Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
1977. január 6., csütörtök ESZAK-MAGYAKORSZAG 3 Soha nem látott lehetőségek előtt áll az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műve. Olyan ásványi nyersanyagokkal rendelkezik. amelyek —, mivel kis mennyiségben fordulnak elő — értékesek, kelendőek egész Európában. Nemcsak hazai igényeket tudnak belőlük kielégíteni, hanem devizához is juttatják általa az országot. Adott tehát a feladat : fejleszteni kell a hegyaljai ásványbányászatot! — Azt hiszem, jó úton haladunk lehetőségeink kiaknázásában — mondja Szép Endre főmérnök. — Egv nagy beruházásunk már megfelelő ütemben halad, egy tervjavaslatot kidolgoztunk, egynek pedig — reméljük! — hamarosan hozzáláthatunk az előkészítéséhez. További három kutatás is szerepel az elképzeléseinkben. Hazánk első kovaföldet kalcináló. égetőüzeme Erdő- bénve-ligeten épül. Az üzem az említett tengeri eredetű ásványt dolgozza majd fel granulátummá, amit a vegyiparban növényvédő szer hordozóanyagaként hasznosítanak. A program megvalósításához az elmúlt év ia-s nuáriában kezdtek hozzá, s a befejezés 1078 közepéié várható. — A költségek elérik a 100 milliót — folytatja a szakember. •— Négy vállalat biztosítja az összeget, köztük két vegyipari. Kilenc- venmillióba kerül az üzem létrehozása, s tízmilliót igényel az alapanyagot szolgáltató külszíni bánya korszerűsítése. — Hogyan haladnak a munkával? — Tartjuk a tervben rögzített határidőket. Eddig 32 milliót ruháztunk be. Elkészült a fürdőt, az öltözőt, az ebédlőt, az irodákat, a meó- helyiséget, a kazánházat magába foglaló komplex létesítmény, s megtörtént a zagyosító épület alapozása. Az idén elvégezzük a technológiai épület szerelését, elkészítjük a 20 kilovoltos távvezetéket, majd megépítjük a csarnokot. Jellemző a szereléssel megbízott Gépes Felvonószerelő Vállalatra váró feladat nagyságára, hogy a porlasztószárító 30 méter magas lesz. Az utolsó fél évre maradnak a gépészeti munkálatok. Fontos teendőnk lesz a vízellátás biztosítása. az üzemnek ugyanis naponta 50 köbméter ipari- és 20 köbméter ivóvízre lesz szüksége — Említette, hogy fejlesztik a külszíni bányát is. — Gépeket vásárolunk, az ásványi nyersanyagot borító földréteg letakarításához. Tavaly 30 ezer köbméter földet mozgattunk meg. hasonló mennyiség eltávolítása a célunk az idén — és ennyit tervezünk letakarítani a jövő évben is. A bányának egyébként évente 40 —50 ezer tonna kovaföldet kell termelnie. A beruházás haszna? — Az üzem évente 20 000 tonna granulátumot állít majd elő, 120 milliós értékben. A termék háromnegyedét belföldön, egynegyedét külföldön értékesítjük. A létesítményeket úgy tervezzük. hogv szükség esetén bővíthetők, kapacitásuk duplájára növelhető. A másik nagyarányú beruházás, amelyről tervjavaslat készült, a pálházi örlő- mű bővítése. Az építőiparban hőszigetelésre használt perlitet feldolgozó őrlőmű évi 80 ezer tonna teljesítményű, ám a hazai és a külföldi igény ennél jóval nagyobb. — Az elmúlt évben 50 000 tonna perlitet exportáltunk a Német Szövetségi Köztársaságba. Svájcba, Ausztriába és 6 ezer tonnát Csehszlovákéba — tájékoztatott a főmérnök. — A legújabban befutottt megrendelések ugyanakkor már 65 ezer tonnáról szólnak, ehhez járul még a hazai líereslet. A jövőben pedig tovább növekszik az igény perlitböl, mivel a nyugati országokban ma már nem építenek házat hőszigetelés nélkül. Kézenfekvő tehát: fokoznunk kell az őrlőmű kapacitását, s ehhez meg kell építenünk egv második sor berendezést az őrlóműben! Amennyiben az illetékesek egyetértenek a tervjavaslattal. ez év első felében elkészülnek az építési tervek, s utána megrendelik a gépeket. A várható költségek 20 milliót tesznek ki. Ugyanakkor persze az összeg duplájára van szükség, mert nem odázható el tovább egy per- litátrakó állomás építése Sátoraljaújhelyen. A sárospataki kisvasút havonta mind- 'össze 4500—5000 tonna anyagot képes szállítani, emellett bizonytalan a sorsa is. A rakodóállomás elkészülte után gépkocsival fuvarozzák majd Pálházáról a perlitet, Sátoraljaújhelytől aztán nagyvasúton folytatja útját az ásvány. — A harmadik beruházási elképzelés? — A mádi nedveselökészí- tő üzem megépítését tervezzük. Talán kevesen gondolják. hogy a papíripar — a papírrostok közé kötőanyagként kaolint használ fel. melyet a szegi bánvánkban termelünk. Az 1925-ben üzembe helvezett bánva azonban az ötéves tervciklus végére kimerül, s már napjainkban sem képes biztosítani a szükséges mennyiségű kaolint. Az idén például 30 ezer tonnára van igénv holott a várható termelés 23 ezer tonna lesz. A 7 ezer tonnás különbséget Csehszlovákiából importáljuk. — öt\ éve tartanak a geofizikai felmérések, kutatások. ezek azonban mindmáig eredménytelenek maradtak! Találtak ugyanakkor olyan kaolint, amelv megfelelő előkészítés után hasznosítható a kívánt célokra. Mivel a lelőhely közel van Mádhoz, a településen építik fel az előkészítő üzemet. Ügy gondolják, hogy 200— 300 millióért nyithatnak egy új bányát, illetve létrehozhatnak egy évi 50 ezer tonna teljesítményű nedveseló- készítő üzemet. — Bíznak-e tervük elfogadásában? — Feltétlenül. Korábban már küldtünk tíz tonna kaolint a szentendrei papírgyárnak. zöld színű papír gyártásához. Kolaj László Az öntevékenység haszna Az elmúlt év utolsó heteiben és hónapjaiban gyakran hangzott el ilyen érvelés, védekezés az üzemekben, gyárakban: „gondunk van az éves terv teljesítésével. mert ezt vagy azt a gépet, aminek a beállítására és termelésére pedig számítottunk. nem kaptuk meg. Ráadásul a kicserélésre szánt berendezés felújításához sem lehet alkatrészeket vásárolni”. A karbantartók, lakatosok — ők érzik legjobban az elavult gépek cseréjének szükségességét, a javítás gondjait —, joggal teszik szóvá: minek a toldozás. foltozás! Szerezzünk be új. modern gépet, s akkor nekünk is. a gvárnak is megoldódik úgyszólván minden gondja. Az újabb. korszerűbb gén ugyanis hamar „meghozza”, amibe került. Aligha vitatható, sok igazság van a védekezésben, az érvelésekben. Az elmúlt, esztendő során bizony gyakran előfordult, hogv apró-cseprő, olykor filléres alkatrészek hiánya miatt nagy értékű gének is kihasználatlanul, tétlenül álltak a műhely- csarnokokban. Kicserélnék — a pénz is meglenne rá —. de nem lehet beszerezni. Hiába rendelik meg. s hiába lenne a jelenleginél többszörösen gazdaságosabb a í működtetése, legalább egv évet. s jobb esetben is hónapokat kell várni, amíg megérkezik. Mindezt jó néhány borso- • di üzem példája, gondja is bizonyítja. Nemrégiben a putnoki téglagyárban járva panaszolta az igazgató: — vállalatunknak minimálisan 30 darab Diesel-targoncára lenne szüksége, hogy a belső szállítás anyagmozgatás folyamatos legyen. A mi gyárunk a napokban 2 darabot kapott... Mit tehettünk mást. minthogy lehetőség szerint megpróbáljuk felújítani a régi. immár hónapokkal ezelőtt nullára futott gépeket. Igen ám, csakhogy a javításhoz sem kaptunk alkatrészt. Végső megoldásként — ócskavas-minőségben. kilóra — vettünk egy kiselejtezett targoncát BVK-tól. — Mit mondjak róla ...? A mai napig is működik, jobb -állapotban van. mint. amit ennek a szétszedésével felújítani akartunk. S talán még annyit: ilyen szállítási feltételek mellett teljesítettük a múlt évi tervet. Visz- szatérve az alkatrész-hiánv-. ra: mindaz, ami a targoncákra vonatkozik, érvényes a 4 tonnás dömperre is. — ahhoz sem tudunk pótalkatrészt beszerezni —. pedig ebből nemcsak a megyében. hanem az ország más-más üzemeiben is sok fut még. A gondjaink tehát közösek ... Hogy mennyire közösek, bizonyság rá a Borsodi Ve- gvikomhinát műtrágyagyára, ahol folvamatosan. nagy mennyiségű anyagot, készterméket kell az üzemen belül egyik helyről a másikra továbbítani, s a zökkenőmentes termelés érdekében a már elavult, felújításra érett készülékeket cserélni vagy javítani. Ugyancsak a közelmúltban telte szóvá a gyár egyik lakatosa: „hosz- szú távon lehetetlen a „tűzoltó munka”, az állandó javítgatás. Üj készülékre van szükség, s ahhoz megfelelő mennyiségű tartalék alkatrészre”. Mint elmondta, az egyik legnagyobb gondot náluk is a szállítóeszköz, a Dieseltargonca hiánya okozza. „Epéikül csak a munkaidő telik —. a teljesítmény aligha nő”. Ám többszöri sürgetésre sincs gép. nem tudnak vásárolni —. nem lehet beszerezni. Felújítás vagy úi berendezés? ... Hogy melyik jobb? Ügv hisszük, percig sem vitás: nyilvánvalóan az úi. termelékenyebb eén. mert mellette szinte elhanyagolható az az összeg, amit a folyamatos karbantartásra fordítani kell. Erre ösztönzik a vállalatokat a kormány gazdasági intézkedései is. Ám látnunk kell. hogy ehhez sok-sok feltétel együttes biztosítása szükséges. Elsősorban az, hogy a k ü 1 kereskedel mi vá 11 a 1 a t ok kellő mennyiségben biztosítsák a korábban külföldről importált génekhez szükséges pótalkatrészeket. S. ami ennél is fontosabb: az ország gazdasági helyzetével Többet tenni az ország asztalára Megfontolt tervek a Hórvölgye Tsz-ben Bogács, Szomolya, Bükk- zserc és Cserépfalu közös gazdasága, a Hórvölgye Tsz közponjában most nemcsak az időjárás, de a zárszámadás készítése és az ezzel párhuzamosan folyó tervezés is íróasztalhoz „köti” a szakembereket. vezetőket. Hiszen a közeledő zárszámadáson az elmúlt évi „mérleget” és az idei terveket is megvitatja, „törvényerőre emeli” majd a tagság. A mérleg és a terv hozzá- vetöen már pontos számai alapján beszélgettem az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatairól és az idei feladatokról Hilóczki János elnökkel. Papp Ernő főagroösszhangban. tegyék lehetővé az üzemek és vállalatok korszerűsítési törekvéseinek valóra váltását, a magasabb termelési eredmények elérését. Ez. ennek elősegítése ugyanis az V. ötéves terv teljesítésének egyik alapja. Vállalatainknál természetesen nem állt meg az élet néhány alkatrész hiánya miatt. Nagyobb ráfordítással, rövidebb-hosszabb idő alatt maguk elkészítették, vagy elkészíttették, s így átmenetileg csökkent a gondjuk. Ez azonban hosszú távon nem megoldás ... Az imént szó esett arról; melyik a jobb? Felújítani a régi berendezést, vagy teljesen újat vásárolni helyette? A válasz egyértelmű; jobb az új —. ám továbbra is szükség van á régire, a még mindig jól hasznosítható berendezésekre. Márcsak azért is, mert a vállalatok gépparkját devizális okok miatt egyik napról a másikra amúgy sem lehet kicserélni. Borsod mesve üzemei 1976-ban az országos átlagot meghaladó termelési eredményeket értek el. Sok helyen a már említett korszerűtlennek ' minősülő berendezések termelői kapacitásának jobb kihasználásával, eredményesebb munkaszervezéssel. nem utolsósorban a karbantartók. készülékfel- úiitók áldozatos munkája révén. Az 1977. évi terv még nagyobb feladatok teljesítését írja elő. Ennek megvalósításában idén is rendkívül nagy munka vár rájuk —. remélhetőleg sikerrel végzik majd. N. I. nómussal. Hesryt Ferenc főkertésszel és Káló Imrénc belső ellenőrrel. * Ismerve a tsz adottságait, a Bükk alján elterülő. 4460 hektárnyi, zömében mostoha terület —, aminek alig felényi a szántóföld, s a szinte egymást követő három egyesülés előbb Bogács —Bükkzsérc, majd e kettő és Szomolya. s 1976 januárjától a hozzájuk csatlakozó Cserépfalu — gondjait, azt hittem, hogy elsősorban e gondokról, a táj. az időjárás okozta nehézségekről folyik majd a beszélgetés. Jóleső volt. s kissé meglepő is az az egészséges szemlélet, amivel a Hórvölgye Tsz vezetőinél találkoztam. Nem a gondokat a bajokat sorolták, hanem azt. hogyan igyekeztek és igyekeznek azokból kilábalni, s mi az. amiben már sikerült előbbre lépniük. A legtöbb szó pedig a megfontolt, alaposan átgondolt. megalapozott terveikről esett. Elmondták, hogy a kalászosok átlagtermésével még korántsem dicsekedhetnek, de az előző aratáshoz viszonyítva 1976-ban már sikerült a búza átlagtermését két. az árpáét hat mázsával növelni. Az idei aratást pedig úgy „alapozták”, úgv készült a magágy, olyan minőségű az őszi vetés, olyan a műtrágvaadag, hogv a tervben legalább 10 százalékkal emelhetik a „mércét". — Hasonló a helyzet a napraforgóval is — magyarázta az elnök. — Az elmúlt őszön ugyan 12 mázsát adott csak egy hektár, de az idén nagyon is reális a 18 mázsát váró tervünk. * A tsz legfontosabb, forintban legszámottevőbb „kultúrája” a 294 hektárnyi (ebből 234 hektár a már termő) szőlő. A szakmai erőfeszítések. az úgynevezett gyöngyös—domoszlói rendszerhez való csatlakozás, a nagy odafigyelés itt már meghozta az első eredményt. 1975-ben 37.4 mázsa. 1976-ban pedig már 93 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés s határozottan ál- h'tiők. hogy ez mér nem a plafon. A rendszertől kapott „recept” pontos betartásával ezektől a szép ültetvényektől most már biztonsággal várhatják a jó ..fizetségét". A másik „dombvidéki ágazat”, a juhászat fejlesztése is jó úton halad. Mintegy ötszáz darab volt az elmúlt évi „mustra”, azaz a selejtezés, s az anyaállományt így is több mint ezerrel sikerült növelni. Gyapjúból már 1,5 milliónál több. a cserépfalusi hizlaldában „előállított” pecsenye bárányokból pedig több. mint 2.5 millió forint volt az elmúlt évi árbevétel. * Nem hatolt frázisként, amikor a tsz vezetőinek szájából elhangzott, hogy „többet kell tenni az ország asztalára ..Hiszen ágazatonként. növényenként elmondták azt is, hogy mennyi az a több, amit salát terveik alapján adni szándékoznak, s hozzátették azt is, mi az a „plusz” teendő, ami rájuk, az egész tsz-re vár ennek érdekében. — Az ország az idén 7—8 százalékos többtermelést vár a mezögazdasáf 14 — jegyezte meg az elnök. — Nekünk. akik az átlagtól kissé el vagyunk még maradva, terveinkben a 10 százalékkal „több” elérése a cél. Nem lesz könnyű, de a tartalékold feltárásával. nagyobb fegyelemmel, odafigyeléssel. szorgalommal teljesítenünk kell ezt a tervet. * Sok minden szerepel ebben a tervben, s indokolni is tudják, hogv miért merik jóval magasabbra tenni a mércét. Áz állattenyésztés, a biztonságos takarmánvellátás bázisát teremtik meaagvep- íeilesztéssel. A négv évre tervezett feljesztés idei „adagja" 92 hektár felújítás cs 97 hektárnvi telepítés. A szántóterületeken a műtrágya-..adag” az ötévi 150— 160 kiló átlagról 260—270 (hatóanyag) kilónyira növekszik már az idén. A szőlőben pedig, aliol az átlagtermés-elvárások most már a 100 mázsát közelítik. 725 kiló műt ráava-hatóan vágót kap minden hektár. Az elmúlt évi tapasztalatold. a „tandíj” megfizetése után. az idén a 15 hektárnvi zöldségkert“szettől is ielentős árbevételt, sok-sok vagon káposztafélét és hagymát várnak. (P. s->
