Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. november 30., kedd A képernyő efőtt Húsvét és Cement: Pontosan másfél évvel ezelőtt a veszprémi Bakony Művek kultúrtermében láttam először az elmúlt kedden — akkor is a második műsorban — késő este sugárzott Húsvél című té­véfilmet, amit ördögit Szilveszter novellái nyomán, Ráday Mihály operatőri közreműködésével, Várkonyi Gábor rende­zett. Ezzel a másfél év előtti ismeretséggel két dologra sze­retnék utalni: a tévéfilm érthetetlenül áfáiig állt a doboz­ban, másrészt pedig a veszprémi bemutiÄt vita követte, s azon a nagyi-észt bejáró, kétiaki munkásokból álló nézősereg hozzászólásai a történet, illetve az abban felrajzolódó, az át­alakuló' falut jelző kép hitelessége mellett szóltak. (Igaz, ez nem jelenthet esztétikai értékmérőt.) Noha sokat késett a film bemutatása, mondandója lényegé-' ben nagyon is időszerű még. A mai magyar falu, a faluról el­került tanuló, vagy üzemi munkás fiatalok és a napjaink fa­lusi gazdálkodásában nyereséglehetőségeket látó, gürcölő, ku- porgató. önmagukat sosem kímélő, s a szerzéstől megszállott szülők közötti ellentétek egyre gyakrabban bukkannak fel irodalmi és film-ábrázolásokban. Éppen e héten ismételték meg az októberi műsorból a Cserhalmi Imre írta, Szönyi G. Sándor rendezte. Csillagok változása című tévéfilmet. Érde­mes összevetni a két filmtörténetet, mennyire azonos gond­ról szólnak. De térjünk vissza a megkésett Húsvéthoz. A mai környezetben játszódó dráma központi hőse a fiatal főiskolás, aki húsvétra tér haza falujába, az önmagulcat haj­szoló, kuporgaló, nagyon is régi módon élő és yondollcodó szü­lök közé. A korszerűbb élet felé törekvő pedagógusjelölt és a konok módon minden újat elvető, fuvarozó, földet művelő, a környezetével, a msgújhodó világgal már csak gyűlölködni tudó apa. s a kettejük között némán őrlődő anya konfliktu­sára épül a dráma, s az emberi sorsokban korszakos társada­lomváltozások tükröződnek, a felfogásokban társadalmi szem­léletek ütköznek. Az egyetemista alakjában az író a korsze­rűbb élet igenlése mellett áll ki, de a dráma befejezéseként hősét mégis olyan választásra készteti, amikor arról kell dön­tenie: tanul-e tovább, vagy ittasan balesetet szenvedett és elhunyt apja helyébe lép és kuporgató, kupeckedö, szerző pa­raszt lesz belőle. A választást nem tudjuk, de azt igen, hogy ennek a fiúnak már nem lehet életcélja az apai út. A íel- felvillanó keserű emlékek mind ezzel állítják szembe. A rendező roppant plasztikusan érzékeltette az apa élet­formájának lehetetlenségét, az otthon nyomasztó légkörét, a falusi változások még visszahúzó erőit. Nem könnyedén szórakoztató mű a Húsvét, hanem gondojatainkba újra, meg újra visszatérő, nyugtalanító alkotás. Különösen tetszett Irá­nyi József, a konok apa derűt, mosolyt nem ismerő alakjá­ban.-& A Szovjet Televízió estje,keretében, pénteken este kezdő­dött és vasárnap este folytatódott a Cement című szovjet film sugárzása. Fjodor Vasziljevics Gladkov világhírű regényének filmváltozata a Lenfilm Stúdióban készült. Az 1925-ben szü­letett regény — nem kevés önéletrajzi elemet is felhasználva — 1921-ben játszódik, amikor az újjászületett orosz földön, a Szovjetunióban már az új életre való berendezkedésen fára­doztak, de még voltak az országnak részei, például a Közép- Keleten. ahol meg kellett törni az atamónok hatalmát, vagy éppen itt-ott fehér bandákkal is meg kellett küzdeni. A no- vorosSzijszki cementgyár újraindításának hősi munkájáról szóló regény filmváltozata hagyományosabb filmeszközökkel, de igen érzékletesen keltette életre ezt a küzdelmes kort. á NEP-korszakot kihasználó üzérkedők és a becsületes embe­rek harcát, a munkások nyomor közepette is ingathatatlan optimizmusát. így nem pusztán egy gyár újraindítását ismer­hettük meg, hanem egy korszakot, amikor már túl a hábo­rún a jövőt kellett építeni, ugyanakkor még a helyi irányítók között is spekulatív elemek akadályozták a munkások lendü­letét. És megismerhettük a NEP-korszak szerencselovagjai mellett az igaz, többségben névtelen hősöket is. Hajlamosak vagyunk ezt a kort könnyen feledni. Ez a film jól emlékez­tetett. # Az elmúlt hét nagy televíziós eseménye volt a szegedi és a pécsi körzeti stúdiók első jelentkezése. Szükségtelen az első műsorokat kritizálni. Mindenesetre Szegeden és Pécsett már van körzeti tévéstúdió. Alighanem a szórakoztató műsorok mélypontja lehetett a szombat esti Részeg éjszaka. Rövidített változata volt a Vi­dám Színpad előadásának. Még így is nagyon soknak tűnt. Benedek Miklós AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: 2 lő esztergályost, 5 fő lakatost. 2’fő villanyszerelő szakmunkást, 10 fő telepőrt (nem nyugdíjast), 5 fő híddaruvezetőt, 2 fő dömpervezetőt. 20 fő 8 általános iskolát végzett férfi segédmunkást, akiket házi tanfolyamon autogén vágónak képezünk ki. Munkásszállást biztosítunk. A vidékről bejáró dolgozókat vállalati autóbusszal a Tiszai pu.-ról a munkahelyre szállítjuk. Cím: Kohászati Alapanyagelökészitő Közös Vállalat miskolci gyáregysége, Miskolc, Repülőtér. Telefon: 17-898. 17-899. Megközelíthető: a 12-cs, 14-es autóbusz végállomásától. Ózdi tanulságok A munkás képzőművészeti körök helyzetéről í Mint hírűi adtuk, az el­múlt hét végén nyílt meg Ózdon a munkás képzőmű­vészeti körök I. országos ki­állítása és találkozója. A nyitva tartási idő • második napián országos jellegű szak­mai tanácskozást tartottak a kohászvárosban, amely a mun­kás képzőművészeti körök helyzetét, leiadatait vitatta meg és természetesen gon­dolatainak megfogalmazásá­ban az országos kiállításra épült, azaz, amit a kiállítás tükrözött, azokról a gondok­ról és eredményekről volt nagyrészt szó az an keton. A kiállításon nagy szám­mal szerepelnek borsodi amatőrök, és — a hivatásos művészek, körvezetők, más szakemberek mellett — kép­viseltették magukat az or­szágos tanácskozáson is. Ott volt e tanácskozáson többek között Barczi Pál. grafikus- művész. a Borsod megyei képzőművészeti körök szak­referense. Tőle kérdeztük, mint gyakorló művész és mint szakreferens, hogyan látta ezt a kiállítást és tanácsko­zást. — A kiállítást igen érté­kesnek tartom. Olyan színvo­nalat ért el, különösen a gra­fikai anyaga, ami nem válna szégyenére igen sok országos jellegűnek tekintendő • táj­egységi kiállításnak sem. Persze, nem véletlen, hogy a grafikai oldal az erősebb, hi­szen figyelembe ‘ véve az anyagigényt, időigényességet, az amatőr képzőművészek műteremnélküliségét, ez a művészeti ág viszonylag könnyebben művelhető. Arra int ez a kiállítás, hogy az amatőr képzőművészeti moz­galomban, a munkás képző- művészeti körökön belül. minder művészeti ánat éltet­nünk kell. de műhelyt is kell teremtenünk a köröl; számá­ra. Ez nem elsősorban helyi­ségei, hanem szellemi alko­tóműhelyt kell, hogy jelent­sen. A jól vezeleu szellemi műhelyek gátat szabhatnának az egyéni, rossz értelmű mü- vészkedésnek. Nem művé­szek nevelése a körök célja, hanem a munkások látásvi­lágának megváltoztatása, a látás- és formalcultúra csi­szolása, az igény felkeltése a környezetkultúrára, általában az esztétikai igényességre ne­velési, Ez a kiállítás is el­árulta a műhelygondokat. Például a grafikai műfajon belül a rézkarc és a litográ­fia elenyészően kevés volt. aminek egyik oka, hogy ezek jó műveléséhez műhelyfel­szerelés kell. A tusrajz, a kollázs, az akvarell részvéte­le erősebb, minden bizony- nyál azért, mert ezek alko­tása kevésbé felszerelésigé­nyes. Ezzel is illusztrálni akartam a műhelyek szüksé­gességét, de hangsúlyozni sze­retném, hogy első a műhe­lyekben a szellemi erő. Ez mutatkozott meg például a szobrászati anyagnál is, amelyben a buclave.sti vas­utasok köre igen szép anyag­gal szerepeli. Ennek a kör­nek nagy hagyományai van­nak. Mintegy harminc éve működik megfelelő szakveze­téssel és ellátottsággal. Jó, alkalmas műteremmel. S meri földszinti műteremben dolgoznak, a kő-, márvány­munka náluk természeteseb­ben honos. A csepeli körnél a faszobrászat és a grafika a legerősebb. Olt is megfelelő köi"vezető irányít,1 megvan a műhely szellemi töltése is. A kiállítás anvagának egészé­ben legkevésbé érettnek a 1éstményanyag tekinthető. arnelv nem mentes sok eset­ben a hivatásosok erős után­érzésétől. A beszélgetés fonala a dí­jazásokhoz vezet. — Több egyéni díjat és csoportdijai is átadtak, mint az a kiállítás katalógusában olvasható is, itt feltétlenül meg kell hogy említsem a diósgyőri körhöz tartozó Bor­dás Lenkét, áld Ózd város különdíját kapta, a három diósgyőri kört és a három di­ósgyőri kör vezetőjét, akiket külön-külön is díjaztak. Ha­sonló kollektív díjat kapott még a budapesti vasutas és a budapesti postás kör. Egyé­nileg Bordás Lenke munkáit emelem ki első helyen az egész kiálfítás anyagából — és Budahelyi Tibor csepeli körlap grafikáit, az ózdi Kli- csu Lajos érméit és a het­venéves csepeli Marosi Sán- dorné faszobrúszt. A kiállí­tást igen tanulságosnak, jó felmérési lehetőségnek tar­tom és kívánatos, hogy a jö­vőben meghatározott idősza­kokban megrendezzék. Csak abban nem vagyok biztos, hogy a 'kétévenkénti meg­rendezés a legjobb. A továbbiakban Barczi Pál arról beszélt, hogy milyen jó volt a kiállítás és a tanács­kozás előkészítése, szervezé­se, milyen nagy részt vállalt abban az Ózdon élő Kiss Su­nyi 1st vám szobrászművész, milyen jól látta el a házi­gazdái tisztet az Ózdi Nép­művelési Intézmények Igaz­gatósága és mennyire lelkes házigazdák voltak Ózd város Tanácsának vezetői, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti vezetői. Kár, hogy a körüket fenntartó üzemek képviselete a tanács­kozáson nem /volt kielégítő. Ezután magáról a tanácsko­zásról beszélünk: — Bereczky Lóránd. az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, az