Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

1976. december 8., szerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Kiemelt nagyberuházásaink színi Mezőnagymihály A IV. ötéves tervidőszak­ban Borsod megye szociális szektorában 52,7 milliárd fo­rint értékű beruházást va­lósítottak meg. A ma már termelő létesítmények to­vább erősítik a megye gaz­daságát, és kedvező válto­zást eredményeztek a ter­melőerők szerkezetében is. Amíg korábban a megye iparában elsősorban a kohá­szat és a szénbányászat do­minált, napjainkban a vegy­iparé ez a szerep. Erőtelje­sebb fejlődésnek indult az élelmiszer- és építőanyag- ipar is. Az V. ötéves terv nagyberuházásainak túlnyo­mó részét Kazincbarcikán és Leninvárosban valósítjuk meg, ahol a már régebben megépült kombinátok, az itt kialakult termelőerők meg­felelő bázist teremtenek a további fejlődéshez. A kiemelt beruházások tervszerű megvalósítása ér­dekében — a PVC—111-nál, a TVK polipropilén gyárá­nál és a Tiszai Kőolajfino- mitó építésénél — az épí­tésben részt vevő vállalatok szocialista együttműködési szerződéseket kötöttek. Ezek a megyében szinte általános gyakorlattá váltak és arra ifányulnak, hogy betartha­tók legyenek a tervezett be­fejezési határidők, a jóvá­hagyott költségek, nem fe­ledkezve meg a technológiai fegyelemről és a minőségi követelményekről sem. A szerződéseket a kivite­lezésben részt vevő tervező, beruházó, szállító, szolgálta­tó és nem utolsósorban a ki­vitelező vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői írták alá. A szerződésekben vál­lalt kötelezettségeknek meg­felelően, ^ kedvezően alakult a dolgozók ellátottsága, ke­resete, tanulási, sportolási és művelődési igényeik kielégí­tése. A biztonságos munka­végzés megteremtése pedig szinte közüggyé válik. A po­zitív változások, a minőségi javulás hatására a dolgozók munkahelyi közérzete és hangulata általában jó, ami kedvező hatással van a be­ruházás hatékonyságára. Más tényezők azonban a beruházások célkitűzéseit hátráltatják. Szinte minde­nütt — többszöri módosítá­sokkal — eltolódnak a ter­vezett részhatáridők, és a beruházási költségeket rend­szeresen túllépik. Ezeknek a hiányosságoknak tárgyi és személyi, emberi okai egy­aránt vannak. Késve érkező gépek Evek óta régi gond az épí­tőipari igények és a velük szemben álló építőipari ka­pacitás közötti különbség, fe­szültség. Ez részben gépi fel­szereltség hiányából adódik, de jelentős a létszámhiány is, ami különösen ács-állvá­nyozó, vasbetonszerelő szak­munkásokból és gépkeze­lőkből jelentkezik. A sokat emlegetett kése­delmes tervszolgáltatás mi­att gyakran nem biztosítha­tó a termelés tervszerű prog­ramozása. Ám a kép teljes­ségéhez hozzátartozik az is, hogy igen gyakran a tőkés relációból érkező gépek, be­rendezések késve érkeznek a munkahelyre. A BVK-nál például az angol és japán berendezéseknél tapasztalha­tó ez a jelenség. A munkafegyelem lazasá­ga szinte mindenütt jelent­kező gond. A „nagyberuházá­sokon azonban rendkívül fontos volna a kielégítő mun­karend és munkafegyelem. Sajnos azonban, sem a heti munkaidő-kihasználás, sem n munka intenzitása nem mondható megfelelőnek. • Mindezek a tényezők együtt okozzák az egyes beruházá- ' sokon jelentkező 2—10 hó­napos határidőcsúszásokat. A költségek túllépése a beru­házókat, de a népgazdaságot is jelentősen érinti. Ismere­tes, hogy a költségek túllé­pése összetett problémák folytán jelentkezik, de leg­jellemzőbbek a tervezés hiá­nyosságai miatt bekövetke­ző többlet- és pótmunkákra fordított költségek. Fellelhe­tő a műszaki ellenőrzésben tapasztalható liberalizmus is, ami a „vastagon fogó” tollal irt számlákon mutatkozik. Indokolt a továbbfejlesztés Az említett hiányosságok az egyes beruházásokon, ha nem is általános érvénnyel és nem is egyszerre, de érez­tetik hatásukat és a főbb feladatok teljesítését veszé­lyeztetik. A Leninvárosban és Kazincbarcikán épülő be­ruházásokon a városi és az üzemi pártbizottságok részt vesznék a politikai, gazdasá­gi munkák irányításában. A szakszervezeti szervek és a pártbizottságok között meg­felelő, jó együttműködés ala­kult ki. A megalakult intéző bi­zottságok mozgalmi munká­jukkal tevékenyen járulnak hozzá a beruházások felada­tainak teljesítéséhez. A szo­cialista szerződések a végre­hajtás során a BVK és a TVK beruházásain kiállták a gyakorlat próbáit. Javult az előkészítettség, az erőfor­rások és tevékenységek kon­centráltabbá váltak és kor­szerűbb lett a beruházások szervezése. Mindezek együtt szükségessé teszik és indo­kolják a szocialista szerző­dések továbbfejlesztését és alkalmazásukat. Az együttműködési megál­lapodások, mint minden szer­ződés azonban csak akkor lehet hatékony, akkor felel meg a kitűzött céloknak, ha a szerződő felek tudatos po­litikai és gazdasági munká­val törekszenek valamennyi pont maradéktalan megva­lósítására. Buciiért Miklós lie ia fe sz 1 n A Mákvölgyi Bányaüzem kollektívája csaknem 1 mii-ók lió tonna szén lei termeléséi be kapták feladatul 1976-ban. Ai ß. üzem vezetője tegnap, decem. bér 7-én azt jelentette, hog.’,. eleget tettek a velük szembepzi támasztott' követelményekkel hek; befejezték, az éves tér Áet és terven felül még mint _ egy 63 ezer tonna szenet adsi hak a népgazdaságnak. A siker eléréséhez elsősorS. ban a rudolftelepi és az ede| lányi bányászok járultak dön tőén’ hozzá, akik már két-hár tóm héttel korábban teljeá; Hitették éves előírásukat. Kü 'önösen dicséret illeti az ede$2 fényi kollektívát, amely hős* r szú erőfeszítés után végr . •he^oldotta a 11-es telep • szénvagyon géppel történi lefejtését. Ezzel megalapozta, áz akna jövőjét is. a mélyé,,““ ■bár a bezárással fenyegettek" Az idei évhez képest 2(, ezer tonnával többet kell biajd termelniük jövőre a) hiúk völgyi bányászoknak, tízért az év hátralévő részé-. bon — a «vállalt termelési1 'öbblel biztosítása mellett — felkészülnek a jövő évi fel­adatokra is. Rudolftelepen a középtechnológiás maróhen- jteres jöveszlést. Alberttelep 1-es aknán pedig új> feltárás­sal hosszú távú frontok kiala­kítását készítik elő. sürgősén alkalmazunk — kőimrveeefcot. — kubikosokat, — segédmunkásokat. — hegeszteni tudó lakatosokat. — villanyszerelőket Jelentkezni lehet: t Bm. Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc, I., József A. u. 57. ... DHLCF—04-es, KGST- mcgrcndclésre készülő hu­zalgyártó gépsort szerel a Diósgyőri Gépgyárban Fotó: Szabados György n er Az 1977. évi népgazdasági tervből a könnyűipari ága­zatra háruló feladatok meg­oldásának előkészítésére ked­den az ágazatban működő vállalatok, szövetkezetek több száz vezetőjének rész­vételével könnyűipari érte­kezletet tartottak. A tanács­kozáson megjelent és felszó­lalt Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, ott voltak az érdekelt szakmai szakszervezetek fő­titkárai. Keserű Jánosné miniszter beszámolójában értékelte a vállalati középtávú tervező- munka tapasztalatait. Foglal­kozott az ágazat idei tevé­kenységének várható ered­ményeivel, gondjaival és megjelölte a lakosság ellá­tásában, valamint az export növelésében a könnyűiparra háruló jövő évi főbb felada­tokat is. Beváltható: kapható minden A TAKARÉKOSSÁG ma a mezőgazdaságban is gyakran szobaKerülő fogalom es egy­ben cselekvésre ösztönző fel­adat. Beszélünk műtrágyá­val, növényvédöszerrel való takarékosságról, betakarítási veszteségek csökkentéséről, helyes takarmanygazdálko. dúsról, üzemanyag megtaka­rításról, gépek jobb kihasz­nálásáról ... Azonban bármi­lyen nézőpontból is közelít, jük a témát, nem feledkezhe­tünk meg egy lényeges kö­rülményről. Arról, ami min­den takarékossági terv el­képzelés és nem utolsó sor­ban végrehajtás kiinduló­pontja: A földnek meg kell adni mindazt, amit igényel; az állatnak biztosítani kell mindazokat a feltételeket, amelyekre a létfenntartás mellett a növekvő termelés­hez — hús-, tej-, gyapjúter- melésre gondolok — szüksé­ge van. Csakhogy... ez a definíció- szerű megfogalmazás így ma­gában nagyon leegyszerűsíte­né a valóságot. A valóságban ez kuszább, szövevényesebb probléma, amihez a mezőgaz­dász csak szakértelemmel és lelkiismerettel közeledhet. Tény: ha a földtől termést várunk, még pedig jó ter­mést. akkor a földnek meg kell adni azt, amire szüksége van. Például elegendő kálit, nitrogént, foszfort és egyéb elemeket. Ha többet adunk, herdálunk, ha kevesebbet, sa­ját magunk rovására spóro­lunk. A Mezönagymihályi Állami Gazdaságban laboratóriumi talajvizsgálat előzi meg a tápanyagulánpótlást. A mód­szer eredménye: műtrágyá­záskor feleslegesen nem dob­nak forintot ki az ablakon, de ugyanakkor a termőtalaj sem szenved semmiben hi­ányt. Takarékoskodni — nem ugyanazt jelenti mint spórol­ni. Sokkal összetettebb do­log annál... Meggyőződésem, a takarékosság szóhoz elvá­laszthatatlanul hozzátartozik az a jelző: ésszerű. Hiszem, hogy ez a dolog nyitja: ész­szerű takarékosság. Amikor a népgazdaság érdekeit figye­lembe véve minden befekte­tett forint jól kamatozik. Hi­szen a takarékosságot legin­kább a ráfordított költség és a produkált érték közötti arányon mérhetjük le. Való­jában ez hasznosságának lé­nyege. A takarékosság gaz­daságosságot is jelent. Jellemző ránk, szerelünk * mindent mennyiségben kife­jezni. Ennyi meg annyi má­zsa termett hektáronként. Ke­vesebb figyelmet fordítunk arra. mennyibe kerül egy mázsa előállítása, s talán még ritkábban kerül reflektor- . , fénybe a minőség. Például az. lv/7. aecembthogy a lucernaszénát miként takarítottuk be, milyen a le­vél és szár aránya, a széna tápanyagtartalma. Pedig — [és azt az állattenyésztők tud­ják igazán — a helyes és fö- eg eredményes takarmányo­zásnál néni elegendő csak a nennyiség. Az állat minőséíi akarmányt. ízletes takar- nányt* szeret. Ha ezt nem „apja meg. ő is kevesebbet ad ... aOtoker VAN EGY ÖTLETÜNK: AUTÓSOKNAK A autós api: ó'úiv íiüTffi eleinket! MEZON AGYMIHALYON ■ i i —•' ii „.I i i ahol 920 tejelő szarvas­marhánál idén az egy tehén- ————————i—a—nun»—Mw re eső tejtermelés elérte a ............. 4300 litert. (Borsod és Heves . .. , . «... .v ,, . megye összes gazdasága közül Miskolcon, a DOMUS Aruharban a megyeben: Kazinc- jtt a legmagasabb), ahol a harcikén, Leninvárosban, Óidon, Sátoraljaújhelyen, Sze- Margit-tanyai 500-as tehene- rencsen, Putnokon, ahol gazdag árukészletből lakószobákat, szekrénysorokat, kárpitosárukat. Egyes cik kekre még tart a 20—30%-os árkedvezmény! szeli telepen Horn Artúr pro­választhat fesszor a minap kijelentette: ebben a fajta konstrukcióban (magyarbarna és hungaro- friz) ápoltságot. kondíciót, összbenyomást tekintve szebbet nem láttam — szóval itt az igazgató Kósik Lajos így summázta a takarmányo­zás kérdését, az elért ered­ményeket: — Mindenhez mi­nőségi takarmány kell. Nem több. jobb ... Megtermelünk sok mindent, egy-egy növénynél eredmé­nyeinkre méltán lehetünk büszkék. De még mindig nem tartunk ott. hogy mindent időben, jó minőségben, minél kisebb veszteséggel tudnánk betakarítani. Tudom, ehhez elsősorban gépek kellenek, mégpedig drága gépek. Mégis állítom az ilyen „pénzkiadás”: takarékosság. Valahol pa­naszkodtak, hogy szóját ter­mesztettek. de nem volt meg­felelő kombájnuk. adapterük, a betakarítási veszteség tete­mesnek bizonyult. Mezönagymihályon a már említett szálas takarmányokat NDK, valamint olasz—ameri­kai koprodukcióban készült Hesston gépsorral takarítják be. Gyors módszer, nem kell rendsodrózni. alig van levél- pergés. S hogy a későbbiek­ben se legyen, segít a hi­deglevegős szárítási mód. Ez éves viszonylatban mintegy 350—400 vagonnyi szénát — mégpedig jó minőségű szénát — jelent. Takarékosság a táblásítás is. amely elengedhetetlen fel­tétele a nagyteljesítményű gé­pek jobb kihasználásának. A nagymihályi gazdaságban eb­ben az ötéves tervben a szi­kes területek meliorációja so­rán mindenhol 100 hektáron felüli táblákat alakítanak ki, mert mint mondják, így dik­tálja a fejlődés. Ha kell mű­velési ág változtatással — legelőből szántó, szántóból le­gelő — valósítják meg eze­ket a feladatokat. A rugalmasság ugyancsak takarékosság. Az időjárás ma még sok gondot, galibát okoz a mezőgazdasági termelésben. Van akinek kedvez, van amit sújt. Ilyenkor gyakran borul a terv, de a rugalmas vezető, gazda alkalmazkodik hozzá, s amit elveszít a réven, pró­bálja visszanyerni a vámon. Nagymihályon idén a mag­lucernával voltak így. Az idő* járás, amely annyi növény hozamára hatott kedvezőtle­nül. a lucerna magfogásához kedvezett. És a nagymihályi- ak éltek a lehetőséggel. Bizo­nyítja ezt az 560 mázsa lu­cernamag és a 4,5 millió fo­rint árbevétel. NEM ÁLLT szándékomban valamivéle értekezést írni a takarékosságról. A további takarékossági lehetőségek fel­sorolása még oldalakat tenne ki és a Mezönagymihályi Ál­lami Gazdaságban is akad jó példa bőven. Befejezésül, mintegy tanácsként — idéz­zük az igazgató Kósik Lajos szavait: N — Takarékosan gazdálkod­ni többet jelent, mint csak érteni a szakmát. Gondolkod­junk, töprengjünk, tervez­zünk jól. És mindazt, amit igy elterveztünk hajtsuk vég­re lelkiismeretesen. Ahogy mondani szokás: jó gazda módjára. Tudjuk mit, mikor, miért. De ne feledkezzünk meg a hogyanról sem. A ta- lajelőkészitéstől kezdve egé­szen a szem maatárba kerü­léséig. Ilyen szellemben cse­lekedni — ez a takarékos gazdálkodás útja ... Hajdú Imre T. A. ( A szerződések célja 1 iiÉíöSíjfi bányászok sikere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents