Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
1976. december 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A taktaharkányi Napraforgó-termésről Tíz sásával az K-ÉSi felelt j • Amikor az elmúlt eszten- lő őszén hirt adtunk arról, !t 'úgy a taktaharkányi Petőn fsz-ben 20 mázsa feletti át- ,l agtermést értek el naprafor- e lóból, néhány nappal később tétkedö hangú levelet kup- s "ak az egyik közös gazda- 1 "gból. Igaz, nem a terme- ' és, hanem a könyvelés szak1 éberei és a jogász kérdez- ' élt meg, vajon hány négy2 fcögölnyi kísérleti parcellán " ^illetett ez a „rekord”? A ' kételkedőknek akkoriban 2 Sak azt válaszoltuk, hogy az ' 1 „kísérleti parcella” na- 1 iyubb kétszáz hektárnál, s 5 ’a „meggyőzőbb” informá- s Váltra is kíváncsiak, akkor ' t Petőfi Tsz-ben szívesen ; útnak minden érdeklődőt 1 ägy kis tapasztalatcserére. ' Nos, ha az elmúlt évben 1 ^mulasztották volna ezt a tapasztalatcsere-látogatást. • ékkor az idén még érdeme• sd:b elmenniök. A taktahar- i lányiak és a tiszalúciak • ceyesült, közös gazdasága ■ Ugyanis az idén már 563 hektáron termelte azt a fontos1 Hajós növényünket, s átlag■ termésük hektáronként 24 ÓlAzsa 26 kiló volt. * Szerkesztőm figyelmeztetett, hogy vigyázzak, mert amennyiben csak hírt adnék arról a rekordtermésről, előfordulhat, hogy már nemcsak valamelyik könyvelésföl, hanem az agronómiákról 's kapunk néhány „kérdőjeles” levelet. Nem is csodálnám, l-liszen egyik legfejlettebb iparszerű termelési rendszerünkben, az UCR-ben, amelynek a lakta- l'arkányi Petőfi Tsz is tagja, tagguzdaság összesen 8554 hektáron termelt az idén Napraforgót, s a hektáronkénti 16.7 mázsára tervezett átlagtermés helyett — az aszályos időjárás miatt — csak 14.8 mázsás termést si■ került átlagosan elérniük. Ebben benne volt az 5.5 mázsás „minimum" és a takla- harkányiak 24.28 mázsás rekordtermése is. 1 A taktaharkányi tapaszta- j latcserét továbbra is ajánlva (a hektáronként 50 mázsa feletti búzaátlagtermés is megérné), Szatmári Oezsö- ' "ék, i tsz termelési elnök- 1 helyettesének segítségével Igyekszem megelőzni a kétkedő hangú levélírókat. — Nyolc évvel ezelőtt kezdtünk termelőszövetkezetünkben napraforgót ter- hielni — tudtam meg Szalmán Dezsőtől. — Nem volt hagyománya községünkben ennek a növénynek, csak •nezsgyeszegélyként vetették el. Igénytelennek tartották, amely mindenütt megterem. Hamarosan rádöbbentünk, hogy ez a felfogás nem helyi- álló. ; — A ’ napraforgó ugyanis kényes növény, s hu jól „kielégítjük”, akkor azt nagyon Is meghálálja. Ezt bizonyították már az utóbbi évek- fben — 120—200 hektár átlagúban — eléri 20 mázsás, stabil terméseredményeink. Jerkeiiárányok a i Hírt adtunk már róla, hogy jegy országosan folyó akció [keretében a Borsod megyei Adatforgalmi és Húsipari vállalat nagy segítséget nyújt IP megye mezőgazdasági hagy üzemei ben levő juháratok fejlesztéséhez. Az ak- oió során az anyajuhok szálfának növelése érclekében tenyésztésre alkalmas jerke- isárányokat juttatnak három *-vi törlesztésre, kamatmen— tapasztalataik szerint mi a magas terméseredmény alapja? — Véleményünk, sokévi tapasztalataink szerint a jó vetőmagfajla, a kellő tápanyag biztosítása, a sikeres gyomirtás mellett a jo talaj- munka és a gyors betakarítás. A. napraforgót vetésforgóban termeljük, és négy éven belül nem követi önmagát. Előveteménye az őszi búza, amelynek betakarítása után tárcsával tarlóhántást végzünk, és azt gyűrűshengerrel lezárjuk. Amikor a tarlóhántás „beérik”, kiszórjuk a tápanyagvizsgálat alapján előírt, műtrágyákat. Ez általában hektáronként 60 kiló ’ N„ 90 kg P. és 100 kg K. műtrágya. A műtrágyákat tárcsával bemunkáljuk, majd a talajt gyűrűshengerrel újra lezárjuk. Ezt követően a területet Rába—Steigerrel vontatott „Vibrolazzaí” 60 centiméter mélyen meglazítjuk, majd megtárcsázzuk. , * — Érdemes napraforgó a la. ilyen talajmunkát végezni? — Véleményünk és tapasztalataink szerint igen. Az idén például egy 54 hektáros táblán, ahol az őszi vetésű növény kipusztult, csak kétszeri tárcsázás után vetettünk napraforgót. Az aszályos évben itt különösen megmutatkozott a mélymű- velés hiánya. A többi tábla nem érezte meg az aszalyt. ez igen! Csakinszkij napraforgófajtát két táblába vetettünk. Az egyik ez volt. és itt csak 17.11 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. A másik, mélymüveit tábla 28.02 mázsával fizetett. ■ A vetést április 17. és 21. között végezték el. Előtte minden hektárra 4 liter Ölit- ref gyomirtószert permetezlek ki. s ezt is tárcsás boronával bemunkálták. A vetéssel egyidöben hektáronként 120 kiló slartermütrá- gyát és 10 kiló Thimet tulajfertőtlenítőt jutattak ki. majd 8 kiló Maloran — 50 VP gyomirtószert permeteztek ki. s ismét jöti a gyü- rűshengeres lezárás. A gyors betakarítás szükségességét a következőkkel indokolja a Petőfi Tsz szakembere: — A napraforgónak egész idő alatt sok a kártevője, de különösen az érés, a lomb- lalanítás után sok a madárkártétel. , Ha esős az idő, akkor a tányérrothadás is nagy károkat okoz. Mindezt a nagyon gyors betakarítással lehet csökkenteni. Taktaharkányban az 568 hektár betakarítását az idén szeptember 8-án kezdték, s szeptember 20-án (sok gazdaságban csak akkor kezdték meg) már be is fejezték. * Az eredmény nem maradt el. A napraforgó a tsz legnagyobb nyereséget biztositó ágazata. Az 568 hektár átlagában elért 24 mázsa 26 kilós átlagtermés 12.5 millió forint bevételt hozott a Petőfi Tsz-nek. Érdemes lenne őket ebben is, no. meg az 50 mázsa feletti búzatermelésben is „utánozni”. Pozsonyi Sándor iuiiászatoknak lesen a lenn elősző vet kezeteknek. Eredetileg 13 millió forint értékű tenyészállat kihelyezését” tervezték. A nagy érdeklődésre való tekintettel azonban alaposan „kibővítették” a törlesztése* akciói. November végéig bezáróan már csaknem 20 millió forint értékben vásárolt fel a vállalat jerkebárányo- kat és helyezte ki azokat a tsz-ckbe. Az Üvegipari Művek Sajószcnlpcteri Gyárában az automata gépeket „menet közben” javítják. A meghibásodott gépeket szinte megszállják a karbantartók. Utánpótlás és lehetőségek A szakmai utánpótlás biztosítása nem csupán a pályaválasztási tanácsadó intézetek, s az iskolák kötelessége. Sokat tehetnek, s kell is tenniük annak érdekében a vállalatoknak is. Fontos, hogy a pályakezdés előtt álló gyerekek megismerjék az üzemet, s tudják: képességeiknek megfelelően milyen szakmák között válogathatnak. Ezért helyes, s követendő azoknak az üzemeknek a példája, amelyekben külön pályaválasztási megbízott tevékenykedik. E vállalatok egyike a Lenin Kohászati Művek, ahol már 1972-ben megszervezték a függetlenített pályaválasztási előadói munkakört. Négy év tapasztalatairól és módszereiről beszélt Gersei Zoltánné pályaválasztási előadó. — Az, utánpótlás biztosítására. valamint a fiatalok beilleszkedésére, betanítására, a velük való hatékonyabb foglalkozás érdekében létesítették annak idején a pályaválasztói munkakört — mondja Gersei Zoltánné. — Szervezetileg ez a munka az ergonómiai osztályhoz tartozik, hiszen ' a pályaválasztási tanácsadás a munkapszichológiai tevékenység részeként is felfogható. Visz- szatekintve az elmúlt négy évre: a beilleszkedési, illetve pályaorientációs munka mind tervszerűbbé váll üzemünkben. Az indulás óta — természetesen — számos módosítást végeztünk. Korábban ugyanis e tevékenység elsősorban a pályaválasztási intézettel és az iskolákkal való kapcsolatfelvételre, a vállalat propagandamunkájára irányult. Az érdeklődés felkeltése azonban még nem elég. szükséges, hogy a gyerekék megismerjék a vállalatot és a szakmunkástanuló intézetet is. Ezért tervszerűbbé tettük az üzemlátogatásokat. — Évente hány gyerek fordul meg itt? — Kedden és csütörtökön fogadjuk az iskolásokat — évenle 2500 fiatalnak mutatjuk be a gyárat. A veszélyes üzemrészekbe nem mehetnek be a gyerekek, ezekről filmvetítéssel egybekötött szóbeli tájékoztatási adunk. Célunk: minél több Halul érdeklődésének felkeltése az LKM iráni. A legtöbb gyerek nem tudja ugyanis, hogy itt nem kevesebb. mint negvven szakma közül választhat. — Hogyan segítik a pályakezdő fiatalok beilleszkedését'’ — Azok a fiatalok, akiknek első munkahelye az LKM. egyéves szerződést köthetnek a vállalattal. Ennek alapján 100Ü:—3000 forintig terjedő munkakezdői jutalmat is kapnak. Különös gondot fordítunk a beilleszkedés eredményességére is. Rendszeresen végzünk szociálpszichológiai vizsgálatokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fiatalok betanítására a vállalat által hozott intézkedések mind eredményesebbek. — Az ergonómiai osztály a pályaválasztási megbízottal karöltve, éves munkaterv alapján dolgózik? — Évente három gyáregységet vizsgálunk meg szociálpszichológiai szempontok alapján. Ilyen vizsgálatokat az idén az öntödében, a húzó-hőkezelőben és az épületkarbantartóknál végeztünk. — Az eredmény? — Az öntödei fiataloktól megkérdeztük például: hogyan reagálnak problémáikra az üzemben? A fiatalok 60 százalékának gondja azonnali elintézést nyert, 40 százalékuk pedig érdemi választ kapott. Vizsgáltuk továbbá: elégedettek-e a fiatalok a munkakörülményekkel? E vizsgálatból kitűnt: egy kohászati üzem még nem tud olyan körülményeket biztosítani számukra, amelyeket elvárnának. Ennek ellenére a fiatalok véleménye a munkakörülményekről kedvező. — Mennyi a vállalat szakmunkásigénye 1976-ra? — összesen 489 fő. Ezzel szemben a vállalat által beiskolázottak létszáma 257 tanuló. a vállalat által foglalkoztatott tanulók száma pedig csak 143. A most folyó megyei szintű pályaválasztási vetélkedőtől is sokat várunk: reméljük, ennek hatására jövőre még többen választják munkahelyüknek a Lenin Kohászati Müveket. A szakmunkások hiánya mindenütt gondot okoz — így az LKM-ben is. Ennek enyhítésére helyes, ha az üzemekben keresik a legcélravezetőbb módszereket. A Lenin Kohászati Művek, a pályaválasztási hálózat kiépítésével — úgy tűnik —. megtalálta azt a formát, amely hosszú távon eredményt hozhat. Déváid Hedvig A termelőegységek gazdasági feladatainak ellátásához számos Teltétel biztosítása szükséges. Így például igen lényeges, hogy a termeléshez szükséges anyagok — ^alapanyagok. segédanyagok, üzem- és fűtőanyagok — kellő időben, választékban és megfelelő mennyiségben álljanak a gazdálkodó egységek, vállalatok rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a vállalat a gyártmányok előállításához szükséges anyagokból megfelelő. — minél optimálisabb — készletekkel rendelkezzék. Ezek a készletek biztosítják két szállítmány beérkezése között az anyagellátást. A hitel, mint szabályozó A megyei üzemek szeptember 30-i készletállománya 14.8 milliárd forintot tett ki. Ez — figyelembe véve az árváltozásokat — 5.8 százalékos emelkedési mulat a bázisidőszakhoz. A készletnövekedés üteme a tervezett szinten belül maradt. Különösen jellemző ez a kedvező tendencia a vegyiparra, illetve a fogyasztásicikk-ke- reskedelem (kiskereskedelem) készletnövekedésének ütemére. .4 mérsékelt ütemű készletnövekedéssel jelentős termelési emelkedés járt együtt. Az árbevételek dinamikusabb, 13.8 százalékos növekedése mellett, az átlagkészletek mindössze 10.3 százalékkal emelkedtek, ami a forgási időt kedvezően befolyásolta. A forgási idő csökkenése, illetve a forgási sebesség növekedése azért értékelhető pozitívan, mert olyan eszközöket szabadít fel. aminek révén a vállalat azonos anyagkészlettel, nagyobb termelési feladatokat, vagy kisebb készlettel változatlan feladatokat képes teljesíteni. A vállalati készletek meny- nyiségét általában a fogyasztás mértéke és a szállítások között eltelt idő határozza meg. A helyesen megválasztott készletnormák megállapításánál olyan mennyiségeket kell meghatározni, amelyek biztosítják — a minimális törzskészletből és a folyó készlet összegéből adódóan — a vállalat termelésének folyamatosságát. Ez évben a vállalati erőforrások csökkenése miatt bővült a hitelkapcsolatok aránya, és az egyes vállalatok is növekvő mértékben vettek igénybe forgóeszközhiteleket. Ez a tény fokozta a hitel szabályozó szerepét a vállalati gazdálkodásban, így a készletgazdálkodásban is. Az ellenőrzés növekedésével párhuzamosan a vállalatok indokolatlan készletbeszerzései csökkentek. A hitel szabályozó szerepe mellett, a vállalati készletgazdálkodásban egyre inkább érvényesült az optimális készletszintek betartására irányuló műszaki-gazdasági törekvés. Szervezettebb , a gazdálkodás Ehhez természetesen a készletgazdálkodást. illetve az anyagbeszerzést szervezettebbé kellett tenni. Sok helyen 4 az importanyagok kiváltása érdekében műszaki és gazdasági szakemberekből álló „import bizottságokat” hoztak létre, és a szervezettség fokozása, valamint a készletváltozásokról való jobb tájékozódás érdekében kiszélesítették a gépi adatfeldolgozás körét is. A vállalatok a mérsékeltebb fejlesztési lehetőségeiknek megfelelően, törekedtek a mobilkészletek felszámolására. A tervszerűségei természetesen sole külső tényező zavarta, amik kihatásaikban a vállalatok gazdálkodását nem az erőfeszítésekkel arányosan alakították. így például a tőkés export közel 30 százalékos emelkedése az exportra termelt készletek mennyiségének növekedése irányába hatott, de a vele szemben álló pénzügyi teljesítések késedelme, meghosszabbodása a kohászatban. a gépiparban és a vegyiparban okozott nehézségeket. Az importanyagok pedig sokszor lökésszerűen érkeztek. így egyes időszakokban magas készletcsúcsok alakultak ki. Előfordult viszont ennek ellenkezője is, amikor bizonyos anyagok hiányt miatt a befejezetlen állomány értéke növekedett. Ez utóbbi néhány esetben a termelés programmódosítását tette szükségessé. Még mindig nem elég szilárd a belföldi szállítók ha- táridö-„fegyelme” sem, ami a villamosipari termékek és a vegyipari alapanyagok ellátásában okozott gondokat. Egyes ágazatokban a piaci értékesítési problémák, esetenként szállítási nehézséget okoztak, átmeneti készletemelkedést. összességében vizsgálva a megye vállalatainak I—111. negyedévi készletgazdálkodását, elmondható, hogy a készletgazdálkodás fajlagos mutatói kedvezőbben alakultak az elmúlt évinél. A forgási sebesség több. mint három nappal csökkent. A forgási sebesség romlása a kohászati ágazatban és az építőiparban jelentkezett. Ez utóbbi jelenség sokszor a közművesítések hiányára, a tervszolgáltatás késedelmességére. a megrendelt anyagok szállítási pontatlanságára. egyszóval a befejezetlen állomány növekedésére vezethető vissza. A piac szerepe A termelési tevékenység fejlődésével nincs mindenütt szinkronban az értékesítés, illetve a pénzügyi teljesítés. Ez is arra utal. hogy több figyelmet kell fordítani a piaci viszonyok tanulmányozására. az igények felmérésére. Végső soron arra. hogy az anyagellátás nem független — egyetlen vállalatnál sem — a termelési tervtől, programtól, de még a műszaki fejlesztési tevékenységtől sem. A bővített újratermelés szükségszerűen maga után vonja a készletek növekedését is. Am nem mindegy, hogy a gazdálkodó egységek milyen mértékben, arányban fedezik forgóeszköz-szükségleteiket a forgóalapjukból, a fejlesztési alapjukból vagy éppen — hitelből. Az optimálishoz közeledő helyzet kialakítása az eszközgazdálkodásban és a vállalat egyéb gazdasági fo' ’amataiban permanens feladat. Ma még, vagy inkább, ma már nem lehet „lazítani". Buciiért Miklós <
