Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

1976. november 28., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

A B lfi thy- h rigií d

mércéje

— Az egyik dunántúli . .áramszolgáltató kirendeltség _ szocialista brigádjáról olvas- t tam nemrég az újságban. . Összehasonlítottam a mun- . kájukat a mi ózdi brigádun- . kéval és igen jó kedvem ke- . rekedett: ezek szerint orszá- . gos szinten is állják a versenyt a mi kollégáink. Legnagyobb erényüknek tartom, hogy nem alkalomszerűen

' lelkesednek, hanem magasra ” emelték a mércét és magas 5 színvonalon dolgoznak a megalakulás óta. A kirendeltségek közötti szocialista 1 munkaversenyben minden ! évben kitűnő helyezést ér* nek el. Munkahelyük légkö- ' réröl is csak a legjobbakat c mondhatom.

• Iiollósi Bálint, az ÉMÁSZ ' kazincbarcikai üzemigazgatója ekként mutatta be az óz■ di kirendeltség Bláthy Ottó szocialista brigádját. A bri• gád tagjai közül elsőként Eke 1 Károly brigádvezetövel be- ; szélgettünk.

— Tizenkét éve alakult a i brigád, a létszáma 24 fő. A- kirendeltségen 2ll-an dolgo* zunk, csak a legfiatalabbak, i a tanulók nem tagjai a bri- gádnak. Tizenegyszer nyer- . tűk el a szocialista címet,- egyszer bronzkoszorús, két- ! szer ezüstkoszorús és egy- 1 szer aranykoszorús jelvényt

kaptunk. Tavaly elnyertük a Vállalat Kiváló Brigádja cí- ' met, ugyancsak tavaly tüntetett ki minket a megyei j tanács a Közösségért bronz fokozatú plakettel. Megszakí- ' tásokkal ugyan, de öt éve Vagyok brigád vezető. Nem 1 Volna igaz, ha azt mondanám, hogy különös megter- ' kelést jelent ez a funkció.

’ Aligha van több munkám,

' mint a brigád többi tagjá- 1 hak, hiszen amit elhatározunk közösen, azt közösen ' hajtjuk végre. Azért esett rám a választás, mert törzs- ' gárdatag vagyok és jó. néhány éves brigádtapasztala- ' tóm van. De tudnék monda- ’ ni néhányat a fiatalok közül.

akik ugyancsak el tudnák látni a brigádvezetöi feladatokat.

— Kiket javasolna például?

— Például Budai Jancsit, vagy Eszlári Lajost, vagy Nagy Ferit, vagy ... Kár sorolni, az igazság az, hogy nagyon jó fiatal szakembereink vannak.

— Hogy lehet az, hogy a kirendeltség majdnem minden dolgozója brigádtag?

— jyzt hiszem, szerencsénk van, hogy ilyen aktív, agilis fiatalok kerülnek hozzánk. A brigád normái magasak, nem juthatna be akármilyen ember. Az első egy-két évben csak ismerkedünk, aztán döntünk csak a felvétel ügyében.

— Volt már rá példa, hogy nem vettek fel valakit?

— Igen, volt. Rossz volt a bemutatkozás, rövidesen el is ment a kirendeltségtől az a fiatalember. Túlzottnak tartotta az itteni követelményeket.

A követelmények valóban magasak. Űzd iparvárosnak és húsz községnek villamos energiával való ellátása — biztonságos ellátása — nem könnyű feladat. Az ipar magas színvonalú kiszolgálást igényel, és az iparban dolgozó munkások is. Az ÉMÁSZ munkája pedig a kirakatban van. a legkisebb hibát is érzékeli a fogyasztó'.

— Húszezernél több fogyasztónk van. ötszáz kilométer szabad vezetékről és kábelről kell gondoskodnunk. Százhuszonhét trafóállomásunk van és 6651 izzó a köz- világításban. Üj feladatot, nagy felelősséget rótt kollektívánkra a nemrég felépült .120 kilovoltos állomásunk, amelyet a biztonságos ellátás érdekében létesítettünk. Nem. kis dolog néha, hogy Özdon 24, vidéken pedig 46 óra alatt orvosolni tudjuk a hibákat — hallottuk Üjpál Zoltán kirendeltségvezetőtől.

— Mit jelent a vezetőnek, hogy a beosztottak szocialista brigádban dolgoznak?

— Nyugodt munkát. Én nem rettegek a balesetektől, mert tudom, hogy emberi mulasztásból nem történhet nálunk baleset. Fegyelmi büntetést nem kapott még senki sem. A kapunk nyitott. porta nincs, a társadalmi tulajdont valóban egy emberként védi a brigád. Az anyag- és energiatakarékosság régi téma nálunk és szép eredményt tudunk felmutatni. Munkatársaim művelt, érdeklődő emberek, vállalati szinten hasznosítható javaslataik megbecsülést vívtak ki kirendeltségünknek.

Megismerkedtünk a Bláthy Ottó brigád krónikásával, Eszlári Lajossal.

— Melyik a legkellemetlenebb bejegyzés a brigádnaplóban?

— Kellemetlen? Talán az az üzemzavar, ami a Hoíi- műsor alatt történt... Hofi Géza Özdon nagyon népszerű és borzasztó dolgokat mondtak nekünk a telefonba. Szerencsére gyorsan elhárítottuk a zavart.

— A legkellemesebb bejegyzés?

— A kirándulások, a majálisok ... Sok szép emlékünk van. Igen vidám társaság a miénk. Szeretjük a közös, családos összejöveteleket. Szeretünk nevetni, énekelni. A kommunista műszakokat. társadalmi munkákat azért is szeretjük, mert akkor együtt lehetünk. Amúgy szétszórtan dolgozunk, hát jók a találkozások, örülünk egymásnak. Az én véleményem nincs rögzítve a brigádnaplóban. de elmondhatom, hogy ilyen légkörben a legnehezebb feladatot is könnyebben oldja meg az ember. Valahogy ilyennek képzeltem diákkoromban az ideális munkahelyet.

Lévay Györgyi

Az Alumíniumipari Tervi és Kutató Intézetben kid****!ol- gozták az elektrokolor szín ező eljárás néhány változaer- (át. Az új módszerrel az aranjis- y, a szürke és a vörös színek há- különböző árnyalataira színnte ez- hetők az alumíniumfelületei- ek. Elsősorban az építőiparén- >an hasznosíthatók a tetszet a tös színhatású felületek. Képüz- inkön : Rétegek minősítő vi'.ég zs- gálata. kiterjed a vastagste, ig. színárnyalat meghatározáye iára. es

i ■ id

t•§

Fiatalok képzésű e

Háromnapos találkozó n vesznek részt decemberbe. n az ózdi fiatalok Szilvásvára dón. Az első három napoP i az Ifjú Gárda, ezt követőéi a a PEB tagjai, utánuk az ifi- j- vezetők, s végezetül löt ) részvevővel titkárok részei k sülnek politikai továbbkép- {- zésben. (

‘ 1

—í

Egyesülés sok gonddal, nagy tervekkel

— Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő munkát?

— Vállalunk.

— Parkettázást, festést,

mázolást?

— Sok milliós értékben végzünk.

— Központi fűtést és víz- Vezetékszerelést?

— Kézsséggel állunk a megrendelő rendelkezésére.

— Villanyszerelést, motor, tekercselést végeznek-e?

— Igen — válaszol a kér- üéssorozátra Itnreh Gyula, u Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke — 22 szakmában mintegy harmincféle munkát Végzünk, beleértve az üvege, zést, a sírkőfaragást és -sok más feladatot.

So/c éves és egyré feszítőbb igényeknek, a kormányprogram ezzel kapcsolatos célkitűzéseinek tett eleget a korábbi festő- és villamosipari, építő- és vízvezeték-szerelő szövetkezeti kollektíva, amikor 4öbb, mint 460 tagú szol. Sáltató szervezetté egyesült. Naívság lenne arra gondolni, hogy ezzel mintegy varázsütésre minden a helyére került. s a szakemberek hívásra már özönlenek is a lakú. sokba a kívánt munkák elvégzésére.

A szövetkezetek egyesülésével, az erők koncentrálásával fokozottan jelentkezett a belső feszültség, amely részben a kollektívák hibájából, bizonyos mértékű szegénységből, vagy éppen városfejlesztési célkitűzésekből adódik.

