Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

T976. november 30., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vendégségben Százhalombattán (I.) Kétezer megawatt története A hajszálvékony drót hosz- sza mindössze 5 milliméter. ;Egy kis tasakban, a főmér­nök íróasztalfiókjában talál­ható. Aki kíváncsi rá, meg | is tekintheti, ugyanakkor is­imerője lehet történetének. Mert e történet nemcsak so­katmondó, de tanulságos is. Karbantartás után —, ami­kor mindent készre jelentet­tek — rákapcsolták az ener­giát a gépekre, a berende­lésekre. Ügy gondolták, tel­jes kapacitással dolgozhat­nak, amikor — kis idő múl­tán — csörgött az illetékes asztalán a telefon: üzemza- ; var!.:. i Az a részegység, ahol be­következett a baj: leállt. Ahány szakember kéznél volt, munkához látott. Jó időbe került, mire a hiba forrását, az üzemzavar okát megtalál­nák. A ludas a' főmérnök ál- : fal őrzött íélcentiméternyi, hajszálvékony drót volt. — A karbantartók valószí­nűleg egy kicsit erősebben „megnyomorgatták” e szálat, .akii elszakadt. Cserélni kel­lett. Az eset lényege: a vesz­teség egymillió forint volt. — A tanulság — mondja | a főmérnök — kézenfekvő: a legkisebb figyelmetlenség is hihetetlenül nagy kárt okozhat... E történet a Dunamenti Hőerőműben, Százhalombat­tán, egy hivatalos látogatás alkalmával került a jegyzet­füzetbe. Ha valahol, akkor itt a hő­erőműben minden tekintet­ben érvényes az a jelző, hogy korszerű. Amikor épí­teni kezdték — 16 évvel ez­előtt —, az volt: a feladat, hogy 1968-ig hét gépegység készüljön el, amivel 600 me­gawatt villamos energia ter­melhető és szolgáltatható. Két éven át ilyen teljesít- : ménnyel dolgozott a DHV. : Ekkor született határozat a bővítésre. A határidő 1976. | Volt. Azóta — november 7. |tiszteletére — az avatás is 'megtörtént. Az erőmű össz- |teljesítménye jelenleg eléri a j kétezer megawattot. Közép- jeurópai viszonylatban is szá­mottevő nagyságrend ez, hi­szen az ország villamosener- íia-szükségletének csaknem a ■elét biztosítják. S mindezt így, hogy — ha szükséges — a szomszédos országok­iak is tudnak segíteni az -nergi ael 1 átásba n. Jellemző adat: a DHV egyetlen blokk­ja annyi áramot termel, mint a Tiszai Hőerőmű. S ha már a számoknál tar­tunk, érdemes elmondani: egy blokk értéke egymilliárd forint, és kezeléséhez egyet­len ember szükséges. Olyan ■berendezés segíti a kezelő munkáját, amelyen 516 nyo­mógomb van, s egyszerre : 1566 mérési adat áll rende­lkezésére. A legapróbb rez­dülésre is reagálni tudnak. A legparányibb Vendellenes- jség is azonnal észlelhető' azon a tablón, amelyen 686 jhibajelző található. ■ E bonyolult folyamatban j elsőrendű szerepe van a szá­mítógépeknek, amely ma már nélkülözhetetlen feltétele a zavartalan munkának. Egy olyan számítást például, amit hagyományos módon egy hét alatt tudnának produkálni, a számítógép pillanatok' alatt, elvégzi. S itt — igen gyak­ran — pillanatok alatt kell dönteni, intézkedni, ami a szükséges információk nélkül el képzelhetetlen. .Nem akármilyen értékek­ről van szó, hiszen ha egy ilyen energiát termelő blokk valamilyen ok miatt leáll, máris százezrekre rúghat a veszteség. Az erőművet a magas szin­tű automatizáltság jellemzi, ahonnan a villamos energia 120, illetve 220 kilovoltos fe­szültségszinten jut el az or­szágos hálózatba. S miután a villamos energia nem tá­rolható, a mindenkori igé­nyekhez való igazodás első­rendű követelmény. Ez ál­landó készenlétet jelent. Az elosztást a központi elosztó­ban szabják meg és irányít­ják. Minden napra külön menetrendet készítenek a legnagyobb precizitással. Percnyi pontossággal megje­lölik, hogy melyik erőműnek egy adott időpontban — te­gyük fel 8 óra 15 perckor — mennyi energiát kell ter­melnie, és szolgáltatnia. Hazánkban a csúcsterhelés szerdán és csütörtökön van, de „megugrik” a fogyasztás akkor is, ha jó a tv-műsor, ha focimérkőzést közvetíte­nek, vagy éppen egy folyta­tásos filmet, esetleg krimit nézni ülnek le a tévé elé az előfizetők. — Egy alkalommal közöl­tük a teherelosztóval — mondja a főmérnök —, hogy egyik gépegységünkkel leál- lunk javításra. — Várjatok még egy ki­csit! — jött a válasz. — A tévében néhány perc múlva véget ér a Foxi-Maxi vetí­tése. — Addig ne kapcsol­jatok ki 1 — hangzott a ké­rés, merthogy a gyerekek (s igen sok felnőtt) örömét el­rontani a feszültség ingado­zása miatt nagy hiba lelt volna. — Ütvén megawattot je­lentett ez az igény a szolgál­tatásban, aminek természete­sen eleget tettünk — emlé­kezik az esetre a főmérnök. Amikor tizenhat évvel ez­előtt megtették az első ka­pavágást az erőmű építke­zésein, a beruházásra jóvá­hagyott összeg 10,5 milliárd forint volt. Mire felépült e gyönyörű szép üzem, a vég­ső számadáskor kiderült: be­ruházók és kivitelezők egy­aránt jól gazdálkodtak a rá­juk bízott vagyonnal. Kere­ken 180 millió forintot taka­rítottak meg, ami nyereség a népgazdaságnak, jogos el­ismerés a beruházást valóra váltóknak, és tanulságos pél­damutatás ott, ahol még van mit tenni a takarékosság 'ér­dekében. Merthogy így is le­het, így helyes dolgozni és gazdálkodni. Tóth Ferenc Tenaivíziís mérések az ŐÉ-bei Az Özdi Kohászati Üzemek megállapodást kötött a Ma­gyar Tudományos Akadémia S kutatófilm stúdiójával és a Magyar Villamossági Művek központi hőirányítástecnikai szolgálatával, annak érdeké­ben, hogy termoviziós méré­seket végezzenek a gyár be­rendezésein. A vizsgálatok elvégzését az lelte, illetve teszi indokolttá, bogy ezzel a' korszerű mód­szerrel gyorsan kimutatha­tók a készülékhibák, s azo­kat; rövidebb idő alatt tudják megszüntetni. 1 Az ÖKÜ-ben megkezdő­dött az ez irányú munka: ed­dig két méréssorozatot végez­tek el. Elsőként a nagyol­vasztók, léghevítők, acélműi kemencék, durvahengerműi kémények, motorok és villa­mos kábelek rejtett hibáit kutatták. A termoviziós mé­rőműszer fényképfelvételei alapján a szakemberek gyor­sabban megszüntethetik a balesetet okozó hibaforráso­kat, s jó néhány olyan rej­tett hibára bukkantak, ame­lyek a hagyományos módsze­rekkel nem észlelhetők. Az eddigi mérések hasz­nosságát jelzi, hogy az ÖKÜ tervbe vette: megvizsgáltat­ják a kohók, kemencék fala­zatát, a kazánok, csővezeté­kek, föld alatti hővezetékek és szigetelések, vasbeton-tar­tók rejtett hibáit is. 12,5 millió forint terven felül Teljesítette éves termelési tervét az LKM középhenger - müvének kikészítőjében dol­goké bányatámhajlító brigád. A több mint egy hónappal korábban teljesített terv le­hetővé teszi a bányáktól ér­kezett pluszigények kielégí­tését. A 25 ezer tonna éves terven felül az év végéig még kétezer tonnát termel­nek a bányatámhajlítók, ami­nek termelési értéke 12,5 millió forint. Ezzel a pénz­zel is hozzájárulnak a vál­lalat éves nyereségtervének túlteljesítéséhez. A 1’. főből álló brigád tag­jai — év közben —, a napon­kénti tervtúlteljesítések mel­leit —. ami átlagosan 15—20 tonna volt —, sok esetben vállalták a többletmunkát, hogy ezzel eleget tudjanak tenni a bányáktól érkezett sürgős kiszállítási igények­nek. Tettükkel bizonyították segíteniakarásukat a bányák­nak. Nemcsak a bányatámhajlí- 1ó brigád tagjai között ala­kult ki jó munkakapcsolata többlettermelések során, ha­nem élő kapcsolatot terem­tettek a bányák dolgozóival is. Jó példa erre a bányá­szok besegítése a határidő előtti gyors kiszállítások ide­jén, amikor esetenként négy vendégmunkás is részt vett az előkészítő munkákban. Több mint 14 bányának szállítanak hajlított báhya- támokat, legtöbbet a borsodi bányáknak, közülük is a lyukói bányáknak. A Trencsényi Bertalan ve­zette brigád tagjai a helyt­állás jó példáját szolgálják munkájukkal. A rossz időjárás nem kedvezett a betakarításnak. A borsodsziráki Bartók Béla Tsz cnkor- répaföldjein sem tudnak dolgozni a gépek. így a hagyományos kézi betakarítást választot­ták. Több primőr árut termeinek Mezőkövesden és a járás jó néhány községében a he­lyi áfész a IV. ötéves terv elején vetette meg a fólia alatti zöldségtermesztés alap­ját. Azóta nagy utat tettek meg ennek a fontos terme­lési ágazatnak a fejlesztésé­ben. A szakcsoportok az első esztendőben még 10 ezer négyzetméteren termeltek primőr árut. Két évvel ké­sőbb, 1975-ben már 32 ezer négyzetméteren folyt fólia alatti, zöldségtermesztés. A palántákat a mezőkövesdi áfész e célra létesített köz­ponti palántanevelő telepe biztosította: például ebben az évben 880 ezer darabot adtak át jutányos áron a kis­termelőknek. A zöldségtermelő szakcso­portok az idén 3 millió 600 ezer forint értékű zöldárut termeltek. Az első szakasz­ban a primőr saláta és ka­ralábé volt a fő növény. Sa­látából 95 ezer fejet expor­táltak, megyei ellátásra 200 ezer jutott, több mint 100 ezer fej salátát a budapesti- Nagy vásártelep vásárolt meg a szövetkezettől. A három zöldségtermelő szakcsoport — amely 185 kisárutermelő munkáját fog­ja össze — kimagasló ered­ményeket ért el a primőr. áruk termelésében, s így né­hány év leforgása alatt a mezőkövesdi áfész országos hírnévre tett szert. A mun­kában azonban nincs megál­lás. A szövetkezet vezetői azt tervezik, hogy 1977-ben újabb kisárutermelők kap­csolódnak be a termelésbe és a szakcsoporttagok száma meghaladja a kétszázat, a fólia alatti terület pedig el­éri a 40—42 ezer négyzetmé­tert. Ez azt jelentené, hogy jövőre az éves termelési ér­ték négymillió forint fölé emelkedne. Főként a Tisza menti községekben van le­hetőség erőteljes fejlesztés­re. Olyan elképzelés is fog­lalkoztatja az áfész vezetőit, hogy több kisgazdaságban megoldják a fóliaház fűtését, ezáltal két héttel előbbre tudják hozni a primőrfélék érési idejét. A szövetkezet fejlesztési tervében szerepel a meglevő 2100 négyzetméter alapterü­letű központi palántanevelő telepnek mintegy 400 négy­zetméterrel való bővítése. Így jövőre másfél millió da­rab tápkockás palánta elő­állítására nyílik lehetőség. A jövő évi célkitűzések között szerepel az áfész fel­vásárló telepének fejlesztése, korszerűsítése. Erre a célra 8,1 millió forintot irányoztak elő. Egyebek között bővítik az idén elkészült 20 vagonos tárolót, ezáltal megoldódnak az áruk tartósításával kap­csolatos korábbi gondok. Sor kerül újabb raktár építésére is, és megteremtik a feltéte­leket az úgynevezett kony­hai félkész termékek (példá­ul zöldség, burgonya) előál­lítására. A felvásárló telepen kap helyet egy mezőgazda- sági szaküzlet is, ahol a ter­melők egyaránt megvásárol­hatják a különböző kéziszer­számokat, mezőgazdasági kis­gépeket, növényvédő szereket. Legalább ilyen fontos a kis- árutermelés személyi feltéte­leinek biztosítása is. Éppen a közelmúltban létesített mun­kaviszonyt a helyi áfész két agrármérnökkel. Velük együtt jelenleg öt felsőfokú és öt technikumi végzettséggel ren­delkező mezőgazdasági szak­ember dolgozik a szövetke­zetben és segíti a szakcso­portok munkáját. L. L. Szállítási gondjainkról Mind több árut kell vas­úton, közúton szállítani. Nép- gazdasági érdekek teszik szükségessé a korszerű szál­lításszervezési módszerek al­kalmazását, a gazdaságtalan fuvarozás csökkentését, a megfelelő műszaki, technikai, emberi, biztonságos feltéte­lek megteremtését. „Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy ezekben már eddig is miért nem tartunk előbbre? Miért kell az áru értékében oly nagy százalékban szerepelnie a szállítási költségeknek?” ..A B.-A.-Z. megyei Szállí­tási Bizottság meghívójából ragadtuk ki az elgondolkod­tató kérdéseket, sorokat. A bizottság ma, a kedden tar­tandó tanácskozásán vitatja meg a szállítási gondok oka­it, tennivalóit. A mai tanácskozást jelen­tősen elősegíti a megyei NEB vizsgálata, illetve utóvizsgá­lata. 1975 júniusában az el­lenőrző szervezet így tömö­rítetté a tapasztalatokat. ......az áruszállítási tevé­kenység gyorsabb ütemű fej­lesztését az gátolja, hogy a termelő beruházások költ­ségemelkedését gyakran a ki-berakás létesítményeinek, berendezéseinek elhagyásá­ról ellensúlyozzák. A szállí­tási lánc nem mindenütt épült ki, mert a korszerű szállítási módokat nem is­merték fel... a rakodógépek ü zemeltetésében is vannak gondok, azonkívül sok csel­ben a rakodóhelyek és a rak­tárak sem megfelelőek... a fuvaroztató vállalatok kevés­sé érdekeltek a szállítási feladatok gazdaságos megol­dásában... az ésszerű taka­rékosság szempontjai sem mindig érvényesülilek.” Az utóvizsgálat azt állapí­totta meg, hogy egyes vál­lalatoknál bizonyos mérvű fejlődést értek el ez év 9 hó­napjában, mind a gazdasági, mind a személyi feltételek biztosításában. Ezt. elősegí­tette. hogy a MÁV Miskolci Igazgatósága területén az igénylő vállalatok több mint 90 millió forintot kaptak a rakodások gépesítésére, a ra­kodásfejlesztési alapból. Ezen túlmenően a vállalatok job­ban kihasználják saját lehe­tőségeiket. Az LKM-ben például a hengerműveknél a belső szál­lítást vasútról a közútra te­relik. így a gyárból ki- és beirányuló MÁV-szállítások részére újabb tér szabadul lel. Evégett a gyár ez évben 30 közúti járművet, 7 rako­dógépet szerzett be. Irány- vonatos rakodást is végez­nek, a konténeres szállítás­ban is értele el fejlődést. Az ÉMV-nél állandó gon­dot okoz. hogy a gyártáshoz szükséges importanyagok lö­késszerűen érkeznek, s nincs elég tárolótér a tömegesen érkező árukhoz. Itt is fejlő­déssel lehet számolni, mivel a KSZT titkársága 3 millió forinttal segíti e gond meg­oldását, s a vállalat is több mint 2,7 millió forint érté­kű ilyen fejlesztést végez. A gyár rakodógépeket szerzett már be, s így 17,4 százalék­kal csökkentették a nehéz fizikai munkát. A Diósgyőri Papírgyárban a termelés 1967-től a három­szorosára nőtt, s így már ki­csi a tárolótér. A gyár a Szinva patak medrének át­telepítésével új tárolóteret alakít ki. A Sajószent péteri Üveggyár feszítő gondjainak megoldása végett bővíteni, korszerűsíteni akarja az iparvágány-hálózatát. A gyár dicséretesen előrelépett a korszerű rakodási technoló­giában. Az üveggyáriak az áru zsugorfóliás, kartontál­cás csomagolását honosították meg. E csomagolási módszert teljes egészében 1980-ra si­kerül megvalósítaniuk. Ez­zel ellentétben az Észak-ma­gyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál máig sem oldották meg az egységrako­mányos szállítást. Igaz. kísér­letet tettek — rakodólapon, s anélkül — az egységrako­mányos szállításra, de meg­felelő vagonrakógép. s autó­daru hiányában a rakodást ma is kézi erővel végzik. A vállalatnak 8,1 millió forint összegű hitel áll rendelkezé­sére, ebből szándékoznak jö­vőre rakodógépeket besze­rezni. Közismert, hogy a MÁV a megnövekedett igényeknek csak úgy tud eleget tenni, ha szabad szombaton és va­sárnap is szállít árut, s a megrendelők fogadják azt. Sok kitűnő példa mellett ma is vannak termelő szerveze­tek, kereskedelmi szervek, amelyek nem készültek fel a hét végi ki- és berakásra, s valójában hétfő déltől pén- ték délig akarják a szállítást megoldani. Ez a tendencia mutatkozik saját rakodó- és szállítógépeik alkalmazásánál is. Örülünk, s elismeréssel írunk, szólunk a fejlődésről. Arról, hogy mind több vál­lalatnál értik meg saját ká­rukon is, hogy szakítani kell az „ősi”, s élni kell a szál­lítás korszerű módszereivel, lehetőségeivel; jobban kikeli használni minden szállító-, rakodókapacitást. Gépesíteni, gépesíteni kell, hogy fel­mentsük az embert a nehéz terhektől, cipekedéstől. Az előrehaladás azonban még kevés. Még mindig van ten­nivaló a szemlélet, s a gya­korlat változtatásában. (csty

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents