Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
.ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. január 1., szombat i Az új esztendőben, a képernyők előtt Ebijén az esztendőben lesz 20 éves a Magyar Televízió. 1957 augusztusában kezdte meg rendszeres adásait, és e rövid bét évtized alatt összenőtt életünkkel, mindennapjainkkal, annak elválaszthatatlan tartozéka lett, egyik legfőbb információs, szórakoztató és művelődésünket segítő forrásunk. Napjainkban mintegy két és fél millió előfizető van az országban, ebből színes készülékkel mindössze 24 ezer rendelkezik, az egész világon pedig 380 millió készülék szórja a műsorokat. Figyelembe véve a mi összlakosságunk és a televízió-előfizetők arányát, igen elégedettek lehetünk a televízió-ellátottsággal. Gyakorlatilag minden negyedik magyarországi lakosra jut egy készülék. A most kezdődő évben előreláthatólag növekedés várható a színes televíziózásban. amely igen jelentős értéknövekedést hoz magával, hiszen az egyes adásoknál a színdramaturgia növeli az adott mű értékét, a különböző ismeretterjesztő műsoroknál pedig nagymértékben megkönnyíti az ismeretek befogadását. Az adásidő jelenleg heti 82 óra. Az első műsor az ország lakosságának 92 százalékát éri el, a második jelenleg még csak 41 százalékát. Így tulajdonképpen csak „másfél adásról” beszélhetünk. Jóllehet, már tervezik egy majdani harmadik csatorna szervezését is, amely elsősorban oktatási és közművelődési műsorokat sugározna, jelenleg még a második csatorna fejlesztésének lehetőségei is erősen korlátozottak, és • előreláthatólag 1980-ban nyílik rá mód, hogy a lakosság 60 százalékához eljussanak e csatorna adásai. A két műsor vételét egyébként az ország területén 23 adó, illetve relé segíti. © A Televízió fejlesztési programja elsősorban a jelenlegi épületen belül és a közvetlen szomszédságban realizálódik. Egy új „tele- centrum” létrehozása a költségek miatt napjainkban igen irreális teremek látszik, ezért kell a meglevő lehetőségeket továbbfejleszteni. Jelenleg a Szabadság téri épületben mintegy 2 milliárd forint értékű anyag, illetve berendezés van beépítve, és itt hoznak létre további három stúdiót, a közelben pedig egy műsorszolgáltató házat. Messze vannak a luxuskörülményektől a fejlesztés után is, de mintegy másfél évtizedre a normál gyártási körülmények biztosítottak. Az új esztendőre a televízió igénye mintegy 400 játékfilm és 800 dokumentumfilm. Á filmek beszerzése külföldről közismerten egyre nehezebb. minderről már a mozifilmek beszerzése kapcsán is írtunk, fokozottan állnak a nehézségek a televíziós filmek importjánál. Az év néhány újdonságot is hoz. Bővül a műsoridő. Akik ma megnézik a műsorújságot, vagy este átkapcsolnak a kettes csatornára, láthatják, hogy mától kezdve szombaton is külön műsort sugároz a második csatorna, s ezzel ötre emelkedik e csatorna adásnapjainak a száma. Hétfő továbbra is szünnap marad, és a távlati tervekben van, csaki szó a vasárnapi választékbővítésről. azaz a második csatorna vasárnapi műsorszórásának lehetőségeiről. De ez annyira távlati, hogy egyelőre kár is beszélni róla. Törekszik a Televízió műsorszerkesztősége arra. hogv a két csatornának egymástól eltérő profilt adjon, de teljesen élesen nem lehet elválasztani egymástól a két adást, sem műfajilag, sem egyéb tekintetben. Nem ;s kívánatos mereven elhatárolni, bár feltétlenül szükségesnek mutatkozik az a törekvés, hogy az egyes castorna egyre bővülő választékával a tömegesebb televíziózás fóruma legyen, és a kettes a határozottabb profillal rendelkező. Változást jelent az új évben, hogy az egyes csatorna rendszeresen általában 16 óra 45-kor kezdi meg délutáni, illetve esti adásait, és meghosszabbodik az adás pénteken este. azaz később fejeződik be a műsor. A műsorstruktúrában jelentős változás nem, várható az új esztendőben. Természetesen már megtervezték az ünnepekhez kapcsolódó akciókat, periódusokat. Az új esztendő programjában igen jelentős szerepet játszik a már munkába lépett két vidéki körzeti stúdió, Pécs és Szeged, amelyek részben besegítenek, részben önálló műsorral jelentkeznek az év folyamán. Fájdalmas számunkra, hogy bár öt körzeti stúdió létesítésére van határozat a jelenlegi ötéves tervben, tehát 1980. végéig, újabbakat nem tudnak létesíteni, így a tervezett miskolci megszületésével sem számolhatunk, hanem a már meglevő két provizórikus körzeti stúdiót kívánják stabillá fejleszteni, sok tekintetben támaszkodva a helyi színházi erőkre is. önálló adásra Pécs készen áll. Szegeden még technikai fejlesztés szükséges. (Miskolcon van tévé-adóállomás, csakúgy. mint Pécsett. Ha ide kerül a második vidéki stúdió, úgy már az is adásra kész lehetné. De ez napjainkban alighanem lokálpatrióta ábrándozás.) Mint eddig is, igen fontos meghatározó szerepe van a műsorstruktúrában a politikai adások főosztályának. Alapvető feladata a lakosság informálása, a párt politikájának közvetítése a nézőtömegekhez. Eddigi bevált sorozatai mellett, illetve között folytatni és fejleszteni kívánja a fórumolcal, a szocialista brigádok munkáját segítő adásokat, a különböző évfordulós programokat. Kiemelkedő évforduló lesz november 7-én: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. A főosztály tevékenységének előterében áll továbbra is a munka sokoldalú megközelítése, a nemzetközi kapcsolatok bővítése. A közművelődési főosztály folytatja a Tv-szabadegye- tem sorozatot és a természettudományi sorozat - befejezése után hozzákezd a társadalomtudományi egyetemi sorozathoz. A főosztály sorozattervei között művészeti, vallástörténeti, ásványkutatási témák szerepelnek sorozatot indítanak a Rákóczi- szabadságharcról, a lakás- kultúráról, a nemzeti művészetről, sok egyéb témáról. És ezen felül számos portréfilmet készítenek. Az irodalmi és drámai főosztály folytatja a magyar klasszikusok tévé-adaptálását, többet merít a szocialista országok alkotásaiból, bővíti a kapcsolatot az élő hazai irodalommal, és a vígjáték és humor markánsabb bemutatására is több kísérletet tesz. A szórakoztató és zenei főosztály többek között megrendezi a 11. nemzetközi karmesterversenyt, a nyáron újra lesz dalfesztivál, és ismét elkezdődik a Repülj páva sorozat. Ezeken kívül több új szórakoztató műsort szerveznek, amelyek közül a Fogadjunk, hogy végignézi! és a Csak a derű óráit számolom címűeket már az eíső negyedév programjának bemutatásakor említettük. A film- és koprodukciós fő- osztást tovább folytatja a népszerű kisfilmsorozatot, megfelelő tematikai bővítéssel, a szombat éjszakai művészfilmek sorozatában tíz magyar filmet mutatnak be, és egy hat részből álló Solohov-sorozatol, csütörtökönként folytatódnak a megszokott hétközi folytatásos adások. Az operakedvelők bizonyára örömmel fogadják, hogy szombat este a, második csatornán 12 alkalommal jelentkezik cpera- film. Az ifjúsági műsorok között kiemelkedik a Ki mit tud? sorozat, a sportműsorokban pedig mindössze hat NB I-es mérkőzést tudnak közvetíteni az illetékes sportügyi szerv vitatható állás- foglalása miatt, egyéb mérkőzéseket és más sportágakat viszont a televízió kapacitásán belül igen nagy mennyiségben láthat a közönség. A Híradóval kapcsolatban megemlítendő, hogy az év végéig elérik a híradó műsorok teljes színesítését. Végül az érdemel említést, hogy Ady Endre születésének 100. évfordulójára a Magyar Televízió minden főosztálya, ilietve szerkesztősége felkészült, hogy a maga sajátos eszközeivel járuljon hozzá annak megünnepléséhez. © A fenti vázlatos programismertetésből is kitűnik, hogy a Magyar Televízió fennállásának 20. évében elsősorban közművelődési fórum, az ország lakossága önművelési és szórakozási lehetőségeinek sokoldalú segítője kíván lenni. A politikai adások főosztályának műsorai közvetlenebb módon, a közművelődési főosztály adásai kifejezetten a tömeges művelődést segítő célzattal, a művészeti jellegű főosztályok adásai közvetett, szórakoztató módon, de valameny- nyien egységes célt szolgálnak: az ország lakosságának friss tájékoztatását, eligazítását napjaink kérdéseiben, ismereteinek bővítését és felfrissítését, szabad idejük tartalmas kitöltését, a művészetek megismertetését, a mind magasabb kulturális igények felkeltését és azok kielégítését. Ez a célkitűzés pedig egybeesik közművelődési céljainkkal, az erre vonatkozó párthatározat és törvény követelményeivel. Bizonyára lesznek 1977-ben is unalmas percek vagy félórák a képernyő előtt. Talán bosszankodni is fogunk egyik-másik adáson. De ossz-, egészében az 1977-es televíziós célkitűzések helyesek, reálisak, célszerűek, s hogy miként élünk azokkal, nagyrészt rajtunk is múlik. Azon, hogy miként válogatunk belőlük, miként fogadjuk be a sugárzott ismereteket, művészeti produktumokat. Lenkey Zoltán rajza Énekes improvizáció az iskolában Az iskolai énektanításnak a magasabb szintű önálló és társas zenélést előkészítő rendkívül fontos, máig feldolgozatlan területe: a zenei alkotó fantázia fejlesztése, a rögtönzőkészség kialakítása áll Szabó Helga úttörömun- kájának középpontjában. A pedagógus író élvezetes, játékos gyakorlatok keretében kapcsolja be az alapfokú zeneoktatásba az improvizációs feladatokat: mozgásformákat, ritmusokat, magukban álló és együtthangzó dallamokat rögtönöztet, és ;mindezekhez ötletesen alkalmazza Kodály Zoltán olvasógyakorlatait, az ötfokú zene, Bicinia Hungarica dallamanyagát, és nem utolsósorban Weöres Sándor nagyszerű, muzsikáló verssorait. Az Énekes improvizáció az iskolában a tanításhoz nagy segítséget nyújtó, sok kottapéldával és ábrával illusztrált könyv; útmutatása nyomán a gyermek önálló alkotómunkáját kibontakoztatva bizonyára jó eredményeket ér majd el a kísérletező kedvű pedagógus, aki a játékos ritmus- és szövegrögtönzésekhez Weöres Sándornak a kötet előoldalán olvasható előszavából is meríthet inspirációt. A kötetet a Zeneműkiadó adta közre. Benedek Miklós A megye művelődésügyi életéről A tartalmi munkát kell erősíteni T alán törvényszerű is, hogy egy év végi és év eleji számvetésnél legelőször azt vesszük számba: mivel gazdagodtunk, hogyan fejlődött a megye közoktatási intézményhálózata, egyszerűbben szólva hány óvodai, diákotthoni helyet építettek Borsodban, s hány tantermet vettek birtokukba a diákok. Ami- Brandstätter Györggyel, a Borsod megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetőjével az elvégzett és az új esztendőben elvégzendő feladatokról beszélgettünk, így először mi is a statisztikai adatokat vettük számba. Nos, ez a statisztika nem is olyan rossz: 1625 új óvodai férőhely létesült a megyében, megépült 45 általános iskolai tanterem — többek között elkészült Miskolcon, a Vörösmarty utcában a belvárosi 20 tantermes, tornatermes általános iskola — átadták a mezőkövesdi 12() férőhelyes általános iskolai kollégiumot, Miskolcon a 400 szakközépiskolásnak otthont adó középiskolai kollégiumot, elkészült a, kazincbarcikai 16 tantermes egészségügyi és óvónőképzői szakközépiskolai s mellette a 228 férőhelyes kollégium. Sor került műhely terem-bővítésre is, igaz, mindössze két műhely készült el. A gyarapodás mindenekfelett az óvodahálózatban szembetűnő. Igaz, még kedvezőbb is lehetne ez az év végi mérleg, ha elkészült volna a miskolci belvárosi lakótelep 200 férőhelyes óvodája, ha nem húzódott volna át 1977-re az ózdi és sajószentpéteri általános iskolák építése, vagy a miskolci egészségügyi szakközép- iskola építkezése és a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium tornatermének megépítése. De a belépett új intézmények — a művelődésügyi osztály vezetője véleménye szerint — sokat segítenek abban, hogy enyhüljenek a meglevő feszültségek. Mert igaz ugyan, hogy állami, vállalati és társadalmi erőforrásokból jelentős erőfeszítések eredményeként — különösen Miskolcon és a megye más városaiban hallatlanul nagymértékűek ezek az erőfeszítések — ismét javult az óvodai és a tantermi helyzet a megyében, de a megye városaiban —, s ez alól csak Kazincbarcika kivétel — és Miskolc egyes lakótelepein további'a is érezhetőek a már említett feszültségek. Közismert például — mondta Brandstätter György, hogy Miskolcon az Avas-déli lakótelepen jelentős gondok vannak. Éppen ezért jó lenne, ha az eredeti határidőktől nem maradnának le az egészségügyi, a kereskedelmi, s nem utolsóorban a művelődésügy beruházásai. Ma ugyanis még meglehetősen kuriózumnak számít, ha csak néhány hetes csúszással kerülnek átadásra a gyermek- intézmények és az iskolák. Közismert, hogy rendkívül nagy társadalmi összefogás nyilvánul meg az óvodaépítkezések terén. Jó lenne —, s ezt várjuk az építőipartól —, ha a művelődésügyi beruházások az évnyitókra készek lennének. A beszélgetés során többek között megfogalmazta azt is az osztályvezető, hogy különösen feszült a helyzet az oktatásügyi létesítmények felújításánál. Hiszen a rendkívül munkaigényes felújítások tulajdonképpen nem gazdaságosak az építőipari vállalatok részére. Ez azonban nem speciálisan borsodi gond. Amikor azt kérdeztük, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálvvezetőie mit tart még az 1976-os év jelentős eredményének, az óvodai dolgozók és a képesítés nélküliek bérrendezését említette. s azt, hogv a pedagógusok bérfejlesztésére 5 százalék állt rendelkezésre. Ezt a bérfejlesztést nedig felhasznál ák, s ebben az új esztendőben is teljes egészében felhasználásra kerül majd. Tervezik — a lehetőségekhez képest — a bérfeszültségek feloldását is. — Rendkívül fontos viszont — mondotta —, hogy az új esztendőben a különböző párt- és tanácsi határozatok időarányos feladatait teljesítsék és a művelődésügy minden területén és minden szférájában javuljon a tartalmi munka. Ezért feltétlenül javítani szeretnék a megyei tanács művelődésügyi osztályának irányító munkáját, erősíteni kívánják a szakmai irányítást is. Természetesen a helyi tanácsokon keresztül. Az 1977-re tervezett fejlesztések pedig a különböző területeken további feszültségeket oldanak majd fel. Az új évben 1175 óvodai hely létesítését tervezik a megyében, 48 általános iskolai tanterem átadására kerülhet sor, elkészül a leninvárosi 200 férőhelyes kollégium. Befejeződik a miskolci egészségügyi szakközépiskola építése és elkezdődik Miskolcon egy 24 tantermes szakmunkásképző intézet építkezése is. Rövidesen eldől, hogy mi lesz a miskolci közgazdasági szakközépiskola jövője. Az idei tervek kapcsán mondotta el Brandstätter György azt is, hogy a városi, járási és nagyközségi tanácsokkal való szorosabb együttműködésre kívánnak törekedni. De megcélozzál: a szakmai irányítás erősítését is. Borsodban jelenleg is tart még az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vizsgálata, és a vizsgálat eredménye. Várhatóan az első negyedév végén tárgyalja majd a végrehajtó bizottság a minisztériumok összegzését — és a vizsgálati j-észered menyek tanulságai alapul szolgálhatnak a további munkához. A megyei művelődésügyi osztály a Pedagógus Továbbképzési Intézetre támaszkodva nagyobb segítséget kíván adni a pedagógusok mindennapi munkájához. Egyébként a gyakorlatibb együttműködést szolgálja majd az is, hogy a fiatal pedagógusok és a közművelődésben dolgozó fiatalok megyei ifjúsági parlamentje javaslata alapján 1977. tavaszán' — először a megyében — az oktatásügy és a művelődésügy területén dolgozó valamennyi pályakezdővel „egy asztalhoz” ülnek. S e találkozót és tanácskozást a jövőben hagyományossá szeretnék tenni. B orsod megye művelődési életéről szólva ugyan elsősorban a közoktatásról váltottunk szól, de, természetesen a közművelődési feladatokról is szólt a megyei tanács művelődésügyi osztálvvezetőie. Várhatóan az év végére elkészül a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ, s bár még szó van. terven felül, néhány művelődési ház megépüléséről is, ezek még nem teli esen tisztázottak. Így az új esztendő feladatait taglalva Brandstätter György elsősorban azt emelte ki, hogv a közművelődési törvény megismertetése és végrehajtásának megkezdése, illetve folytatása az elsőrendű kötelesség. Megyénkben továbbra is ldemelt feladat marad a ' rmmkásművelődés és az ifjúság művelőd ősének biztosítása, s emellett továbbra is nagv gondot fordítanak a menve jelentős ren- dezvenvsomzqta:’-a. hiszen a hagyományos borsodi—miskolci mellett — a Grafikai Biennálé. a Miskolci Filmfesztivál, stb. — a színházi nanok és a Mániáink évfordulóin és a hozzá kapcsolódó rendezvények is orszáaos figyelmet érdemelnek maid, A KTSíTJ húszéves jubileuma alkalmából nedig megkülönböztetett figyelemmel kísérik a Sárospataki Diáknapok idei eseményeit. Csulorás Annamária
