Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. december 8., szerda Kádár János sajtótájékoztatója (Folytaids az l. oldalról.) dóm: bizonyos tekintetben jól példázza ezt éppen az itt, Becsben eltöltött tegnapi nap. Kreisky kancellár úr — ezt alighanem mondhatom — „kortársam” akit határozott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemokrata. én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy világnézetet vagy filozófiát „cseréljünk”. A kommunista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolatokat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának.v Mi e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásukon deklarálták, hogy központi feladatuknak, tekintik az európai béke és biztonság, valamint a társadalmi haladás előmozdítását. A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említettem, a velünk folytatott megbeszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népük érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés. a kétoldalúan előnyös kapcsolatok üevét. FRANKFURTER RUNDSCHAU: Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záróokmány aláírása után? Miként vélekedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Boncba? Kádár János: A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy önmagában is óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különböző idéológiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője egy asztalhoz ült. le ,s fontos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — közös nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítása a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő, konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. -Mi ellenezzük azt. hogy a belgrádi találkozót bárki, vagy bárkik valamiféle „panasznappá” tegyék. Ügy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy Bel- grádban isméi át lehessen tekinteni az állami kapcsolatok további javításának, a gazdasági kapcsolat fejlesztésének kérdéseit: meg lehessen vizsgálni olyan fontos. a népek' érdekeit szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló, s a népek általános közeledésével összefüggő egyéb, napirenden levő, a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belffrádban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek, és elég széleskörűen kibontakoztak. Ügy vélem, a .jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzá tartozik, hogy az ügyek felelős intézői. a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is. amely az előkészítés szakaszában van. Mostani bécsi látogatásommal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy sze- mélyemmel is foglalkozott, s kiemelte, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nemhivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét (derültség).. Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa. sajnos. Annak,_ hogy • hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. En nem tartozom közéjük (derültség). de ahova szükséges, amikor a két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. Így jutottam el most Bécsbe. s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársaságba is. ARBEITER-ZEITUNG: Magyarországot baráti országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország területén? Naívság azt. képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a béke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy' a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirenden. így újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés szervezete és a NATO egyidejű megszüntetésére. Azt javasoltuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne törekedjünk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdésekben előbbre jutunk, és az általános helyzet tovább javul, akkor a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyar- ország és Ausztria között? Kádár János: Már sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vizumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak -szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugateurópai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött > el. Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sok százezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai országi ban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön. hogy Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát. amelyeket otthon, iClagyarorszá- gon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Nagyon 'jók a benyomásaink Magyarországon a nyugat-európai turizmusról. Nem tudom pontosan. mi a dialektikus ösz- szefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztalunk. Az egyik: a Nyugat-Európából érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a m'ugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszélesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Magyar- országról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlokegyenest ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar— osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasználni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegenforgalomban annyi tapasztalatunk volna,., mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk elő- teremténi a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb körű turistaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Maavarország —, ahol alig néhánv esztendős a tömeges turistaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani. nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifeiteszteni a szállodákat. az idegenforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlésének elvileg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk. Érik azonban a helyzet,, és már közel van az az idő, amikor a két ország között a vízumkényszer megszűnhet. PRAVDA: A helsinki konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gazdasági cs kulturális téren? Kádár János: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenvedett sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép. amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is. amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik, legendás vezérünk, Árpád —. akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hiszem nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az osztrákok is hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria is eléggé ..forgalmas” hely. Azt hiszem. nem kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom az osztrák nép is, mindenekelőtt békét kíván. Ami bennünket illet, további — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal. a fejlett szocialista társadalom építésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenekelőtt béke kell. Magyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott ajánlások gyakorlati megvalósításában, s gondolom. Ausztria szintén. Megemlítek még egy tényezőt: a Magyar Népköz- társaságnak nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben érdekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésében. Bizonyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka füg” a nemzetközi áruforgalomtól. A Mawar Népköz- társaság nemzeti jövedelmének mintegy 45 százaléka realizálódik a nemzetközi áruforgalomban. A Helsinkiben elfogadott ajánlások egyik — számunkra létfontosságú' — pontja a kölcsönösen előnyös, a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítését mondja ki. A helsinki értekezlet ajánlá- * saihoz ezért is fűzünk nagy várakozásokat: érdekeltek vagyunk megvalósításukban, erőfeszítéseket teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be válaszát nagy taps közben Kádár János. A sajtókonferencia után Kádár János, az osztrák parlament épületébe látogatott. • Délelőtt a parlamentből indulva városnézésen vett részt Kádár János, feleségével együtt. Délután Kádár János és felesége megtekintette a szépművészeti múzeumot, Umpséi MiskilCM Dr. Bodnár Ferenc köszönti az Észak-Magyarország újságíróit Tegnap délután Miskolcon, a Palotás étterem különtermében bensőséges hangulatú ünnepségen emlékeztek meg december 7-ről. a magyar sajtó napjáról az Észak-Magyarország szerkesztőségének munkatársai, dolgozói. Az ünnepségen megjelent dr. Bodnár Ferenc. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Wirth Lajos főszerkesztő köszöntötte a lap valameny- nyi dolgozóját, méltatta az elért eredményeket, szólt az újságírói munka feladatairól, a szerkesztőség előtt álló célkitűzésekről. Az ünnepségen felszólalt dr. Bodnár Ferenc, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács jókívánságait tolmácsolta az Eszak-Ma- gyárország szerkesztősége valamennyi dolgozójának, és eredményes munkát kívánt a további feladatok megoldásához. Losonczi Új-Delhiben (Folytatás az 1. oldalról) Meggyőződésünk, hogy az Önök mostani látogatása még inkább megerősíti ezeket a kapcsolatokat, és még közelebb hozzák egymáshoz országainkat — mondotta Ahmed elnök. Losonczi Pál válaszbeszé- dében örömét fejezte ki, hogy ezúttal másodszor élhet e hatalmas ország és ősi, történelmi és kulturális örökségben gazdag, gyönyörű fővárosa, Üj-Delhi vendégszeretetével. „Hazám, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kormánya és népe üdvözletét és baráti jókívánságait hozom és tolmácsolom érkezésem első pillanatában — mondotta egyebek közt a magyar államfő, aki a továbbiakban méltatta az utóbbi években megélénkülő és fellendülő magyar—indiai kapcsolatok jótékony hatását. Este 8 órakor F. A. Ahmed elnök és felesége az elnöki palotában díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Ahmed elnök rámutatott, hogy az óriási belpolitikai feladatokkal összhangban, India világszerte a béke megőrzésének és az együttműködés előmozdításának politikáját folytatja. Elismeréssel szólt arról, hogy az Európa szívében levő Magyarország tevékeny szerepet játszott az európai biztonsági és ’ együttműködési értekezlet eredményes megtartásában. „Mi üdvözöljük a helsinki értekezlet eredményeit, amelyek megnyitották a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének és az enyhülésnek az új korszakát Európában” — mondotta Ahmed elnök, majd nyomatékosan aláhúzta, hogy a konfliktus és konfrontáció helyébe lépő harmonikus, békés együttműködés kapcsolatainak kialakulása a világ egyik térségében, szükségképpen kedvező hatást gyakorol más térségekre is. Ezután Losonczi Pál mondott pohárköszöntőt. Losonczi Pál pohárköszöntőjében hangsúlyozta: „örülök annak, hogy én is arról szólhatok, hogy kétoldalú kapcsolataink kiegyensúlyozottan fejlődnék minden téren, legyen szó akár ennek politikai, gazdasági, avagy kulturális vonatkozásairól, mindkét fél tisztán látja, hogy még nein merítettük ki maradéktalanul mindazokat a lehetőségeket, amelyeket kapcsolataink továbbfejlesztésének szükségessége nyújt. Meg vagyok győződve arról — mondta a magyar államfő —, hogy a mostani látogatásom idején folytatott eszmecserék és az eredményükként megszülető, t aláírásra kerülő egyezmény általában szélesebbre tárja együttműködésünk útját.” — A magyar kormány —- hangsúlyozta Losonczi Pál — határozottan vallja, hogy az el nem kötelezett mozgalom fontos és értékes, előremutató szerepet tölt be a jelenlegi nemzetközi politikában. „Éppen ezért értékeljük nagyra az indiai kormánynak azt a tevékenységét és előrevivő a haladást szolgáló szerepéi, amelyet aZ el nem kötelezett országok Colombóban megtartott csúcsértekezletének előkészítésében, a konferencia munkájának sikere érdekében, az el nem kötelezettségi mozgalom antiimpe'rialista egységének megőrzésében fejtett ki.” Majd Ahmed elnök és felesége, valamint a nagyra' becsült Indira Gandhi miniszterei nök-asszonv egészségére ürítette poharát. I c t r r t s a 8 t 1. h 1( ti 1. it b t< V é, a 1; ft a fi hM U, kt n ki bt Át *0 ha lt>, >'t> Wt 1Ö' lei Ü'i, hí, Zl ki hl: hl: s öl 01 8 ?0: l"
