Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. február 15., kedd Kitatások az űráltomáson Hetedik napja tartózkodik az űrben Viktor Gorbatko és Jurij Gjazkov, a Szaljut—5 tudományos űrállomás máso­dik legénysége. A legutóbbi két munkanap programjának alapvető ré­szét a műszaki-technológiai, orvosi és biológiai kutatások és kísérletek tették ki. Az űrhajósok újból átvizsgálták a Szaljut—5 berendezéseit. Kísérleteik során — a kris­tályoknak a súlytalanság ál­lapotában végbemenő növe­kedését vizsgálandó alumí­nium-kálium szulfát oldat­ba új, úgynevezett beoltó kristályokat helyeztek és el­lenőrzik a folyamatot. A súlytalanság állapotában kép­ződött kristályok elemzes céljából visszakerülnek a földre, hogy össze tudják ha­sonlítani őket földi körül­mények között, illetve a Szaljut—5 első legénységé­nek kísérletei során képző­dött kristálymintákkal. Az orvosi kísérletek sorá­ban elvégezték az űrhajósok közérzetének vizsgálatát, pi­henés és erős fizikai meg­terhelés állapotában. Mindkét űrhajós közér­zete .jó, a kutatások az űr­állomáson folytatódnak. Octavio Pato beszéde Octavio Pato, a Portugál Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának és titkár­ságának tagja Lisszabonban a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség gyűlésén elhangzott beszédében rámutatott: Por­tugáliában ma két politikai platform áll szemben egy­mással. Az egyik a reakciós erők platformja, amelynek célja: felszámolni a demok­ratikus szabadságjogokat, vé­get vetni a földreformnak, semmivé tenni a demokra­tikus vívmányokat. E plat­form sikere csupán azt se­gítheti elő, hogy a külföldi imperialisták leigázzák az országot. A reakciós érők a maguk oldalára akarják ál­lítani a szocialista pártot, a szocialisták által alakított kormányt, meg akarják nyer­ni a szocialistákat, hogy aztán kezükbe ragadva a ha­talmat, felszámolhassák az alkotmányban rögzített for­radalmi vívmányokat és de­mokratikus szabadságjogokat. A kommunista párt által támogatott platform — foly­tatta Octavio Pato — meg­hirdeti a forradalmi vívmá­nyok védelmét, a demokrá­cia. az alkotmány védelmét. Még megvan a lehetőség a kommunisták, a szocialisták és más demokratikus erők egységére és együttműködé­sére. Soares tegliáta Mario Soares portugál kor­mányfő, a szocialista párt fő­titkára hétfőtől szombatig Londonban, Dublinban, Kop­penhágában és Romában tár­gyal országának közös piaci csatlakozásáról és a nyugati szövetségi rendszerbe törté­nő szorosabb integrálásáról. Callaghan brit kormányfő már közölte, hogy , Anglia tá­mogatja Lisszabon felvételi kérelmét. (Anglia gazdasági­lag különösen érdekelt Por­tugáliában). Írország és Olaszország kevésbé rajong az elgondolásért: mindket­ten attól tartanak, hogy ha Portugáliát felveszik az EGK- ba, nekik kevesebb jut majd a közösség regonális fejlesz­tési alapjából, hiszen annak egy részét a gyengén fejlett ibériai ország támogatására fordítják majd. Soares annak tudatában indul útjára, hogy a „kilen- cek” miniszteri tanácsa a közelmúltban nyitva hagyta a kaput országának közös piaci csatlakozása előtt, jól­lehet értésre adta. nem tart­ja máról holnapra megvaló­síthatónak a tervet. Megállapodás Cipruson Makariosz érsek, ciprusi elnök vasárnapi sajtóértekez­letén bejelentette: Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével tartott találkozóján megállapodás született arról, hogy Ciprus szövetségi, egységes, két kö­zösségből álló, független és el nem kötelezett politikát folytató állam lesz. Makariosz elnök és Rauf Denktas találkozójára szom­baton került sor, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár je­lenlétében. Miként Maka­riosz sajtóértekezletén han­goztatta. a négy óra hosszat tartó tanácskozáson abban is megegyeztek, hogy március végén Bécsben újból össze­hívják a két közösség veze­tőinek tavaly _ februárban megszakadt értekezletét. Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője, szintén megelégedéssel nyilatkozott a létrejött megállapodásról és elismerte, hogy a ciprusi gö­rög fél jelentős lépést tett a megoldás irányában. Az MHSZ Borsod megyei Gépjármű Iskola nem hivatásos szemsIipjáMze® i ini minden hónapban folyamatosan. A legközelebbi tanfolyam indulása: 1077. február 1(1. A tanfolyam ideje: 8 hét. A tanfolyam díja 2110 Ft, melynél kérésére lizelésj kedvezményt adunk. Az oktatás Zsiguli és Skoda típusú kocsikon történik. Jogosítvánnyal rendelkezőknek gyakorlóéra vételét biztosítjuk. A jelentkezés folyamatos, Miskolc. Rákóczi u. 12. szám fszt. 4-es szoba, naponta 8—17 óráig. A leszerelési lizottság ülésszaka Kedden felújítja munkáját a genfi leszerelési bizottság és megkezdi a tervek szerint április végéig tartó tavaszi ülésszakát. Az űj tanácsko­zássorozatot fokozott érdek­lődés előzi meg, mivel a genfi fórumon a leszerelés te­rületén megvalósítandó szer­ződések kidolgozása kerül napirendre. A kezdődő tavaszi üléssza­kon a bizottság folytatja azoknak a témáknak a meg. vitatását. amelyekről már korábban is tárgyalt. A főbb kérdések között szerepel az a szovjet javaslat, amely az új típusú tömegpusztító fegyve­rek és fegyverrendszerek ki- fejlesztésének és előállításá­nak betiltását szorgalmazza. Kilenc diákot letartóztat­tak a kairói egyetemen va­sárnap. az egyiptomi felső- oktatási intézmények újra megnyitásának másnapján, miután heves összecsapások robbantak ki a diákok egy­mással szemben álló cso­portjai között — írja a hét­fői AI Abram. Nyolc egyetemistát letar­tóztattak az egyiptomi fővá­ros egy másik főiskoláján is, mert a hatóságok szerint til­tott gyűlést tartottak. Az A1 Ahram beszámoló­ja szerint vasárnap az alexandriai műszaki egyetem falain „provokációs felira­tok” jelentek meg. A kairói egyetem diák­jai a kormánynak a sztráj­kokat betiltó rendelkezését figyelmen kívül hagyva hét­főn — immár a harmadik egymást követő nap —újabb tüntetést rendeztek az egye­Hétfőn a szovjet külügy­minisztériumba kérették Nor­végia moszkvai nagykövetét és közölték vele, hogy a nagykövetség néhány alkal­mazottja diplomata státusá­val összeegyeztethetetlen te­vékenységet folytat. Ennek Az elmúlt évben a bizottság kormányszakértők bevonásá­val vizsgálta a kérdést. Hasonlóképpen fontos fel­adata a bizottságnak a vegyi fegyverek betiltására vonat­kozó szerződéstervezet kidol­gozása is. , A Szovjetunió, más szocialista országokkal együtt még 1972-ben beter­jesztette annak a megállapo­dástervezetnek a szövegét, amely a vegyi fegyverek ki­dolgozásának, előállításának és felhalmozásának tilalmá­ra vonatkozik és amely ilyen fegyverkészletek megsemmi­sítéséről is rendelkezik. A föld alatti atomkísérletek be­tiltásának témaköre szintén jelentős helyet foglal majd el a tavaszi ülésszakon. tem területén. Becslések sze­rint körülbelül 400 egyetemi •hallgató tüntetett, kormány- ellenes jelszavakat kiáltozva és falragaszokon bírálva a kormány intézkedéseit, ösz- szetűzésekről nem érkeztek jelentések. Az egyiptomi parlament hétfőn megfosztotta képvise­lői mandátumától Kamal Ed- din Husszein volt alelnököt. A döntés alapjául szolgáló hi­vatalos vád szerint a képvi­selő „ellenséges kirohanáso­kat intézett az ország elnöke ellen”. Mint ismeretes, Kamal Ed­di n Husszein a napokban Szadat elnökhöz küldött táv­iratában élesen bírálta az egyiptomi vezetés irányvo­nalát és fellépett a népsza­vazás ellen, amellyel a rend­kívüli megtorló intézkedése­ket kívánták jóváhagyatni. következtében K. Mugos ke­reskedelmi titkárnak el kell hagynia a Szovjetunió terű? letét, K. Hauge első titkár­nak pedig, aki jelenleg nem tartózkodik a Szovjetunió­ban, nem engedélyezik,1 hogy visszatérjen állomáshelyére. r A Statisztikai Hivatal köz­zétette jelentését népgazdasá­gunk, s benne mindnyájunk életének múlt esztendejéről. A jelentés személyes — csa­ládi — boldogulásunk, az országos körülmények, sőt a nemzetközi gazdasági helyzet higgadt, tárgyilagos mérlege­lését, a kölcsönhatások józan tudomásulvételét tükrözi, kö­vetkezésképpen, ha nem is feltétlen elégedettséget, de kiegyensúlyozottságot és szo­lid bizakodást. Kezdjük mindjárt az élet- körülményekkel. A kereset átlagosan öt és tél százalék­kal nőtt, az áremelkedések együttes hatása elérte az öt százalékot. Ilyen módon az egy keresőre jutó fél százalé­kos reálbér-, illetve — a jut­tatásokat Is magában fogla­ló — egyszázalékos reáljöve­delem-növekedés szerény mértékű, gyakorlatilag pedig alig érzékelhető. Sőt, megfi­gyelések szerint az ilyen cse­kély életszínvonal-emelkedés — éppen a hosszú évek óta megszokott javuláshoz mér­ten — sokak számára rosz- szabbodásnak is tűnhet. Tény, hogy a jelzett növeke­dés a tervezettnél is mérsé­keltebb. Ám sok körülmény is rosszabbul alakult, mint számítottuk. Az időjárás em­lékezetes szélsőségei a mező- gazdasági termést károsítot­ták. És mint Ismeretes, nem kedveztek nekünk a világ- gazdaságban már hosszabb idő óta mutatkozó gazdasá­gi bajok, nehézségek sem. Hogy mindezek ellenére a népgazdaság jó irányban fej­lődött, és életünk folyása a nehézségek közepette — át­lagosan tekintve — nem rosszabbodott, szocialista gaz­daságunk nagy fokú tűrőké­pességének és a sok eredmé­nyes emberi erőfeszítésnek köszönhető. Külkereskedelmi mérlegünk hiánya .ugyanis jóval kisebb volt az előző évinél, és a belföldi felhasz­nálás is kisebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Jó irányzat ez. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy míg a növény- termesztésben nagy veszte­ségeket szenvedett az ország, és az állattartásban sem si­került még teljesen legyőz­nünk a nehézségeket, a hek­táronkénti búza-átlagtermés minden eddigit felülmúlt. Bár csak a kukorica-, vagy különösen a zöldségtermesz­tésben is így fölfelé, aztán a csúcsok felé haladnánk! Hi­szen milyen kellemesen kéz­zelfoghatóak némelykor a közvetlen következmények is. Miközben a nyári érésű gyü­mölcsökből általában keve­sebb, almából több termett az 1975. évinél. íme, kifelé megyünk a télből, és még mindig akad bőven olcsó, él­vezhető alma. Életünk folyamatát, élet­érzéseinket persze sokkal bo­nyolultabb tényezők alakít­ják. Ezt a jelentést forgatva is, lehet a tovább csökkenő csecsemőhalandóságnak, a kórházi ágyak ismét növe­kedésnek indult száménak, a még nagyobb mértékben igénybe vett gyermekgondo­zási segélynek, vagy a nyug­díjasok további létszám- gyarapodásának több másnál nagyobb fontosságot tulajdo­nítani. El lehet tűnődni a kereskedelem szerint igen lanyha ruházati forgalmon* de azon is, hogy nem keve­sebb, mint negyedmillió új hűtőszekrény, ugyanannyi te­levízió, sok-sok milliárd fo­rint értékű bútor és több mint 80 ezer gépkocsi kelt el a múlt évben. Jelentősen nőtt a takarékbetét-állomány, és csaknem 94 ezer lakás épült, ebből több mint 61 .ezer magánerőből — ez utób­bi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál 1 Nem szeszélyből kapcsol­tuk össze a takarékbetéteket és az építkezést. Mert ha csak némileg is könnyebbek lennének az építkezési fel­tételek, az anyagbeszerzés^ még inkább a kivitelezők „megszerzése” — a jelentés sem mondhat kiemelkedően jót az építőipari vállalatok, különösen a szövetkezetek teljesítményéről — akkor bizonyára kevesebbet tarta­lékoltak volna az emberek: Mert a megközelítően száz­ezer uj lakás igen tekinté­lyes hozzájárulás a valóban nagyszabású lakásépítési programhoz, de akinek még nem jutott megfelelő lakás, annak továbbra is ez az el­ső számú gondja. Ilyen mó­don a jelentés ebben Is, sok egyébben is kimondva-ki- mondallanul utal a teendők­re. iyiptoii diáktüitetéseh Kiutasítások a Szsvjeiniiél illúziók válsága (IV.) » e r 77 ír A két rendszer közeledé­sének antimarxista tézisét nemcsak nyilvánvalóan apo- logetikus, a tőkés viszonyo­kat védelmező céllal fogal­mazták meg. A 60-as évek második leiében a diákság és az értelmiség jelentős ré­tegei — Amerikában és Nyu- gat-Európában — tudatára ébredtek kiszolgáltatott, el­nyomott helyzetüknek, a lá­zadás. a ..kontesztáció” elke­seredett dühével üzentek ha­dat az elembertelenedés, a kizsákmányolás, az egyenlőt­lenség és az imperialista ag­resszivitás jelenségeinek. Mi­vel azonban a forradalom döntő erőitől, a munkásosz­tálytól és mozgalmától elszi­getelődtek, akcióik a roman­tikus antikapitalizmus kere­tei között maradtak. Tőke- ellenességük egyfajta techni­ka-. (fagyasztás-, sőt civilizá- cióellenességbe csapott at, így mozgalmuk egyik tragi­kus ellentmondása épnen ab­ban nyilvánult meg, hogy — érzelmileg ugyan negatív előjellel — adaptálták a pol­gári ideológia lechnika-feti- sizmusát és konvergencia- koncepcióját. A létező szo­cializmusban — úgy véllek — a humanista értékek ro­vására továbbra is döntő marad az ipar, a technika fejlesztésének törekvése; a „technikai racionalitás” és a „teljesítményelv” végzetesen egymáshoz kapcsolja a kapi­talizmust és a szocializmust, lehetetlenné teszi az igazi felszabadulást — az egyén ösztönstruktúrájának forra­dalmát. A 70-es évek elejétől kezd­ve azonban teljesen nyilván­valóvá vált, hogy a tőkés vi­lágot már nemcsak erkölcsi -politikai, tudati-kultúrál is krízisjelenségek, hanem mély­ről fakadó gazdasági válság- folyamatok is sújtják. A pol­gári teoretikusoknál a tech­nika és a tudomány feltar­tóztathatatlan fejlődésébe, a gazdasági növekedés korlát­lanságába vetett bit helyére egyre inkább a ‘ „növekedés korlátainak” koncepciója lép. Az ún. Római Klub jelenté­sei arra figyelmeztetnek, hogy az emberiséget egvele- mes katasztrófa fenyegeti: a nyersanyag- és energiaforrá­sok kimerülése, a .környezet szennyeződése, a növekvő népszaporulat és az elégte­len élelmiszere! látás boly. gónk lakosságát a túlélés vagy pusztulás dilemmája elé állítja. A kiút tehát ma­gának a — gazdasági és de­mográfiai — növekedési fo­lyamatnak a leállítása, vagy legalábbis drasztikus vissza­fogása. Míg a konvergencia el­mélete „klasszikus”, techni­cista formájában azt az el­méleti mondanivalót tartal­mazta, hogy a gazdasági nö­vekedés automatikusan meg­old minden társadalmi konf­liktust és megszünteti a szo­cializmus—kapitalizmus el­lentétét, napjainkban a kon­vergencia a növekedés lehe­tőségeinek tagadása oldalá­ról is jelentkezik azzal az állítással, hogy a két rend­szer politikai-strukturális közeledése az egyedüli útja a növekedésből származó ka­tasztrófák elkerülésének. Eb­ben az esetben is nyilvánva­ló az ideológiai-politikai háttér: a szocializmus lété­nek. erejének, realitásainak elismerése ismét a szocializ­mus minőségi meghatározott­ságainak tagadásával kap­csolódik össze. Az ún. „zéró- növekedés” hívei ugyanis úgy állítják be a jövő pers­pektíváit, hogy a növekedés, a tudományos-technikai ha­ladás társadalmi rendszerek­től független problémákat vet fel. amelyekre ugyancsak tár­sadalmilag semleges megol­dásokat kell kidolgozni. A tőkés világ gazdasági- társadalmi ellentmondásai­nak mélyülése, a válságje­lenségek sokasodása azonban rávilágítanak arra, bogy a korlátokba a tőkés típusú növekedés ütközik, ;s a „glo­bális”. természeti és emberi korlátok mögött a profitra, az egyoldalúan nyereségre orientált tőkés termelés kor­látái húzódnak meg. A nö­vekedés igazi korlátja azon­ban nem Földünk lehetősé­gei kimerítésének veszélye — ez a korlát társadalmi jelle­gű. A tőkés növekedés hatá­rát a termelés társadalma- sultsága és az elsajátítás ma­gánjellege közötti ellentmon­dás húzta meg. Ezt az ellent­mondást világtörténelmi leg azonban nem a növekedés leállítása, hanem alapjainak forradalmi megváltoztatása szüntetheti csak meg. Érthető, hogy a polgári rend ügyét és az össztársa­dalmi fejlődés távlatait azo­nosító burzsoá ideológia a tőkés rend általános válságát az egész emberiséget fenye­gető katasztrófaként éli át. A polgári ideológia tehát —és ezt a társadalmi folyamatok és az erőviszonyok objektiv mozgásai határozzák meg — a szocializmus elleni küz­delmében védekező hadállás­ba kényszerül, s ez ö mar­xizmus—leninizmus eszmei offenzívája további kibonta­koztatásának feltételeit, le­hetőségét teremti meg. G. Márkus György (Vege)

Next

/
Thumbnails
Contents