Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 í Eamtitkári ellenőrzés ez ÓKÜ ben (Folytatás az 1. oldalról) Unger Ervin, a Magyar Vases Acélipari Egyesülés műszaki igazgatója, Vajda István, az MSZMP Özd városi Bizottságának első titkára, a Kohó- és Gépipari Minisztérium képviseletében Emödi Jánó.s. Jelen voltak továbbá a vasasszakszervezet és az építőipari szakszervezet képviselői. Az ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy a szeptember 9-én megtartóit miniszterhelyettesi és államtitkári szemle óta meggyorsult a beruházás kivitelezése, jó ütemben halad az oxigéngyár szerelése, és reális lehetőség van arra, hogy a gyorsítási programban meghatározott, határidőt betarthassák. A munka gyorsítását nem kis mértékben elősegítette az október 28-án megkötött szocialista szerződés. amelyet a kivitelezésben résztvevő legnagyobb vállalatok írtak alá. ; Vendégek Romániából A Vöröskereszt Borsod megyei Szervezetének meghívására a Román Vöröskereszt lapja, a Sanalalea című újság delegációja érkezett tegnap megyénkbe. A vcdves vendégeket, Maria Silca főszerkesztőt és Marietta Vitrescu szerkesztőt a Vöröskereszt megyei vezetősége fogadta. A küldöttség a délelőtt folyamán a Lenin Kohászati Művekben üzemlátogatáson vett részt, s ismerkedett a vállalat vöröskeresztes tevékenységével. Délután a vendégek Kazincbarcikára utaztak: megtekintették a fiatal szocialista várost, amely a közelmúltban immár hetedszer nyerte el a „Tiszta, virágos város” címet, s ellátogattak a korszerű kórházba. A román vendégek az esti órákban elutaztak megyénkből. Névadót tartottak a napokban az Állami Biztosító és a TÜSZI rendezésében a Molnár Béla Ifjúsági Házban/ Az ünnepségen megjelent dr. Fövenyessy József, az Állami Biztosító megyei igazgatója. Az ünnepi taggyűlésen az Állami Biztosító III. kerületi, a járási, lerüleli és a városi fiók KlSZ-fiataljai- ból álló alapszervezet vette fel Asztalos János, volt vezérőrnagy nevét. Elsőként Tóth Miklósné. az alapszervezet KISZ-titkára tartotta meg ünnepi beszédét, s méltatta Aszalós János érdemeit, ismertette életének főbb állomásait. Ezután az alapszervezet egyhangúan elfogadta Asztalos János nevének felvételét. A taggyűlés a 39-es számú bolgárföldi Általános Iskola énekkara és az alapszervezet tagjai által előadott kultúrműsorral ért véget. 1976. december 4.,>szombat Dr. Zsögön Éva államtitkár átadja a kitüntetéseket Összehívták az nrszáigyí A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára ösz- szehívla. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Koszorúzások Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) elmúlt évtizedek nehézségeiről. eredményeiről, s arról a tiszteletre méltó tevékenységről, amelyet a kórház régi és jelenlegi dolgozói a gyógyítás érdekében végeztek és végeznek ma is. A kórház fennállásának 75. évfordulója alkalmából kitüntetések átadására került sor. Dr. Zsögön Éva államtitkár az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést nvúi- totta át dr. Pósalaki László igazgatóhelyettes főorvosnak, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács módosította a lakosság községfejlesztési hozzájárulása rendszeréről szóló 1967. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a községfejlesztési hozzájádr. Bárkai László és dr. Fekete Tamás osztályvezető főorvosoknak. dr. Gárdosi Jenő és dr. Pap Sándor főorvosoknak. Dudás Istvánná és Móricz Teréz osztályvezető főnővéreknek, Farkas István sterilize tor vezetőnek, Csehovies József gépkocsivezetőnek. Szolga Istvánná személyzeti előadónak és Mit- terpa.ch Margit nyugdíjas főasszisztensnek. Egészségügyi miniszteri dicséretben tizenhármán részesültek. Nyolc rulás egyéni mérsékléséről és törléséről szóló hatásköri rendelkezését. Az igazságszolgáltatás indokolt szervezeti egyszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács járásbíróságokat és járási ügyészségeket szüntetett meg. Az intézkedés következtében — amely 1977. janáur 1-én lép hatályba —» egyes igazságszolgáltatási szervek területi illetékessége úgy módosul, hogy a Csornai, a Bonyhádi, a Móri, a Zaiaszentgróti, valamint a dolgozónak Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át a megyei tanács elnöki dicséretei. A Lenin Kohászati Művek Kiváló Dolgozója kitüntetést hatan, a Diósgyőri Gépgyár Kiváló Dolgozója kitüntetést szintén hatan kanták meg. az előbbit dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója, az utóbbit Dojcsák János, a DIGEP vezérigazgatója adta át. Csermely László, az erdészet vezérigazgatója két Kiváló Dolgozó kitüntetést adott át. Az évforduló alkalmából dr. Ditrói Sándor kórházigazgató főorvostól öt egészségügyi dolgozó vette át az emlékplakettet. A kitüntetetteknek Drótos László, a városi pártbizottság első titkára fejezte ki jókívánságát a párt- és állami szervek nevében. Ezt- követően számos üdvözlő-, köszöntő szó hangzott el, felszólalt többek közölt dr. Fűzi István, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Szabó Gábor, aki a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektori tanácsának jókívánságait tolmácsolta, és még sokan mások. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői ezután megtekintették az évforduló tiszteletére rendezett orvos-egész- ségügytörténeti és a Kórházjubileum és Miskolc város felszabadulásának 22. éve című bélyegkiállítást. Cclldömülki Járásbíróság és Járási Ügyészség megszűnik, feladatkörüket a Győri, a Szekszárdi, a Székesfehérvári. a Zalaegerszegi Járásbíróság és Városi-Járási Ügyészség, valamint a Sárvári Járásbíróság és Járási Ügyészség veszi ót. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és menteti fel, egyéni' kegyelmi ügyekben döntött, továbbá más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (Folytatás az 1. oldalról) detteJ a Román Hősi Emlékműnél is. A kegyelet és a hála . koszorúit a Miskolci Kereskedelmi Szakközépiskola ifjúgárdistái vitték. Elsőként a Miskolc városi Tanács első kerületi Hivatalának elnöke, párt- és KISZ- alapszervezetének titkára rótta le kegyeletét a hősi állították ki a miskolci Téli Tárlaton, amelyet hagyományosan decemberben rendeznek meg a Miskolci Galériában. A Borsod megyei Tanács és a Miskolc városi Tanács, a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezete. valamint a Miskolci Galéria állal gondozott kiállításra 140 alkotó több mint négyszáz munkáját küldte el és a tizenhárom tagú zsűri döntött abban, hogy mely művészi alkotások kerüljenek bemutatásra. A tárlat hagyományaihoz híven grafikai. festészeti és szobrászati anyag, valamint textilmunkák kerültek kiállításra a Miskolci Galéria ideiglenes otthonában, a Kossuth utcai épületben. A miskolci Téli Tárlatot tegnap, december 3-án, este 6 órakor nyitotta meg Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnöke. A megnyitóünnepségen Rózsa Kálmán, Miskolc város Tanácsának' elnöke adta át az idei tárlat díjait. Miskolc emlékműnél, majd a Borsod } megyei Ipari Szövetkezetek ! elnöksége, pártbizottsága és j szakszervezeti bizottságának képviselői tisztelegtek a hősök emlékére. Koszorút helyeztek' el a miskolci Semmelweis Kórház és a Tüdőkórház igazgatóságának párt-,' szakszervezeti és lílSZ-bi- I zottságának képviselői is. ' i város Tanácsa díját Varga ; Éva szobrász kapta meg. I Borsod megye Tanácsának díját megosztva nyerte el ! Feledy Gyula kétszeres Mun- j kácSy-dijas grafikusművész, érdemes művész. Tölg-Mol- nár Zoltán és Kárpáti Tamás \ festőművészek. A Szakszer- ! vezetek Borsod megyei Tanácsának díját Nagy Gábor grafikusművész kapta meg- í A Lenin Kohászati Művek , díját Püspöky István grafi- ! kusművész nyerte el, míg a Borsodi Szénbányák Vállalat díját Szehtgyörgyi. József, az Ózdi Kohászati Üze- i mek díját pedig Mazsarol! j Miklós festőművészek vették ! ál. , A megnyitóünnepségen j Dubrovay László Hat duó,, hegedűre és ütőhangszerre l című müvét Dobos Márta és Siklósi Gábor, a Liszt Fe- j renc Zeneművészeti Főiskola hallgatói adták elő. A miskolci Téli Tárlatot, amelyet január 2-ig tekinthetnek meg j az érdeklődők, Szamosi Fe- j renc rendezte. A katalógust j Árendás József tervezte, a ! fotókat Kamarás Jenő készítette. orvosnak és egészségügyi Dz Elnöki Tanács intézkedései Meiayiit a «ishe'ci " Téli Tárlat Száz művész 206 alkotását Hegyközről, hegyközeiből (V.) Fáiról, vadról, rapsicolról... Hajdanán — a legöregebbek sem tudják, hogy mikor — az erdő „behátrált” a, völgyekbe. Az ember tölgyeket döntő baltacstapásaival oda már nem követhette, hiszen a sziklák tördelte meredélyeken még az elvetett gabona sem bírta megteremni önmaga súlyát. A Károlyiak birtoka volt valamikor ez a terület. A kiterjedt, messzire nyúló erdeirengeteg elűzte az itt lakókat. Az erdőhöz kevés ember kell. Nőhet zavartalan száz évig is amíg törzsébe belekap a fűrész. De így is megsokszorozza önmagát. A huszonnyolcezer holdon mindössze kétszáz férfi dolgozott. Kétszáz, de a legjavából. Napi húsz kilométereket gyalogoltak úttalan utakon; földkunyhókban, szalmán aludtak. hogy a reggel ott érje őket az erdőn. És vágták a fákat, úgy, ahogy az országban senki. Baltájuk hossza mértékként szolgált a ía mellett. Fokával lefelé állították, megbuktatták, és ahol élének karcolása kimérte a fát, az biztos, hogy egy méter voll. Sem több, sem kevesebb. Hívták őket az ország minden részébe. A Bakonyban, ahol az odavalósi erdei emberek sem vállalták a lejtökön egymásba fonódó ágú törzsek elöntését, ők szépen, komótosan haladtak csapásaikkal, tarolták le a meredélyeket. Csodálkoztak azon, hogy rajtuk csodálkoznak. Gönczi Bertalan, a kemencepataki erdészet vezetője még emlékszik ezekre az időkre. — Ahová szekérrel, lóval nem juthattak fel — és ilyen helyekben bővelkedik ez a környék — szánon hozták le a fát. Még nyáron is . .. Vállukon cipelték fel a negyvenkilós * alkotmányt, megpakolták, orrát a völgy felé fordították. Volt olyan, amikor a szán érkezett hamarabb. nyomában a káromkodó. bicegő emberrel. Ma a kemencepataki és a füzérkomlósi erdészet évente mintegy 100 ezer köbméter fát-termel. A modern, csuklós traktorok és a motoros fűrészek mellett sokszor kell még igénybe venni a lófoga- lokat is. Az embereket ma már autóbuszok viszik az irtásokig. Jól keresnek, de az apáról fiúra szálló mesterség — úgy tűnik — már nem olyan népszerű. Meg aztán itt van közel Hollóháza is, ahol a porcelángyár fűtött csarnokaiban jelenleg már több, mint ezer embert foglalkoztat. Igaz, az erdészetnek nincs ilyen sok emberre szüksége. Jól szervezett erdőtelepítéseivel, ritkításaival. gondozásával mindössze négyszáz ember munkájára van igény. Ennek is körülbelül fele a Károlyiaktól örökölt pálházai fűrészüzemben és az Állami Erdei Vasútüzemben dolgozik. Az erdő azonban nemcsak munkát ad. Az Elő-Kárpá- tok