ismert művészettörténész volt a vi­taindító előadó. A vizuális kultúra és az emberi kap­csolatok változásáról beszélt. az új közművelődési koncep­ció szellemében azt fejtette ki, hogy napjainkban már nem elmondunk valamit az embereknek, hanem közösen ' meg kell az emberekkel be- j szélnünk valamit. Ennek az új közművelődési koncepció­nak egyik realizálója, segí­tője a képzőművészeti lévé- j kenység is és ezen belül a f munkás képzőművészeti 'kő- j rök munkája. A környezeti, munkakörnyezeti hatások vi­zuális értékelésére való ne­velést leélt a munkás képző­művészeti körök áttételes se­gítségével erősíteni, támogat­ni. Szükségesnek tartotta Be- reczky a kiállítások, a kép­zőművészet és a munkások eg"éb találkozási alkalmai körülményeinek megváltoz­tatását, kulturáltabbá tételét. Kiemelten hangsúlyozta a körvezetők szerepének fon­tosságát. A vita rendkívül sokrétű, színes volt, sok ol­dalról közelítette meg a mun­kások és a képzőművészetek kapcsolatát. Figyelmet érde­mel Kiss Mihálynak, azÓKÜ Pattantyús szocialista bri­gádja vezetőjének korreferá­tuma, amelyben a munkás j képzőművészeti körök és a j munkások mind szorosabb kapcsolatának helyességéről j és szükségességéről szólt: és j állításait több helyi példávalj •illusztrálta. Miben lehetne összegezni; az ózdi kiállítás és tanács-j kozás, tanulságait? — Á rendezvény, illetve a rendezvénysorozat minden- i kéopen előremutatott. Ismé­telten kiemelném, mint egyik fő tanulságot, a műhelyszel' lem megteremtésének szük­ségességét, és abban a szak- szervezetek támogatásának elengedhetetlenségét. A má­sik, amit említenék, már nem is tanulság, hanem a; következtetésekből adódój eredmény. Mint már az or­szágban néhánv helyen síú-| diókba tömörültek a kiemel­kedő szintet elért amatőrök,| ügy Ózdon is megfogalmazó-i dőlt az elhatározás: Borsod megyében a Rónai Sándor Művelődési Köznont égisze alatt hasonló stúdiót szer­veznek. (bin) Vásároljon Márka szőlőt! Keresse a rózsaszín- és a kékbetétes kupakot! 500 ES 100 FORINTOS AJANDÉKUTAIVANYT KAP. HA 1976. DECEMBER 31-IG AJÁNLOTT LEVÉLBEN. A NÉV ES PONTOS CÍM MEGJELÖLÉSÉVEL ‘BEKÜLDI A KUPAKOT A BORGAZDASAGI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉHEZ (1054 Budopcst. Stéchenyi rakpart 6.) A beküldők további értékes - 5000. 3000 vagy 2000 forint értékű - ajándékutalványt nyerhetnek Ne telejtse el megnézni o kupakot: ON IS NYERHETI fPSjSSlL ’ BUDHPE5T A CSŐSZER 1. sz. üzeme azonnali belépéssel felvesz: minősített, minősítés nélküli hegesztőket, lakatosokat, csőszerelőket, gépipari szakközépiskolai végzetteket, segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat, munkásszállást, kiilöhélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezni lehet: Ózd. Vasgyár CSÖSZER-kirendeltség, Kazincbarcika. PVC—Hl. beruházás, CSÖSZER-kirendeltség Miskolc. Kabar út 16- ’> , Léninváros, (Új Erőmű) CSŐSZER 1. sz. Üzem munkaerő-gazdálkodás. Miskolcon, a DOMUS Áruháibnn o megyében: Kazmc- barcikán, Leninvárosban, Ózdon, Sátoraljaújhelyen, Sze­rencsen, Putnokon, ahol gazdag árukészletből választhat lakószobákat, szekrénysorokat, kárpitosárukat. Egyes cik­kekre még tart a 20—30%-os árkedvezmény!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents