Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-06 / 55. szám

1977. március 6., vasárnap ESZAK-MAGYAR0R5ZAG 3 Az MSZMP KB nevében Borbély Sándor üdvözölte a nökonferenciát (Folytatás a 2. oldalról) A vitában részt vett és fel­szólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét és személy sze­rint Kádár János szívélyes jókívánságait. — A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának konferen­ciája belpolitikai életünk fontos eseménye. Az orszá­gos tanács nélkülözhetetlen társadalmi hivatást teljesít, amikor felelősségteljes sze­repet vállal a párt politiká­jának terjesztésében, végre­hajtásában. az élet új jelen­ségeinek feltárásában, s na­pirenden tartja a nők alapve­tő társadalmi kérdéseit, ja­vaslatokat dolgoz ki a párt és az állam vezető szervei számára, állást foglal fontos kül- és belpolitikai kérdé­sekben. nemzetközi fórumo- i ' méltóan képviseli a ma­ga- ar nőtársadálmat. — Az elmúlt évek igazol­ták, hogy pártunk Központi Bizottságának a nők helyze­tével, társadalmi szerepével foglalkozó 1970-es februári h atározata t ársadal mu nkban széles körű visszhangot, egyetértést, nagy aktivitást váltott ki. Férfiak és nők milliói hitelesnek tartják a nők helyzetéről lett megál­lapításainkat, elfogadják kö­vetkeztetéseinket, vállaljak a megjelölt feladatokat. — Az embert és a társa­dalmat formáló országépités, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára amelynek során valóra vált­juk elveinket, az elmúlt esz­tendőkben sem volt,- s ma sem mentes ellentmondások­tól, gondoktól. Küzdelmes és sikeres munka közben születtek meg az anyagi jó­lét eddigi feltételei, de nem­csak a jólété, hanem a tel­jesebb, szocialista humánum­tól áthatott erkölcsi felfogá­sé is. Mindannyiunk közös erőfeszítéseivel, felelős hoz­zájárulásával haladunk elő­re a nők társadalmi elisme­résében. Ezáltal nemcsak a" nők helyzete lesz jobb, meg­becsülése nagyobb, hanem javul,, tökéletesedik maga a társadalom is. A nők egyen­jogúságának biztosítása az egész társadalom érdeke, az egész társadalom ügye. Együttműködve a társadalmi szervezetekkel Borbély Sándor elismerés­sel szolt arról, hogy a Ma­gyar. Nők Országos Tanácsa eredményesen végzi munká­ját, cselekvőén járul hozzá a párt XI. kongresszusán megalkotott program megva­lósításához. Együttműködése a szakszervezetekkel, a szö­vetkezeti szervekkel, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­gel, a Hazafias Népfront­mozgalommal konstruktiv és gyümölcsöző. A Magyar Nők Országos Tanácsa tovább erősítette és erősíti kapcso­latait a világ haladó nőmoz­galmaival, fontos szerepet vállal a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség munká­jában, harcaiban. — Olyan Időszakban ülésezik a konferencia, amikor pár­tunk XI. kongresszusán el­fogadott, s ma már méltán nemzetinek tekintett prog­ram valóra váltásán dolgo­zunk. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban ar­ról szólt, hogy a társadalmi haladáséi t végzett tevékeny­ségen belül kiemelt jelentő­ségű a gazdasági építő- és termel őmunka. — Életünknek egyetlen olyan területe sincs, amely ne függne a gazdasági ered­ményektől. Az életszín­vonal emelése, a kultúra/ a tudomány fejlődése, az egész­ségvédelem javítása szoros kapcsolatban áll az ország anyagi erejének, teherbíró­képességének növelésével. — Népgazdaságunk szilárd, alapvetően a terveknek meg­felelően fejlődik. A mérleg pozitív. Jó okunk van rá, hogy az ismert nehézségek ellenére is bizakodással dol­gozzunk. Az utóbbi néhány évben a világgazdasági kö­rülmények számunkra több vonatkozásban kedvezőtlenül alakultak. A szocialista terv- gazdálkodásnak és a szocia­lista országok együttműkö­désének köszönhetjük, hogy gazdaságunk nagyobb meg­rázkódtatás nélkül viseli “l a tőkés piac okozta teher- próbát. A feladatok megol­dásán munkálkodva több lé­nyeges területén sikerült 'ja­vítani a végrehajtást, a nép­gazdaság pozitív folyamatai erősödtek. — Tervünk szerint ebben í»z évben a nemzeti jövedel­met 6—6,5 százalékkal, az ipari termelést 6 százalék­kal, a mezőgazdasági terme­lést 7—8 százalékkal növel­jük. Feladataink nagyok és feszítettek. Megoldásukhoz elsőrangúan fontos a munka szervezettségének, fegyelmé­nek, minőségének jelentős javítása. Főként ezzel őriz­hetjük meg eddigi vívmá­nyainkat, gyorsíthatjuk a fejlődés ütemét, emelhetjük az életszínvonalat. Az előző évinél szigorúbb követelmé­nyeket akkor lehet teljesíte­ni, ha a maga helyén minden­ki, férfiak és nők a célokat megértve, azokkal azonosul­va. legjobb tudásuk szerint helytállnak. — E fórumról is üdvözöl­jük, hogy a Nagy Októoeri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére a dolgozó 'nők országszerte tömegesen vál­lalnak részt a csepeliek által kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Ezzel is bizonyítják a szovjet nép, a Szovjetunió iránt érzett őszinte tiszteletüket, szocia­lista hazafiságukat, interna­cionalista meggyőződésüket. — A gazdasági és a kultu­rális építésről szólva hang­súlyoznunk kell a nők szere­pét. A nők részvétele a tár­sadalmilag szervezett mun­kában az egyenjogúság alap­kérdése. A fokozódó kor­mányzati, munkahelyi, tár­sadalmi gondoskodás — oe- leértve a szociálpolitikát és annak gyakorlatát is — jól szolgálja ezt. Az utóbbi évek­ben fiatal leányok és asszo­nyok tíz- és százezrei mo­dern. új feltételek között léptek munkába. Hazánkban mindenki dolgozhat, aki akar és képes rá. Valójában több a munkahely, mint a reáli­san számba vehető új mun­kaerő. Az állandó munkavi­szonyt nem vállaló nők kö­zött többségben olyanok van­nak, akiknél a felkínált munka nem találkozik egyé­ni elképzeléseikkel, előkép­zettségükkel, vagy például, akiknél a lakóhely és a ja­vasolt munkahely távol esik egymástól. Máskor pedig a gyermekek ellátása, a család idős tagjainak gondozása te­szi indokolttá a nő otthon- maradását. Továbbra is fel­adatunknak tekintjük a dol­gozni kívánó nők .szervezet­tebb munkába állítását, a le­hető legjobb körülmények kö­zött. » A család, iskola, munkahely szerepe — Az elért haladást nagy­ra értékelve és a jó tapasz­talatokat felhasználva szól­nunk kell arról is. hogy még sok a tennivalónk. Jelentő­sen javítanunk kell a pálya­orientációt ahhoz, hogy a nők teljesebben élhessenek a tár­sadalmunkban meglevő új foglalkozási lehetőségekkel, hogy mind többen valóban adottságaik és képességeik szerinti pályát választhassa­nak. Ebben nagy feladatai vannak a családnak, az isko­lának, a foglalkoztatást biz­tosító valamennyi munka­helynek és minden tömegtá­jékoztatási szervnek. A leá­nyok és a fiúk ugyanis még sokszor előítéletektől vezé­relve választanak pályát, s nem a valóságos társadalmi szükségletekkel, egyéni ké­pességeikkel összhangban, így az indokoltnál nagyobb arányban alakulnak ki ..csak nőknek”, illetve „csak férfi­aknak” elkönyvelt, szakmák. Pedig már ma is. holnap pe­dig különösen arra kell tö­rekednünk. hogy minden olyan pályán, amely nincs káros hatással a nők egész­ségére. jobb legyen a nők és a férfiak aránya. Ehhez a nők és a férfiak szemléletén egyaránt változtatni kell. Eb­ben előrehaladni főleg az egyenlő esélyeket biztosító képzéssel lehet. Az egyenlő jog teljes értékű gyakorlásá­nak szükséges feltétele a ma­gasabb általános műveltség, a nagyobb szakmai tudás. Kiemelte Borbély Sándor, hogy jobban kell élniük a nőknek a képzés és a szak­képzés lehetőségeivel. A nők közéleti tevékeny­ségének fejlődését elemezve figyelmeztetett arra: — Még mindig van talaja annak a káros szemléletnek, amely a nő vezetésre való alkalmasságát, az anyai hi­vatásra hivatkozva teszi kér­désessé. Azért kell ezzel szemben határozottan fellép­ni, mert a segítésnek a jó­szándéka mögé bújva, lé­nyegében a haladást fékezi. Ügy vélem, jogosan igényel­hetjük, hogy a nők maguk is bátrabban merjék Vállalni a gazdasági, társadalmi, köz­életi megbízatást. Egyszóval: ne csak másoktól várják el, hogy egyenrangú, teljes em­bernek tekintsék őket, ha­nem vállalják az előítéletek elleni harcot is. Vállalják mind többen és mind tuda­tosabban az alaposabb poli­tikai tudás megszerzésével együtt járó többletmunkát. — További feladataink vannak a nők élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ban is. Következetesen foly­tatjuk azt a családtámogató politikát, amelyben kiemel­ten szerepel a gyermekek­ről való sokrétű gondosko­dás, a szolgáltatások fej­lesztése es az idős korúak ellátása — mondotta. — No­ha ezek nem szigorúan vett nőpolitikái ‘kérdések, megol­dásukkal mégis a legtöbb esetben közvetlenül a nők helyzetén is segítünk. A gon­doskodás fokozásában hatal­mas erőt képvisel a társa­dalmi összefogás, az öntuda­tos emberek tíz- és százez­reinek, építő tenniakarása. Használjuk ki ezt jobban! Felelősség és tudatos munka — Céljaink tiszták, vilá­gosak. vonzóak. Az 1970-ben megfogalmazott, a X. és a XI. pártkongresszuson meg­erősített feladatok valóra váltásában jelentősen előre­haladtunk. Azt is jobban látjuk viszont, hogy gond­jaink megoldása nagyobb anyagi ráfordítást igényel, amelynek feltételeit csak fe­szített munkával .tudjuk megteremteni. Tudjuk. ez nem megy rövid időn belül. A hangsúlyt most a felelős­ségre es a tudatos aprómun­kára helyezzük. Ez az el­végzendő tennivalók termé­szetéből egyenesen követke­zik. — A haladás fontos ösz- szetevöjének tekintjük, hogy a párt, a kormány és a tár­sadalmi szervezetek vezető testületéi, valamint a helyi szervek továbbra is az ed­digihez hasonló gondosság­gal. felelősséggel foglalkoz­zanak a nők társadalmi helyzetének javításával. Mun­kálkodjanak következetesen es szívósan azoknak a fel­tételeknek a megteremtésén, amelyek biztosítják a dolgo­zó nők teljes társadalmi egyenlőségét. A vezető tes­tületek a rájuk bízott ha­táskörökkel élve — e félté­2, A SAJTOLÓÜZEMBEN meglehetősen nagy a zaj. Ha beszélgetni akarunk Kupái Andrásáéval, nemcsak hogy a gépe mellől kell felállíta­ni, de egy másik helyiségbe is át kell mennünk, hogy megértsük egymás szavat. — Mi a véleménye az üzemben lezajlott munkás- értékelésről ? — Nagyon hasznosnak és jónak ' tartom. Maga az a tény jólesik, hogy meg­hallgatják az embert. Egy ilyen beszélgetés után sok dolog rendeződhet. — Rendeződhet? Volt va­lami rendezetlennek érzett dolga? — Volt. Ha nincs ez a be­szélgetés, talán még nagyon sokáig megmarad. — Magánügy? — Annyiban, hogy az én személyes problémám volt. Hét éve dolgozom a gyárban, betanított munkás vagyok. Evekig brigádvezető voltam. Aztán másik üzemrészbe ke­rültem. úgy gondoltam, ott könnyebb lesz a munka. Nem tudtam megszokni, vissza­vágytam ide. Közben termé­szetes. hogy más lett a bri- gádvezető. Nagyon vigyáztam rá, hogy ne avatkozzak a munkájába, ne befolyásol­jam semmiben. Igyekeztem észrevétlen maradni. Ez volt a baj. Az én jó szándékú fél- revonulásomal másként ér­telmezték. A beszélgetés so­rán elnlondták. hogy többet várnak tőlem. Ugyanolyan aktivitást, mint régen. Azt hitték rólam, hogy sértődött vagyok, s azért nem segítem munkájában az új brigádve­zetőt. Így lehel félreértenünk egymást egy kis közösségben, minden jó szándék mellett. A nyolc óra alatt itt meg nem állhat uz ember keze a munkában. Nincs sok idő a „lelkizésre”. Egy ilyen be­szélgetéssel sok mindent helyre lehet tenni, szerintem mindenképpen jó hatással van a munkahelyi közérzet­re. v — A beszélgetés módszere­vei egyetért? — Azzal nem egészen. Szó­vá is tettem, azóta talán vál­toztatnák maid rajta valamit. Szerintem. — de azt hiszem több dolgozó társam nevében is mondhatom —. túlságosan részletező az elmúlt éveket illetően. Pontosan be kelt számolni, hogv mikor, med­dig. milyen munkahelyeken dolgoztunk. Vannak olvan emberek, akik több próbál­kozás után érmét az üzemnél állapodtak meg. Ezek az em­lelteremtó tevékenységük so­rán — idejében intézkedje­nek a. döntésre érett kérdé­sekben. — Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —. hogy az irányításért a pártszervezetek, a kommu­nisták a felelősek, és fele­lősségük tudatában' jó tervek alapján továbbra is élen járnak nőpolitikánk megva­lósításában. A kommunisták — köztük a párttag asszo­nyok és leányok — ebben a munkában sem kímélik ere­jüket. energiájukat. Együtt haladva a nők millióival, megvalósítják pártunk poli­tikáját. s ezen belül nő­politikáját is. — Meggyőződésünk, hogy programunk nem ábránd. Munkánk eddigi eredményei, népünk elkötelezettsége a szocializmus iránt, s az a szilárd elhatározása, hogy felépíti hazánkban a fejlett berek zavarban vannak, ha korábbi munkahely változta­tásukról esik szó. Kevesebb szó essen a múltról és több a jelenlegi helyzetről. A SZERSZÄMÜZEMBEN túlnyomó részt férfiak dol­goznak, igen sok a fiatal. Az egyik csendes, zárkozott fiút még most sem könnyű szóra bírni, pedig ha vala­kinek, neki igen sokat je­lenteti a lezajlott beszélge­tős : — Elvégzem a munkám, s úgy gondoltam az én gon­dom az csak az enyém, ne­kem kell megoldani. Ma­gamtól soha sem fordultam volna segítségért senkihez. Ilyen a természetem. — Miiyen nagy gondjai lehetnek egy fiatal ember­nek? A kissé tréfás hangnem­ben feltett kérdésre mintha elfelhősödne a fiú homloka, s csaknem visszahúzódik a felelettől, de aztán mégis megszólal: — Nekem már öreg szü­leim vannak, meri én va­gyok a tizenegyedik gyerek. Testvéreim mind elkerültek otthonról, csak én élek a szüleimmel. A kis házunk már nagyon rozoga, ha jön a talajvíz, csaknem összedő- léssel fenyeget. De mit tu­dok én kezdeni húszévesen? Lakatos vagyok, s úgy gon­doltam. ha megszerzem a forgácsoló szakmunkásvizs­gát is. talán többet keres­hetek. Ezt hoztam szóba, u második szakma dolgát. Amikor megkérdezték, hogy miért akarom, akkor mond­tam uz otthoni körülménye­ket. Azt is csak úgy. nem is gondoltam, hogy ebben segítséget kaphatok. De úgy látszik, hogy mégis. ígérték, hogy házépítésre kamatmen­tes kölcsönt kapok a válla­lattól. Meg aztán a máso­dik szakma is sikerülni log. Varga Béla. a szerszám­üzem párt alapszervezet ének titkára már szinte csokorba tudja szedni mindazt a köz­vetlen segítséget, amit a munkásértékelés módszere az üzemben végzendő politikai inunkaiához nyújtolt. — Mikor lett volna pé­kem módom rá. hogy egyen­ként beszélgessek az üzem közel száz dolgozójával? Ta­lán sohasem. legalábbis ilyen elmélyülten nem — mondja a párttitkár. — Mi volt az a konkrét dolog, amit megoldott? — Régi gondom volt. hogy valahogy erősíteni kellene a szocialista brigádok egvéni- sérrformáló szerepét. Vala­miért 07 nem volt kielégítő. A beszélgetések során az szocialista társadalmat, prog­ramunk megvalósításának legfőbb biztosítéka. — A fejlett szocialista társadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társadalmunk szép mű­ve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfi­ak magas eszmeiséggel, igaz emberséggel vállalják a rá­juk háruló nemes feladato­kat. az alkotómunkát es az új nemzedék nevelését — fejezte be beszédet Borbély Sándor. A Nemzetközi Demokrati­kus Nószövetség üdvözletét Fanny Edelmann, az NDN főtitkára tolmácsolta, s ki­emelte: A mostani konferen­cia is hozzájárul a közös cé­lok sikeréhez, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a háború, a fasizmus, a faji megkülönböztetés ellen har­colók egységének erősítésé­hez. tűnt ki a dolgozók vélemé­nyéből, hogy nem a legjobb a brigádok összetétele. Más­ként kellene csoportosítani. Az emberek azt javasolták, gyártmányok szerint csopor­tosítsuk a brigádokat. Az át­szervezést azóta megcsinál­tuk, s a dolgozóknak volt igazuk, így jobb. összeko- vácsoltabb közösségek ala­kultak ki. — A beszélgetések során okozott-e valami meglepe­tést a párttitkárnak? — Igen, valóban meglepe­tést: okozott, az a hatalmas tanulási kedv, amit a fiata­loknál tapasztaltunk. Kelle­mes volt ez a meglepetés, különösen azért, mert nem­csak a szakmai, hanem a politikai továbbképzés iránt is igen nagy az igény. Mó­dunk volt ezt a tanulási kédvet úgy irányítani, hogy az egyénnek is. a vállalat­nak is haszna legyen belőle. Hat új szakmunkásunk lett azóta, s az a két idősebb dolgozó is vállalkozott a nyolcadik általános elvégzé­sére, akinek még eddig ez nem volt meg. Mivel csak két ilyen emberünk volt, túl a negyvenen, mi már kérni sem akartuk ezt tő­lük, önként vállalták. Az eddigiekből kitűnt, hogy a dolgozók egyetérte­nek a módszerrel, ahol az értékelés lezajlott. Mit vár­nak abban az üzemben, ahol az idén látnak ehhez a munkához? Belföldi István, az öntö­de pártalapszervezetének tit­kára most készül a beszél­getésekre. Milyen feladat megoldásához vár segítsé­get a sorra kerülő „értékelés” során? — Jobb helyzetben va­gyunk, mert már vannak tapasztalatok. Az eddigiek' során az egyik nagy értéke ennek a módszernek az, hogy a dolgozó megtudja, milyen helyet foglal el az üzemben, miben számítunk rá, mit várunk tőle. Ez ná­lunk nagyon fontos, mert üzemünkben sok az úgyne­vezett elsőgenerációs mun­kás. Pártalapszervezetünk fontos politikai feladata a munkássá nevelés. Étihez nagy segítséget fog adni a beszélgetés AZ elzett dolgozói szívesen fogadják, készülnek a meghitt, elemző párbe­szédre. Mi mégis megkér­dezhetjük. hogy az elmon­dottakon túl mi a haszna “nnek az egésznek? Adamovics Ilona (Folytatjuk) Minden munkás „megmérettetik”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents