Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
1977. január 20., csűtörtöV É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Ivóvíz — Csatornázás — Öntözés — Árvízmentesítés Folyószabályozás — Belvízrendezés Az V. ötéves tervben hazánkban összesen 44 milliárd forintot fordítanak a vízgazdálkodás fejlesztésére, amiből Borsod megyére 4,5 milliárd forint jut. A vízügyi ágazat országos szinten 1977-ben csaknem 10 milliárd forintot költhet fejlesztésre, ebből megyénkben 1 milliárd forintot költenek az ivóvízellátás, a csatornázás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, az árvízmentesílés, a folyószabályozás, a vízrendezés, Illetve a belvízrendezés fejlesztésére. Ez az egymil- liard forint állami, országos vízügyi hivatali, tanácsi, társulati, ipari és mezőgazdasági üzemi költségelőirányzatból ' tevődik össze. A vízgazdálkodási ágazat területi gazdája az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, amely a szakigazgatási és a szakhatósági tevékenységet is ellátj'a. A vízgazdálkodás idei fejlesztési feladatairól Borsod .megyében Stéfán Márton, az KVÍZIG igazgató- helyettese tájékoztatta lapunk munkatársát. Eszerint továbbra is nagy gondot fordítanak megyénkben g lakosság ivóvízellátásának a fejlesztésére. Az idén hozzákezdenek a Dél- borsodi Regionális Vízmű 11. ütemének megvalósításához, melynek eredményeként 1978 végén már ivóvizet biztosítanak Mezőkeresztes, Mező- nagymihály és Szentistván lakosságának. Már tavaly megkezdődött, az idén nagy erőkkel folytatják a lázbérei vízmű bővítését. A víztermelőképesség növelése által oldják majd meg az Ózd és Putnok térségében épülő új lakótelepek ivóvízellátását. A lázbérci vízmű bővítése kapcsán biztosítanak vizet a Bélapátfalvai Cementgyárnak, ahová majd több mint 29 kilométeres távvezetéken, több vízátemelő telep segítségével jut el a víz. Az idén folytatódik a Miskolc keleti csúcsvízmű II. ütemének épi- .tése, szerelése, hogy a megyeszékhely egyre növekvő vízigényét ki lehessen elégíteni. Sor kerül a sajóládi vízmű építésének előkészítésére is. A vízműtársulati beruházások között szerepel 1977-ben a tiszatarjáni. a ti- szakeszi, a hercegkúti törpe- vízmű üzembe helyezése, a bekecsi, a legyesbényei, a mályi, az abaújszántói. a módi törpevízmű építése, valamint a ricsei körzeti vízmű építésének előkészítése, amely első lépcsőben, az V. ötéves terv végén 8, a későbbiek folyamán pedig összesen 11 községet lát majd el kitűnő ivóvízzel. Sátoraljaújhelyen a vízmű bővítéséi szolgáló beruházás kezdődik meg az idén. A vízgazdálkodás idei megyei fejlesztési tervében fontos helyet foglalnak el a szintén elsősorban a lakosságot érintő csatornahálózati bővítést szolgáló munkák. Az idén folytatják, illetve megkezdik a miskolci városi szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bővítését. Hasonló munkálatokra kerül sor Kazincbarcikán. Mezőkövesden, Ózdon, Sárospatakon. Szerencsen, MeZöcsáton és Putnokon. Az utóbbi esztendők aszályos időjárása is komolyan befolyásolhatta a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos és az ez évre tervezett munkálatokat. A tervek szerint 1977-ben befejezik a bogácsi tározó építését és előkészítik egy ú,i, a monoki víztározó kialakítását, Tovább folytatják a tar- cali, illetve a taktaharkányi öntözöfürt építését. Az árvízmentesítési munkák közül kiemelkedik a Bodrog bal parti töltés erősítésének a feladata. A nagy mennyiségű földmegmozgatással járó feladat megvalósítása az idén kezdődik el Vajdácska és az országhatár között, de csak 1979 végére fejeződik be. Remélhetőleg ezt követően sok. olyan problémától szabadulhatunk majd meg, amely a Bodrog gyakori árvizével kapcsolatos. Tovább folytatódnak a Sajó mentén Miskolc térségében, a I-Iernádon Hernádnémeti térségében, a Tiszán Kenézlő és Tiszakarád közötti szakaszon az ármentesitési munkálatok. Sor kerül az idén folyószabályozási munkálatokra is. Előkészítik a mindig is sok gondot okozó tak- tabáji Tisza-kanyar átvágását, de kisebb folyószabályozási munkálatokra kerül sor a folyó tokaji szakaszán, a Bodrogon a folyó torkolatánál, a Hernúdon Hernád- szurdok és Vilmány, a Sajón Dubicsány és Sajószent- péter közötti szakaszokon. A szakemberek vízrendezésnek nevezik a patakok szabályozását. Ennek keretében kerül sor az idén a Bódván a már tavaly megkezdett munkálatok befejezésére Perkupa és az országhatár között. Az idén kezdenek hozzá a Bózsva. a Hódos, a Kis-Sajó, a Harica i sza p ta 1 a n í tásá hoz, a Rony- ván pedig fenntartási és karbantartási munkálatokra kerül sor. Belvíz alatt van jelenleg 1600 hektárnyi — szerencsére elsősorban rét-legelő, és csak kisebb mértékben szántó — terület. Ezért is indokolt, hogy az idén is szerepelnek a tervekben a belvízrendezési munkálatok, megoldások. Így például befejezik az inérháti és a lakta- földvári szivattyútelep korszerűsítését, és hozzákezdenek a tiszavalki szivattyútelep építéséhez. Iszaptalaní- tani fogják a jelenleg is sok gondot okozó taktaközi és bodrogközi belvízlevezető főcsatornákat. A Bodrogközben mintegy 6—8 kilométer hosz- szúsúgban eddig csak kísérletileg kipróbált új eljárással, robbantással kerül sor a csatornák tisztítására. Oravcc János Természeti ériehta is gazdag H megye Következik a Cserehát komplex felmérése Szervezett természetvédelemről hazánkban az 1935- ben megjelent második erdőtörvény óta beszélhetünk, melyben külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel. Ennek alapján az első védetté nyilvánítás Magyar- országon 1939-ben volt, megyénkben pedig csak két évvel ezt követően, 1941-ben hoztak határozatot a ritka növényzetéről jellegzetes fü- zéri várszikla védelmére. A felszabadulásig tehát a természetvédelem területén nem sok minden történt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1961-ben hozott törvényerejű rendeletet a természetvédelemről, ezt követte a kormányrendelet, amely a törvényerejű rendelet végrehajtását célozza, s amely jelentős állomása ennek a fontos feladatnak, s amely megyénkben is érezteli hatását. A Minisztertanácsnak egy újabb rendelete megnövelte és megerősítette a megyei tanácsok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait. A Borsod megyei Tanács mellett is megalakult a Megyei Természetvédelmi Bizottság, amely tanácsadó, véleményező, javaslattevő társadalmi szerv. Munkájukról, feladataikról dr. Juhász Andrással, a Megyei Természet- Védelmi Bizottság elnökével, • Borsodi Szénbányák Vállalat íögeológusával beszélgettünk. — A húsztagú bizottság — mondotta — még körülbelül harminc szakember bevonásával négy szakcsoportban, földtani, vízvédelmi, biológiai és tájvédelmi területeken fejti ki tevékenységét. A bizottság első feladatának tekintette a már eddig is védett természeti értékek egyeztetését, állapotuk felmérését, és a védettség tárgyát, okainak szakszerű feldolgozását. Ezzel párhuzamosan megindult a még nem védett természeti értékek sokirányú felmérése és rangsorolása. A fontosabbakat, melyeknek állapota sürgősséget kívánt, külön bizottsági határozattal terjesztettük fel a védettség határozathozatalra jogosult szervekhez. Minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy Borsod megye igen gazdag különféle természeti értékekben, hiszen a bizottság jelenleg közel háromszázat tárt fel. tart. nyilván és tart. alkalmasnak védettségre. Ezek között vannak több száz éves. illetve ritkaságnak számító fák, állatok, források, ősmaradvány-lelőhelyek, sziklák stb. — A természetvédelmi bizottságnak, sajnos, javaslatokat kellett tenni olyan természetvédelmi értékek megóvására is, amelyeket már korábban védetté nyilvánítottak. Ezek állapota, állaga ugyanis nem felelt meg, vagy nem felel meg az előírásoknak, a kívánalmaknak. Ezeknél ismételt gyors beavatkozásra volt és van szükség. Kiemelném ezek közül a telkibányai Királykút-forrás vízvédelmének megoldását, a 400—500 évesre becsült zilízi kocsányos tölgy korhadásá- nak megakadályozását, vagy például a boldogkőújfalui vulkáni kőzetből álló Kőtenger tisztán tartását. — A bizottság további feladatának tekinti a még fel nem dolgozott természeti értékek, fák, állatok, források, ősmaradvány-lelőhelyek, sziklák feltárását, tudományos feldolgozását, javaslatok készítését megvédésükre, és megfelelő propagandával ezek megismertetését a természet kedvelőivel. Ezek közé tartozik, többek között, az 500 évesre becsült jósvafői hársfa, a tornanádaskai kastélypark, amelyben több faritkaság is található, az aba- újkéri több száz éves szürke nyárfa, a Cserépváralján látható több száz éves eperfa. vagy Sajókeresztúron, egv pincében cédrustölgy megkövesedett maradványa, Szerencsen egy ősmaradvány- lelőhely. De folytathatnám a listát a füzérkomlósi kőbányában található, megköve[Vallomások a hűségről Jól kezdte az évet a VAS- V1LL Vállalat Borsod megyei kirendeltségén tevékenykedő 15 szocialista brigád. A gazdasági munkát segítő vállalások — jobb munkaszervezés, takarékosság — mellett felajánlották, hogy a társadalmi munkában is példát mutatnak. A kirendeltség brigádtag- jai személyenként 24 órát ajánlottak fel térítés nélküli munkára. Külön is említésre érdemes a Május 1., a , Jupiter, a Polion és a Ferro, valamint a Kilián nevű kollektívák vállalása: tavaly 280 órát dolgoztak az iskolák, óvodák átadásának meggyorsítására, s most is ugyaneny- nyit terveznek erre a célra. Az újítómozgalom kiszélesítése, elősegítése érdekében 6 szocialista brigád jelentette be, hogy idén 3—3 újítást nyújtanak be. Ezek mindegyike a kisgépesités javítását. a gyorsabb árurakodási segíti majd elő. H világ yí teleszkópja A kaukázusi Zelencsuk közelében elkészült a világ leghatalmasabb reflektoros rádiócsillagászati teleszkópja. A stadionhoz hasonlítható objektum átmérője 600 méter. ..Falai" alumíniumból készült homorú tükörreflektorokból állnak. A 895 tükörreflektor mindegyike 15 négyzetméternyi területű téglalap, amely vízszintes és függőleges tengely körül egyaránt elfordítható, előre- mozgatható, homorúsága is szabályozható. A Rátán—600 elnevezésű teleszkóp gyűjtő- felülete eléri a 10 ezer négyzetmétert. A rádióteleszkóp gyűrűs szerkezete, alakjának változtathatósága lehetővé teszi, hogy a tudósok az égbolt bármely részét megfigyeljék. sédéit növényi lenyomatok, a Füzérkajatán levő megszene- sedett, kokszosodott fatör- zsek, a Megyer-hegyi tengerszem megóvása érdekében tett javaslatainkkal. — A közhiedelemmel ellentétben — mint dr. Juhász András elmondotta —, nem elsősorban a pénzhiány akadályozza pótolhatatlan tudományos és esztétikai értékeink megvédését, állaguk megóvását. Korábban valóban kevés anyagi fedezet jutott erre a célra, most azonban, tudomásunk szerint, többet fordíthatunk erre a munkára. A legnagyobb probléma az, hogy az ehhez a speciális munkához értő vállalatok és intézmények száma kevés, a vállalatok egy része pedig nem szívesén foglalkozik ilyen megbízatásokkal, hiszen nem profiljuk, s így ezt a kérdést csak mellékesen kezelik. A természetvédelem, pótolhatatlan természeti, tudományos és esztétikai értékeink megvédése új, speciális feladat, ariielyre nincs megfelelő vállalkozó, illetve nincs elegendő kapacitás. Megjegyezném, hogy ez nemcsak Borsod megyei, hanem tudomásunk szerint országos probléma is. — Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a Megyei Természetvédelmi Bizottság, illetve annak négy szakcsoportja a jövőben egy-egy terület komplex feltárására, tudományos feldolgozására készül, földtani, vízvédelmi, biológiai és tájvédelmi szempontból egyaránt. Az első ilyen terület a Cserehát lesz. O. J. Vándorolnak emberek, ezer indokkal, viszik sérelmeiket, viszik reményeiket, A Hejőcsabai Cement- és Mészmüvekből távozók nagy többsége még akkor is visz- szatér, ha korábban magasabb fizetésért dolgozott — mondta Szabó István igazgató, és hozzátette; ebben meghatározó szerepe van a munkahelyi légkörnek. Fülep Imre szállítómunkás zavartan fürkészön válaszol a kérdésekre: — Nem haraggal számoltam le. Felelőtlenül... Rendben volt velem, és körülöttem is minden, mégis egy kicsit több pénzért. 14 év után, 1967-ben elmentem. Ma már tudom, hiba volt. A MÁV Járműjavítóban megbecsültek, nem mondok én rájuk semmi rosszal, csak nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan vártam, elképzeltem. Meg aztán nem volt ott egyetlen hejőbábai sem. idegen is maradtam közöttük. Igaz 9 évet „lehúztam” a Járműjavítóban is. de ez rám vall. Nehezen mozdulok. Fülep Andrással, öcsémmel korábban együtt dolgoztunk a cementgyárban. Mondta is mindig: jobb lenne neked is. nekem is, ha visszajönnél. Hallgattam még az asszonyra, a régi munkatársakra is. így 1976-ban rászántam magam, és visszajöttem. Hogy miért mentem el, korábban miért nem jöttem vissza?! — nem tudóim Pedig nem haraggal számoltam le... Jakab Istvánná takarítónő sérelmesnek érezvén azt, hogy tovább nem dolgozhatott három műszakban, 1976. októberében leszámolt. — Amikor ez az új gyár elkészült, átcsoportosították, átszerveztek, s én is létszám- feletti lettem. A fürdőben, ahol akkor dolgoztam, két műszakot vezettek be, így nekem, és még három embernek más munkahelyet ajánlottak fel. Nagyon bántott a dolog. Fizikai munkát végeztem. Tíz évig szállítógépkezelőként, később egészségi állapotom miatt könnyebb munkára kértem magam, de három műszakot mindenképpen vállalni akartam, hogy több időt tölthessek a családommal, az unokámmal. Ez volt a legfontosabb, de nem tagadom, közre játszót falc az anyagiak is. Kértem, hadd maradjak három műszakban, kértem, de hiába. A kőbányához ebédkihordásra helyeztek volna egy műszakba. Akkor szólt egy ismerősöm, hogy a széntelepi óvodába elmehetnék dolgozni. Elmentem. Bizony az első nap után sírva mondtam a férjemnek, én az óvodába többé nem... Idegen vagyok, idegen ott minden. Az én helyem a cementgyárban van, 16 évesen kezdtem, az első munkahelyem volt. minden ideköt. A férjem, a lányom, a vöm, a nászom, a nászném is a cementgyárban dolgozik, én meg járjak óvodába. Másnap visszajöttem, szívesen fogadtak. ugyanazt a pénzt megkapom. mint korábban. Igaz. egy műszakban dolgozom, itt vagyok a gyárban 22 éve. illetve ... azt az egy napot igyekszem elfelejteni. Harsányt István autószerelő óvatosan fogalmaz: — Mióta visszajöttem, emberileg kell bizonyítanom. Számomra minden adott volt. Háromszoros kiváló dolgozó. a szakma ifjú mesíeie arany fokozat, brigád vezető, alapszervi párttitkár, és sorolhatnám az. erkölcsi és anyagi elismeréseket. Hogy ipiért mentem el? Egyszóval, maszek voltam. Így aztán . .. Tudtam én. hogy nincs igazam. mégis sérelmesnek éreztem bizonyos dolgokat, s \ akkor adódott egy lehetőség, így 11 év után, 1972-ben el. mentem. Két év alatt több helyen is dolgoztam, láttam • a „világot”, de ez a világ, amelyben a családommal együtt dolgozhatok, mindennél fontosabb nekem. Vállalom a bizonyítást, hiszen a vezetők ugyanazok, ismernek, de tudják azt is. milyen a kezem, bármilyen munkát rám bízhatnak. Nem éreztetnek velem semmit, de a levegőben benne van a dolog, s ez rossz. Vannak itt emberek, akik végig csinálták az átállást, s én éppen a legnehezebb időszakban hagytam magára a gyárat. Nincs jogom követelőzni. A fizetéssel meg vagyok elégedve, s ha, a munkámat, csakis a munkámat becsülettel elvégzem, ki tudom érdemelni az erkölcsi elismerést is. Ifj. Fercnczi István kőfejtő: — Az én bolyongásom ■ a kőbánya szikláin hároméves koromban kezdődött. Tapolcán laktunk, apám bányász volt, erős, kemény ember, akár a kő, s számomra példakép a mai napig is. Büszke voltam arra, hogy apámmal egy brigádban dolgozhattam. mellette bizonyíthattam. Szakszervezeti bizalmi leltem, 1974-ben pedig tízévi munkám után „Kiváló dolgozó” elismeréssel jutalmaztak. Soha nem felejtem el azt a napot: november 22-én a Szentpéteri kapui kórház előtt a zebrán baleset ért a családommal együtt. A feleségemmel pár hónapos fiúnkat vittük kezelésre. A gyereket, a feleségemet védtem. Meginogtam, három hónapig feküdtem idegösszeroppanással. Amikor újra dolgozni kezdtem, szédültem a sziklákon, az erőm elhagyott. Nem bírtam magammal, nem bírtam a kővel. Elmentem a bányából a megyei tanács gépkocsiszervizébe. A kocsik délután, este érkeztek be, így a tisztítást, javítást éjszaka végeztem. Éjszaka dolgoztam, nappal alva jártam, vagy aludtam. A családomnak nehéz volt, én pihentem, erőm visszajött, visszajöttem. Azt érzem ma is, ha bányásznak születtem, bányásznak is kell lennem. Karosi Imre Függőleges marógépen, marófejes megmunkálást gyakorolnak a D1GEP szakmunkástanulói. Fotó: K, Pál János
