Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
1977. január ^0., vasárnap ESZAK-MAOYAKORSZAG 5 éviek kinccsé váljék... Lillafüredi tel Fotó: Lac/.ó József Megkeresik a felelősöket zó takarékosság emberek életét, néha értékes rakományok ffogy as As Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke 1977. január elsejei hatállyal védetté nyilvánílotta es nemzeti parknak jelölte ki a Bükk hegység Borsod- Aba- uj-Zempléu es Heves megyében fekvő 38 ezer 774,6 hektárnyi területét, amely Miskolc város, Bükkszcnlke- reszt, Bülckzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Dédesla- polcsány. Kacs, Kisgyőr, Má- lyinka, Parasznya, Répáshuta, Súly, Tárd, Varbó községek, illetve Eger város, Bélapátfalva, Eelsölárkány, Mállásból, Nagyvisnyó. Szarvaskő, Szilvásvárad községek közigazgatási területén fekszik. A határozat kimondja, hogy a Bükki Nemzeti Park — vagy ahogyan hivatalosan is rövidítik, a/ BNP — országos jelentőségű érték. amelynek megőrzéséről és fenntartásáról az Országos Természetvédelmi Hivatal gondoskodik. Mint a határozat kimondja, a BNP rendeltetése megvédeni a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatai, kedvező természeti tulajdonságán, megőrizni jelentős természeti es kulturális értékéit, biztosítani a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket, a természetes környezel megőrzésével elősegíteni a szabad idő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést, szolgálni a természeti és kullúrérlékek megismerésére irányuló turizmust és' idegenforgalmai, és végül környezetvédelmi mintáié füleiként természeti környezetünk, védelmét. A BNP legjelentősebb értékeinek fokozottabb védelme érdekében a nemzeti parkból szigorúan védett területié nyilvánított a határozat 5664 hektárt, közöttük a dédcsi vár környékét, a Garadna-oldalt, a lillafüredi lslván-barlang felszínéi, a Szinva-oldalt, Jávorkút környékét, a Sza- lajkavölgyet —, hogy csak a legismertebbeket említsük. A feladatok ellátására már korábban, a múlt év közepén létrehozták Miskolc székhellyel a BNP igazgatóságát, meghatározták ennek feladatait is. Sztregova Sándor igazgatóval és helyettesével, Simkó Józseffel arról beszélgettünk, ml minden kell ahhoz, hogy a BNP, éji az országos jelentőségű érték valóban nemzeti kinccsé váljék. Mert nyilvánvaló, hogy csupán a határozattól, néhány tábla elhelyezésétől önmagában még nem várható gyors és lényeges változás. Mint a tájékozta tóból megtudtuk, sajnos sok u félreértés a különféle természetvédelmi kategóriák területén. Előfordul — még szakmai berkekben is —, hogy például a tájvédelmi körzettel összetévesztik a nemzeti parkkal. Érdemes ezért idézni 'Rakónezay Zoltánnak, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének ide vágó definícióját: „A nemzeti park a legteljesebb, legsokoldalúbb rendeltetésű és általában nagy kiterjedésű természetvédelmi egység. Ez olyan terület, amelyen: l.a természetes ökológiai rendszert a gazdálkodás és a település nem, vagy csak alig zavarta meg, továbbá a földtani, földrajzi különle- gességek, valamint a növény- és állatvilág, a tudomány, a nevelés és a felüdülés számára nagy jelentőségűek. a táj pedig esztétikai szempontból igen értékes: 2. Az állam illetékes főhatósága a teljes területen intézkedik a hasznosítás és a településlétesités lehetőség szerinti megelőzésére, illetőleg elhárítására, valamint az ökológiai, geomorfológiai és esztétikai értékek megfelelő gondozására; 3. A látogatás a szabályozott körülmények között — nevelési, kulturális és felüdülés cél érdekében — megengedett.” Már ebből a meghatározásból is kitűnik, hogy a Bükki Nemzeti Parkkal kapcsolatosan összetett, sokoldalú és hosz- szan tartó feladatok megvalósításúra van szükség. Nemcsak a BNP igazgatóságának, illetve a terület gazdasági használóinak — erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek — dolga ez, hanem az idegenforgalom, a turizmus. tehát szűkebb- mindnyájúnké is. Ahhoz, hogy ez az országos jelentőségű érték valóban nemzeti kinccsé váljék, nemcsak pénzre, időre, de szemléletváltozásra is szükség van. Mint a tájékoztatóból kiderült, a BNP igazgatóságának vezetésével nagyméretű és hosszan tartó tudományos kutatás kezdődik, amelynek keretében feltárják, felmérik, szinte „leltározzák” a Bükk természeti értékeit. Ezzel párhuzamosan gátat szabnak az ember gazdasági tevékenysége kapcsán bekövetkező táj rombolásnak. és hozzákezdenek a már meglevő sebek begyógyílásához. A területet használó erdőgazdaságokkal és termelő- szövetkezetekkel jó együttműködés kialakítására törekszenek, hogy a fakitermelő munka, illetve az erdősítés inkább a hasznára váljék a nemzeti parknak, mintsem a kárára. Az ötödik ötéves tervben a BNP igazgatóságának rendelkezésére álló szerény anyagi eszközöket a lehető legcélratörőbben kívánják felhasználni. Itt elsősorban arra törekednek majd. hogy a Bükki Nemzeti Parkot olyan elő múzeummá alakítsák ál, amely jól szolgálja — többek között — az idegenforgalmi igények kielégítését, ezen belül a szabad idő hasznos eltöltésére, a turizmusra. a sportolásra, kikapcsolódásra, a felüdülésre, az ismeretterjesztésre ad lehetőséget. A BNP igazgatóságának ezért megfelelő járulékos létesítményekkel kiegészítve bemutatásra alkalmassá kell tenni a területet; ki kell jelölni, alakítani, építeni a megfelelő utakat, a b c.i'á i • ó ö s v é n y e k e t, a parkí- rozóhelyekét, a játékra, a letelepedésre, az étkezésre, a táborozásra alkalmas területekéi. el kell látni a területet megfelelő eligazító-, fi- e vei meztető- és tájékoztató- táblákkal. Vagvis, a szokásos természetvédelmi feladatokon túl, össze kell hangolni az idegenforgalom és a természetvédelem érdekeit, és ,.a békés egymás mellett éles” elve alapjan ki keli alakítani a helyes gyakorlatok Ez idő szerint az egyik legaggasztóbb probléma az autós turizmus „bükki módra”, illetve annak káros következményei. A Bükköt látogató autósok ugyanis nem sokat törődnek ezzel az országos jelentőségű értékkel, nagymértékben károsítják annak egészséges környezetét. Annak idején borsodi kezdeményezés volt a „Szállj ki és gyalogolj 1" mozgalom. Ez azt jelentené, és bizonyára azt is fogja jelenteni, hogy az autós turisták csak a kijelölt útvonalakon és határig használhatják gépkocsijaikat, azt követően gyalog folytathatják útjukat. A gyalogos turisták, a kirándulók szemléletváltozására is szükség van. hiszen egy-egy hétvége, vagy ünnep után olyan nagy meny- nyiségü szemét, szennyező anyag marad a Bükkben, amelynek eltakarítására évenként több százezer forint szükségeltetik, nem beszélve a szennyező, károsító hatásról. A BNP igazgatósága és más, e tevékenységbe kapcsolódó szervek munkássága tehát nem elegendő ahhoz, hogy az országos jelentőségű értéket; képviselő Bükki Nemzeti Park az idők folyamán valóban nemzeti kinccsé váljék, hogy valóban embercentrikus tartalommal telítődjék meg ez a törekvés. És így nyilvánvaló az is, hogy nem csupán anyagi kérdésről van szó. hanem sokkal többről. mindnyájunk magatartás-, illetve szemléletváltozásáról. „A Bükk hegységet, az emberi környezetet szennyező nagy ipari létesítmények veszik körül — mondja ki a Bükki Nemzeti Park alapító határozata. — E környezetből még viszonylag érintetlen szigetként emelkedik ki a hegység. Országosan egyedülálló, nemzetközileg figyelemre méltó, tájképi megjelenése meredek ormaival, a kövek vonulatával, mély szurdokvölgyeivel, a fennsík hullámos felszínével, hegyi rétjeivel. hatalmas erdőségeivel, bővizű patakjaival, magasfokú esztétikai élményt nyújt.” Nem kevésről vá,n tehál szó. Az erdő valóban mindenkié, valóban nincs tilalmas vadon. Az intézményesített természetvédelem olvan lehetőséget kínál, amellyel élni kell. De nemcsak élni kell vele. Hanem őrizni is kell természeti értékeinket! Oravec Jáno« A főbb útvonalakon már pénteken a keso esti órákban erezhető a teherforgalom csökkenésé. az országutakon mind kevesebb teherautó jár. A nagyvállalatok szabad szombatjain pedig még kevesebb teherautóval találkozhatunk. Ez általában hasonlóképpen alakul majd’ minden hét végen. Kivételek persze adódnak, mert ha sok a szállítanivaíó, szauad szombat ide, vagy oda, menni kell. Egy ilyen szombati napon indultunk el Miskolcról, hogy képet kapjunk: a szállítok mennyire veszik komolyan feladataikat a mindössze néhány órából álló munkanapon. A legszembetűnőbb a sietség. A hatvanas tempóban haladó rendőrjárőr kocsija mögül ki-ki villantják iránv- jelzöjüket a teherkocsik, aztán mégsem előznek, hiszen csak ötven kilométeres sebességgel hajthatnának. A sietség azonban nemcsak a kapkodásban, az igyekezetben látszik meg, de a rakodásban is. Két teherkocsi fordul ki a hármas útra papirzsákok- kal piramisszerűen magasra pakolva. Kötél, rögzítés sehol. Az andornaktályai Eger- völgye Termelőszövetkezet kocsijai csirketápot visznek, és annyit raktak fel, ameny- nyi a kocsira felfért. Magasító nélkül. Papp László, az egyik jármű vezetője felpillant a toronymagas rakományra és a vállát vonja: — Lehet, hogy szabálytalan? — Fékezésnél, fordulásnál gyalogosokra, járművek elé eshet, balesetet okozhat — így a válasz. A helyszíni bírság kétszáz forint. Fizet a másik teherkocsi vezetője is. Az SF 42-10-es rendszámú teherkocsi vezetője egyáltalán nem lepődik meg, amikor a gumiprofilmérés után közli vele1 a járőr, hogy a gumik állapota nem éri el a használhatóság határát. — Vegyék le a rendszámot! — tárja szét a karját. — Legalább elhiszi végre a főnököm. hogy így nem lehet kijönni a telepről. Nap, mint Az alabb felsorakozó példáknak, eseteknek, történeteknek még nincs szakálluk. De, ha lenne, akkor is sokat mondanának, és mindenkit, akiben cseppnyi önbecsülés, a mások iránti tisztelet és segíteni akarás van, önkéntelenül így fogalmazna: mi ez? Közömbösség vagy szívtelenség?... Vagy valami más? Történt, hogy... — Igencsak összetorlódott a munkánk. Szorított a határidő. sürgetett a feladat, a közvetlen főnök percnyi szünetel sem engedett számunkra. Túlóráztunk nyakló nélkül. Itt egy kis lélegzetet veit a beszélő, szinte átélte azokat a napokat, amikor — bizonyára — a külön megszabott, de mindenki által megértett program egyfajta feszültséget is szült. Ilyenkor gyorsabban és idegesebben pattan a szó, háttérbe kerül a meggon- doltság és lobban a szikra . . . Mint kiderült, a közvetlen főnök egy megjegyzése adta a szikrát, aki nyersen és ellentmondást nem tűrő hangon ripakodotl rá az egyik, valamit kifogásoló beosztottra: — Ha nem tetszik, mehet ! Kereshet más munkahelyei !... Elképzelhető, milyen hatásuk volt ezeknek a szavaknak, amelyek valaha elhannap mondom a iömérnöknek is, hogy a takarékosságnak ez lesz a vége. Ott állnak a gumik a raktárban, de azt mondják: „jó ez még...” — Csakhogy a büntetést a gépkocsivezetőnek kell kifizetni. — Előfordult már, hogy az 'egyik társuk kijelentette, ilyen kocsival nem indul el. Levették az autóról, órabéres munkára osztották be a telepen. Alig keresett. Máskor azt mondták hasonló esetben, hogy aki nem indul el, úgy veszik, mintha megtagadta volna a munkát... Müanyagládákkal leli teherautót állít meg a járőr, és amíg a gépkocsivezető az okmányokat keresi, morog, mert olajos, sáros a keze. — A kocsi már reggel rossz volt, amikor indultam, eddig kétszer álltam meg javítani. Nézzék a pótkereket, hasz- nálhatatlanul rossz, kopott. Furcsa helyzet, amikor a gépkocsivezető panaszkodik az ellenőrzést végzőknek és tanácstalanságában inkább vállalja a büntetést, csakhogy nyomatékot adjon a telephelyen hangoztatott véleményének. ‘ Az utak a köd, az olvadás, az esti fagyok hatására szinte óráról órára változnak, Ilyenkor még azok is számolnak megcsúszással, úthibák miatt előadódó íelcsapo- d ásókkal, akik biztosak a járművükben, úgy indulnak el. hogy ilyen okok miatt ne érje őket meglepetés. Ugyanakkor egyetlen ellenőrző úton tíz-tizenkét teherkocsi-vezetővel találkoztunk, akik arra panaszkodtak, hogy szabálytalanságokra kényszerítik