Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

1976. november 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A munkássá válás útján S zocialista fejlődésünk fontos vonása, hogy szüntelenül erősödik a munkásosztály vezető sze­repe; politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szem­lélete egyre meghatározób­ban befolyásolja a dolgozók minden rétegének felfogását. A párt XI. kongresszusának határozata a társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztése — fejezetében leszögezi: A mun­kásosztály társadalmunk leg­nagyobb osztálya, derékhada a szocialista nagyüzemekben dolgozik. A jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a munkások tevékenységére, elet- es munkakörülményeik javítására. Mivel társadalmi rendszerünk alapvető célja és fő jellegzetessége a fokozott gondoskodás az emberekről, a munkásosztály általános műveltségének, szakmai kép­zettségének emelése, az új és növekvő szükségletek kielégí­tése nem csupán gazdasági, hanem lényeges társadalom­politikai feladat is. Eközben minden munkahelyen, min­den területen jelentős szerep jut a szociális tényezők ala­kításának, fejlesztésének. Mezőkövesdet néhány év­vel ezelőtt még jobbadéra mezőgazdasága, ipari szövet­kezeteinek termelési adatai­val emlegettük együtt. A vá­rossá válás folyamatában, a tervszerű vidéki ipartelepítés ma már mindinkább megvál­toztatja, bővíti a megye déli kapujában levő városunkról eddigi ismereteinket. Ipari üzemei, gyáregységei mind többet hullatnak magukról, termékeiket sokfelé megtalál­juk. Korábban a városból nagyon sokan jártak be a diósgyőri nagyüzemekbe, mentek dolgozni a vasúthoz és az ország távolabbi tá­jaira is. Az új üzemek léte­sítésével „visszatelepült” az addig eljáró dolgozók nagy része; mindjobban kialakul, évről évre nő az ipari mun­kások száma, s az üzemek gazdasági, párt- és szakszer­vezeti szerveinek munkaprog­ramjában, intézkedéseiben egyre kiemelkedőbb szerepet kap a személyzeti, oktatási, munkaügyi, munkásellátási, beruházási, munkásvédelmi tevékenység. A kövesdi ipari üzemek egyike a Kismotor- es Gép­gyár 3. számú gyáregysége, ahol szintén jelen vannak a dolgozók szociális, kulturális ellátásának állandó és folya­matos javításával kapcsolatos tennivalók, gondok. Mit tet­tek eddig, s a párthatároza­tok alapján mit szándékoz­nak megvalósítani a jövőben, arról Kispál Mátyás, a szak- szervezeti bizottság titkára ad képet. A negyedik ötéves terv­időszakban a gyáregy­ség dolgozóinak élel­és munkakörülményei jelen­tősen javultak: fejlődtek a munkahelyi emberi kapcsola­tok, viszonyok; a dolgozók mindinkább felismerték az üzemi demokrácia fórumai adta lehetőségeket, éltek és élnek jogaikkal s a szo­cialista brigádmozgalomnak nemcsak a termelési sikerek elérésében, hanem a közös­ségi nevelés terén is mind erősebb a hatása. A gyáregység gazdasági és társadalmi erőfeszítései, hogy saját dolgozóik élet- és mun­kakörülményeit állandóan ja­vítsák. „kapun kívül” is érez­hetőek: a mezőkövesdi ta­nács részére ebben az idő­szakban 400 ezer forintot utaltak át óvodai, bölcsődei és napközi otthoni férőhelyek növelésére, hogy abból dol­gozóik gyermekei részére a felvételi lehetőséget biztosít­sák. Ugyancsak jelentős ösz- szeggel járultak hozzá a sportlétesítmények fejleszté­séhez és élen jártak ott,.ahol társadalmi munkára volt szükség. Hogyan él ma a gyáregy­ség több mint 500 fős kollek­tívája, hogyan valósulnak meg a további intézkedések? A gyáregységben nagy gon­dot fordítanak arra. hogv a fizikai és alkalmazotti dolgo­zók jövedelme arányosan nö­vekedjék. Az elmúlt 5 év alatt a gyáregység dolgozói­nak jövedelme kereken 50 százalékkal növekedett. Bér­politikánkban — mondja Kis­pál Mátyás — arra töreked­tünk, hogy a kereseti ará­nyok javítása ösztönözzön a termelékenység emelésére, a nagyobb hatékonvságra. Kö­rültekintő bérpolitikával és jövedelem-szabály ozással igyekeztünk a feszültségeket megszüntetni. Ebben nagy szerep jutott a gyáregységünk­ben bevezetett és a vállalat­nál is egyedülálló kategorikus bérrendszernek, amely job­ban biztosítja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. lit az azonos munkát végző nők és férfiak egyformán ke­resnek. Az 1975. évben meg­levő 2900 forint bázis bér- színvonalunkra 1976. évre 6,5 százalékos bért. fejlesztünk. Az V. ötéves terv során a vállalat vezetése a válla­lati szakszervezeti bizottság­gal egyetértésben célul tűz­te ki, hogy a tervidőszak vé­gére bérszínvonalunk eléri a vállalati átlag bérszínvona­lat, ami annyit jelent, hogy míg a vállalat a tervidőszak­ban 20—23 százalékos bérfej­lesztést irányoz elő. addig gyáregységünkben ugyanezen időszak alatt 30—33 százalé­kos lesz a bérfejlesztés. a munkássá válás, külö­nösen azoknál a dolgo­zóknál. akik a mező- gazdaságból kerülnek be az ipari üzembe, hosszú folya­mat és ennek segítése az üzemi pártszervezetek, a szakszervezeti szervek egyik legfontosabb feladata. A je­lenlegi helyzetben azt tartják elsősorban fontosnak, hogy jobban támaszkodjanak az üzemi dcmol;ráeia fórumaira. növeljék a társadalmi testü­letekben. bizottságokban a fizikai munkások, a nők és a fiatalok számat. Ugyanakkor ■ fokozatosan gondoskodnak arról, hogy mind több arra alkalmas ember kerüljön kü­lönböző tanfolyamokra és on­nan visszatérve bevonják őket a termelőmunka szer­vezésébe. irányításába, llv módon tulajdonképpen ket­tős a feladat, amelyet meg kell oldaniuk: a határozatok szellemében fokozott gondos­kodás a dolgozókról és a munkássá válás folyamatát segítve, gyorsítva megterem­teni az új dolgozók részére a beilleszkedést, hogv ne csak számításaikat találják meg, hanem cselekvő, alkotó, min­dennap többet tenni akaró munkássá is váljanak. Ónodvári Miklós A Vologda lakótelepen II módszer lisszna A EUTŰBER nagybaionyi gyárában egy 26 méter ma­gas kémény felső. 4—5 mé­teres szakasza életveszélyes­sé vált. A téglák kilazultak, bármikor bekövetkezhetett a súlyos baleset. A gyár veze­tői először robbantásra gon­doltak. ez azonban megsem­misítette volna az egész építményt. Ezért — szomba­ton — a Nográd megyei tűz­rendészed parancsnokság szakemberei tüzoltólétrán megközelítették a kémény csúcsát, a veszélyessé vált szakaszt deszkaácsolattal és drótkötelekkel rögzítették, majd a beépített kengyelhez drótkötelet erősítettek, amely­nek segítségével a meglazult részt lerántották a kémény tetejéről. A módszer haszna, hogy a megmaradó kémény­rész működőképes maradt, és továbbra is' szolgálhatja a központi fűtés kazánját. Hol lakjon a lakásszövetkeze Az utóbbi években fel­épült szövetkezeti lakások ügyeinek intézését, a köny­velési munkát, a lakókkal való vitás ügyek rendezését, a karbantartások megrende­lését, az elvégzett munka el­lenőrzését, a töméntelen, de szükséges levelezést ma már nem lehet ^társadalmi mun­kában elvégeztetni. Alkatrész kell a liftekhez, szerelő a vízvezetékhibák elhárításá­hoz, a központi antennák karbantartásához, a léli idő­ben ellenőrizni kell a laká­sok fűtését stb. Bizony fel­sorolni is sok, mi mindent vár el a lakó, a lakóbizottság tagja a lakásszövetkezettől. A szerteágazó feladatokat valahol koordinálni, irányí­tani kell és ehhez elenged­hetetlen volt a lakásszövet­kezeti irodák létrehozása. Csakhogy a „régi” néhány éves szövetkezeteknek már nem sok választásuk maradt, hiszen a lakások mindegyi­kére szükség van. Mégis kel­lett ecv olyan helyiség, ahol a lakót fogadni lehet, ha ügyes-bajos dolgával megje­lenik. l.e kell ültetni vala­mire, hiszen a kérés, véle­mény nem mindig közölhető két-három mondatban. Így hát valamilyen bútorra is szükség volt. ■ Hol laknak most a miskol­ci lakásszövetkezetek? A kér­désre a közelmúltban vála­szoltak az illetékesek a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén. öt szövetkezet egy-, illetve kétszobás lakásban rendezke­dett be. egy a könyvtárnak, társalgónak épült helyiséget foglalta el, tizenegy pedig a gyermekkocsi-tárolót. vagy alagsori pincehelyiséget ala­kította át. Egy pillanatig sem kétséges, hogy sem a ruha­szárító helyiség, sem a gye­rekkocsi-megőrző, sem a pince, de még a könyvtár­terem sem alkalmas igazán lakásszövetkezeti irodának. Más kérdés, hogy az adandó ügyeket, az adminisztrációs munkát itt is el lehet vé­gezni. Jogos viszont az ott dolgozók felvetése., miért kell nekik mostohább, rosszabb körülmények között dolgoz­niuk, mint más szövetkeze­tek. vállalatok adminisztrá­ciós dologzóinak. A lakásszö­vetkezeti ügyviteli munka sem számít alacsonvabbren- dűnek, könnyebbnek, mint bármelyik másik. Nem kö­zömbös persze a lakók szem­pontja sem, hiszen az ezer­nél is több taggal rendelkező szövetkezet már megenged­hetné magának, hogy a la­kásszövetkezet nagyságrend­jének megfelelő — 'több lakó, több intéznivaló — irodával rendelkezzék. Kár irodává alakítani a könyvtár-társalgót is, hiszen ugyancsak sokat beszélünk manapság arról, hogy a la­kótelepi családonkénti el­zártságnak egyik oka éppen az, hogy nincsenek olyan kö­zös helyiségek, ahol beszél­getni. pingpongozni, barká­csolni stb. lehetne, ahol az emberek megismernék egy­mást. túljutnának azon. hogy legfeljebb a lépcsöházban kö­szöntik egymást. Sajnos a régi lakass/.övet­kezeti irodák elhelyezésére jobb ötlettel senki sem tud szolgálni. A körülmények adottak, ezt kell a lehető leg. kedvezőbb módon kihasznál­ni és megteremteni, meg­szervezni a •szövetkezet ügy­intéző központját. A szerve­zést azért érdemes kiemelni, mert az adminisztrációs munka racionálisabb végzé­se, az „ügyfelek” kulturál­tabb fogadása még mind­egyik szövetkezetnél tovább fejleszthető. Sőt. ahogy az intéznivalók, a feladatok sza. porodnak, mindinkább köte­lezővé lesz a szövetkezeti irodai munka ésszerűsítése, A most alakuló és az ez­után születő lakásszövetke­zetek már lényegesen kedve, zöbb helyzetben lesznek. A kialakult adminisztrációs igé­nyeknek megfelelően a ler- vezöasztalon eldől már: hol kap helyet az' iroda. Köz­ponti helyen, hogy vala. mennyi lakó érdekeit egy­aránt szolgálja, olyan elren­dezésben, hogy ott korszerű­en szervezhessék meg a könyvelést, a levelezést, az ügyintézést és a lakók foga­dását is. Bárki felvethetné, hogy nincs egyéb gondja a lakás­szövetkezeteknek. mint az irodák elhelyezése? Hiszen kötélhúzások akadnak még jócskán a kivitelezők és az „üzemben tartók”, a lakók között. Reklamációk, észre­vételek sora vetődik fel szin­te nap mint nap. Beázások. elromlott ablakok ajtók, fel. púposodé gumiszőnyegek, le­szakadt konnektorok és ki­lincsek sokszorozzák a szö­vetkezetek gondjait. Mégsem közömbös, hogy az iroda ho­gyan tátinál ja el feladatát. Szabad idejében senki sem szeret sorbaállni. hogy kéré­sét, panaszát előadja. A la­kásszövetkezeti tagok elvár­jak, hogy kérésük alapjain mielőbb megnyugtató intéz­kedések szülessenek a mű­szaki. szolgáltatási problé­mák megszüntetésére. Mind­ezt pedig csak az ehhez nél­külözhetetlen feltételek biz­tosításával lehet elérni. Ezér' is foglalkozott a lakásszövet kezelek irodai elhelyezésé nek kérdésével a városi ta nács végrehajtó bizottsága Nem közömbös ugyanis, bog' az immár több tízezer csatár alkotta lakóközösségek ho gyan és miként élnek. Nagy József Miért meiiiieic sl? Az elmúlt öl esztendő alatt a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál az ál­lományi létszám több mint másfélszerese cserélődött ki. Tehát öt év alatt 6 ezer új dolgozója leli a BÁEV-nek. Ezt a fluktuációt jól szem­lélteti néhány adat: 1970-ben 2357 dolgozó lépetl be és 1937-en számollak le. 1973- ban 1518 fővel gyarapodott és 1219-cel csökkent a válla­lati létszám. 1975-ben 1061 dolgozót vettek fel. és eltá­vozott a vállalattól 1225 munkás. A tendencia tehát kedvezőtlen, hiszen, ha mér­tékét tekintve a fluktuáció csökkent is, az iránya arra mutat, hogy többen mennek el, mint ahányan érkeznek a vállalathoz. A munkaerőván- dorlás okairól és a mérsék­lésükre teli intézkedésekről ültünk le beszélgetni Szmola Imrével, a munkaügyi osz­tály vezetőjével. Molnár Lászlóval, a munkaügyi osz­tály vezetőhelyettesével. Szé­kely dánossal, a munkaerő- gazdálkodási csoport vezető­jével és Zsolcai Elemérrel, az igazgatási csoport vezető­jével. Vándorlás és okai — A BÁÉV-nél. mint min­den építőipari vállalatnál — kezdte a beszélgetést Szmo­la Imre —.érvényesül a van- dorjelleg. Azaz a munkások Benin várostól Kazincbarci­káig bárhol dolgozhatnak. Az építőipar másik sajátosságá­ból, az idényjellegéből adó­dóan, a dolgozók szociális ellátottsága, munkakörülmé­nye sem mindig éri el a te­lepített üzemekben dolgo­zókét.' Ez a tényező különö­sen a fiatalabbak körében fejti ki kedvezőtlen hatásai, és így erőteljesen érvényre jut más iparágak elszívó ha­tása. — .4 dolgozót a távozáskor minden esetben megkérdez­zük. hogy miért megy el a vállalattól — mondja Szé­kely János. Nagy részük az állandó lakásukhoz közelebb helyezkedik el. jelentős szá­zalék az építőiparból vissza­megy a mezőgazdaságba, de vannak olyanok is. főleg a fiatalabbak, akik az alacsony keresetre hivatkoznak. (Egy jól kereső szakmunkás átlag­bére 45(10 forint, a segéd­munkások 2000 forint körül keresnek.) A fiatalabbak azt a takti­kát” követik, hogy elmennek a vállalattól több pénzért — es ezt többször is megismét­lik —, hogy a bérüket a gya­kori munkahely-változtatás- sal az indokoltnál magasabb értékre tornásszák föl. M< csak akkor vesszük vissza a tőlünk eltávozót. ha „megér­demli”, tehát ha munkája el­len sosem volt kifogás. Ma­radéktalanul betartjuk a 10 1976-os MÜ M-rendeletel is, amelynek értelmében a közvetítés alá cső munkás csak a bértétel alsó határát kaphatja. De okvetlenül fel­merül bennünk a kérdés, hogy vajon betartják-e min­denütt. mert azok a dolgo­zók akik elmennek ilyenkor, mondván: ezért a pénzért ók nem dolgoznak, még so hasem jöttek vissza! Veszteségek és intézkedések Ezenkívül az építkezés során sok segítséget adunk — bon­tási anyag, építési eszközök, építőipari gépek, kedvezmé­nyes fuvareszközök, sót la­kásépítéshez még fizetés nél­küli szabadságot is maximá­lis mértékben biztosítunk, így is támogatva a dolgozókat, az j idén a tavalyi munkánk eredményeként 52 dolgozót és j családját juttathattuk a la-1 káskijelölési jog alapján új [ lakúsnoz. A munkaerő-fluktuáció a közvetlen veszteségeken kí­vül számos közvetett veszte- I ségel okoz. .4 kilépők Itilepes I előtti teljesítménycsökkenése, j az újonnan belépők betanu­lási vesztesége és az idösza- \ kos munkaerőhiány miatti 1 veszteség jelentős kárral, ha- tekon ysagcsökkc neszei jar. j Nemcsak itt, hanem vala- j mennyi olyan vállalatnál.! ahol magas a ,.munkaerő-for­galom'’. Ezt lokozza, hogy az j újonnan belépők teljesülné- j nye a betanulási idő alatt [ csak lassan nő, és elég gya­kori jelenség az is, hogy azl .újonnan belépett dolgozók! nem várják meg a betanulási [ idő végét, hanem hamarább I kilépnek és így a munkabé-1 rükkel szemben nincs kellő I nagyságú termelési érték. I Amennyiben az új munkási S nem képzettségének, illetve { érdeklődésének megfelelően J foglalkoztatják, az további j veszteség forrása. Emellett aj dolgozó elkedvetlenedéséhezl vezethet, ami annyira sú-I lyosbodhat, hogy a dolgozó aj munkahely-változtatás gondo-1 lalával is foglalkozik, sőt fel-! mond. És a „bűvös kör'1 kez-J dódik újra! Az ösztönzés formái — A munkaerő-vándorlás csökkentése a vállalatnak fontos feladata, mert a mun­kaerőforrások — Hajdú me­gye és a Nyírség — kiapa­dóban vannak, és nehezen, vagy egyáltalán nem lehet új segédmunkásokat felvenni — szól közbe Zsolcai Elemér. Ezért « vállr’.it szociálpoli­tikai intézkedésekkel is tö­rekszik a munkaerő megtar­tására. Igen jelentősek a kü­lönböző lakásépítést támoga­tási fonnák. Családi ház épí­téséhez 30 ezer forint ka­matmentes kölcsönt adunk Az OTP-társasházépités ke­retében 50—60 ezer forintos kamatmentes kölcsönben ré­szesülhetnek dolgozóink. Persze, nem lenne teljes, valósághű a kép, ha pusztán a száraz számokat néznénk; azt, hogy 8 ezer uj dolgozója lett az elmúlt öt ev alatt a BÁEV-nek. Hisz a létszám tekintélyes része — közel 2600 fő — a törzsgárdába tartozik, 5—10—15 éve, vagy még több ideje dolgozik a vállalatnál. Csak 1976-banj kilencszázan részesültek törzsgárdajutalomban. A ju­talmazás anyagi es erkölcsi ösztönzó crejcl sehol sem le­hel és szabad figyelmen kí­vül hagyni. A tartós teljesítményt, a kellő mennyiségű és minő­ségű munkát, a jó munkahe­lyi és emberi magatartást és a munkahelyhez való hűsé­get jutalmazó különböző for­mák. módszerek elterj mindenütt kívánatos. Az er­kölcsi differenciálás: a la építésben előnyben részesi lés, az üdültetés, bet esetén a segély mértéke, idő­sebb korban követelmény csökkenés stb.. mind-mind olyan ösztönző erővel bírhat ami az említett hármas k vetelmény teljesítését és tartását eredményezheti, Ü és jó kezdemciiyczcs a BÁEX 5 ezer fos kollektívájánál a 1977-töl megkezdődé} több szakmás képzés. Ez. egyfelől a bérpótlékon keresztül anyagilag is ösztönöz, de több szakma ismerete na gyobb munkahelyi biztonsá got, jobb munkahelyi közér zetet eredményez. Ez a vál lalalnak is előnyös a mun kaerő mobilizálhat miatt. A munkahelyhez való k (ődést minden vállalatnál el segítheti a helyesebb szem léiét kialakítása, ami magába foglalja a munkafegyelem kapcsolatos helyes magatar last, az üzemi tulajdon meg védését, az anyagokkal val takarékosságot, és a munka val szembeni igényességet Egyszóval: a: ..én” helyett ..mi” tudat kialakítása, illet ve továbbfejlesztése, elöfel tétele a fluktuáció csökke­nésének. És az állandó nnin kahelv. a megszokott kedve ző munkahelyi környezet és légkör az egyes dolgozónak is előnyösebb. Buciiért Miklós fii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents