Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 2 tm nevembcr 21., vasárnap A CSŐ bejelentése Teljesen váratlanul érte a nyugatnémet politikai köröket a bajor Keresztényszocialista Uniónak az a döntése, hogy felbontja a kereszténydemokratákkal 27 eve fennálló parlamenti közösségét és a jövőben önálló parlamenti pártként teve. kény kedi k majd. Helmut Kohl. a CDU vezetője csak utólag értesült a döntésről. Még pénteken délelőtt is úgy nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy az ellenzék együttműködése a következő négy évre is biztosított és az unió jövőjéről folytatott pártközi tárgyalásokon „csak a technikai részletek kidolgozása” van hátra. A CSU-bejelentés utáni első tévényilatkozatában Kohl teljesen tanácstalannak mutatkozott. Szombaton Bonnban rendkívüli ülésre gyűlt össze a CDU elnöksége. Azzal az új helyzettel foglalkoznak, amely azáltal állt elő, hogy a CSU a Bundestagban saját frakciót hoz létre, felbontva parlamenti szövetségét a CDU-val. Az ülés a nyilvá. nosság teljes kizárásával zajlik. Az elnökség tagjai az ülés kezdete előtt semmifajta nyilatkozatra nem voltak hajlandóak. Ludwig Erhard, egykori kancellár csupán annyit mondott: „Az egész ügy rendkívül sajnálatos és megszégyenítő”. közlemény a finn elnök tárgyalásáról (Folytatás az 7. oldalról.) Urho Kekkonen elnök — hangoztatja a kiadott közlemény — baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében beható eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével a magyar— finn kapcsolatokról és a két országot érdeklő, nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság hagyományosan jó, baráti kapcsolatai és sokoldalú együttműködése minden téren eredményesen fejlődik. A felek megerősítették, hogy mind kétoldalú kapcsolataik fejlesztésében, mind nemzetközi tevékenységükben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakkal teljes összhangban járnak cl. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország hagyományos és gyümölcsöző kulturális kapcsolatainak, melyek szélesítésében jó eredményeket sikerült elérni. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában a nemzetközi enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal és együttműködéssel, továbbá az 1977. évi belgrádi találkozóval összefüggő kérdések állottak. Ezzel kapcsolatban Kádár János és Losonczi Pál nagyra értékelte Finnország békeszerető. aktív semlegességi politikáját, valamint a finn kormány és személy szerint Kekkonen elnök igen értékes ) hozzájárulását a nemzetközi j béke és enyhülés megszilárdításához és az európai biztonság és együttműködés ügyéhez. Kekkonen elnök ki. fejezte Finnország nagyrabecsülését Magyarország eredményes békepolitikája iránt. A'felek örömmel állapították meg, hogy a megvitatott kérdésekben álláspontjuk azonos vegy közel áll egymáshoz. Mindkét fél kifejezte elégedettségét a tárgyaláson elért eredmények felett. Urho Kekkonen köztársasági elnök meghívta Kádár Jánost és Losonczi Pált hivatalos látogatásra Finnországba, később meghatározandó időpontban. A meghívásokat köszönettel elfogadták. ' Ünnepi, téli bútorvásár A SZENDRÖI ÁFÉSZ BÚTORBOLTJÁBAN 1976. november 22—december 24-ig — 5— 10 ezer forintig terjedő vásárlás esetén 50 százalékos fuvarkedvezmény — 10 ezer forinton felül történő vásárlás esetén díjmentes fuvart biztosítunk 40 km-es körzeten belül — 10 ezer forinton felüli vásárlásnál sorsjegyet adunk Értékes bútorok kerülnek kisorsolásra A sorsolás helye és ideje: bútorbolt, 1976. december 30., 10 óra — Ruházati, játék- és vas-műszaki szaküzleteinkben ajándékutalványo. ünnepi vásár december 1—24-ig Leonyid Brezsnyev romániai látogatásáról Év vége előtt: Mit kaptunk a Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának közelgő látogatását nagy várakozás előzi meg Romániában. A román sajtó, a rádió és televízió és az egész közvélemény érdeklődésének | középpontjában az újabb magas szintű román—szovjet párbeszéd. annak várható eredményei állanak. Pár nap múlva hazánk, a román nép vendégül látja i L. I. Brezsnyevet. az SZKP KB főtitkárát, a kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi politi- | kai élet kiemelkedő személyiségét — írja szombati számában a Scinteia, maja (Folytatás az 1. oldalról) alapján megtárgyalta az alapanyagbázis és a termelőágak fejlesztésének kérdéseit j az ezredfordulóig. Meghatározta a fő fejlesztési irányokat. Szó esett az iparági termelési folyamatok és az irányítás automatizálásának helyzetéről és ajánlásokat tett a KGST-tagországoknak és a JSZSZK-nak az ezzel kapcsolatos fejlesztési intézkedésekre. Dr. Csépányi Sá ndor a Vas- kohászati Állandó Bizottság munkájáról és az együttműködés magyar vonatkozásairól szólt. Elmondja, hogy a Szovjetunióból kapjuk vasércszükségletünk 90 százalékát, mangánérc-szükségletünk 30 százalékát. A kohászatban felhasznált koksz 33 százaléka a Szovjetunióból, hasonló mennyiség pedig Csehszlovákiából és Lengyelországból érkezik. A ferroötvö- zetek csaknem 60—70 százalékát is a Szovjetunióból szerezzük be. rámutat: ez a látogatás az állandóan fejlődő román— szovjet kapcsolatok újabb bizonyítékát jelenti. A közelgő Ceausescu—Brezsnyev párbeszéd ugyanakkor jó al , kaimat nyújt a két orszáf, fejlődő kapcsolatainak áttekintésére, gazdasági, technikai és kulturális eredményeik kölcsönös, jobb megismerésére. Az egész román nép a mélységes tisztelet és a meleg barátság érzésével készül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának fogadására és élénk érdeklődéssel várja a magas szintű szovjet—román párbeszédet. A KGST keretében szervezett két- és sokoldalú műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés jelentős segítséget adott az elmúlt években is a magyar vaskohászat fejlesztéséhez. Sok példáját láthatjuk az együttműködésnek a Lenin Kohászati Művekben és az Gzdi Kohászati Üzemekben is. A világgazdaságban előtérbe került integrálódási törekvések a KGST-n belül is elindították az eddig is meglevő folyamatok intenzivebb kibontakozását. A tárgyalt 16 napirendi pont, az ülésszakon elfogadott határozatok iránymutatók lesznek a napi feladatok megoldásában. Az ötnapos tanácskozás, a munkaértekezletek és bizottsági ülések sokasága, amint ezt Georgij Nyikolajevics Szergejev és dr. Csépányi Sándor hangsúlyozta: baráti légkörben, a teljes és kölcsönös megértés jegyében zajlottak -le. — ért — A Miskolci Postaigazgatóság területén ebben az évben a különféle beruházásokra csaknem kétszeresét fordították annak az összegnek, amelyet az év elején terveztek. A megye községeiben, városaiban, valamint a megyeszékhelyen. Miskolcon átadott, illetve átadás alatt álló beruházások elsősorban a lakosság igényeinek a tavalyinál jobb kielégítését szolgálják. A Miskolci Postaigazgatóság beruházási osztályának vezetője, Bodnár László szerint a beruházások üteme jó Ezt így fogalmazta meg: — Ebben az évben több jelentős beruházást hajtott végre igazgatóságunk. Először az eléggé korszerűtlen községi postahivatalok korszerűsítését kell megemli leni: a megye területén 12 millió forintnál nagyobb ösz- szeget fordítottunk erre a célra. Eddig már tizenöt hivatalt átadtunk, ebben a hónapban pedig háromnak — a dámócinak, a tornyosnémetinek és az ináncsinak — a műszaki átadására kerül sor. Az év végéig a felsoroltakon kívül még négyet^ készítünk el, így 22 községi' hivatal felújítását, korszerűsítését fejezzük be. * Megyénk postai hálózatának mind műszaki, mind egyéb fejlesztési feladatai jelentős megterhelést rónak a Miskolci Postaigazgatóságra. Aktuális tehát a kérdés: mit kaptunk, illetve mit kar punk majd a postától? ... A számok, az adatok, amc- lveket Bodnár László sorol, kétségtelenül biztatóak. Itt van például a Polex- program, amelynek a munkálatai már két éve elkezdődtek. A távközlésben országosan is elfogadott magyar szabadalomra a megyében eddig csaknem ötmillió forintot fordított a Miskolci Postaigazgatóság. A három-, hatcsatornás berendezések beszerelésével nagymértekben elősegítették a helyközi távbeszélő-hálózat bővítését Ugyancsak érdemes megemlíteni a megye városainak, nagyközségeinek postai fej' leszlését. Sátoraljaújhelyei)! például több mint egymillió forintos beruházás munkálatainak befejezéséhez köze- lednek. /\ megye más részein is nagy gondot fordítanak a távbeszélő összeköttetés ki' építésére. A Mezőkövesd-^ Borsodivánka, valamint > Putnok—Keleméi- távbeszélő-! vonal létrehozására — ami! természetesen a megnöveke', dett igények diktáltak — 2.- millió forintot fordított eb] ben az évben az igazgató-] ság. Szintén az igényekhez mérték Szerencs és Sáros-, patak helyi hálózatának , bő-] vítését. Szerencsen a közei] jövőben az eddigi ötszázai teljesítményű központot szá/-] zal. Sárospatakon pedig 2^1 állomással bővítik. Természetesen a megye- székhely, Miskolc előfizetők nek megnövekedett igényei) is figyelembe vette az igaz-'; gatóság. Az Avas-déli lakó] telepen ideiglenes megoldási ként létrehoztak egy 400 áll lomásos mellékközpontotj Igaz, ez — ismerve a tele-! fonigénylők számát — nert sok, de ebben az ötével tervidőszakban ezen a köri nyékén előreláthatólag sike) fül nagymértékben kielégít?, ni az igényeket. Az. e terű-! leien felépülő telefonközpofl! költségvetésének ismeretéj ben — csak maga az épüld mintegy 40 millió forinttó kerül — jelenleg mindéi*, lehetőség adott, hogy az igazi gatóság — ha lesz megfelelj kivitelező — teljesítse a terv] időszak céliktüzéseit. A mH' kolci összekötő városrés1 előfizetőinek gondján segí] tett az a beruházás, amely] nek elkészültét ez év végéi!, tervezik. Az ötszázezer fel rintos költséggel épülő ál*1, állomásos mellékközponttj előreláthatólag még ebben w évben átadja a posta. (falvi —) KGST-tanácskozás A hivatalos baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára jugoszláv gyártmányú Zasztava—101 típusú személygépkocsit kapott ajándékba Joszip Broz Tito elnöktől. A képen: Brezsnyev kipróbálja az autót. Bebizonyosodott, hogy a szovjet—jugoszláv kapcsolatok még szilárdabbá tételéhez megvan minden feltétel. Leonyid Brezsnyev és vendéglátója. Tito ismételten megerősítette a két párt és a két ország közti kapcsolatok alapelveit: a szuverenitás, a függetlenseg. az egyenjogúság. a be! ügyekbe való be nem avatkozás egyformán ezek közé tartozik. Érdemes idézni a sajtóvisszhangból egyrészt a moszkvai Pravdát, amely rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia a nemzetközi élet kérdéseiről vagy azonosan vélekedik, vagy nagyon kö. zelálló álláspontot foglal el, másrészt a belgrádi politikát, amely arra utalt, hogy a két ország útjai a belső fejlődést és a szocializmus építésének formáját tekintve nem esnek egybe, ez a tény viszont csak növeli a közös közlemény rendkívüli értékét. A világsajtót bejárta a Brezsnye v-pohárkösxön tőből vett idézet és az a találó hasonlat. amely a nyugati propaganda „meséiben” a Szovjetuniót „farkasnak”, Jugoszláviát pedig „Piroskának” titulálta. Csattanós válasz volt ez mindazoknak, akik mindenütt „szovjet veszélyt” látnak és Belgrádra is valamiféle „szovjet fenyegetést" éreznek ránehezedni. A tizennégy éve függetlenné vált Algéria új belső fejlődés előtt áll. ennek megfelelően a világban is. mindenekelőtt az úgynevezett harmadik világban és az el nem kötelezettek között akar nagyobb súllyal fellépni. Nemi-ég olt jártunk Algériában és a vilaják (megyék) főnökeivel, az FLN (az egyetlen párt) vezetőivel vagy éppen diákokkal, fiatal munkásokkal folytatott beszélgetések közben érezhettem: ez az év a politikai mozgósítás esztendeje Algériában. Júniusban már rendeztek egy népszavazást: akkor a 190 oldalas, „nemzeti chartát” fogadták el a választók, most ennek sűrített, rövidített és alaptörvénnyé emelt változatát. Megtanultuk, hány jelző illik az ország neve mellé: arab is, afrikai is. mohamedán államva'lású is, ugyanakkor el nem kötelezett és a harmadik világhoz tartozó. A fiatal ország! Húsz-egyné- hány éves politikusokkal, barmi nc-egy néhány éves gyárigazgatókkal, egyetemi tanárokkal találkozni... s a fiatalságból adódik az is, hogy a népszaporulat terén ugyancsak gyarapodnak. Ma már 17 millióan vannak, pedig 1962-ben, a háború befejezte- kor 10 millióra fogyatkozott az a lakosság, amely másfél millió halottját siratta. S nem is szegény ez az ország: évi n0 millió tonna olaja, vagy | éppen hihetetlen nagy töld- [ gáztartaléka (összesen 4<K)0 , milliárd köbméterre becsű- j lik!) megadja a fejlődés le- ! he tőségét. Való igaz, a spanyol cor- ! fezben elsöprő többség alakul! ki az alkotmánymódosí- j tás mellett. Az embernek az j az érzése, hogy — túl szép a j menyasszony! A „bunker”, j vagyis a franco-ista szélső- i jobboldal egy tekintélyes része egyszeriben belement | volna abba. hogv a jövő évi j választásokon egyenlő esélyekkel induljon vele szemben a kereszténydemokrácia, vagy a polgári baloldal? Alighanem az rejlik a franco-istúk látszólagos meghátrálása mögött, hogy biztosítékokat kaptak: azért ezek a „szabad választások” nem lesznek annyira szabadok... A választási rendszer, a választókerületek határainak megvonása stb., stb., a jobboldal javára fordíthatja majd a választások kimenetelét. S az is valószínű. hogy Suarez kormánya csupán a nem kommunista baloldalt engedi indulni. Az antikommunizmus árnya nem tűnik el Madrid felől a cor- tez mostani szavazása után sem.
