Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gyár a város szívében !H 55 ei Ii aei'ő'ga zd ál k odás az Ózdi Kohászati Üzemekben ÓKÜ durvahengermű, mélykemencék. Fotó: Mizerák István B elpolitikai életünk két fontos eseménye zajlott t le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink meghatározása volt. Ügy az értékelés, mint a kitűzött célok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves része a népgazdaságnak. A tanácsok 1976. évi gazdálkodása alapjában eredményes volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25 —2t> ezer állami lakás, a gyó. gyító szolgálatba belépő 3 300 űj kórházi ágy, a gyermekek fejlődését szolgáló újabb 4 ezer bölcsődei, 20 ezer óvodai férőhely, a több mint (120 ál_ talános iskolai tanterem, az ellátást javító kereskedelmi, szolgáltató és szociális létesítmények, számottevően hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek javításához. Kedvezőnek ítélhetjük, hogy többségében — elsősorban a lakásépítésnél — a tervezettnek megfelelően alakultak a beruházási ráfordítások, ily módon sikerült megállítani, vagy mérsékelni. az építési költségek emelkedését. Sajnos, a tervezett beruházások nem mindenütt valósultak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött maga elé, amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Helyenként még mindig él az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősorban a pénzszerzésre és nem a meglévő lehetőségek tervszerű megvalósítására fordítják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási körülmények ellenére sem romlott az ellátás színvonala. Kedvező az is, hogy hosszabb idő óta először sikerült elérni, hogy a tanácsi kezelésben lévő lakóházak, utak, hi. dak felújítása megközelítette a tervezett szintet. Viszont nőm volt kielégítő a tanácsi intézmények rekonstru keiójá- nak üteme, bár a lehetőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság határozata, az országgyűlés által jóváhagyott 15)77. évi költségvetési törvény is a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyreállítását, s ennek érdekében a központi és helyi erőforrások, lehetőségek jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célul. Ennek megfelelően kell a tanácsoknak is gazdasági, munkájukat végezniük. A tanács össztevékenységén belül növekvő szerepe van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási tennivalói a termelés elősegítésén túl elsősorban a társadalmi fogyasztással kapcsolatosak Ezért gazdasági feladatuk a terület, a település összehangolt fejlesztése, a lakosság ellátásáról való gondoskodás, működési területükön a gazdaságpolitikai feladatok eredményes koordinálása. A helyi tanácsok január— feoruar nonapDan tárgyalják meg az lövi. évi tervükéi, kon^égvetesuKet. Az oiszag- gyűlés a tanácson reszere jo- vo evre 31 muhara lormiol fejlesztésre és i2 milliard forintot fenntartási, ellátási ce. tokra hagyott jóvá. Most az a leendő, hogy az 1977. évi tervüket reálisan, az összes lehetőségein figyelembevételével készítsék eiő és terjesz- szélc a tanácsülés elé. Meg- alapozottsagának fontos követelménye a lakosság és a nem tanácsi szervezetek széles körű bevonása a tervkészítésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a legszükségesebb — a népgazdasági es a helyi érdekeket egyaránt szolgáló — célokra kell fordítani. Ha a. lehetőségek szűkösebbek, mindig nagy jelentősége és szerepe van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladatokat mindenki, akit érint, világosan ismerje meg. értse meg a teendőket és munkálkodjék annak következetes végrehajtása n. Ezért van nagy szerepe annak az eddig is jól bevált módszernek, hogy a helyi tanácsi tervekről a lakosság kapjon tájékoztatást, vitalehetőséget a Hazafias Népfront helyi szervei által szervezett falugyűléseken, ta_ nácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. A reáljövedelem és keresetek növekedésének mérsékeltebb üteme fokozza a tanácsok felelősségét a lakosság életkörülményeit érintő célki. tűzések következetes megvalósításában. Éppen ezért — figyelembe véve a központi célkitűzéseket — úgy a tervezésben, mint a megvalósításban nagyobb gondot, szervezettséget, figyelmet kell fordítani a tervnek megfelelő város/ és községl'ejlesztés- re, a lakóházak, intézmények felújítására, karbantartására, a szolgáltatások színvonalának növelésére,' a sokoldalú helyi ellátás javítására, a fogyasztói árak fokozottabb ellenőrzésére, á szociális gondoskodásra. A tanácsi gazdálkodásban társadalompolitikai szempontból is kiemelkedő az 1977. évre tervezett 118 ezer új lakás, es ezen belül a 31 ezer állami 'állás megépítése és a kapcsolódó közmű, kereskedelmi, egészség- ügyi, oktatási, s egyéb, a lakosság szolgálatát hivatott lé- tesítméhyeknek a lakással egyidejű beléptetése. Az országgyűlés ülésszakán is megfogalmazódott az a követelmény, hogy nagyobb erőfeszítések szükségesek a területi építőipari teljesítőké, pesség növeléséhez. Az építőipari kapacitás hiánya számos megyében, településen gond. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a tanács a reális beruházási igény és a meglevő építőipari kapacitás összevetésével vizsgálja meg az építőipar teljesítőképességének fóliázása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik a tanácsi építőipari vállalatok, illetve szükség esetén a minisztériumi és a szövetkezeti építőipar tanácsi támogatása. tése, az építőipari kapacitással összhangba hozása fontos biztosítéka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek. s a beruházások terv szerint megvalósuljanak. A jövő évi tanácsi gazdálkodás eredményei nagyban függnék a takarékossági intézkedések következetes végrehajtásától. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az 1977. éves tervek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egyben a folyamatos- takarékosságra ösztönöznek. Nagy jelentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem látható feladatok teljesítésére, a váratlan kiesések ellensúlyozására. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékeltebbek. Ez a helyzet még inkább indokolttá teszi, hogy a területen jelentkező, közös érdekű feladatok megoldására a tanácsok szélesebb körben szervezzék az együttműködést, a közös fejlesztések mellett keressék az együttes fenntartásnak, a közös hasznosításnak a lehetőségét. A tanácsok egymásközti együttműködés, sei is segítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan' közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiumok, szociális otthonok és más intézmények létesítésével; amelyeket külön-küiön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságosan kihasználni sem. A jól szervezett területi koordináció növeli a gazdasági hatékonyságot. Ezzel ugyanis elkerülhető a párhuzamosság a beruházásokban, intézmények fenntartásában, gazdaságosabban lehet szervezni a lakosság ellátását szolgáló tevékenységet. Ahhoz, hogy a tanácsi szervek eredményesen láthassák el megnövekedett gazdasági feladataikat." tervszerűbben, szervezettebben, fegyelmezettebben kell dolgozni minden területen. A tanácsi testületek tevékenységében, a feladatok meghatározása mellett erősíteni kell a testületek beszámoltatási szerepét, saját határozataik végrehajtásának jobb szervezését és ellenőrzését. A z eredményes gazdálkodási tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végrehajtásában a vezetés következetességének erősítése meHett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a lakosság bevonása révén — tovább szélesedjék a szocialista demokratizmus. A tervek ismertetése, mind több embernek végrehajtásukba, ellenőr zésükbe való bevonása amellett, hogy társadalmi kontrollt is nyújt, elősegíti a tanácsok „nyíltabb” és egyben hatékonyabb gazdálkodási tevékenységét, ami társadalmi, népgazdasági célok teljesítésének fontos záloga. Az évek során a megyében is, de főként a megye határán túl. ha űzd neve szóba került, az emberek többsége —" hallomásból, vagy egyszeri tapasztalatok alapján —-, felületesen elmarasztalóan ítélkezett a váróéról. Az ilyen és hasonló szeanbehely ezkedes Ózd és környékének többgenerációs munkáskultúrá iával — enyhén szólva —, tiszteletlenség. A város szívében „mun- •káló” gyár ugyanúgy alakította. formálta a munkásokat. mint ők a va^at. az acélt. Ez így eléggé szépén hangzik — epésued hetnék azok. akik utoljára áltüzese- dett vassal gyerekkorukban „dolgoztak”, a tűzhelyben kipirosodott végű piszkavassal. Ez a túlzás legalább any- nyira bántó, mint nem megérteni azt. hogy ezt a közel 150 éves munkáskultúrát mindig is a történetiség, az életmód és a munka határozta meg. Nem lehet vita tárgya, hogy Ózd — a berögződött ellentmondások ellenére —, az ország elé tárja új arculatát. A kaiapnyi munkáslakásokat. elpörgeti az idő. Házgyári lakások, szociális, kulturális létesítmények épülnek, s az Ózdi Kohászati Üzemekben évek óta jelentős beruházások történnek. Ezek az „építési” folyamatok mindenképpen elősegítették. illetve elősegítik a munkások szocialista értékrendjének kialakítását is. Ügy tűnik azonban, hogy a kohászati üzemet egyre többen magára hagyják. A negyedik' ötéves terv időszakában 4 százalékkal csökkent a gyár férfi dolgozóinak létszáma, s az eddig 70 kilométeres körzetből bejárók ma már szívesebben dolgoznák a megye nagyberuházásain. A munkaerőhiány az Ózdi Kohászati üzemeknél meghatározó jellegű. Havas N. József bér- és munkaügyi főosztályvezető a következőket mondja; — A felvételre ..jelentkezők” — stilizáltan fogalmazva —. kedvezőtlen minőségi összetétele nem kijny- n.víti a nehézségekéi. Elgondolkoztató,' hogy kikből is tevődnek össze ezek a többnyire csak fizikai munkára alkalmazható emberek. Sok esetben csak az első fizetést várják meg. Többször előfordult már az is, hogy jöttek emberek és valami jó kis könnyű munkát kértek. — Azt kérném, hogy egy kicsit elemzőbb képet adjon a gyár munkaerő-gazdaiko- dásának legfontosabb feladatairól. — Fejleszteni kel! a normázással es a teljesítménybérezéssel kapcsolatos vállalati gyakorlatot. Bővíteni kell a nők foglalkoztatottsá- gát. Szabályozni a fizikai dolgozók vállalaton belüli át helyezkedésének rendjét. Korszerűsíteni a munkaerőgazdálkodást: a létszámmeghatározást. az érdekeltségi rendszert, a személyi és szervezeti intézkedéseket. Biztosítani kell az RDH lét- számfeltöltését. A különböző munkaerőforrásokat szervezettebben kell igénybevenni. Ezek a legfontosabb feladatok. — A nők foglalkoztatottsága hogyan bővíthető? — A nők számára tiltott munkakörök jegyzékéből töröljük azokat, amelyekben a tilalom feloldására lehetőség van. Kiegészítjük a női munkaerökínálat összetételéről készített korábbi adatszolgáltatást. Felmérjük a nők számára kijelölt munkakörökből átcsoportosítható egészséges férfiak számát. Gondoskodunk a szükséges munkafeltételekről, valamint a képzéssel és a betanítással kapcsolatos létszámkihatás elismeréséről. — Ne haragudjon, de nekem ez így egy kicsit bonyolult. A durvahengermű triósorán „szabadságoló” hengerkománvosként dolgozik az az asszony, aki mini mondta: elvégzett két tanfolyamot. azóta dolgozott kilenc helyen, s még ma sincs végleges munkahelye. — Nem tudok erről az esetről. A tanfolyamot végzett nőknek végleges munkaköröket jelölünk meg. — Létezik-e az Ózdi Kohászati Üzemekben a vállalati érdekkel ellentétes munkaerőmozgás? — A jelenlegi munkaerő- helyzetben kettős követelményt kell figyelembe venni: egyrészt az új létesítmények létszámszükségletének biztosítása érdekében a munkaerőmozgás szabályait rugalmasabbá kell tenni, másrészt a vesztesegeket, tehát az áthelyezési, betanítási termeléskiesési időveszteségeket. s az ezekkel járó hangulati problémákat meg kell szüntetni, illetve mérsékelni kell. — Ezek a hangulati problémák nagyon tontosak. Ugyanis, ha közös megegyezéssel történik az áthelyezés, akkor ez nem okoz különösebb nehézségeket. Előfordulhat azonban olyan eset is. hogy a dolgozót nem akarják elengedni a munkahelyéről. Ilyenkor milyen szabályozók érvényesülnek? Üjfelvételes dolgozó hat hónapig csak vállalat: érdekből helyezhető át más munkakörbe. Hat hónapnál hosszabb, de öt évet meg nem haladó munkaviszonynyal rendelkező dolgozó áthelyezési kérelmét nem szabad megtagadni. — Értem. És mennyi lehet a fizetése? — Az áthelyezett dolgozók munkabére azonos besorolási kategórián belül egy évig nem lehet magasabb. mint előző munkahét lyén volt. Kivételt képeznek azok, akik közös megegyezéssel, vagy' vállalati érdekből távoztak más munkahelyre. — Az RDH korszerű technológiája megfelelően képzett és elegendő számú szakember-kollektívát igényel. Ügy kérdezek, hogy milyen határozatokat hozták ennek érdekében? — A külső munkaerő-felvételben az RDH gyárrészlegnek elsőbbséget biztosítunk. Ugyanakkor a megyei tanácstól kapóit engedély alapján a környező községekben munkaerő-toborzást is végeztünk. Természetesen, a belső munkaerő-tartalékok átcsoportosításánál is figyelembe vettük az RDH igényeit. — Önmagában már az is érdekes lehetett, ahogyan az említett toborzásokat is elvégezték. Tehát a külső munkaerőforrásokat szervezetten veszik igénybe. — Igen. Például a vállalat- lói katonai szolgálatra bevonult fiatalokkal leszerelésük előtt legalább három hónappal előbb kapcsolatba lépünk. Tájékoztatást adunk várható munkaién ételeikről, a bérezésről, és a dolgozókat megillető juttatásokról. — Beszélgetésünk kezdetén ön így fogalmazott: A felvételre jelentkezők kedvezőtlen minőségi összetétele... Hogyan segítik elő a munkaerő-utánpótlást? — A vállalat évenként pályaválasztási tájékoztatót készít; ezt eljuttatja a Helyi és a környékbeli általános iskolák végzős tanulóihoz. Ugyanakkor a pedagógusok részére is — a MTESZ és az FMKT segítségével — tájékoztató előadásokat szervezünk. A 102. sz. Szakmunkás- képző Intézettel szorosabb együttműködést alakítunk ki. Ivarosi Imre 1977. január 1., szombat GAZDÁLKODÓ TANÁCSOS írüi: dr. Papp Laps államtitkár; a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke A beruházások jó elökészí-