Az ideális megoldás az lőtt Volna, ha az egyesülés új köz- hont. ú,i telephely átadáséval ■kezdődh .'telt volna. A való. az, hogy a kollektíva rendelkezésére 10; a város területén „szétszórt” telephely áll. Növelte a gondot, hogy az év második felében szanálták a volt villamosipari szövetkezet telephelyét, s az érte kapott 1,4 millió forint édes-kevés a villanyszerelők, motortekercselők, a motorkerékpár-javítók megfelelő és szociális körülményekkel való elhelyezésére. Ki kell telepíteni a festőraktárt. Igen, de hová? Kétségtelenül áttelepülnek. de ez az új központ felépítéséig megint csak ideiglenes jellegű. S az új központnál még az alapozástól is messze vannak.

A szétszórtság a vezetésre is vonatkozik. A festők egykori irodahelyiségeiben már nem férnek. A négy építésvezetés három helyen van. így nehéz megteremteni az egészséges irányítást ellenőr, zést.

Az elnök, s Kovács István, a helyettese, s egyben a párt- alapszervezet titkára a legteljesebb őszinteséggel szólnak gondjaikról. A gondok, róf szólnak, de a szavakban, s a szövetkezetiek tetteiből bizakodás árad. A ‘szövetkezet vezetői, az építésvezető, a művezető, az anyagcsoport- vezető. s a szakmunkások véleményét így lehet sűríteni:

— Azért egyesültünk, mert megértettük hogy a nagy kö. zösség, a lakosság érdeke ezt kívánja. Lassan már össze is rázódunk, s egy kicsit már előre is léptünk.

A kollektívának sok gondot okozták az öreg. szállító járművek. Hol az egyik, hol a másik akadt el a teherrel. A munkahely az anyagra, a gépkocsivezető a segítségre várt, Négy darab három tonnás Roburt vettek, s így a szállítás többnyire zökkenőmentes. Egy sor — többnyire — kisgépet rendeltek meg: parkettcsiszolót, vakológépet, ütvefúrót és habarcskeverőt. A 2,5 millió forintos gépbe;- szerzésnéi számítottak az ÉVM segítségére. Pályázatot adtak be, de arra még csak válasz se érkezett. Megérkezett viszont a büntetés.

Az építőipari' kollektíva a IV. ötéves tervidőszakban sok lakás építésére vállalkozott. Ehhez az OKISZ-tól támoga. fást is kapott. Miután a lakások alig esytizedét építették fel. így a Szövetkezetek Országos Központja 1 millió forintot visszakövetelt. S ezt már az egyesült szövetkezet pénztárából kellett fedezni. Előnyt jelent viszont, hogy a motorkerékpárok garanciális javításának fejlesz, lésére a megvei tanács 2. a KISZÖV 1 millió forint támogatást ígér a szolgáltatóipariaknák.

Az új szolgáltató szervezet előnyét a lakosság valójában a jövő év elejétől kezdi érzeni majd. Az alapító, kollektívák ugyanis ez év eleién csaknem teljes kapacitásukat közületi munkákra kötötték le. Meggyorsult e munkák végzése. Többek között Miskolcon, a Gyógyszertári Központ raktáránál. , a gyógyszerek jobb. gyorsabb kiadása végett bővítést végeznek. Eredetileg december 31 lepne az átadás határideje. A Gyógyszertári Központ azt kérte ha lehet gyorsítsák meg a munkát. Az építők szocialista szerződésben november 30-ra ígérték a befejezést, de a munka már készen is van. Eb-. ben — mint az építők el- <•

mondták — része van a jc ^

munkaszervezésnek, a jc ji

anyagellátásnak, a sok szak- jma egyesítésének, s a bizo- ,nyítani akarásnak. A másít. rí

elismerés a villanyszerelői- 1

érdeme. Terven felül, s not vember 7-re határidő elöl. t

végezték el a Hősök térénél t

díszvilágosítását.

Ez a két munka a közel, i

jövőt vetíti elénk. A szolgáltatóipariak 1977-ben mint-* egy hatvan millió forint érj y

tékű szolgáltatást akarna! k

elvégezni. Ebből a számitá: *sok szerint 20—25 millió fo' |rint értékű fogyasztói szol r

gáltatás, lakossági műnk: a

lesz. ;

— A lakosság számár «

szolgáltatásunk azért elő' ’nyös, mert egy helyen lelte* <t

megrendelni sok szakmábí a

vágó munkát, például vakői lást, víz- és villanyszerelést f,

parkettázást, festést. A mát sik előnye, .hogy január 1 jgyel kezdődően — mondj; p

Imreit Gyula elnök — a : ci

ezer forinton felüli vállalás p

esetén OTP-részletre is elvégezzük a feladatot. A, >

OTP-részleltel kapcsolatos jj*

ügyletet is mi bonyolítjuk ^

le. Ezen túlmenően ugyan- csak január 1-gyel kezdődő- en március 31-ig a lakossági munkáknál 5 százalékos ked- ^

vezményt adunk. «,

Újfajta szolgáltatást is akarnak meghonosítani: ház- hoz mennek ki. s ott végzik el az üvegezést. E célból egy gépkocsit akarnak vásárolni.

Van ugyanis két gépkocsivezető, aki ért az üvegezéshez. A „pilóták” délután szabad szombaton és vasár nap futnak ki járművükké 1

az üvegezés végett.

Csorba Barnabás

Mimkásyédelem - munkavédelem?

ÉRDEMES megvizsgálnunk, miért használjuk a munka- védelem kifejezést a gyakran használt „ntunkásvédelem ’ kifejezés helyett? Egyesek szerint, ugyanis az utóbbi lenne a helyes, s abból indulnak ki, hogy mi nem a munkát, hanem a munkást védjük. Nos, a munkásvédelem az első hallásra valóban tetszetős szó, a valóságban azonban sokkal szélesebb fogalom annál, mint amit a munkavédelmen értünk. A munkásvédelem ugyanis nemcsak az üzemben realizálódik, hanem a munkáshatalom egészében valósul meg. Ugyanakkor bizonyos értelemben szűkebb is, mint a munkavédelem kifejezés tartalma, mert a munkavédelem nemcsak a munkásokra, hanem a társadalom valamennyi dolgozójára érvényes követelményeket, tartalmaz. Igazolják ezt a megállapítást az összes idevonatkozó jogszabályok is.

E megállapítás bizonyítására feltétlenül indokoltnak tűnik a munkavédelem tartalmát és fogalmát tovább részletezni. A dolgozók test? épségének, egészségének védelméhez, munkájuk megkönnyítéséhez megfelelő eszközökre és ezek szervezett alkalmazására, vagyis szervezett tevékenységre van szükség. A munkavédelem tehát, tartalmát tekintve, olyan szervezett tevékenység,

amelynek célja a dolgozók testi épségének, egészségének védelme, munkaerejük meg- kimélése. Ennek érdekében feladata olyan munkakörülmények megteremtése, amelyek a dolgozók számára kedvező feltételeket biztosítanak a munkához.

A munkavédelem fogalmának meghatározása előtt meg kell keresnünk azokat a fogalmi kritériumokat, amelyeket e fogalomnak ki kell elégítenie. Ezek a következők:

1. Meg kell határozni a célt, amelynek elérésére ez a szervezett tevékenység irányul.

2. Meg kell határozni a cél elérésének eszközeit, módjait.

3. Tisztázni kell a munka- védelem társadalmi összefüggéseit, amelyek meghatározzák az eszközökben adott lehetőségeknek a cél szolgálatába állítását.

Ennek megfelelően a munkavédelem elméleti fogalma a következőkben határozható meg:

A munkavédelem az adott termelési módtól függő mindazon követelmények, eszközök, intézkedések és intézmények összessége és szervezett alkalmazása, amelyek célja a biztonságos, egészséges, a dolgozók munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítása.

Vizsgáljuk meg, kielégíti-e ez a megfogalmazás az előzőkben felsorolt fogalmi kritériumokat?

a) Amikor rögzíti, hogy feladata a biztonságos, egészséges. a dolgozók munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítása, egyértelműen választ ad a munkavédelem célját illetően.

b) A cél megvalósítására olyan követelmények, eszközök, intézkedések és intézmények összességét és szervezett alkalmazását jelöli meg, amelyek éppen a biztonságos. egészséges, a dolgozók munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítását szolgálják, ezzel meghatározza a cél elérésének módját, eszközeit. A szervezett alkalmazás e megfogalmazásban külön hangsúlyt nyer, hiszen hiába vannak meg a követelmények, hiába állnak rendelkezésre eszközök, intézmények, ha ezeket nem alkalmazzák szervezetten, akkor a gyakorlatban nem beszélhetünk munkavédelmi tevékenység kialakításáról.

c) A társadalmi összefüggésekre ad feleletet a’ fogalom meghatározása akkor, amikor rögzíti, hogy ezek a

követelmények, eszközök és intézkedések társadalmi tartalmat kapnak, hiszen ezek, valamint az alkalmazás lehetőségei a társadalom fejlődésétől, az adott termelési módtól, annak két oldalától: a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségétől függenek. A megfogalmazás te- ‘ hát kielégíti mindhárom kritériumot, így joggal fogadhatjuk el a munkavédelem elméleti fogalmának.

A FOGALOM ELMÉLETI

voltát azért kívántam kihangsúlyozni, mert — ahogy ez a megfogalmazásból kitűnik — a maga tömörségében és átfogó voltában túlságosan bonyolultnak tűnik ahhoz, hogy a társadalmi és a műszaki tudományokban kevésbé jártas személyek a jogszabályi kitétel alapján teljességében megértsék. Éppen ezért az Általános bal- eset-elhárító és egészségvédő óvó rendszabály (ÁBEÖ) függelékében a munkavédelem definícióját az elméleti megfogalmazással egyenértékűen. de más szövegezésben találjuk meg.

Eszerint: „A munkavédelem a dolgozók testi épségének és egészségének megóvása a munka során keletkező ártalmakkal szemben, a megfelelő műszaki, egészség- ügyi, jogi, szervezési, oktatási-nevelési eszközök útján, a dolgozók tevékeny részvételével.”

Az ÁBEÓ megfogalmazása egyfelől a társadalmi oldalt nem tárgyalja külön, mivel csak a szocialista munkavédelem fogalmát adja. másfelől gyakorlati, könnyebben érthető, a gyakorlat számára megadja a szükséges útbaigazítást. A munkavédelem elméleti fogalmának tehát átfogónak, szabatosnak, egyértelműnek, és határozottnak, a gyakorlati definíciónak viszont — azért, hogy valamennyi dolgozó számára érthető legyen —, használható, leszűkítettebb. és éppen ezért kevésbé átfogó, de gyakorlatilag egyenértékű megfogalmazásúnak kell lennie. Ez utóbbit tette az ÁBEÖ is, amikor 'függelékében megadta a munkavédelem gyakorlati fogalmát.

Másfelől a munkavédelem alkalmazott tudomány. Mint ilyen, igénybe veszi a műszaki, a természet- és társadalomtudományok eredményeit, de azokat speciális vetületűén, összefüggéseit tekintve pedig a termelő tevékenységgel szerves egységben alkalmazza.

A munkavédelemnek — mint alkalmazott tudománynak — a tanulmányozása nem szűkíthető le az ezen a téren egyébként igen lényeges szerepet játszó műszaki és természettudományokra. Fontos, hogy világosan lássuk a munkavédelem társadalmi összefüggéseit is. Ez nemcsak az elmúlt korok és időszakok értékelése, hanem a saját jelenünkből és jövőnkből következő feladatok helyes megértése és meghatározása \szempontjából is alapvetően fontos. Másfelől, a munkavédelemnek — mint alkalmazott tudománynak — a természet- és műszaki tudományokká] való összefüggéseit a biztonságtechnika, (pl. elektromosság biztonságtechnikája stb.) és a munkaegészség - lan (munkahigiénia, munkaélettan, munkabiztonság lélektana stb.) tárgyalja. E tu- dománvágak igen magas fejlettségi színvonala következtében ma már a munkavédelemnek terjedelmes és színvonalas anyag áll rendelkezésére a feladatok mind eredményesebb megoldásához.

MINDEZEK ALAPJÁN leszögezhetjük. hogv a munka- védelem nem csupán szervezett tevékenység, hanem megfelelő elméleti alapokkal is rendelkezik, amely elméleti alapok a tudományos általánosítás módszereivel jöttek létre.

Nagy László