Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
1976. október 3., vasárnap ESZAK-MAGYAROR5ZAG 7 A jó szándék kevés.. — Gyerekek, mára befejeztük a munkát. Csomagoljatok össze, hazamehettek. — Tanító néni! És a házi feladat? Rendkívüli nap. felborult a megszokott rend. Az igazgató bácsi, meg néhány idegen, állunk a tanyai alsótagozatos osztatlan iskola egyetlen termében, a csodálkozó gyermektekintetek mustrájában. A tanító néni int, s a harmadikosok kirakják a füzeteket. Meg kell értenünk. ez még hátra van a mai munkából. — Máskor szebb volt . .. jói van, rendes... ez csak egy papírlap kisfiam. Megmondtam édesapádnak, vegye meg a füzetet, ezt a házi feladatot nem fogadom el. A gyerek gyorsan a pádba dugja a papírra írt házi feladatot. Nagyon szégyelli magát. A több mint 10 gyerek közölt már csak neki nincs füzete. — Most már összecsomagolhattok. Jó félórával hamarabb mehetnek el a gyerekek, biztosan örülnek a váratlan kis szabadságnak. Valamennyien tiszták, rendesek. Komoly arccal szede- lőzködnek, de a nagy fekete szemek nevetnek. Fegyelem és melegség árad a kis közösségből. Néhány órával korábban megkezdett hosszú és nehéz vitát folytatni jöttünk ide a becskedi iskolába. Egy vitathatatlanul jó szándékkal született 'döntést mérlegelünk. Ahhoz, hogy a nap folyamán kialakult véleményünk szilárd legyen. meg kellett ismerni az iskolát, a körülményeket. az itt tanító pedagógust. Ritka alkalom, amikor a szerkesztőségünkhöz küldött úgynevezett „panaszos levél” szóról szóra úgy igaz, ahogyan le van írva. Rendszerint valami sántít, rendszerint az igazságoknak vannak nyomós ellenérvei, amikor a dolgoknak utánajárunk. „Kérésünk van, de lehel, nem tudjuk jól leírni. Cigányok irtuk, de tessenek türelmesen végigolvasni.. Így, kezdődött az a level, amelyet négy becskedi szülő írt alá, s amelynek nyomán ide jöttünk a Bodrogköz távoli tanyájára. Eljöttünk, mert bár nagy eredményeket értünk mar el a cigány lakosság nevelésében, beillesztésében, a gyermekek iskolába járatásával még igen nagy gondjaink vannak. A sátoraljaújhelyi járásban már régen elvették — jó intézkedésekkel, jó szándékú segítséggel — a gondok élét. Az itt kialakult jó légkör vezetett el oda. hogy a levélírók így nyilatkoznak: „Jó megértésben vagyunk a tanítónkkal, így velünk érezni kevesen tudnak. Gyerekeink szereinek iskolába járni, otthoií nem maradnának, csak ha tényleg betegek. Jól tanulnak, meg sem kell bukni sosem. Szépen haladnak a tanulásban. ezt látjuk mi szülök is. annyira buták nem vagyunk .. A karcsai általános iskola igazgatója arra törekszik, hogy minden gyermek a legtöbbet kapja meg abból, amit az általános iskola nyújthat. Az a tapasztalat, hogy az ötödik osztályban hátrányban vannak az osztatlan iskolából bekörzetesített gyerekek. Az ötödik osztály minden gyermeknek nehézséget okoz, de különösen gond azoknak, akik az alsó tagozatot osztatlan osztályban végezték. Ez a tapasztalat vezette az igazgatót, amikor úgy határozott, hogy a karosi és a becskedi iskolákból már a negyedik osztályt behozza a karcsai körzeti iskolába. A jószándék egyértelmű. Karoson nem is okozott gondot. Becskeden azonban igen. Hogy miért, arra forduljunk válaszért a szülök leveléhez : „Az igazgató nem tartott olyan szülői értekezletet, ahol megbeszélte volna velünk azt, hogy a negyedikeseket bejáratja. Mi visz- szaköveteltük a negyedikeseket, erre behívott hármunkat, akik jobban hangoskodtunk, s azt mondta ingyen kapunk könyveket, autóbuszbérletet, és napközit kapnak a gyerekek. Ennek örülnénk, de a többi cigányság szegényebb..." A sátoraljaújhelyi járásban sikerült természetessé tenni, hogy az ötödik osztálytól bekörzetesítik a gyerekeket. Ezt a cigányszülők is megértik. Azt azonban még nehezen, hogy az alsó tagozatos osztályt megbontsák. Lehetséges, hogy ha a szabályoknak megfelelően megtartják azt a bizonyos szülői értekezletet, itt is sikerült volna, egyetértésre jutni, de az is lehet. hogy Becskeden nem. A szülői értekezlet elmaradása ebben a fontos témában súlyos formai hiba volt. Iványi G úszta vne pedagógus Sátoraljaújhelyről jár ki naponta a becskedi iskolába, most már közel 10 éve. ö is azt mondja, amit a szülök éreznek, hogy sikerült rangot adni az iskolának. a tanulásnak, sikerült jó, őszinte légkört teremteni a szülőkkel. A negyedikesek bekörzetesi- tése neki nem okoz anyagi hátrányt, esetleg metodikai gondot. Azt viszont vallja, hogy nevelési szempontból megbomlik az a ráhatás, amit eddig a cigánygyermekekkel való foglalkozásban elért. Szereti, szívvel, lélekkel végzi ezt a nem könnyű munkát, s eredményesnek is érzi. Ennek a távoli tanyán dolgozó lelkes pedagógusnak a munkája már akkor is igen eredményes, ha sikerült megkedveltetnie az első négy évben az iskolá- bajárást, ha sikerült megszerettetnie a tanulást, ha a gyermekek iskolához való ragaszkodása folytán sikerült felkeltenie a szülőkben azt. a felelősségérzetet, amely ebben az esetben arra késztette őket, hogy levelet írjanak iskolábajá- rás ügyben. Tapasztalataink szerint ezeket az érdemeket Karosán nem így értékelik. A becskedi kis tanyai iskolában egy evvel ezelőtt elromlott a televízió, elvitték javítani, s azóta nincs. Nem lehetett megjavítani, másikat nem kaptak. Ugyanígy „elkerült” a kis iskolából a vetítő is, amely pedig — különösen ilyen helyen — az elemi oktatási segédeszközök közzé tartozik. Általában szegényes, érdemtelenül hiányos az iskola felszereltsége. Az oktatási év elkezdődött. A kicsik még bejárnak ugyan Karcsúra, de mi lesz ha jön a tél, a rossz idő? Eddig az alsó tagozatban sikerült folyamatossá tenni a cigánygyerekek iskolába járását. Meg kellene talán fontolni a korábbi helyzet visszaállítását, már- esak azért is, mert előzőleg nem beszélték meg a szülőkkel, hogy már a negyedikesek is Karcsúra járjanak. Végezetül — függetlenül attól, mi lesz a becskedi negyedikesek sorsa — szeretnénk felhívni a figyelmet erre a lelkes, nehéz körülmények között dolgozó kis közösségre. Tudjuk, hogy bizonyos helyeken, mint például a miskolc-ta- polcai gyermekvárosban — szinte dúskálnak a szemléltető eszközökben, a legmodernebb oktatást szolgáló technikában. A társa- ‘ dalmi szervek, szocialista 11 igádok lelkes támogatása is gyakran olyan intézmények felé irányul, ahol már nem a szükség, csak a divat támaszt újabb igényt. Meg kellene osztani a tc- gitőkész figyelmet. Biztosak vagyunk benne, hogy a sárospataki tanítóképző is sokat segíthetne ezen a tanyai iskolán, s a növendékek is tanulhatnának itt néhány olyan nevelési elvet, amit később igen jól tudnának hasznosítani a gyakorlati munkában. Annak ellenére, hogy a becskedi összevont iskolában sok gonddal találkoztunk, mégis jó érzéssel jöttünk el, mert olyan nevelő, gyermek és szülői közösséget ismertünk meg, amelyet teljes egészében jellemez a hozzánk küldött levél : „Jó megértésben vagyunk, így velünk érezni nagyon kevesen tudnak tani lók __” A damovics Ilona longer az ismeretek óceániá- ... ,-r— ban szükségessé tette az ín- allaP°dast irtali alil \ íormációs szolgálat új for- lista országok tudi máinak életrehívását. A szó- akadémiáinak képvise r ai nej Ukrajna dőli részén, Petrikov- ka faluban. Druzsba elnevezéssel népművészeti tárgyakat előállító gyár működik. Termékei között megtaláljuk a népi motívumokkal díszített dobozkákat, dekoratív tányérokat, porcelán tárgyaltat, kerámiákat. A szakértők véleménye szerint a petrikovkai művészek tudását joggal hasonlíthatjuk a világszerte ismert palchi és liohlomai népművészekéhez. Az Ukrajna déli részén levő kis faluban készítik azokat a dekoratív faliképeket, facdényckcl, festett ládákat, szőnyegeket, nép- művészeti szőtteseket, melyeket a világ számos országában ismernek és kedvelnek. A Pctrikovkában készülő díszítések alapját a növényvilág képezi. Am a díszek nem a virágok és növények egyszerű másolatai, hanem a népművészek alkotó fantáziájának termékei. Képünkön a petrikovkai Druzsba gyár egyik legfiatalabb mestere, Zinaida Szkiba, vállalatának •gyik termekét mutatja be. APN 'ELV in mar iködia cso- zerve- íopor- is. E >a és ík el, st szertárom Prága d az drez- i por- iumot äerlin tv-togyo■s pa- aa ér- világ- . szin- követ- azért abbén, aillanelöre eszpe- gmesz- nyúj- hogy szép a.id ha- elv se- jól a cselt utakkal, tettünk érdekaíi Írnek mólunk akezdö- anis ok- nyelv- támára. len egy Az esz- dig — ben — így isiül g ban barátokra találhatnak. Csoportunk tagjai élnek is ezzel a lehetőséggel, s már nagyon sok országba ellátogattak. Az eszperantó nemcsak nyelv, hanem mozgalom is. ezért egész világot átfogó nemzetközi szervezete van. A vasutas eszperantisták jelszava: A sínek összekötik az országokat, az eszperantó a népeket. Győri Ernő Miskolc, Vörösmarty Művelődési Ház KÖSZÖNJÜK A BRIGÁDOKNAK .4 Miskolc és Vidéke Áfész a: elmúlt évben keritésepi- tésliez biztosított anyagot, most pedig asztalos szocialista brigádja. Szabó Géza brigádvezelö és Lakatos Sándor szöv. pol. előadó irányításával hulladékanyagból babaházal, játékvonalot készített az óvodának, amelyet a napokban adtak át. A kis- óvodások kedves műsorral köszönték meg a kedves a jándékot. .4 HCM Gagarin szocialista brigádja. Horváth Dezső brigádvezelö irányítása mellett homokozó játékokat. körhintát adott át az óvodának. Cserébe az óvoda folyamatosan biztosítja a községben élő HCM-dolgozok gyermekeinek felvételét. Szabó I’ctcr MSZMP alapszervezeti titkár, Bükkaranyos KÖSZÖNET A FIGYELMESSÉGÉRT Az Üttöröpark melletti benzinkútnál tíz liter háztartási olajat vettem a fiam részére. Nagyon siettem. én- és féltő megyei munkahelyekre LV ESZ lakatos, csőszerelő, hegesztő és segédmunkásokat ! zés: iiskefe, m út 28. $z, alatt cinben levő közben) hogy az éppen ott levő autóbuszt elérjem, ezért 21 lórin helyett 22 torintot fizettem Alig jöttém el. amikor ; benzinkút kezelője utánad sietett és átadott 100 forintot. mondván, hogy ,.a 2< forintossal össze tetszett fog; ni a százast”. Igen nagy vol az örömöm, hiszen nem is a: enyém volt ez a pénz, a fiam adta, hogy vegyek érti cementet. Bizony, mint nyugi díjast, igen érzékenyen érin tett volna, ha sajátomból kellett volna megvásárolnom. Közel 80 éves vagyok s az embereket illetően sok sok tapasztalatom volt, ezér is tudom talán értékein Szabó József benzinkütkezé lö magatartását, aki látható an boldog volt. hogy nekelj ilyen örömet szerzett. Ez aj ember megérdemli a bizal mat és a köszönetét. Galambos János Miskolc II., j Templom u. 41. j FELAJÁNLOTTÁK — TELJESÍTETTÉK . .. .4 Hazafias Népfront Vj kongresszusa tiszteletére b zottságunk vállalta, hogy \ községi tanács fejlesztési te. vében meghatározott feladiJ tokon túl 500 méter járda] valamint három átereszt ég} társadalmi munkában. munkálatokat szeptember 1(1 ra befejeztük, sőt túl is ícif jesitettük, mert 500 mént helyett 654 métert épitettiiní A Hazafias A'ép/ront-btzotj ság tagjai és aktívái J6J-n| vettek részt ebben a társa dalmi munkában. .4 niepépj tett járda és átereszek értj| ke 115 ezer forint. dr. Horváth László HNF-elnök Mezönyárád Rózsik István munkája
