Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

1976. október 3., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nagy eseményre, meü zögazdasági szövetkezetek, december 14—15-én sorra kerülő III. kongresszusára készül megyénk termelőszö­vetkezeti mozgalma. A termelőszövetkezeti kongresszusok jeles esemé­nyei közéletünknek, s benne termelőszövetkezeti mozgal­munknak. Alkalom arra, hogy számba vegyük eredmé­nyeinket, s meghatározzuk jövőbeni feladatainkat. Első kongresszusunkat az tette emlékezetessé, hogy egybe­esett a népgazdaság irányí­tási rendszerének reformjá­val, s a termelőszövetkezetek társadalmi-képviseleti szer­veinek megalakulásával, a magyar parasztság történe­tének mind ez ideig páratlan eseményével. Ugyancsak jelentős volt a második kongresszust köve­tő intézkedéssorozat is, ami­ből messze kimagaslik a ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk nyugdíjhelyzetének rendezése. Mindez azt bizo­nyítja, hogy pártunk számít, épít a szövetkezeti mozga­lomra. Hogy mennyire ko­moly figyelmet fordít a párt a szövetkezeti mozgalomra, s a mozgalmat reprezentáló társadalmi, képviseleti szer­vek munkájára, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a Politikái Bizottság az utóbbi évben két ízben is foglalkozott az érdekképvise­leti szervek munkájával. Mindez önbizalmat ad mun­kánkhoz, újra és újra meg­győz bennünket arról, hogy jó ügyet, egész népünk, s benne szövetkezeti paraszt­ságunk felemelkedésének ügyét szolgáljuk. A sorban immár harmadik termelőszövetkezeti kong­resszus jelentőségét az adja meg, hogy nem sokkal a párt XI. kongresszusa után, s az V. ötéves terv induié esz­tendejében ülésezik. A párt a kongresszusi határozatok­ban és a programtervben hosszú távra meghatározta a követendő irányvonalat. Az ötödik ötéves tervtörvény megszabta gazdasági teendő­inket. Országunk gazdasági gond­jai, a külgazdaság kedvezőt­len hatásai, s az Európa-ki- terjedésű aszály gondjai köz­ismertek. A kongresszusi ké­szülődés, a most folyó ter­melőszövetkezeti küldöttvá­lasztó közgyűlések, s a me­gyei küldöttválasztó gyűlés alkalmas lesz arra. hegy a sokoldalú javaslatokkal, azok hasznosításával közelebb ke­rüljünk a gondok megoldá­sához, az ésszerűbb és haté­konyabb gazdálkodás megva­lósításához. ló alkalom a kong" resszus ar­ra is, hogy keressük a ter­melőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének, az ér­dekképviseleti szervek mun­kája hatékonyabbá tételének, a termelőszövetkezeti tagság élet- és munkakörülményei további javításának lehetősé­geit. Választ keresünk arra is,. hogyan növelhetjük szö­vetkezeti parasztságunk mű­veltségi színvonalát, közéle­ti aktivitását, s cselekvő részvételét a fejlett szocia­lizmus felépítésében. A kongresszusi vitában ar­ról is szót váltunk, hogy je­lenleg milyen akadályai van­nak a szövetkezetekben a társadalmi és gazdaság, te­vékenység hatékonyabb ki­bontakozásának. Legyen a kongresszusi vita önvizsgá­lat. bátran és önkritikusan tárjuk fel belső üzemi me­chanizmusunk hibáit, de le­gyen alkotó és cselekvő bí­rálat is: az üzemen kívüli akadályozó tényezők feltárá­sa. A kettő együtt viszi előbbre fejlődésünket. A kongresszusi feliceszüles egyben a szocialista munka­verseny fellendülésének újabb szakasza is. Szocialista brigádjaink már eddig is so­kat tettek eredményeink nö­velése érdekében. Kongresz- szusunk adjon ösztönzést újabb versenyvállalásokra. A TOT irányelveinek alapján megyénkben a ter­melőszövetkezetek, a szak- szövetkezetek közgyűlései, a közös vállalkozások és a szö­vetkezeti közös vállalatok igazgató tanácsülései októ­ber 10-ig tárgyalják meg a kongresszusi irányelvek ter­vezetét és választanak kül­dötteket a területi TOT-tag és kongresszusi küldöttvá­lasztó gyűlésre. Mivel a te­rületi szövetség küldötteinek mandátuma lejárt, a megyei TOT-tag és küldöttválasztó gyűlésre választandó küldöt­teket egyben szövetségi kül­döttnek is megválasztják. A 111. kongresszus előké­szítése fontos szövetkezetpo­litikai feladat. Ennek elő­mozdítása érdekében ?! kell érnünk, hogy a szövetkezeti tagok és alkalmazottak meg­ismerjék á kongresszusi irányelvek tervezetét és megvitassanak minden olyan kérdést, amely a működéssel és gazdálkodással, az V. öt­éves terv végrehajtásával, valamint a társadalmi kép­viseleti szervek munkájával kapcsolatos. A kongresszusi irányelvek megvitatása során hozott ha­tározatokat. a szövetkezetek juttassák el a megyei szö­vet ség elnökségéhez. A meg­választott küldötteket pedig kötelezzék, hogy a megyei gyűlésen a kongresszusi iránvelvek megvitatása során hozott határozatokat > képvi­seljék. V TESZÖV elnöksége a megyei küldöttvá'asztó gyűlést 197(i. november 20-ra hívja össze. A küldöttgyűlés megvitatja majd a kongresz- szusi ajánlásokat és megvá­lasztja a megyei küldöttgyű­lés hatáskörébe utalt TOT- tagokat és kongresszusi kül­dötteket. A megyei küldöttválasztó gyűlés az előzőleg kiadott írásos anyag, a gyűlésen el­hangzott szóbeli beszámoló és a vitában elhangzottak alapján hozza meg határo­zatát a kongresszusi irányel­vekkel kapcsolatban, amit eljuttat a kongresszusra. Ugyanakkor megválaszt a megyéből 33 kongresszusi küldöttet, s ezenbélül ti TOT- tagol. Elengedhetetlen, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődését érintő kérdé­sek kellő mélységig tuiiato- sódjanak szövetkezeti tagsá­gunk körébe. Különösen vo­natkozik ez azokra a kérdé­sekre. amelyekben előrelát­hatóan változtatásokra is sor kerül. Üj eleme lesz mozgalmunknak, hogy a szö­vetkezetekben és a szövet­ségben nagyobb figyelmet kell fordítani a tagság egyé­ni érdekvédelmére. Lényeges és egyben új vonás,, hogy a szövetkezeti életben eddig is jelentős szerepet játszó tár­sulások tagjai lehetnek a te­rületi szövetségeknek, illet­ve az országos tanácsnak. Üj' elemekkel bővül a szövetke­zeti demokrácia intézmény- rendszere, a tagsági jogok és kötelezettségek érvényesülé­sének intézményes biztosítá­sa. Jelentős feladat lesz s jö­vőben mozgalmunk cselek­vési egységének fokozása is. Ebből következik a szövet­ségek és az Országos Tanács fokozottabb egymásrautaltsá­ga, kölcsönös függősége szo­rosabb szervezeti kapcsolata is. Üj elemként kerül be mozgalmunkba az eddiginél i aktívabb káderpolitika, bele­értve a szövetség részéről történő minőségi cserék kez­deményezését. az ellenőrzési szolgáltatás központi iianyí- tását és az össz-szövetkezeti érdekből elrendelt szövetségi ellenőrzést. Ezek mind olyan kapcsolódási pontok, ame­lyek egyben szorosabbá fű­zik a szálakat a szövetség és a mozgalom alapvető egysé­gei, a termelőszövetkezetek között is. Gondoskodni kívánunk ar­ról, hogy a tagság által fel­vetett igények, javaslatok korlátozás- és torzításmen­tesen eljussanak az országos szintre, hogy a kongresszus állásfoglalása, s az azl köve­tő állami intézkedések meg­alapozottak lehessenek. Ez alapvetően a most zajló szövetkezeti küldött választó közgyűléseken dől el. Azért különösen fontos ezt hangsú­lyozni. mert a szövetkezeti jogszabályok módosításának tervezetét, a kongresszus is megtárgyalja. Ehhez pedig megfelelő, a tagság többsé­gének véleményét tükröző javaslatok szükségesek. A liiüdödvátaszló közgyűlések most folynak a termelőszövetkezetekben. Szö­vetkezeteink a kongresszus­ra való felkészülést fontos politikai feladatnak tekin­tik. A kongresszusi küldött­választó gyűlések célkitűzé­seink, feladataink fontos vi­tafórumai. Minden remé­nyünk megvan árra. hoev megvénk termelőszövetkeze­tei jelentős mértékben hoz­zájáruljanak a kongresszus sikeréhez, a termelőszövetke­zeti mozgalmunk továbbfej­lődéséhez. i Ié liptai j ! a liefere j 1 Böngészem a statiszti- , ! [ kát, amely arról árulkodik, i j i hogy romlott a baleseti [! [ helyzet a mezőkövesdi já- i j i rás termelőszövetkezetei- [ | 1 ben. Az idén, az elmúlt év , J ! első hat hónapjához képest •! i ugyanis 43-mal több dolgo- [ { ] zót ért valamilyen baleset, i i amely 58 százalékos nőve- [ [ kedést jelent. Az előzőek- i i bői következik, hogy a tér- 1 í • melésből kiesett