanyag üzemében. 1 Fotó: Laczó .1 rizsei Hajdú Imre kerülő utakon hiszemű. Ennek is megvanA hercegkúti Remény Tsz közgyűlésén Farkas Bertalan Ha v eüdéitek jönnek