kiváló vérvonalú értékes vadállománya is otthonra talál itt. Szívesen járnak ide vadászni külföldről, s az ország más területéről is egyaránt. Mielőtt Gönczi Bertalannal beszélgettünk, éppen osztrák vadászokkal járta az erdőt. Muflonra mentek és találtak is. (Egy hetvencentis mufloncsiga értéke eléri a 30 ezer forintot.) Évente kétmillió forint értékű trófeát lőnek ki Kemencepatakon. Jó rejtekhely ez a tízezer hektáros erdő a vadnak, s ugyanilyen jó rejtekhelye az orvvadásznak, a rapsicnak. A háború után a sörétes puskával járó erdészek sokszor gépfegyver- lövéseket is hallottak. Ma ez már nem dívik, csak a hurok. Az utóbbi években az orvvadászat emelkedik. Bizonyítani szinte lehetetlen, mert ahogy Gönczi Bertalan mondja, nehéz tetten éxni az erdőt igazan jól ismerő, rap- sicokat. Lehet büszkélkedni a trófeákkal, de a vad. mint hústermelő is figyelmet érdemel. mert a takarmány ára nem terheli. Vagy mégis? Az erdész ,,fülemüle”-pe- rckről beszél. A tsz és a/, erdészet, vagy a vadásztársaságok közötti állandó huzavonáról. amelyet a vadak dézsmálásai okoznak. Hát igen: a vaddisznónak, a szarvasnak jobban ízlik a zsenge kukorica, búza, mint a tisztások gyepe. A káradatok, még a sokadik hallásra is ijesztőek. A füzérkomlóst erdészet vezetője, Csuka István mondja, hc\gy évente 350—400 ezer forintot fizetnek a kár fejében. Ami-, kor makk terem az erdőn, jóval kisebb a kór. Ám amikor nem terem, szinte a fél termés- kárba vész. Az erdészek javasolták hogy az erdőszélekre füvet kellene telepíteni, és akkor a vad azt legelné. A termelőszövetkezetek azzal vágnak vissza, hogy nem lehet megmagyarázni a vaddisznónak, az őznek, hogy a füvet vetették nekik, és nem a kukoricát. Így tehát, a vadhús sincs ingyen, sőt, ha utána számolunk, egy kilója hatalmas összegekbe kerül. Az átalány pedig kevés, de a pereskedések elkerülése ér- ■ deliében a lsz-ok mégis ezt az utat választották. A múltkoriban egy termelőszövetkezet beperelte az egyik vadásztársaságot, és 40 ezer forintos kártérítést követelt, a vadkár fejében. Még ez az összeg is csak hányada volt a kár tényleges nagyságának. A szakértők meghallgatása után egyértelmű volt a tsz igazsága de en- j nek ellenére a termelőszövetkezet jogásza kiegyezett I 4 (!) ezer forint kártérítés- | ben — amit eddig sem kaptak meg. — Ugyan miért? Talán nem is erőltetik, hiszen a beperelt vadásztársaság tagjai a termelőszövel- j kezet dolgozói... / * Mit lehetne meg elmon- dani a Hegyközről? Évente ezrek és ezrek keresik fel egy vagy több napra. Szállást azonban, ha keresnek is, ritkán találnak, ugyanis \ a. telki bányai és a sátoralja' ; újhely turistaszállót kivéve máshol nincs szálláslehetőség. Ezeket is jó előre le! kell kötni. Elsőként Telki' j bányán ismerték fel a turis-: taforgalom kamatoztatásának ! lehetőségeit: körülbelül eg/ éve működik a községben fi- j zetővendég-szolgálat. Lehet-e. szabad-e ilyen közkedvelt kirándulóhelyen ennyire cl-! hanyagolni az idegenforgal- j mat? Ha már itt tartunk: érdemes megemlíteni a Fii-j •zérkomlósig vezető kisvasutak is. ; Állítólag a hegyköziek nem sokáig örülhetnek ezen idegenforgalmi nevezetességüknek. Még egyelőre nincs eldöntve a sorsa, de úgy néí ki, a zemplénagárdi vonali' hoz hasonlóan ez is meg' szűnik. Pedig azonkívül/ hogy hangulatos, beleillik a tájba — hasznos is. Csak maga az erdészet évente átlagosán 100 ezer köbméter fát, a pálházai perlitbánya pedig több ezer tonna perli-1 let szállít ezen a vonalon. Kármán István Pusztafalvi Tivadar (Vége) TiiiRáyis illés és niygyflts a 75 éves Vasi vári Kérházbaa