munkana- ! i } pok száma is emelkedett a ' 1 < közös gazdaságokban. ! A járási hivatal illetékes, 11 i felügyeletet gyakorló szer- J j J vei tüzetesen megvizsgál- i j i ták az okokat, és arra a 1 1 következtetésre jutottak, [ : S hogy semmi sem indokolta 11 i a baleseti helyzet rosszab- J j bodását. Mert a technikai i j i színvonal emelkedésének, a 1 ] gépesítésnek még nem fel- [ i tétlen velejárója a több ■ ' baleset. j J Az viszont tény — ez az i i ellenőrzések során bebizo- [ ! nyosodott —. hogy egyes : i munkahelyi vezetők szemet * i hunynak a biztonsági rend- j ! szabályok megsértése felett, i i nem járnak cl következe- j [ tesen a mulasztókkal szem- i i ben, hogy a balesetekről 1 1 készített nyilvántartás hiá- [ i nyos, vagy éppen felületes, i i Az is előfordult néhány [ [ termelőszövetkezetben, hogy , i a félévi kötelező bizton- 1 ] sági szemlét egyáltalán | i nem tartották meg, vagy ' i ha mégis sor került rá, [ [ formális volt az ellenőrzés, i i A feltárt hiányosságok- ! [ ból mindenképpen okulni i r kell azoknak, akiket ez ' 1 illet. A tsz-vezetőknek az | ! eddiginél nagyobb figyel- i i met kell szentelniük a [ [ megelőzésre, mert a dől- i i gozók egészségének, testi 1 1 épségük megóvása minden- , 1 nél fontosabb. ' (Lovas) ! Magyar siker Grazban Tegnap délelőtt Ausztria második legnagyobb városá­ban, Grazban megnyílt az őszi nemzetközi vásár. A vásár megnyitóján dr. Josef Staribacher osztrák szövet­ségi kereskedelmi és iparügyi miniszter mondott beszédet. A megnyitó után az oszt­rák kereskedelmi és iparügyi miniszter és kísérete a többi között a magyar kiállítást is megtekintette. A HUNGEXFO szervezésében öt magyar kül­kereskedelmi vállalat, vala­mint Győr-Sopron, Vas és Zala megye számos üzeme mutatja be termékeit Graz­ban. A vásáron 42 ország 23H0 kiállítója vesz részt. A vásárt már az első na­pon tízezrek keresték fel. Nagy sikere volt a Pannónia Vállalat magyaros éttermé­nek és csárdájának. ttZD, BEKE-TELEPI PANORÁMA Mizerák István felvétele A Tiszai Erőmű Vállalat jelenlegi, másíel ezer dolgo­zója közül 4ou-nai toboeh vesznek reszt a különböző szakmai ismereioővitó, spe­cializáló, betanító és iovuod- ltépzo szakmunkás tanfolya­modon. Mindez már előre­vetíti az épülő új, bot) mega­wattos erőmű irányító, ter­melő munKásgárdájának Ki­alakulását is, de Korántsem jelenti a vállalat politikai- gazoasági irányítóinak a je­lenlegi neiyzetbe való bele­nyugvását, Markánsan meg- rajzoiódik ez abban az ösz- szegezésben is, amelyet a vál­lalat üzemi pártbizottsága készített, felmérve a mun­kásosztály helyzetének javí­tására vonatkozó hatarox.a- tok és intézkedési tervek végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait, A párt Központi Bizottsá­gának az ismert és állandó­an napirenden levő határo­zata a fő célkitűzések meg­fogalmazásán túl, sajátos fel­adatokat jelöl meg a munkás demokratizmus szélesítésében, a helyi politika kialakításá­ban, a munkásosztály befo­lyása hatékonyabbá tételeben. A tennivalók, a feladatok ter­mészetesen másként fogal­mazódnak meg egy hagyo­mányosan összekovácsolt munkásgárdájú vállalatnál, s differenciáltan jelentkeznek — mint esetünkben is — egy olyan termelő egységben, ahol egyfelől a napi terme­lés folyik, másfelől (a határ­idő közeledtével) mind na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni a kormány által is ki­emelten szorgalmazott beru­házás, az új erőmű lermelő egységeinek átadására, az azokat kezelő, irányító új munkásgárda kiképzésére. Aktív részvétel Ezért is helyes az a tö­rekvés, ahogyan a vállalat pártbizottsága, pártszerveze­tei, a KISZ és a szakszerve­zeti szervek a már kialakult és az újonnan összekovácso­lódó munkásgárdát nemcsak a napi termelési feladatokra, vagy az új erőmű építésének soron levő tennivalóira, de a helyi politikai éleibe is be­kapcsolni, abban az aktív részvételre ösztönözni igye­keznek. Ebben nemcsak sa­ját intézkedési terveik, ha­nem a Leninvárosi Pártbi­zottság konkrét határozatai is segítik az üzemi pártbi­zottságot és a pártalapszer- vezeteket — azon a felisme­résen túl, hogy a régi és az új dolgozók igazán akkor válnak leninvárosíakká, ha nemcsak a termelőüzemhez, hanem a helyi politikai-gaz­dasági élethez is szorosabban kötődnek. Ezt pedig az ak­tív részvétel biztosítja és "a munkás demokratizmus szé­lesítésének jele, hogy a párt, a KISZ és a szakszer­vezeti választások során egy­re több fizikai munkás ke­rült be a különböző testü­letekbe. A fizikai munkások szám­szerű részvétele azonban ön­magában még kevés. A vá­lasztott testületi tagok fel­adatukat csak úgy tudják maradéktalanul ellátni, ha képzésük. továbbképzésük folyamatosan történik, ezért a vallalat politikai-gazdasá­gi irányítói — elsősorban a szocialista brigádmozgalom adta lehetőségekre támasz­kodva — a szakmai képzés mellett nagy gondot fordíta­nak a dolgozók politikai to­vábbképzésére is. Muukásfnrijinoli A lakóhelyi, munkahelyi politikai, gazdasági életben való részvétel együtt jár az üzemi demokrácia terebelye. sedésevel A pártbizottság es a pártalapszervezetek meg­határozott időszakonként na­pirendre tűzik ezt a fontos kérdést és elemzés alá ve­szik a különböző fórumokon a dolgozók és a vezetők kö­zötti kölcsönös informáltság helyzetét, továbbfejlesztésé- ! nek lehetőségeit. Mint pel- '■ dául a műszaki-gazdasági konferenciák, termelési ta- I nácskozások. szocialista bri- t gádvezetői értekezletek tar- : talmi oldalát; hogy azok j mennyiben járulnak hozzá az ; üzemi demokrácia szélesité- jä séhez és továbbfejlesztésé- 1 hez. Ebből a célból hoztak : leire egy évvel ezelőtt a Szocialista Brigádvezetők Ta­nácsát, amely már eddig is nagymértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséhez és az üzemi demokrácia szélesíté­séhez. A munkásfórumok összehí­vása és rendszeressé tétele nemcsak a vezetők és a dói- Tj gozók közötti élőbb kapcso- H lat formái, de bizonyították u hasznosságukat és létjogo- I sultságukat a kollektív szer- J zödéstervezet vitáiban is. A (| vállalat és dolgozók kölcsö- ,jj nős érdekeit, a népgazdasági j tervekkel összehangolt cél- jaikat csak akkor valósíthat- , jak meg. ha azokból, a maga ij munkaterületén minden dói- ; gozó kiveszi a részét, de eh­hez — mint a munkásíóru- d mok tapasztalatai bizonyít- j ják — alapvetően fontos, 'j hogy ki-ki részletekbe me­nően ismerje feladatait és | áttekintése legyen a nagyobb i termelőegység, vagy ha úgy j tetszik: a szomszéd műhely ] munkájáról is. Javuló cici* ős munkakörülmények A munkásosztály helyzeté­nek javítására vonatkozó he­lyi intézkedési tervekben fő helyen szerepel az élet- és munkakörülmények állandó javítása, összhangban a jöve­delempolitikai intézkedések­kel. A nehéz fizikai munka gépesítése az olyan területe­ken, mint a szállítás, rak­tározás, karbantartás — csak egy rész az egészséges mun­kahelyek kialakítására, a munkakörülmények javításá­ra hozott intézkedések közül; Az épülő 860 megawattos erőmű üzembe helyezése után lényeges változások várha­tók. de a biztonságtechnika korszerűsítése, a munkavé­delmi. üzemegészségügyi és szociális tervek kidolgozása, azaz végrehajtásának segíté­se és ellenőrzése az üzemi pártbizottság tervében ki­emelten szerepel. Lenfnvárosban például 90 férőhelyes új munkásszállást létesítettek és a munkásszü­lők gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelvezésél előse­gítendő. a leninvárosi gyer­mekin tézmények bővítéséit 3 millió forinttal járultak hozzá. Az ellelt időszak ered­ményeit összegező felmérés a Tiszai Erőmű Vállalat üze­mi pártbizottságának, nárt- a 1 a «szervezetei nek. vá) 1 ala t- vezetésének további tenni­valóit is megszabja a mun­kásod élőt- ős reor)kpkÖrÜl- ményei állandó és foivama- tos javítására. Fő helyen szerettei és mégkülönbözte­tett ftevelmet kan a fizi­kai dolgozók ezen belel is a nagycsaládosok, a fiata 'ok lakáshoz való juttatása, 'ehetőség szerint • vállalati '-ölcsönnel voiz ••:„T,0<?atftsa is. Ónod vári Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents