Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
.1977.,teb»uár 2Q„ vasómop . É^ZAKrMAGYARORSZAG.5 Párhuzamosan a társadalmi viszonyok fejlődésével Interjú Tóth Józsefiéi, a Szakszerrezetck megyei Tanácsának vezető titkárával A termelőerők, a gazdasági viszonyok fejlődésével párhuzamosán a társadalmi viszonyok is változnak. A dolgozo népet, társadalmunkat napjainkban sok-sok kérdés logiaiKoztatja: a gazdasági munka, az újító- és szocialista brigadmozgalom, a reánk váró feladatok és azok megoldásának módja. Ezekről a kérdésekről — a teljesség igénye nélkül — kértünk interjút Tóth Józseftől, az SZMT vezető titkárától. — Hogyan értékeli megyénkben a szakszervezetek gazdasági termelést segítő tevékenységét? — Összességében eredményes evet zártunk 1970-ban. Abban, hogy a megye szocialista iparának termelése az előirányzottnál dinamikusabban fejlődött, jelentős szerepe voll, az új létesítmények üzembe lépésének és a szocialista munkuverseny- nek. A szakszervezetek gazdálkodást és termelést segítő munkája a korábbiaknoz képest fejlődött. Ezzel szemben lassabban válik általánossá az a joggal megkívánt vállalati gyakorlat, hogy a vállalatok, az üzemek a gazdálkodás belső tartalékait — a munka- és üzemszervezést, a DH-munka- rendszeft, a gazdaságtalan termékek csökkentését, stb. — a közvetlen termejés érdekében minél hamarabb és egyöntetűen alkalmazzák. — Megyénk vállalatai hogyan kapcsolódnak a Nagy Októberi Szocialista forradalom 00. évfordulója lisztciciére megkezdődött munkaversenyhez és a SZOT elnökség felhívásához? — A megye termelésében és gazdálkodásában alapvető feladat, hogy az 1970. évben elért gazdasági növekedés ütemét fokozni tudjuk. A számszerű növekedés mellett azonban nemcsak többet és hatékonyabban, hanem lényegesen jobb minőségben is kell termelnünk. A vállalati tervek kellőképpen foglalkoznak az export, különösen pedig, a tőkés export számottevő növelésével. A szocialista brigádmozgalom 20. évfordulójára való készülődés mellett me- gyeszertc széles körű aktivitás figyelhető meg, amely szorosan kapcsolódik a csepeliek munkaverseny-felhí- vásához, és a SZOT elnökség leveléhez. A szocialista brigádok — az ózdi kohászok, a borsodi bányászok, megyénk vegyi kombinátjainak és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói — kezdeményezték a szocialista munkaverseny széles körű kibontakoztatását. A vállalások arra irányulnak, hogy a dolgozók kiemelkedő munkasikerekkel köszöntsék, azokkal ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 110 évfordulóját. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy felhívjam azon kollektívák figyelmét, amelyek még nem csatlakozlak a felhíváshoz. a szocialista brigádmozgalom ez újabb nagyszerű megnyilvánulásához. Ez persze igényli azokat az elvárásokat, illetve azok teljesítését. amelyeket a kohászatnál és a 3. sz. Volánnál fogalmaztak meg a brigád- vezetők. Ezek szerint a vezetők biztosítják a munka elvégzéséhez szükséges feltételeket, jobban figyeljenek oda a véleményükre, és ismerjék el a sikeres munkát. — Ha már a szocialista brigádoknál tartunk, mit lehet elmondani a mozgalomról, a szocialista bri- gádtagok gazdasági, politikai és közéleti tevékenységéről? — A mozgalom 20 évének egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a brigádveze- tok es a brigádlagok „a gazda'’ szemevei nézni a vállalatnál történteket, es mint tulajdonosok, felelősséget éreznek a termelésén, a főbb vállalati célkitűzések teljesítéséért. A kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók és a munkahelyi kezdeményezések döntő töbo- sége a brigádkollektíváktól indul ki. Megyénkben 12,5 ezer brigádban több mint lot) ezer dolgozó tevékenykedik. Nem véletlen tehát, hogy a szocialista brigádmozgalom megyénkben is hajtóereje,, motorja a munka verseny-mozgalomnak. Ezek a tények egyértelműén megerősítik azt a helyes törekvést, illetve szemléletet, hogy a szocialista brigádmozgalom napjainkban minden termelőegységben, az egész társadalomban egyre inkább előtérbe kerül. Örömmel lehel üdvözölni azt a kezdeményezést, ami az LKM-ben a munkaverseny nyilvánosságának fokozását, népszerűsítését célozza. — Milyen jelentőséget tulajdonit a bonyolultabbá váló gazdasági teltételek között folyó termelőmunkában az újitomozgaloinnak? — Megyénk ujitómozgal- ma az elmúlt években, még az országos szintű visszaesés idején is egyenletesen lejiödött. Ebben része van az Országos Találmányi Hivatal es az SZMT között több éve kialakult jó együttműködésnek, valamint a szakszervezeti szervek és a vállalati gazdasági vezetes tudatos irányító munkájának. Az elmúlt évben kezdődött . meg az V. ötéves tervre szóló középtávú es évenként értékelésre kerülő megyei újító verseny. A versenyben a megye 40 vállalata vesz részt, amelyekben az iparban foglalkoztatottak liü százaléka dolgozik. Az előzetes felmérések és az újítómozgalom eddigi eredményei — a javaslat- tevők számának és a bevezetett újítások számának emelkelése — a további várható fejlődésre utalnak. Kedvező jelenség, hogy a műszakiak és a komplex szocialista brigádok növekvő számban vesznek részt a vállalati feladatok újítással történő megoldásában. A verseny során már eddig is igen jelentős újítást nyújtói iák be, és minden remény megvan arra, hogy az újítást beadó dolgozók száma a megyében eléri a 22 ezer főt. A számszerű, növekedés várhatóan 400—450 millió forintos megtakarítást eredményez. Az újitómozgalom is számottevően járul tehát hozzá a vállalatok gazdasági munkájának hatékonyságúhoz. — Ahhoz, hogy a dolgozók egyre inkább magukénak érezzék a vállalatot, es erősödjön a tulajdonosi szemléletük, szükséges a szocialista demokrácia, a szakszervezeti demokrácia további fejlesztése. — A szakszervezeti szervek a munkahelyi demokrácia fontos alkotórészeként fejlesztik a szakszervezeti demokráciát, elsősorban azt a szemléletet erősítve, hogy a demokrácia és a fegyelem nem egymást kizáró, hanem éppen ellenkezőleg, egymást kölcsönösen feltételező és erősítő fogalmak. Ahol a szocialista demokrácia erősödik. olt a munkafegyelem is javul. A Szakszervezetek megyei Tanácsa fokozza a részvételét az irányítómunka szocialista jellegének erősítésében, és az ellenőrzésben. így többek közöli közreműködik a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében, a kollektív szerződésnek érvényesítésében, a tömegsport fejlesztésében, az ár- és kereskedelem társadalmi ellenőrzésében, és nem utolsósorban az üdültetésben. — A társadalmi viszonyok fejlődésével párhuzamosan, hogyan változik a szakszervezetek munkamódszere? — A termelési viszonyok fejlődésé törvényszerűén vonja maga után a társadalmi ludat lejiódesél. Ma ennek érdesében u szocialista, az üzemi és a munkahelyi demokráciára fordítunk nagyobb figyelmet. A demokrácia széles körű alkalmazása segíti a vezetői, csökkenti a tévedések és a hibák lehetőségét. Tartalmi vonatkozásban azt is jelenti, hogy a dolgozok közösén gondolkodjanak és együtt cselekedjenek. Ezt az elvet szolgálja a bizalmiak szerepének, hatáskörének növelése is. Az új munkamódszer és munkastílus lényege abban foglalható össze, hogy a tanulással és továbbképzéssel történő tudatformálás mellett előtérbe kerül — a szocialista viszonyainknak megfelelő — erkölcsi elkötelezettségből fakadó nevelés. És az is hozzátartozik, hogy a szakszervezeti szervek a lényeges érdekvédelmi kérdéseket az elhatározástól a megvalósulásig végig kísérjék és segítsék. Ilyen kérdés például a munkafegyelem, nem általában, hanem konkrétan. Például az ÖKÜ-ben és a BSZV-nél 10 százalékkal növelték a teljesítménybérben dolgozók számát, És ehhez kapcsolódik a szakmai bértáblázat helyes alkalmazása is. — A munkának, a tanulásnak, a közművelődésnek cs a nevelő tevékenységnek az életút folyamán igen jelentős a személyiségformáló hatása. ■— A megye szakszervezeti mozgalma nagy figyelmet fordít a politikai és kulturális nevelő munkára. Nevelő munkánkban legfontosabb feladat, mozgósítani a szervezel! dolgozókul, a gazdasági, társadalmi és politikai célok megvalósítására, és e célokkal való azonosulásra. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a célok megismertetésén keresztül a termelési feladatok sikeres végrehajtására. Nevelő munkánknak fontos területe a tagság eszmei, politikai ismereteinek fejlesztése, a világnézeti nevelés, Idetartozik az is, hogyha bizonyos kérdésekben, juttatásokban előbbre léptünk a kelleténél, akkor meg tudjuk magyarázni a dolgozóknak a szükséges módosításokat. Igen lényegesnek tartjuk — a közművelődési párthatározatból adódóan is — a munkásművelődés fejlesztését. Ezen belül a munkahelyi nevelésnek azért kell nagyobb teret kapnia, mert a munkahelv az a terület, ahol az emberek életük harmadát eltöltik. és ahol a munka és a kollektíva által jelentősen formálódik egyéniségük. Napjainkban különösen időszerű a szakszervezeti tagságot emlékeztetni arra. hogy Lenin milyen nagy jelentőséget tulajdonított a szakszervezeteknek, a párt és a tömegek közötti kapcsolni erősítésében. Egyik művében ezt a következőképpen fogalmazta meg: ,.A szakszervezet... iskola, az igazgatás iskolája, a gazdálkodás iskolája, a kommunizmus iskolája”. Ez a fogalmazás, ez a követelmény nagy megtiszteltetés a szakszervezetekre nézve, de egyúttal na gvon magas mérce is az elvégzésre váró munka szemnool 'óból — monn'fl végül Tóth József, az SZMT vezető titkára. Buciiért Miklós Krajnyák László és Mncsonyi András MTZ-trakíoiT javít a felsővadászi Rákóczi Tsz gépműhelyében Fotó: Laczó József A gazdasági feladatokról tárgyaltak Pénteken ülést tartott a Közlekedési es Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Központi .Vezetősége. Az ülésen részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. A központi vezetőség Má- tyásik Árpádnak, a szak- szervezet titkárának beszámolója alapján értékelte a szakszervezethez tartozó közlekedési ágazat múlt évi tevékenységét. A vállalatok legfontosabb feladata u népgazdaság személy- és áruszállítási igényeinek mind zavartalanabb kielégítése, ezen belül a szolgáltatások színvonalának javítása. Felhívta a központi vezetőség a figyelmei arra, hogy a gazdasági munkában átgondolt, fegyelmezett és takarékos gazdálkodásnak kell érvényesülnie minden szinten. Ehhez a szakszervezeti szervek járuljanak hozzá azzal, hogy részt vesznek az operatív intézkedési tervek elkészítésében, a munkaerő-tartalékok feltárásában, a munkafegyelem érvényesítésében. V Hivatalból?? T öbb olyan kedves ismerősöm van, akiket mindig élvezettel hallgatok, mikor magánemberként beszélgetünk. Gondolataikat ugyanis — ilyenkor— egyszerűen és világosan, ,,a' szeg fejére ütve”, köntörfalazás nélkül, természetesen és magyarosan közük Egyéniségüket, annak ízeit és színeit sem restellik érzékeltetni. Azzal a jo érzéssel tudok rájuk figyelni ilyenkor, hogy mondandójukat átszűrték önmagukon; hogy amit mondanak, azt mindenestül vállalják maguk is. hitelesítik személyiségük teljességével... Ám, ugyanezek az emberek, ha nagyobb nyilvánosság elölt, a közélet különböző fórumain szólalnak meg, avagy, ha jelentési, beszámolót írnak —, mintha már nem is ugyanazok lennének! Mert ilyenkor közlésmódjukban sok a bonyolultság és a homály, a mesterkéltség és zárkózottság. a közhelyes, elcsépelt és tartalmatlanná vált fordulat, a szólam, az idegen szó, a műveltség és a tudományosság szintjének remélt látszatát sejtető szakkifejezés. A személytelenség, a szürkeség, az idegenszerűség. — egyszóval: a jobb megértés sok-sok gátja... Gyakran és néha aggodalommal is tűnődöm mostanában azon, miért van ez így. Miért ez a kettősség? Miért van — elég sokunknak — ez a kétfelé beszedés irásmodorunk, a „magán- emberi'’ és a „hivatalos"? Miért nem merjük vállalni közéleti megnyilatkozásainkban is a természetes egyszerűséget, az egyértelmű világosságot, a legnehezebb gondolatokról szólva, vagy írva bár, a szinte hétköznapján magyaros beszédet, vagy akár így is mondhatnám: egyéniségünket? Az érdekességet, a szinességet,_ a humort?.— Attól félünk, hogy így elmaradottabbak- nak, tudatlanoknak tűnünk? Valamiféle hivatalos-közéle- ti beszéd- és írásmodor divatja nehezedik ránk talán? — Nem boncolom tovább e — sajnos, meglehetősen közismert — társadalmi-közéleti jelenség ólait, hiszen célom más: az, hogy veszélyességére. terjedésének veszedelmére mutassak rá. Arra. hogy hovatovább kudarcokat — társadalmi kudarcokat — idézhet elő. ha ..hivatalból'’ illésképpen beszélő nk-írunk, mint „magánemberként”, mint szűk körben. Mert ezzel a — taügy úgy mondjam — „kettősséggel” saját hitelünket, ezáltal pedig mondanivalóink, igazságaink hitelét rontjuk —. tehát: gyengén, rosszul, nem eléggé ncitexo- nyan agitálunk jó poltikánk mellett!... Az ilyen kettősséget ugyanis csak ideig- óráig titkolhatjuk, mert — mint minden másféle látszat — előbb-ulóbb lelepleződik ... Sem okunk, sem jogunk nincs hát jó ügyeket ilyen „saját” gyengeségeinkkel, fogyatkozásainkkal sem beárnyékolnunk! Ha csak „hivatalból” beszél valaki, de nem teljes és természetes emberségével is egyszersmind. akkor inkább hallgasson. ;,Szót kérni” nem okvetlenül kell mindig és mindenütt. De amikor szólunk, annak legyen sava-borsa, ize cs színe, tartalma és hitele. Ma már ez: jogos igénye, örvendetes „elvárása” (hogy én is egy közhelyes, divatos szót használjak) a „hozzáértő. dolgozó nép okos gyülekezetének”. amelyben immár nem „száz bajunkat”, hanem eredményeinket, nagy, de jó gondjainkat, szükséges és közhasznú tennivalóinkat vitatjuk meg... M indig meg kel! tehát fontolnunk, kikhez szólunk, kiknek a körében akarunk korszerű, tudományos — például közgazdasági — ismereteket terjeszteni, korszerű szemléletet kialakítani. Nem attól lesz ugyanis egy beszámoló, hozzászólás, de egy tanulmány vagy cikk sem „modern” és magas szintű, ha hemzsegnek benne az olyan, általánosan még nem ismert idegen szavak és szakkifejezések. melyeknek tartalma — legalább is körülírással — magyarul is közölhető lenne. S hogy valóban közölhető, arra politikai, tudományos és művészeti életünk igazi nagyjai a jó példák. Mennél „nagyobbak”, tehát: otthonosabbak, tudósabbak ugyanis a maguk területén — és általában az élet dolgaiban is! —, annál egyszerűbben. világosnbhan és kevesebb idegen szóval — kifejezéssel mondják el. vagv vetik panírra gondolataikat. Nem kényszerítenek bennünket arra. hogy minduntalan fellapozzuk az Idegen szavak és kifejezések szótárá-t. a Politikai kis szótár-t. vagv más ilyen hasznos kiadványokat ... Néni arra gondolok természetesen, liosv például fizika, kémia, biológia, telefon, artista, likőr helvett (ezek ugyanis már magyar szavak, csak úgy, mint a búza, melyet őseink á honfoglalás tájékán a letelepedéshez kötődő ' földműveléssel együtt az ősi bolgár—török néptől, annak nyelvéből vettek át!) természettant, vegytant, élettant, távbeszélőt, ügyeskedőt, égettbort mondjunk és írjunk; ez — oktalan „magyarkodás” lenne! Ám a „computer” helyeit a számítógép, az „izolált” helyett az elszigetelt, a „komplexitás” helyett az összetet! ség, bonyolultság, szövevényesség, teljesség, a „stabil” helyett az állandó, biztos, vagy egyenletes, az „inspiráló” helyett az ihlető vagy ösztönző, a „kontaktus” helyeit a kapcsolat vagy érintkezés stb.: egészen jól megteszi!... A mi pedig a másik lom- posságot, a személytelen, bonyolult kifejezéseket illeti: ha egy baleset szemtanúi vagyunk, ne „intézkedéseket foganatosítsunk a mentők értesítése érdekében”, hanem: értesítsük a mentőket: ha adósok vagyunk. fizessünk, és ne „a tartozást rendezzük”; ..vásárlás eszközlése” helyett csupán vásároljunk; ha jó ötletünk van, azt ne „javaslatba tegyük”; hanem javasoljuk, — és így tovább . . . Különben úgy járunk, mint az a ktsz. amely a közönség köréből érkező panaszokra ilyen „szép” ígérettel válaszolt: ..Kidolgozzuk és megvalósítjuk a méretállásos, vagyis az átlag méretezéstől eltérő bőség” és hosszúságú pizsamákat. Az egy gomb he- Ivetti két gombolásé megoldást még az alacsonyabb ár- csoportú termékeinknél is alkalmazzuk. Végezetül az árcédulán törL.iő adatfel- liintetési hiányosságon változtatunk”. Holott — érthetően és tömören — csupán ezt kellett volna megígérniük: „Tervezünk és készítünk az átlagos méretűnél bővebb és hosszabb pizsamákat. Az olcsóbbakat is kétgombosan készítjük. Végül az árcédulán feltüntetjük az összes szükséges adatot.” — Az érthető ígéretet azonban meg is kell tartani, számon is lehet kérni!... — Vagy talán ép :n ezért teltek homályos és „hivatalos” nyilatkozatot?! „Hivatalból"?! ............ G yárfás Imre
