Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

1977. február 15., kedd .ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 IBS millió utas Ii Ifit sikerei, tervei Beszélgetés Zimmermann Ferenc igazgatóval Az Ózdi Kohászati Üzemek öntőcsarnoka Fotó: Laczó József A BVM Miskolci Gyárában Nyolcvanmilliós beruházás lezliil Évről évre nagyobb fel­adatot jelent, s egyre rósz- szabb, nehezebb körülmé­nyek között zajlik le a vá_ rosi tömegközlekedtetés, A íő gondot közismerten az okozza, hogy Miskolcon ke­let-nyugati irányban — itt Felsőzsolcától Ómassáig fut­nak az autóbuszok — még ma is egyetlen fűútvonal van, amely a belvárosban ösz- szeszűkül. túlzsúfolt. Hozzá­járul. hogy éppen a fejlődés érdekében, a gondok meg­oldása végett nagy építé­sek folynak, amelyek útkor- lútozásokkal járnak. A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz és villa­mosvezetői a nehézségek elle­nére becsülettel, sokszor ál­dozatokat vállalva végzik nagy feladatukat. Ezt tanú­sítja — mint Zimmermann Ferenc igazgató elmondotta •—, hogy tavaly az MKV vil­lamosai, autóbuszai az előző évitől 4.5 százalékkal több utast. 188 millió embert szál­lítottak. Ebben az évben 4 százalékkal több utassal szá­molnak. Jó hír, hogy ehhez sikerült is megteremteni a feltételeket. A vállalat a múlt év végén 25 korszerű ..szóló” és 14 csuklós autó­buszt kapott. Az új jármű­veket a kisebb befogadóké­pességű. korszerűtlen autó­buszok lecserélésére szánták. Ennek . több terület lakói örülnek. Így a zsolcaiak, a martintelepiek régi, jogos panasza volt: rosszak, zsú­foltak, korszerűtlenek a jár­művek. E vonalakon is mo­dern. nagy befogadóképes­ségű panoráma autóbuszok járnak majd. Igen jó megoldás volt, hogy a 21-es járat útját a Kilián lakótelepig meghosz- szatobították. Ez a főútvonal kismérvű tehermentesítését is szolgálja. Az új tervek szerint a 21-es vonalán gyorsjáratokat is indítanak, amelyek elsősorban az LKM- hez. DlGÉP-hez való, illet­ve a Tiszai és a Kilián kö­zötti utazást gyorsítja meg. Az MKV megkönnyíti az Avas délen lakók közlekedé­sét is. Az új járat — a most épülő Korvin Ottó út igény- bevételével — az említett Fűrészáru és dohány. Ügy is mondhatnám: faüzem és kertészet. Szándékosan ve­tem fel így egymás mellett, hiszen az egyik, a másikkal látszólag „ellentmondó’ ága­zat. Nem illenek egymáshoz — ahogy a sárgarépa és a szandállalp se —, de mégis kereshetünk közöttük össze­függést. Például ' a prügyi Tiszámén te Termelőszövetke­zetben, ahol a jövőben mind­kettőt erőteljesen fejlesztik. — Mert elválaszthatatla­nok — felelt a „miérf’-re Hegedűs Károly. a tsz l’őag- ronómusa. — Hiszen 80 asz- szonyunk dolgozik télen a faüzemben, hogy kora ta­vasszal, a dohanypalántázás idején átköltözzön a szom­szédba, a fűtött fóliasátrak­ba. A két ágazat között a legfontosabb kapcsolat éppen ebben van, hiszen állandó munkalehetőséget tud unk biztosítani dolgozóinknak. Mennyire gond a mező- gazdaságban az idénymun­ka? Statisztikai adatokra tudnék hivatkozni, hogy hány és hány nő választja inkább a távoli ipari üze­mekbe is a bejárást, mint az otthoni, a termelőszövetkezet által nyújtott, sajnos, csak Pár hónapos — szüretre, be­takarításra 6 zóló — munka- lehetőséget. Prügyön ráadá­lakótelep és a villanyrendőr közötti szakaszon közlekedik majd. Eredetileg úgy tervezték, hogy 1979-ig „nyugdíjazzák” az összes öreg, rozoga vil­lamoskocsikat. E folyamat erősen felgyorsult. A terve­zettől előbb sikerült besze­rezni új. csuklós villamoso­kat, s így az év második ne­gyedében kivonják forga­lomból az öreg járműveket. Ez a ..villamos nemzedékvál­tás” azzal is jár, hogy nem­csak kulturáltabb körülmé­nyek között utazhatunk, ha­nem növekszik a villamosok keringési sebessége is. A városi közlekedést bi­zonyos mértékben befolyá­solja. hogy erősen nő az autóbuszokon, s csökken a villamoson utazók száma. Tavaly például 8 százalékkal többen vették igénybe az autóbuszt, s 2.8 százalékkal csökkent a villamoson uta­zók száma. Az utóbbinál eb­ben az évben is további csökkenési-e számítanak, de szeretnék hathatós megoldá­sokkal ezt megállítani. Ezt kívánja az utasok érdeke is. Az egész napos kihasználtság a kívánatos 50 százalék he­lyett az autóbuszokon tavaly „felugrott” az 59 százalékra, míg a sínen futó járműveken „leesett” 34,6 százalékra. Ez a tendencia érthetetlen, hiszen a belvárosban például — ahol a Gömöri felüljáró épí­tése miatt hosszú gépkocsi- karavánok várakoznak. a közlekedési gócok, jelzőiám- > pók előtt— villamossal min­den járműtől gyorsabban le­het haladni. A vállalat életét, a közle­kedést, a villamos-, autóbusz- vezetők munkáját, igénybe­vételét befolyásolják az épít­kezések. Tulajdonképpen már tavaly szerették volna elké­szíttetni a Majális-parkkal szemben az új autóbusz vég­állomást. A tervezők késtek, s így csali tavasszal kezdhet­nek valójában az építéshez. S ahogy a Közúti Építő Vál­lalat emberei előrehaladnak, úgy, fokozatosan valósítják meg az ezzel kapcsolatos el­képzeléseket. Lényege az, hogy itt lesz az 1-es végállo­mása, innen indulnak az 5­sul közel a „vetélytárs”, az állandóan üzemelő, nemrég korszerűsített Szerencsi Cso­koládégyár. — Valamikor gyengén fel­szerelt asztalosműhely volt a faüzem helyén — mondta Drofti Miklós üzemvezető. — Idén pedig 350 ezer gyü­mölcsrekesz és 500 köbméter szandáltalp kerül ki innen, mind nyugati exprotí'a ... Az üzemvezető méltán büszke az évről évre növek­vő termelésre, a szép jöve­delemre; amelynek java rá­adásul télen kerül a szövet­kezet kasszájába. Ami ritka dolog, de úgy érzem, ennek a melléküzemágnak a jelentő­sége túlnő a számokon. Már az asszonyok szempontjából is akikkel a kétműszakos üzemben erről a kérdésről beszélgettem. Szabó Imréné 16 éve tsz-tag: — A dohánykertészetben dolgozom. Régebben semmit sem kerestem télen. Decem­berben a levél csomózásával megszűnt a munka. Tavaszig, amikor megkezdtük a meleg­ágyak előkészítését a palán­tázásra, csak otthon tengőd­tünk. A dohány akkortájt pedig .nehéz kenyér volt. Mindent kézzel csináltunk, a kaccsolástól a törésen ót, az aggatásig. Ma a munka je­lentős részét elvégzik he­ös, 15-ös jelzésű autóbuszok — az utóbbinál gyorsjárat is lesz. Megvalósítják a gépko­csivezetők régi óhaját: váró, forgalmi és szociális épülete­ket is készítenek, alakítanak itt ki. Az új végállomás, ki- at a közlekedés gyorsulásá­ra is. Megszűnnek a párhu­zamos és felesleges járatok, Az 5-ös járat például innen indulva kétszer is fordulhat, mint amennyi utat jelenleg „lefut”. Üj gondot jelent, forgalmi változást is okoz, hogy a Gö­möri felüljáró építésével pár­huzamosan. megkezdik a Bú­za téri aluljáró építését. Így többek között megváltozik a 101/B járat útvonala: a Bú­za tér helyett végállomása a Pikoló cukrászda előtti új autóbusz-megállónál lesz. Évről évre feszítő gondot jelent a Tiszai pályaudvar előtti közlekedés, fordulás, beállás. Növekszik a vonatok­kal utazók száma, a nagy csuklós buszokkal nehezen tudnak beállni a szűk par­kolóhelyre. Volt olyan elkép­zelés. amely szerint igénybe vették volna parkolás céljá­ra a jelenlegi pihenőliget, park egv részét. Miután az új információk szerint jövő­re megkezdik a Tiszai pálya­udvar felvételi épületének készítését, ez új helyzetet te­remt. Bár a részletes tervek még nem ismertek, annyi bi­zonyos, hosy az autóbuszok, s valószínűleg a villamosok is — az építés ideje alatt —, csak a Szinváig mennek. Ott alakítják ki a fordulókat, a parkolóhelyeket. Az építések, s a vele járó változások, elterelések, több munkát kívánnak a villa­mos- és autóbusz-vezetőktől, az irányítóktól. A kollektíva tagiai megértik, hogy a je­lenlegi, közeli nagyobb fel­adatott, a nagy iparváros fej­lődésével, jövőjével vannak szoros kapcsolatban. Vállal­ják, végzik a nagyobb fizi­kai, s egyben idegi megter­helést, s ugyanilyen megér­tést kérnek, várnak az MKV dolgozói, vezetői az utasoktól lyettünk a kombájnok es a levélszáritók. Szeptember vé­gén elfogyna a tennivalónk. De akkor már bejövünk lá­dát szegeink Márciusig. Könnyű volt megtanulni, és a havi kétezret megkeres­sük. Pólik Istvánná még hozzá­teszi: — Egy biztos, ha a termelőszövetkezet: nem te­remtette volna meg ezt a munkaalkalmat, mindenki otthagyta volna a kertészetet. Én már követni akartam a szomszédasszonyomat, aki el­ment Szerencsre dolgozni, amikor a faüzem beindult. Maradtam. Prügyön évek óta nem csökken a dohányterület. Sőt, növekszik, s ahogy a tervek­ben. láttam, idén már 84 hektáron termesztik. Növelik arányát, pedig országos gond, hogy sok üzemünk hagy fel a dohány termesztésével. Munkaerőhiányra panasz­kodnak, a kevés munkáskéz­re. Itt már nem hagyomá­nyosan termesztik, hanem a legmodernebb eljárásokkal, gépekkel, nagyüzemi keretek között. De így is szükség van — a nem kis feladatokhoz — legalább negyven asszony­ra. És, a faüzem ezért te­remtette meg a lehetőséget a termőterület növelésére. Egpili Inna áru Az elmúlt évben egymillió tonna árut szállítottak el vas­úton a Tiszai Vegyikombi­nátból. s a vasúti szállítási üzem 44 tagú kollektívájának az 1975. év.itöl ötezerrel több kocsit kelelt megmozgatnia a kombinát területén levő 28 kilométernyi vágányhálóza­ton. A jól szervezett munka eredményeként — a nehéz­ségek ellenére — 1600 ton­na műtrágya kivételével va­lamennyi szállítási kötele­zettségüknek eleget tettek. A vasúti szállítási üzemben a létszámhiány mellett igen sok gondot okbz a vasúti te­herkocsik hiánya is. Ebben az évben jelentősen növe­kednek a vasúti szállítási fel­adatok. Ezért a kombinát megállapodást kötött a MÁV Miskolci Igazgatóságával az első félévi előszállításokra. A MÁV ígéretet tett rá, hogy a kombinát által igényelt vasúti teherkocsi-mennyisé­get biztosítani fogja. — Teljesíteni tudjuk az igényeket, kívánalmakat, ha állandósítani tudjuk a mun­kaerőt — említette még az irodában Hegedűs Károly.— A tsz 1975-ben a megyei ta­nács fejlesztési támogatásá­ból 6 millió forintért létesí­tette a faüzemet. Aki akkor jelentkezett — aiő és fiatal — alkalmazottnak, azóta már tsz-tag, -hiszen egy év után, ha kéri, felvesszük. Azt hi­szem, az állandó téli munka volt. a falu lakóinak igénye. Miután a faüzem termelni kezdett, a megnövekedett munkáslétszám lehetővé let­te. hogy a dohányon kívül zöldségterületünket is növel­jük. Egyelőre csak harminc hektárra. A jövőben még többre, hiszen a dohányt is száz hektár fölé emelik. „Ameddig a takarónk ér” — érvelnek a közmondással, vagyis addig a határig, amíg a munkáskezet biztosítani tudják, mert a jóval nagyobb jövedelmet jelentő faüzem ellenére, a hóolvadást köve­tően, mindig a fóliasátrakba költöznek ál az asszonyok. A termelőszövetkezet által választott út egyike azoknak, amelyekkel a népgazdaság kívánalmait teljesíteni lehet. A tsz, a népgazdaság elsőd­leges érdeke a kertészetek fenntartása, területi növelé­se. És hogy szerencsésen megtalálták a talán legjob­ban jövedelmező formát, az pedig tagjaik érdeke. (Kármán) Pontosan egy éve, hogy ugyanebben a szobában, ugyanennél az asztalnál, ugyanerről a témáról; a BVM Miskolci Gyárának fej­lesztési programjáról beszél­gettünk az üzem műszaki vezetőivel. Most ismét szem­től szemben ülünk Korompai Iván főmérnökkel és Kozma Bélával, a műszaki osztály vezetőjével. A mostani hangulat azon­ban jóval optimistább, mint az egy évvel ezelőtti volt. Ennek meglehetősen kézen­fekvő a magyarázata. Egy éve, a tervek készítésének időszakában ugyanis még senki sem tudta pontosan, mikor is kezdődik a beru­házás. Már csak azért sem, mivel azon a területen, amelyre az új üzemcsarnok telepítését tervezték, még lakóházak álltak. Tízegyné­hány lakás szanálása volt a feltétele az építkezési mun­kálatok megkezdésének. — Milyen változásokat ho­zott az eltelt egy esztendő? A kérdésre Korompai Iván főmérnök válaszol: — Köszönettel tartozunk a Miskolci megyei városi Ta­nácsnak, amely a sokat em­legetett 14 lakás szanálását soron kívül megoldotta. A szanálási költségek — ter­mészetesen — minket ter­heltek — ezek az összberu- házási költségeknek csaknem tíz százalékát teszik ki. Az új üzemcsarnok helyén levő eiavult üzemépületek, vala­mint a szanált épületek el­bontását. a gyár kollektívá­ja még az elmúlt év második felében megkezdhette. így az év utolsó hónapjaira sike­rült felszabadítanunk az egész munkaterületet. — A kivitelező vállalat, az ÉÁÉV mikor kezdheti meg a tényleges építési munkálato­kat? — A beruházás előkészüle­tei tulajdonképen már az el­múlt év végén megkezdőd­tek — válaszolja a főmér­nök. — A tényleges épitési munkálatokat még ebben a negvedévben megkezdik az ÉÁÉV szakemberei. — Mekkora lesz az új üzemcsarnok? — A három hajóból álló úi csarnok alapterülete 3600 négyzetméter lesz. Az épí­tés költsége 58 millió forint. A csarnok építéséhez a mű­vek 6aját gyárai által gyár­tott vasbetonelemeket bizto­sít. Természetesen, az alap­hoz szükséges betont pedig mi. magunk adjuk. Jó dolog, hogy az alapozási munkála­tokat és a betongyárai alig ötven méter választja el egymástól. Elevenítsük fel a tavaly el­hangzottakat. Vajon, mi minden készül ebből a 80 miliő forintból? Erre Kozma Béla, műszaki osztályvezető ad választ: — A tervek változatlanok. Az elavult betongyár helyett egy korszerű, modern, hazai tervezésű és hazai kivitele­zésű betongyárat létesítünk. A betongyár kapacitása órán­ként 60 köbméter beton elő­állítására alkalmas. — Milyen termékek ké­szülnek majd a korszerű csarnokokban? — Az üzem tulajdonkép­pen az .úgynevezett könnyű- szerkezetes program kereté­ben valósul meg — mondja Kozma Béla. — Ennek meg­felelően 24 fajta, különleges vasbeton födémelemet készí­tünk majd. Ez feltételezi, hogy az elavult, korszerűtlen termékek gyártását meg­szüntessük. Az V. ötéves terv végére — várhatóan — 100 ezer négyzetméternyi födém­elemet állítunk majd elő évente. — Az új üzemnek lesz egy sajátos vonása, vagy úgy is mondhatjuk, különlegessé­ge... — Nem célgyártó, hanem univerzális gyártósorokat he­lyezünk üzeínbe. Ezeken — az igényeknek megfelelően — a rúd- és lapszerü elemek egyaránt gyárthatók lesznek. Így megoldódik mind a kis­lakásépítők. mind pedig az építőipar vasbetonelemekkel való ellátása. — A fejlesztés után is csak a jelenlegi létszámra, azaz 500 dolgozóra lesz szük­ségünk — újságolja a fő­mérnök. — Az új technoló­gia, természetesen, sokkal magasabb képzettségű szak­embereket igényel. Már jó előre gondoltunk erre: ta­valy megkezdtük a jelenlegi betanított munkások átkép­zését. Ily módon az elmúlt évben tizennyolcán tették le a szakmunkásvizsgát, az idén pedig további 30 dolgozó ré­szére szerveztük meg a szak­munkásképző tanfolyamot. Ezenkívül nehézgépkezelői tanfolyamokat is indítottunk: decemberben negyvenegyen tették le sikeresen a vizsgát, további húsz dolgozó pedig most készül vizsgára. ★ A 80 millió forint értékű beruházás befejezését 1978. negyedik negyedévére tervez­ték. A tervek szerint az V. ötéves terv végére a gyár maradéktalanul kielégítheti a környező építőipari vállala­tok. illetve a kislakásépítök igényeit transzportbetonból, valamint a legkorszerűbb vasbeton födémelemekből. Déváid Hedvig is. Csorba Barnabás Faüzem és kertészet j Áz érdekek egybeesnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents