Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 1977. február 15., kedd A képernyő előtt Ki mit tud?, Vitray és mások A korábbi hetek vetélkedőinek láttán azon töprengtem, 'ajon mi az oka, hogy Borsod—Miskolc meglehetősen ritkán szerepel az országos vetélkedők már nyilvánosság előtt zajló döntő szakaszaiban, de a Ki mit tud? minapi, második for­dulóján megvigasztalódtam: szőkébb pátriánk nemcsak kép­viseletet kapott, hanem Oláh István kazincbarcikai vers­mondó olyan szépen is szerepelt, hogy csak büszkeséggel jegyezhetjük fel a nevét. A hőerőmű turbinagépésze Karinthy Frigyes versét választotta, s ahogyan a verset mondta, értel­mezte, majd ahogyan e versről beszélt, érdemessé telte arra, hogy további szereplésétől függetlenül példaként állíthassuk sok-sok fizikai munkás fiatal elé: lehet így is tölteni a sza­bad időt, lehet autodidakta módon, önműveléssel is közeledni a művészetekhez. E héten újabb borsodiak kerülnek a kamerák elé. Várjuk őket. A Ki mit tud?-ról még fel kell jegyeznünk, hogy válto­zatlanul tetszik, mért az összkép igényesebb felkészülést és válogatást tükröz a korábbiaknál, jobb a műfajok aránya is. Igen jó a zsűri értékelésének indokolása, még ha vitatható is egyéni megközelítéssel egyik-másik döntés, például az az álláspont, hogy nem a produkció, hanem a belefektetett munka esik nagyobb súllyal a mérleg serpenyőjébe, mint az pénteken az artistaszámoknál történt. Egy kajánkodó kérdés is felötlött bennem: a zsűri sokszor nehezen dönti el, hogy egyenértékűen kimagasló produkciók közül melyik jusson tovább, s olykor ezért kettőt is tovább juttat; vajon arra nincs lehetőség, hogy egyenértékűen gyenge számok közül egy-egy fordulóban egy se jusson tovább? Még egy kérdés: a két órányira tervezett adások elnyúlnak, legutóbb egy kerek órával; nem lehetne a műsorokat pontosabban ter­vezni, szerkeszteni? A hét egyetlen „saját készítésű” tévéjátéka a Café Hun­gária sorozatban látott /I berlini lány volt. Forgatókönyve Nagy Lajos 1914-ben írt novellájára alapult, de attól messze- messze eltért, mint azt e sorozatnál már — sajnos — meg­szokhattuk. A játékot, amely egyébként tíz perccel volt rövi- debb a tervezettnél, szombaton kora délután sugározták. Volt benne egy olyan szerelmi képsor, ami ebben az adásidőben meglehetősen szokatlan. Vajon mi indokolta ennek a játék­nak kora délutáni bemutatását? A sorozat egy kölni televí­ziós társasággal közös produkcióban készült, s adásról adásra több bosszúsággal nézhetjük. Vitray megint csak ült és mesélt. Ennek a műsornak egyre inkább kialakul az arculata, az érdekességeket kínáló vegyes magazinból mindinkább olyan televíziós „folyóirattá” neme­sedik, amelynek minden egyes számát markánsan meghatá­rozza valamilyen határozott szerke sztői-műsor vezetői cél, illetve lapszám-profil. Legutóbb az oktatás és nevelés téma­körét járta körül sokszínűén, érdekesen, nem egy riportban a titokzatosabbnak vélt elfoglaltságokról úgy lebbentve fel a fátylat, hogy a néző megismerhesse, mennyire nehéz és kemény munka van egy-egy, látszatra igen könnyű elfoglalt­ság mögött. Szolgált persze külföldi érdekességgel is, s egé­szében kellemesen, hasznosan szórakoztató, gazdag órát adott. A felénekelt szikla címmel kitűnő dokumentumműsort lát­tunk Tardosbányáról, a márványbányászok életéről, munká­járól. közösségi életének alakulásáról Balogh Mária és Bán János riporteri, Ráday Mihály operatőri közreműködésével, Szőnyi G. Sándor rendezésében. Érdekes, egyben nem egy részletében vitára ingerlő is volt az Unokáink is látni fogják sorozatban sugárzott adás az építőművészet és a tömeges lakásépítés kapcsolatáról. Sokan kaptak szót benne, elsősor­ban hazai és külföldi építész szaktekintélyek, de az új lakó­telepek lakói csak mint „az utca embere”, a „hozzá nem értő laikus” mondhattak egy-egy félmondatot, ha az utcán vélet­lenül kameravégre kerültek. Pedig bizonyára nem lett volna érdektelen az.ő véleményük» sem. Benedek Miklós Felhívás! A Borsod megyei Vízművek felhívja a működési terü­letén víz- és szennyvízbekötést igénylő ingatlan-tulaj- donosokat. hogy megrendelésüket a területileg illeté­kes üzemvezetőségeinkhez 1977. április 15-ig beérUczőleg szíveskedjenek megküldeni. Üzemvezetőségeink címei: 3981 Sátoraljaújhely. Pf.: 97. 3401 Mezőkövesd. Pf.: 31. 3861 Encs. Pf.: 2. 3910 Tokaj. Csokonai u. 2. 3581 Leninváros. Pf.: 25. 3703 Kazincbarcika. Pf.: 310. 3601 Ózd. Pf.: 4. A ielzett időpont -után érkező megrendeléseket csak 1978. évi kivitelezésre tudjuk előjegyezni. Bin. Vízművek vezetősége Mészáros Márta „Ok kelten” címmel forgatja legújabb mai tárgyú filmjét, amelynek főszereplői között találjuk Marina Vladyt. Partne­re Tolnay Miklós, Jan Nowyckit, akinek filmbeli társa Monori Lili. A film operatőre Kende János. (Képünkön: Marina Vlady és Tolnay Miklós a film egyik jelenetében). Múzeum Budán — LKM-támogatással 1964-ben lebontásra ítéltek egy épületet Budán, a Bem József utcában. Ebben az épületben tevékenykedett 1868-tól Ganz Ábrahám ön­tödéje, ti még 1964-ben is dolgoztak. Itt gyártották a világhírűvé vált kéregöntésű vasúti kerékpárokat, s innen ontották a koksztüzelésű fű­tőberendezések szennyüket a környékre. Később rájöttek, hogy kárt okozna a bontás. Nagy kárt. S az épületet mű­emlékké nyilvánították. Nem kevés társadalmi segítség után itt nyílt meg hazánk el­ső öntödei múzeuma, amely egyedülálló a világon, mert eredeti környezetben rendez­ték be. Dévay Zoltán igazgató: — Az állandó gyűjtés, res­taurálás. s bemutatás mellett egyre nagyobb gondot fordí­tunk a szakma bemutatásá­ra, megismertetésére, meg­szerettetésére. Célunk, hogy a szakmunkásképző intéze­tek, közép- és szakközépis­kolák, főiskolák oktatási anyaguknak megfelelően fel tudják használni az itt fel­halmozott hatalmas anyagot. A bemutatott tárgyak, doku­mentumok jó szemléltetőesz­közök a kémia, fizika okta­tásához. Egyre több iskolá­val — főleg szakmailag ér­dekeltekkel — vesszük fel a kapcsolatot. Előadótermet is tudunk adni egy-egy csoport­nak. Kiállításunk bemutatja 4 mindazt, amit eddig csak a tankönyvekből ismerhettek meg a diákok. Technológiai vonalon az öntvényformázás története, fejlődése és az egészen korszerű eljárások is megismerhetők. Módunkban áll bemutatni a keramikus és. • viaszformázást is, az éremöntészetet, a technika- történeti viszonyokat, stb. * Ganz Ábrahám emlékkiál­lítása mellett a múzeum na­gyobb részét öntészetlörténe- ti bemutató foglalja el. Ha­talmas fekete vasájtón be­lépve, szinte az az érzése az embernek, hogy egy élő üzem­be lépett. Az 1201) négyzet- méter alapterületű terem köz­pontjában áll a formázó- és öntősor a kúpolókemencével és az öntőüstökkel. De lát­hatunk itt remek öntvénye­ket: harangokat, míves kály­hákat. háztartási eszközöket, öntöttvas kanapét, ágyú­golyót. fogorvosi fúrógépet. S itt áll az öntészetlörténet legbecsesebb darabja, az Imoláról származó ezeréves vasolvasztó, teljes épségében. Tablókon dokumentumok, személyi emlékek, fényké­pek. S itt vannak a legújabb szerzemények is. A magszek­rény fejlődését bemutató kol­lekció, a Man-motorok íor- gattyúsháza, az aranygyűrű gyártási folyamatának ismer­tetése, öreg hajók öntött al­katrészei, a Zsigulik nyers és megmunkált öntvényei. A múzeumot az LKM tart­ja fenn. Nemcsak a gyűjte­mény gyarapszik ezáltal, ha­nem anyagi támogatást is je­lent. De ott vannak a patro­nálok sorában az öntészettel foglalkozó vállalatok, a szak­munkásképző intézetek di­ákjai, az általános iskolások, s szép számmal magánsze­mélyek is. Gyarapítják a gyűjteményt, segítenek az át­rendezéseknél. Különösen örülnek az itteni szakembe­rek a diákoknak. Érdeklődé­sük, tevékenységük ugyanis a múzeum új célkitűzésének — az utánpótlás nevelésének — forrása. — vásárhelyi — Rövid gyártási határidővel technológiai szerelési mun­I kálihoz adott tervek alapján ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK gyártását vállaljuk. Hajdú-Bihar megyei Vegyesipari Vállalat Debrecen, Erzsébet utca 27. szám. Közönségközeibe kerülni... A miskolci sportcsarnok­ban felállított színpad meg­remegett, ahogy egy ütemre dobbantottak a táneosoK. Ez még a próba idején volt, amikor a fellépés előtt „be­laktak a színpadot". — A magyar verbunk ele­jét kérem .. . Csupa lendület, ahogy Györgyfalvay Katalin, a Va­sas Központi Művészegyüttes Erkel- es SZOT-díjas mű­vészeti vezetője „dirigálja" a táncosokat. Arra ugyan nincs idő — de nem is szüksé­ges —, hogy probán is vé­gigtáncolják a számokat a táncosok, de a kritikus moz­zanatokat és a kritikus be­állításokat próbálni kell. . Később, amikor a próba befejeztével leültünk beszél­getni a művészeti vezetővel és a Vasas Központi Mű­vészegyüttes igazgatójával, Gödöllői Lajossal, Györgyfal­vay Katalin azt mondta: a táncosnak mindig nagyon fontos, hogy „belakja” a színpadot, megismerkedjen vele. Ennél talán csak az fontosabb, hogy érzelmileg is közel kerüljön ahhoz a tánc­hoz, amelyet előad. A miskolci sportcsarnok­ban ünnepi alkalomból lép­tek fel. kitüntetett munkás- őröket köszöntöttek műso­rukkal. Akik látták ezt a műsort — a kitüntetett mun­kásőrök —, tudják, hogy nemcsak táncoltak, nemcsak szórakoztattak táncukkal az együttes táncosai. De akik látták már műsorukat, látták már őket táncolni, azok tud­ják: a Vasas Központi Mű­vészegyüttes egyik jellemző­je, hogy a tánccal mindig mondani akarnak valamit. Talán , ezért is vállalkoznak olyan, a népi táncban szo­katlan megoldásokra is, hogy lejönnek a színpadról, s maguk közé hívják a kö­zönség soraiban ülőket. — Mi azt mondjuk, hogy emberközelbe kell kerülni a közönséggel. Ügy kell lán­colnunk, hogy magunkhoz hívjuk őket. Ünnepi műso­roknál ennek különös jelen­tősége van, és ha megérzik, hogy a táncunkkal azt akar­juk elmondani: csak együtt juthatunk el oda, ahova el akarunk jutni, akkor odaáll- nak mellénk és velünk tán­colnak. Ezért tartom nagyon szerencsésnek, hogy táncka­runkban nagyon sok mun­kásfiatal van. Ez tartalmilag és hangulatilag is megadja azt, amit végső soron az együttes produkál — mon­dottá Györgyfalvay Katalin. A Vasas Központi Mű­vészegyüttes, melynek jog­elődje a Vasas Testedző Klub voll, közel egyidős a vasas­szakszervezettel. A tánckár 30 évvel ezelőtt alakult meg. Ez a 30 esztendő komoly, nagy sikereket hozott az együttesnek. De nemcsak művészi sikereket, jóllehet, ismertségük egyik bizonyíté­ka, hogy szinte minden év­ben részt vesznek külföldi vendégszerepléseken. Ahogy Gödöllői Lajos, a művész­együttes igazgatója elmond­ta, nem kevésbé büszkék ar­ra is, hogy a táncosnevelés mellett embernevelés is fo­lyik. Az sem közömbös sza­mukra, iiogy a fiatalok ho­gyan állnak helyt munkahe­lyükön. Ez az év egyébként ko­moly próbatétele lesz a mű­vészegyüttesnek. A vasas­szakszervezet jubileuma al­kalmából igen gyakran lép­nek majd fel, és a ■ február 20-út követő hetekben szinte „le se jönnek a színpadról" a táncosok. — Számunkra nemcsak a fellépések a fontosak — mondta Gödöllői Lajos. — Arra törekszünk, hogy ne csak a próba és a fellépés legyen a cél gyerekeinknek, hanem — ha úgy tetszik — a különböző fellépések egy­ben jelentsék a városokkal való ismerkedést is. A jubileumi fellépések mellett a szolnoki néptánc- fesztiválra való készülődés .jelent művészi izgalmat 8 tánckarnak. De lelkesen ké­szülnek zánkai fellépésükre is, amikor az ifjú pedagógu­sok országos parlamentjé­nek részvevőit köszöntik majd. A csoport fellépései mellett az együttes „nag.? egyéniségei” önálló estet >s rendeznek. A művészi veze­tőnek, Györgyfalvay Kata­linnak nemrégiben volt ön­álló estje, és még e hónap­ban rendezik meg Csepelen szólótáncosuk, Takács Imi® estjét. Náluk ezek az estek is „közös ügynek” számítanak. Csutorás Annamária Február 18-án, 25 millió forintos árukészlettel megnyílik az EMI LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ AUTÓBUSZ PÁLYAUDVAR FELLETT MINTA UTÁNI ÉRTÉKESÍTÉS! Nyitva: hétfőtől péntekig 9—18-ig, szombaton 9­-1i»-ig HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents