Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-22 / 68. szám
eSZAK-MAGYARORSZÁG 4, 1977, március 22., kedd A képernyő előtt Megkezdődtek a középdöntők a Ki mit tud? sorozatában. Az első fordulóhoz két megjegyzés kívánkozik. Az első: a szőkébb pátriánkat képviselő Oláh István kazincbarcikai versmondó — sajnos — nem jutott tovább. Nagyon sajnáljuk, de ez a versenyek velejárója. Ugyanakkor számunkra, a közművelődés borsodi, közelebbről pedig kazincbarcikai munkáiéira nagy feladatot is ró Oláh István szereplése: nem szabad ezt a tehetséges versmondó munkásfiatalt magára hagyni, nem engedhetjük, hogy a vetélkedőbeli esemény kedvét szegje. Igen rangosán, tehetségesen képviselte megyénket — külön vasárnap este A hét egyik riportjában is! — a szükebb környezet munkahelyi és lakóhelyi közművelődési szerveinek kell a továbbiakban a kezét fogni, önművelési lehetőségeit biztosítani. A második megjegyzés Halászlaki György versenyzőre vonatkozik, de némely vonatkozása általánosítható. A Ki mit tud? részvevőjének vállalnia kell azt is, hogy akár a néző, akár a zsűri valamelyik tagja ne öt tartsa a legügyesebbnek, legjobbnak, illetve más versenyzőt jobbnak minősítsen nála. Halászlaki 'György mutatványát megítélni nem e jegyzet feladata, magatartását azonban mindenképpen elítélendőnek keli tartanunk. Nem tud egy amatőrverseny produkciója — de hivatásos művészé sem! — olyan értékes lenni, hogy sikerét ne csökkenthetné az előadó arroganciája, a nézőt, a bírálót lebecsülő megnyilatkozása, grimaszolása, bírálatot visszautasító önteltsége. Pénteken este Halászlaki rokonszenves amatőrből ellenszenvesen öntelt, sztár-önjelöltbe váltott át. s bármi is lesz további pályája, szereplésének folytatása, ez a nyilvános reklamálás nem válhat javára. Szerencsére ez a magatartás fehér holló az amatőrök nagyszerű versenyében. Karácsony Benő novelláiból láttunk tévéjátékot. Televízióra Kalkó István alkalmazta, rendezte Gaál Albert, a címe Különös mátkaság vplt. A polgári világ csendes bírálójának több írásából gyúródott össze a játék, de úgy, hogy mégsem lett belőle egységes mű. Szinte élesen vált két egymástól független részre: a tanár szerelmével kérkedő diáklány meglehetősen elnyújtott históriájára, meg egy remek monológra, amelyben Tomanek Nándor szinte teljesen eszköztelenül jelenített meg egy kudarcba fulladt házasságot. A Különös mátkaság rfem hagy bennünk mélyebb emlékeket, de arra gondolunk: érdemes lenne Karácsony Benőt máskor is, és több gonddal képernyőre alkalmazni. Szombaton délután negyven percig úttörő-újságíróké volt a szó. A Beszéljük meg... című műsorban az általános iskolai újságok és rádióműsorok gyermekszerkesztői ültek szemben közéleti személyiségekkel, és kérdeztek, ráadásul nem is akárhogyan. Kevésbé legömbölyített fogalmazásban, de kifogástalan udvariassággal érdeklődtek — interpelláltak — nemcsak az iskolás gyerekeket érintő témákban, hanem olyan közösséginek tekinthető ügyekben is, amelyek nyitott szemmel járásukat, közéleti érdeklődésüket bizonyították. Szóba került a pályaválasztás, a származási kategória jelzése, történelemoktatásunk egy-két hiányossága csakúgy, mint a munkában lógókkal szembeni elnézés és sok egyéb kérdés. Vitray Tamás szinte észrevétlenül irányította a ,,sajtókonferenciát”; nagyon jó partnernek bizonyult többek között a mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár: egészében a talpraesett gyerekek érdeklődése igen sok gondolatot ébresztett, s a sorozat jó kezdeményezésnek tűnik, * A Csínom Palkó című magyar játékfilm jelentkezett a képernyőn március 15-én este, bizonyára abból a meggondolásból, hogy a Rákóczi-szabadságharc is szabadságharc, meg az 1848—49-es is. A filmről már nincs mit mondani. Amikor új volt, s a mozikban bukott meg, már okkal eltemetődött. Ha most a képernyőre idézték, jó lett volna annyit elmondani, hogy rendezője. Keleti Márton a film készítése közben hunyt el, nem ő fejezte be a forgatását az egyébként is igen gyenge műnek. Keleti egyébként félszáznál jóval több filmet rendezett, köztük a televízió számára nem egy hosszú sorozatot is, ez az utolsó, posztumusz müve semmiképpen nem jellemző életművére. Ezt el kellett volna mondani a Csínom Palkó vetítésekor. Vagy a bemutatást mellőzni. A filmekkel egyébként sem volt túl sok szerencsénk. A Róma, 1870 című kétórányi olasz tévéfilm elsősorban azt bizonyította, hogy oiyan kiváló színészegyéniségekkel, mint Anna Magnani és Marcello Mastroianni is lehet igen gyenge filmet csinálni. A négyrészes Clochmerle és az ugyancsak négyrészes A magyar fotográfia története című sorozatok folytatását egyre csüggedtebben várjuk. Benedek Miklós FIGYELEM! Most szerezze lie 40 százalékos árengedménnyel ’ kislakás, hétvégi ház és garázsépítéséhez szükséges korszerű vázkerámia, födémgerenda, és áthidaló szükségletéi. ■ \ gerendához béléstcstet is biztosítunk! ! Felvilágosítás, befizetés és kiszolgálás: az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÉGLA- és CSEREPIPARI VÁLLALAT Görömbölyi Gyárában. ‘ Telefon: 16-968. Hétfőn nyílt meg Űj ságra jzok Kilenc grafikus munkái a miskolci Minigalériában A kiállítás egyik lapja: Csohány Kálmán Ady-illusztraeió 1. című rajza. először. A jubileumra az elkövetkező hetekben több rendezvény emlékeztet, és ennek az ígéretes sorozatnak a bevezetője a Minigalériában tegnap megnyílt, Üjságrajzok című kiállítás. Kilenc grafikusművész —• Csohány Kálmán, Czinke Ferenc, Feledy Gyula, Kass János, Lenkcy Zoltán, Lóránt János, Pásztor Gábor, Reich Károly, Würtz Ádám — negyvenhárom munkája látható a tárlaton. A kilenc művész egyik közös vonása, hogy valamennyien erős szálakkal kötődnek a Napjainkhoz, többségben megjelenése óta rendszeresen publikálják a lapban rajzaikat, tevékeny munkatársai a szerkesztőségnek. s itt bemutatott munkáik többsége is már megjelent a jubiláló havi lap oldalain, a meg nem jelenteknek is döntő többsége ide szántán készült, nem egy közülük már klisében várja a közlést. (Van — műszaki ellenőrt beruházási gyakorlattal, középfokú, vagy felsőfokú iskolai végzettség és beruházói képesítés szükséges— ntókalkuiációs csoportvezetőt, közgazd. egyetemi végzettséggel. Pályázatot írásban a személyzeti osztályra kérjük küldeni. * — gyors- és gépírót — mérlegelőket (érettségivel) — raktárosokat. A Miskolci Művészeti és Propaganda Iroda és a Napjaink szerkesztősége közös szervezésében tegnap délután nyílt meg a Minigalériában (Kossuth u. 11.) az Újság- rajzok című kiállítás. Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője vezette be a nyitó ünnepséget, amelyen Berecz- ki Lóránt művészettörténész, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa méltatta a tárlatot, és az olt látható műveket. Flach Antal, a házigazda szerepében ajánlotta a kiállítást, a megjelentek figyelmébe. * A Napjaink, szűkebb pátriánk irodalmi és kulturális havi lapja kisebb jubileumhoz közeledik: 196Í. április első napjaiban jelent meg a rajzok között olyan is, amelyet először a mi lapunkból ismerhetett meg a közönség.) Érdeklődéssel és örömmel böngésszük a kiállított lapokat, Örömmel fedezzük fel a már ismerős rajzokat, hiszen a Napjainkban már láttuk, örömmel látjuk cgy-egy művésznél adott témák folytatását, újabb megközelítését. Örömmel tekintjük át a tárlatot, amely a maga szűk voltában is — negyvenhárom rajz, kilenc alkotótól! — országos helyzetképet reprezentál, hiszen a kiállítók napjaink hazai grafikusművészetének élvonalába tartoznak,, mintegy azt képviselik. Kritikai méltatást, elemző bírálatot e jubileumi kiállítás most nem igényel. Az egyes művek értékein túl érdemes a bemutató egészét tekinteni: bátran állítható, hogy a bemutatott anyag — a Napjaink képzőművészeti törekvéseinek igen érzélcleies felmutatásán túlmenően — jól reprezentálja az alkalmazott grafika e sajátos ágazatát, bemutatja azokat a törekvéseket, azt az útkeresést, amelyet grafikusaink a vonalrajzzal történő megjelenítés, gondolatközlés mind korszerűbb eszközeinek; niód- jainak megteremtéséért bejárnak. Jóllehet, a kiállítás alapvető célja a Napjaink jubileumán a lap munkásságának egyik vonulatát felmutatni, gyakorlatilag a magyar újságrajz mai helyzetének — vagy legalábbis egy figyelmet érdemlő hányadának — is érzékletes tükre. Feledy Gyula grafikusművész — maga is igen értékes és gazdag anyaggal szerepel a tárlaton — régen foglalkozik az újságrajz sajátos eszközeinek, kifejezési formáinak kutatásával, s igen gyakran szerepel lapokban. Most mint e kiállítás rendezője — müvein túl is — vallott e törekvésekről az anyag válogatásával és jó elrendezésével. Értékes, jó anyagot kínál a Minigaléria. A rajzokon kívül van egyéb látnivaló is. Néhány korábbi lapszám, azok rajkai, valamint a nyomásnál használt klisék mellett látható itt az 1977. április első napjaiban megjelenő jubileumi szám első oldala — ólomsze- désben és lenyomatban. Egészében igen érdekes és tanulságos ez a kiállítás, aínely április 20-ig látogatható. (benedek) Szerencsi ííezdeményezés A Szerencsi nagyközségi Tanács és a Szerencsi járási Művelődési Központ több más intézménnyel közösen pályázatot hirdetett Borsod, Heves és Nógród megye lassan már feledésbe merülő népi díszítőművészeti hagyományainak felelevenítésére. Az „Észak-magyarországi kaláris” címmel meghirdetett pályázatra a résztvevők la- kásdíszitésre, öltözködésre alkalmas hímzésekkel, szőttesekkel, használati eszközökkel, bútornál alkalmazott fafaragásokkal. valamint gyermekjátékokkal pályázhatnak. A pályaműveket április 23-ig kell beküldeni, a szerencsi várban levő járási művelődési központba. A legjobb munkákat díjazzák. lonvÉími nevelő írnia az edetényi járásban Az MHSZ megyei vezetősége megvizsgálta, hogy az edelényi járásban, hogyan folyik a honvédelmi nevelőkiképző munka, s a járási vezetőség, a tanácsadó testületek, szakbizottságok, a klubok és a társadalmi aktívák, hogyan végzik a honvédelemmel • kapcsolatos pártós kormányhatározatokból adódó feladatokat. Megállapította, hogy a honvédelmi nevelés jó ülőn. halad, az MHSZ megbecsüli, elismert szervezet. A járási vezetőség munkájára a terv- szerűség a jellemző. A széles körű aktívahálózat szorgalmasan, a járás valamennyi községére kiterjedően végzi társadalmi munkáját. A tanácsadó testületek, a szakbizottságok rendszeresen üléseznek, és hozzászólnak, számot adnak végzett munkájukról. Az üzemeli,, vállalatok, termelőszövetkezetek vezetői sokoldalú segítséget adnak a kluboknak, a rendezvényeken való személyes részvételükkel. A járásban az agitációs és propagandamunkát kiemelten kezelik. A honvédelmi jellegű rendezvényeket, előadásokat, kiállításokat, filmvetítéseket jól kapcsolják össze a községek közművelési terveivel. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a tömegsportnak, az ifjúság fizikai állóképességének növelésével. A Honvédelmi Kupa lövészversenyt és összetett honvédelmi versenyeket túlteljesítve, több mint 50 ezren vetlek részt. A klubtagok legjobbjai járási, megyei versenyeken mérték össze tudásukat. A megyei döntőkön több egyéni helyezést értek el es csapatban a harmadikok lettek. Az iskolákban folyó lövészversenyeket több mint 50 pedagógus lövészetvezető irányítja, segíti. A tartalékosok utóképzési foglalkozásait rendszeresen megtartják, a foglalkozásokon való részvétel 80 százalékos. A megyei versenyen a járás tartalékosai .harmadik helyezést értek el. Az edelényi gépjárművezető képző bázison biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek a magasabb szintű oktatáshoz. A modellező klub — szakköri vonalon — túlteljesítette eves tervét, ugyanakkor lassan halad a klub létszámának növelése. A megyei vezetőség megállapította azt is, hogy a szövetség munkája legjobban a klubokban gyümölcsözik, ahol tervszerű, nívós, a tagságot érdeklő és szórakoztató munka folyik. Legjobb klubok: a rudolí- telepi lövész- és tartalékos-, a rudabányai lövész- és tartalékos-, alberttelepi, rakacai, tornaszentandrási, szögligeti lövész-, a múcsonyi és edelényi területi klub. A kiemelkedő, szorgalmas munkáért a megyei titkár dicsérő oklevelet adományozott a kluboknak. A klubok munkájúban aktívan részt vesznek a munkásőrök. A járásban élő munkásörök 20 százaléka tagja valamely klubnak. Több önkéntes határőr is 1agja a kluboknak. Szögligeten, szinte minden klubtanácstag, önkéntes határőr is. A megyei vezetőség megállapította. hogy az elért eredmények megtartása, és a szövetség előtt álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik a lakosság minden rétegére kiterjedő magasabb szintű, meggyőzőbb és színesebb honvédelmi felvilágosító nevelő munkát, a gyenge hatásfokkal működő klubok szervezeti életének megerősítését; rádiósklub létrehozását Edelényben: járási lőtér megépítéséi ; az együttműködő szervekkel sokoldalúbb és színesebb kapcsolattartást; mind több társadalmi aktíva bevonását, akik önzetlenül, szabad idejüket is feláldozzák a fiatalok honvédelmi nevelésére.
