Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-25 / 20. szám
) 1977. januar 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Huszonöt korszerű sü Nádvágás a tavon NEGYEDSZÁZADDAL ezelőtt, Sátoraljaújhely város lakossága ellátásának biztosítására — hat magánkisipa-' ri sütőüzemből — 22 dolgozóval alakult meg a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat. Elavult épületekben, a kisipari műhelyek kezdetleges termelőeszközeivel - induló vállalat rövid két és tél évtized alatt a megye területének télére kiterjedő tevékenységével, a lakosság közel egyharmadót ellátó nagyvállalattá fejlődött. A kezdeti fejlődés ütemét erősen korlátozó, az induláskor meglevő kedvezőtlen körülmények, s nem kevésbé az akkori idők szűkös pénzügyi lehetőségei határozták meg a vállalatvezetés első intézkedéseit is. A környező települések korszerűtlen üzemeivel, az évek során folyamatosan bővülő vállalat vezetésének — az ellátás egyre nagyobb területre kiterjedő biztosítása mellett - a meglevő üzemek felújítását, korszerűsítését. a hiányzó szociális és egészségvédelmi létesítmények megvalósítását kellett elsődleges feladatnak tekintenie. A lakossági igény gyors növekedése, — amely elsősorban a kenyérfogyasztás erőteljes Emelkedésében nyilvánult meg — hatékonyabb fejlesztési intézkedések megtételét sürgette. A dolgozók növekvő fizikai igénybevételét jc '.entő nagyobb termelés a technológiai folyamatok műszaki fejlesztés útján történő korszerűsítését tette szükségessé. A tésztadagasz- tás, a zseir.'e- és kifliformázás gépesítésére, a korszerűtlen (fa- és széntüzelésű) úgynevezett magyar kemencék gőz- és olajfűtésre történt átállítása kedvezőbb termelési feltételeket biztosítottak. Csökkent a nehéz fizikai munka. Növekedett az üzemek termelőkapacitása, s ezáltal a termelés, amelv egyre több település ellátását tetle lehetővé. A vállalat gyors ütemű fejlődésének alapfeltételeit azonban csak a termelőerők koncentrálására tett intézkedések, a beruházások és rekonstrukciók útján megvalósított fejlesztések teremtették meg. A korszerűsítés irányát is meghatározó jelentősebb változások 1963, majd 1972 évben következtek be. A szerencsi, illetve mezőkövesdi sütőipari vállalatok megszii nteté-ével. üzemeiknek egy része — a hozzájuk tartozó ellátási körzetekkel gvütt — a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalóihoz került. A VÁLLALAT jelenlegi működési területén az első jelentősebb beruházás az 1963 évben megépített leninvárosi kenyérgyár volt. Ezt követte 1965 évben a ricsei s töüzem. 1968 évben a szerencsi kenyérgyár építése. A fejlesztés legeredményesebb időszaka a IV. ötéves tervidőszak volt. Ekkor helyezték üzembe a III. ötéves tervidőszakból áthúzódó sátoraljaújhelyi, és gönci kenyérgyárat. A megyei tanács 25 millió forintos támogatása, és a vállalat sa’át beruházási forrásaiból rendelkezésre álló, összesen 43 millió forintos feilesztési program keretében fejeződött be a tiszalúei kenyérgyár, az abaújszántói sütőüzem, a leninvárosi „ré- tes”-üzem, a szerencsi „ro- pi”-üzem beruházása, valamint a ricsei kenyérgyár és a sátoraljaújhelyi 3. sz. üzem rekonstrukciója. Az V. ötéves ten' első évének eredménye a krasznok- vaidai sütőüzem, a sárospataki keóvérsvár meeénítése, és a leninvárosi kenyérgyár rekonstrukciója volt. r- Az átszervezések, beruházások és rekonstrukciók során végrehajtott fejlesztések G'-edmén vpVcnt az 1952-ben nlirr egymillió forintot kitevő vállalati eszközáll omá ny 1976-1-'már közel irilenc- venmülió forintra növekedett. Az induláskor m^g csak g knrazerdflcn kisinari műhellyel rendelkező vállalat 1976 évben már 7 korszerű kenyérgyár, és 10 új, vagy korszerűsíted sütőüzem útján, és saját gépjárműállományával tehetett eleget termelési. illetve áruterítési és alapanyag-szállítási feladatainak. A vállalat fejlődését mutatja. hogy az 1952 évben előállított napi 37 mázsa kenyér és 6000 darab péksütemény termeléssel szemben 1976 évben napi 600 mázsa kenyér, és 145 ezer darab péksütemény volt a termelése. A VÁLLALAT gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását. a riunkaerő-vándor- lás csökkenését — a beruházási intézkedések mellett — nagymértékben segítették a dolgozok gazdasági, szociális. egészségvédelmi, és kulturális helyzetének javítására tett intézkedéseit. A dolgozók éves átlagbérének — a két utolsó ötéves tervidőszak alatt — 20.500- ról 32 320 forintra történt emelkedése, a 'munkakörülmények javítására és munkavédelmi kiadásokra fordított évi közel ogvrp'din forint. a munkahelyüktől távol lakó dolgozók részére biztosított albérleti támogatás, a bejáróknak adott vasúti, illetve autóbuszbérlet juttatása, a lakásgondok enyhítésére biztosított, évi 130 ezer forint támogatás, valamint az egyéni építkezéseket segítő fuvareszköz-biztosítás, a pihenési és szórakozási lehetőségek kiterjesztése stb. eredményesen szolgálják azt a célt, amit a vállalat vezetése úgy fogalmazott meg: célunk olyan élet- és munkakörülmények biztosítása, és munkahelyi légkör kialakítása, hogy munkahelyét valameny- nyi dolgozónk második otthonának tekintse. 4 Kiss Albert . ) A Nadgazdasági Vállalat a Velencei-lóról az idén mintegy 600 ezer kéve nádat takarít be. Egyes területeken azonban nem nélkülözhető a kézi munka, — s a nádvágók évszázados szerszáma, a „gyalázka”. A nád kézi vágá. sa jól jövedelmező foglalkozás, ezért az ország távoli tá. jairól is érkeznek ilyenkor félidőben, nádvágáslioz jól ér. tő szakemberek. Képünkön: Somogyi Józscíné Biharkc- rcszlcsröl érkezett a nádvágásra. Nemcsak fiataloknak A dohányzás illemszabályairól Régi ismerősök beszélgetésének voltam — akaratlanul is — fültónúja a napokban, az autóbuszon. — Hogy van a csalód? Nagy már a fiúcska is ugye? — Bizony megnőtt. Gáborka már 14 éves. Képzelje, már dohányzik, hiába ezekkel a mai gyerekekkel nehezen bír az ember — mondja kedélyesen, csaknem büszkén az asszony. .Sokan felkapták a fejüket, s a beszélgetők felé néztek. Zavarba jött, no nem a mama, hanem az ismerős. Próbálta menteni a helyzetet: — Biztosan határozottan megtiltotta, hiszen azért ez mégis túlzás, hogy egy ilyen gyerek... — Határozottan? — legyint az asszony. Mit tehetek. A barátok viszik bele, az utcán úgyis 'újják a füstöt, jobb, ha látom otthon is, hogy mit csinál. — Mar ne haragudjon, de nem is bünteti érte? — De igen, hogyne — keresgéli most mar elbizonytalanodva a szavakat a mama. •— A napokban is eltiltottam a televíziótól, le kellett este nyolckor feküdnie. Tudja, mit válaszolt rá? Azt mondta: ugyan anyu, legalább kialszom egyszer magam. Mert az a baj, hogy az iskolában nem elés szigorúak... A többi mór nem is érdekes, sokan ismerjük azt a teülőtípusl, aki kényelemből •igyekszik minden neveléssel kapcsolatos feladatot, gondot az iskolára hárítani, mintha nem elsősorban ő lenne a felelős azért, hogy egészséges, káros szenvedélyektől mentes; kulturált ember váljék gyermekéből. Ügy tűnik, a szülők egy részének ezt a felelősségérzetét még erősíteni kell. A dohányzás az egyik legáltalánosabb, legveszélyesebb környezetártalom, a legártal- masabb levegöszennyeződés, gyorsan kialakuló szenvedélybetegség, amely a fiatalok köréLen rohamosan terjed. A Dohányzás Ellen Küz- ..dök Társasága felismerte, hogy nem elég a fiatalok ilyen irányú veszélyeztetettsége ellen csak a pedagógusokra támaszkodni. A szülőkkel is meg akarjak érlelni, hogy a gyermek fejlődő ■szervezete, fejlődő idegrendszere fokozottan érzékeny a nikotin hatására. Ugyanezt mondhatjuk el a cigarettázás alkalmával képződő és a szervezetbe jutó szénmonoxid és kátránytermékekről is. A fiatalkori dohányzás az egész életre kihal, nehezíti a tanulást. számos betegség előse- gítője. Ebben a kérdésben igen fontos a megelőzés. Azt kell elérni, hpgv egyre kevesebben váltanak e szenve- déhi rabiává. Ebben a törekvésben kevés az iskola hatása. nagy szerep vár a szülőkre is. Valamikor igen természetes volt az, hogy a szülő határozottan. s elsőként lépett fel a gyermek, a serdülő dohányzása ellen. Enyhén szólva furcsa jelenség az utóbbi időben, hogy a szülőket figyelmeztetni kell rá: jobban vigyázzanak gyermekük egészségére. A gyerekek mindig láttak dohányzó felnőttet, látták a szülőt, a pedagógust, de ez még nem jogosította fel őket rá, hogy maguk is tüntetve fújják a füstöt. Messzire vezetne. ha most elkezdenénk boncolgatni, miért jutottunk el odáig, hogy a fiatalok a felnőttek viselkedéséből leghamarabb a dohányzást és az alkohol- fogyasztás' találták követendő példának. Ebben a kérdésben elsősorban a családi nevelés hiányosságait kellene keresni. Bizonyára arról van szó. hogy azi: a törekvést. "amely szerint igyekszünk nagyobb önállóságot adni a fiataloknak, igyekszünk őket jobban bevonni társadalmi céljaink megvalósításába. rosszul, primitíven fordították le eaves szülők az otthoni légkör nyelvére. A Dohányzás Ellen Küzdők Társasága most felhívással fordul a szülőkhöz — elsősorban a szülői értekezletek során —, amelyben többek között az* kérik a szülőktől; ha kell szigorral is ériek el. hogy a fiatalok legalább 18 éves korukig ne dohányozzanak. Az iskolákban most már egyértelműen tilos a dohányzás. Nehéz azonban ennek betartása, ha a szülök otthon megengedik. Csak akkor lehet eredményt elérni, ha az iskola és a szülői ház eev véleményen van ebben a kérdésben is. A társaság ki-; dolgozta a dohányzás illemtanát. ezt ismertetik a fiatalokkal és a szülőkkel is. Mi itt csupán néhány gondolatot idézünk belőle: Ne gyújtsunk rá, mielőtt a környezetünkben levőktől, különösen a nemdohányzóktól erre engedélyi, hozzájárulást nem kantunk. Ne dohányozzunk ott, ahol ez általában tiltva van. Ne dohányozzunk terhesek, csecsemők, kisgyermekek és betegek jelenlétében. Égő cigarettával ne lépjünk be lakásba, irodába, üzletbe, semmilyen helyiségbe. Ne dohányozzunk zsúfolt munkahelyeken, közlekedési eszközökön, az utcán sem. Nagyfokú udvariatlanság étkezés közbéri rágyújtani, ha masok még nem fejezték be az evés!. Az elkövetkező iskolai szülői értekezleteknek tómúja lesz a dohányzás elleni hatékony küzdelem, témája lesz annak részletesebb kifejtése, mennyire káros ez a szenvedély a fejlődésben levő szervezetre. Reméljük elérjük; nem akad a jövőben olyan szülő, aki társaságban, kedélyeskedve. szinte dicsekszik azzal: kiskorú gyermeke már olyan nagy, hogy cigarettázik is. Adaiuovies Hona [ Kazincbarcikai jegyzet A városfejlesztésről K azincbarcika azok közé a városok közé tartozik, amelyek az elmúlt években a legdinamikusabban, a legegyenletesebben fejlődtek. Ez a gyors ütemű fejlődés Barciíva életében azonban nemcsak objektiv okokra, a nagyarányú ipartelepítésre, új üzemek építésére. a régebbiek korszerűsítésére és bővítésére vezethető vissza, hanem az emberi szubjektumra, a város vezetőinek és • lakóinak ösz- szehangoll. városfejlesztő újatleremtő munkájára és tevékenységére is. Mindig jól tudtak sáfárkodni, gazdálkodni a rájuk bízott anyagi javakkal, a rendelkezésükre álló eszközökkel. Azt hiszem, felesleges bizonygatni. hogy az összefogásban. a szervezettségben, az egységes gondolkodásmódban, az egyétakarásban és a körültekintő, gondos gazdálkodásban milyen hatalmas erő rejlik. S ezeknek a bar- cikaiak nincsenek híján. Mindenekelőtt ennek is köszönhető, hogy az évről évre rendelkezésükre altó anyagi eszközöket szinte kivétel nélkül a legkörültekintőbben használták fel, azokra a célokra fordították, amelyek a legjobban szolgálták a közös ügyet, az egész város fejlődésének ügyét, és lakóinak érdekeit. Egy régi spártai közmondás arra biztat, arra buzdít: „ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel"’. Bar- cikán átvitt értelemben bosz- szú idő óta ez történik. A szűkös kereteket mindig megtoldják valamivel: társadalmi munkával, takarékossággal. az eszközök ésszerű fel- használásával és még sok-sok kisebb-nagyobb eredményt növelő „fortéllyal”. Szinte minden előterjesztésükben, jelentésükben, ösz- szegezésükben. tervezetükben vezérfonalként húzódik végig az a nyíltan, egyértelműen megfogalmazott gondolat; hogy mindenki a saját posztján, a saját munakhelyén törekedjen újabb lehetőségek, újabb erőforrások felkutatására. Minden évben ezt teszik és még így is mindig sok a feltáratlan „aranytartalék” — mondják a város vezetői, amelyek felszínre hozása, szinte ugrásszerűen meggyorsíthatja a város fejlődését, lakóinak gyarapodását, élet- körülményeinek javítását. Ebben az évben — a lényegesen kedvezőtlenebb, nehezebb körülmények ellenére is, — további feszített tervet készítettek és célt tűztek maguk elé. A múlt évi fejlesztési feladatok teljesítése, jó alapul szolgál ehhez, optimizmust, biztatást ad szamukra. Feladataik sokrétűek, és szerteágazóak. A folyamatos lakásépítésen kívül teljes erőt kell összpontosítaniuk az V. ötéves terv más beruházásaira. és a majd később belépő beruházások .jó előkészítésére. Tehát az ez évi tennivalók mellett a jövő évek "ondjai is ott vannak a vezetők asztalán. De egyelőre maradiunk a mánál, az 1977. évi feladatoknál. A városi tanács ez évi beruh áfásainak finanszírozására 270 millió forint körüli összeg áll rendelkezésükre. Ez az összeg bizony sok-sok forrásból származik: állami hozzájárulásból, a város területén működő vállalatok, szövetkezetek hozzájárul Vsaiból, a városi ‘anncs intézményeinek bevé- 'eleiből. a lakosság község- Vjlesztéc* hozzájárulásaiból, és még sok-sok kisebb-na- gvobb forrásból. A rendelkezésre álló összeg célszerű felhasználása bizony nem kis gondot jelent a város vezetői számára. Mert az igények itt is jóval meghaladják a lehetőségeket. Sok minden kellene. de hát takarózni is addig lehet, amíg a takaró er. A part- és tanácsi szervek éppen ezért tanácskoznak olyan sokat a választott testületek tagjaival, a vállalatok és intézmények vezetőivel. a város lakóival, hogy a rendelkezésre álló összegei hogyan, milyen módon osz- szák szét a legcélszerűbben, azokat^ mire használják lel A sok-sok megoldásra váró feladatok közül természetesen ki kellett emelni a legfontosabbakat. a legégetőbb tennivalókat. S egy ilyen rangsorolás bizonv nem könnyű feladat. Mindenekelőtt azonban a város összlakosságának érdekeit kell fi go-ele mbe venni. Béreznem mindig esik egybe a személyes és egyéni érdekekkel. Végül is mit terveznek építeni ebben az esztendőben” — A legjelentősebb összege' továbbra is — az elmúlt évek beruházásaihoz hasonlóan — a lakásépítésre fordítják. 246 Úgynevezett célcsoportos lakást kívánnak megépíteni, és az ehhez kapcsolódó üzemeltetést biztosító közmüveket. Ugyanakkor, ezzel egyidejűleg a jövő évre áthúzódó 126 lakás építésének ütemét, határidejét is tartaniuk kell Tervezték 1545 méter vízvezeték és 3372 meter szennyvíz- és csapad ékel vezető- csatorna építését. Az úthálózat javítására is jelentős ősz- szeget fordítanak: 5700 négyzetméter utat és 3173 négyzetméter járdát építenek, 850. illetve 1900 méter hosszban Az egyéb közművesítésre szánt összeg is jelentős ráfordításokat jelent. 450 méter gázvezeték, 5670 méter távfűtővezeték, 5250 métei villamosenergia-vezeték, 30b méter telefonkábel-vezeték építése szerepel az idei tervekben. Ugyanakkor több, a következő években átadásra kerülő középület építését kezdik meg. Többek között egy 200 személyes óvodáét, üzlet- és szolgáltatóházét, ér egy iskola bővítését. Az eddigi felmérések alapján a lakosság társadalmi munkája, hozzájárulása ebben az esztendöbep megközelíti a 10 millió forint értéket. Hogy a társadalmi munkát mire fordítják, azt is pontosan megtervezték. A jubileumi park építésére, a ba- ialonszepezdi úttörőtábor bővítésére. parkosításra, sportpálya építésére, a csónakázótó földmunkálataira, az erdei tornapálya felújítására, és más olyan célokra, amelyek az egész "áros lakosságának életkörülményeit közvetlenül vágj' közvetve javítják, szolgálják. A mint ’útjuk, a város zavartalan, töretlen fejlesztése az elkövetkezendő évekre is biztosítv.? van. Hiszen az V. ötéves terv valamennyi esztendeje megnyugtató fejlődést irányoz elő. Ehhez azonban további még hatékonyabb, még összehangoltabb együttműködésre van szükség, mert a növekvő feladatok meaoldúsa fokozottabb mértékben igénvli a társadalmi összefogást, a város lakóinak még aktívabb részvételét városok foíleszté- sében IV. L. |