ölvet. Volt köztük olyan, aki írásban kérte munkahelyi vezetőjétől, hogy cseréljék ki a lefutott gumikat. A nagy súly alatt, a néhol jeges utakon ezekre a gumikra nem lehet számítani, megcsúsznak. A válasz az volt: ha minden gépkocsivezető ilyen volna, megnézhetné a nyereségét év végén. Csakhogy az ilyen mindenáron való. a gozhattak egy kiskirály szájából, de ormótlanul kegyetlenek egy felelős beosziásű ember ajakén. Mert —, s gondolom, ez a kérdés itt és most jogos —, mit szólt volna ő, ha neki mondják a szemébe u'T\,anezt?! Ezzel az utóbbi mondattal fejeződött be a nem éppen szívderítő kis monológ, miután az autóbusz beállt a megállóba. így a történet folytatása is megszakadt. Az eset önmagáért beszél. Hogy kiről (vagy kikről) van szó. nem tudni, de most ez nem is lényeges. Lényeges viszont, hogy aki, vagy akik magukra ismernek ebből, ne felejtsenek el változtatni munkastílusukon, magatartásukon, egész szemléletmódjukon. Nem ártana változtatni munkastílusán és magatartásán annak a gépkocsivezetőnek sem, aki karácsony másodnapján se szó. se beszéd. NyéUládházán otthagyta az utasokat (köztük egy kisgyermekkel utazni akaró házaspárt) a megállóban. Nyáron sem kellemes a várakozás, de ebben az esetben ... Nagy hideg volt. metsző széllel fűszerezve, s az említett autóbuszban hely is volt. A történetet utasok meséllek el, akik a bosszúságra ingerlő kis közjáték miatt sorát teszi kockára. Ki a íelelös az elhanyagolt állapotban levő tehergépkocsikért? A munkahelyén választás elé állított gépkocsivezetők többsége inkább megalkuszik a helyzetével és újra, meg újra volán mögé ül, amíg nem történik baleset Az esetenkénti büntetéseket persze a gépjárművezető fizeti a saját zsebéből. (Egyikük-másikuk ugyan rebesgeti, hogy jutalom, illetve prémium formájában visszakapja a vállalattól ezt az ősz- szeget, hiszen a központban nagyon is jól tudják, milyen állapotban levő kocsival jár. Mondván, ez még mindig olcsóbb, mint az alkatrészpótlás.) Más kérdés, hogy miként is értelmezhető a több ember felelőtlenségét takargató prémium kiutalása, a szabálytalanságokba való belenyugvás, azok elfogadtatása. lievér István rendőr alezredes, a Borsod megyei Rend- őríőkapitányság közlekedés- rendészeti osztályvezetője: Ha az ellenőrzések során megállapítható a fuvart elrendelő mulasztása is, akkor együtt felelnek a szabálysértési előadó előtt. A jövőben még szigorúbban járunk el azokkal szemben, akik engedélyezik, vagy netán elvárják a műszakilag kifogásolható állapotban levő kocsik elindítását;. Ilyen szabálysértési ügyek egyre gyakrabban fordulnak elő. Baleset esetén kiterjed a vizsgálat azokra is, akik az ilyen járművek forgalomba tartását engedélyezik. illetve akik közvetlenül felelősek a gépjárművek karbantartásáért. A műszaki szakértői vizsgálat ugyanis, tévedhetetlenül megállapítja: okozhatta-e a balesetet a jármű állapota. A felelősök tehát elérhetők, ha nem is éppen a volán mögött ülnek az ellenőrzések idején. val kesébb érték úticeljuk- hoz. Lehet, hogy oka volt a járat túlzott sietségének, ami indokolta ezt a fajta Magatartást. Mindenesetre az eset tanulsága — bárhogyan is történt — kézenfekvő. Kézenfekvő a közömbössége annak a szintén nj’éklád- házi boltvezetőnek a magatartása is, aki a savanyú tej miatti többszöri reklamációra szinte sértődötten — ingerülten — csak annyit válaszolt a vevőnek: ~r Mit tehetek én róla? Hogy tehet róla, nem vitás! Mégpedig úgy. hogy először is udvariasan elnézést kér. és megígéri: a panaszt továbbítja azokhoz, akikre tartozik, s akik — bizonvára — gyorsan intézkednének is. A vásárló ugyanis olyan árut kér és vár a pénzéért, ami el is fogyasztható. Még akkor is, ha ezt a bolt vezetője, vagy vezetői nem. vagy nehezen akarják megérteni és tudomásul venni. A közömbösség idegen a szocializmus elveitől, a társadalmi együttélés szabályaitól. Aki ilyesmire akad, jól teszi. ha nem hagyja szó nélkül. és a leghatározottabb módon nyesegeti a vadhajtásokat. X. F.
