Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. október 17., vasárnap Egyre súlyosabbá válnak a fegyveres összecsapások Libanon­ban. A képen: Palesztinái mozgó géppuskaállás Bejrut elő­városában A héten a Közel-Kelet hely­zetére egyfelől a diplomáciai erőfeszítések fokozódása, másfelől a libanoni harcok súlyosbodása volt a jellemző. Az Arab Liga által szorgal­mazott nagyobb csúcskonfe­renciára Asszad szír elnök távolmaradása miatt aligha kerülhet sor. Eközben a szír csapatok újabb támadásra indultak a palesztinok és a libanoni baloldali erők ellen. Szidon, Tripoli és Bejrút tér­sége volt a leghevesebb üt­közetek színhelye. Egy másik konferencia dol­gában is jobbról-balról zápo­roztak nyilatkozatok: Cros- land brit külügyminiszter ra­gaszkodik ahhoz, hogy Géni­ben október 25-én kezdődjék az az értekezlet, amelynek célja egy rhodesiái (zimbab­wei) átmeneti kormány lét­rehozása. A részvevőket már október 21-re a svájci város­ba kérette. A zimbabwei hazafias front vezetői, Jos­hua Nkomo és Robert Mu­gabe viszont követelték, hogy legalább két héttel halasz- szák el a konferenciát. A sza­badságjogok érvényesülését követelik Rhodesiában, a po­litikai foglyok szabadonbo- csátását. ennek következté­ben alakulhat ki kedvező légkör a tárgyalásokhoz. Afrika sorsát közvetve is be­folyásolni képes a szovjet— angolai együttműködés, ame­lyet az e héten véget ért Neto-látogatás során aláirt szerződések, együttműködési megállapodások bővíteni fog­nak. Az angolai elnök a Szovjetunióból Bulgáriába utazott. Az AFP francia hírügy­nökség számos. Pekingben te­vékenykedő diplomata véle­ményére hivatkozva azt je­lentette, hogy a Csiang Csing és más hivatalos személyek letartóztatásáról közölt angol sajtójelentések a legnagyobb valószínűség szerint megfe­lelnek a valóságnak. A fenti jelentéseket kínai hivatalos szervek eddig nem erősítet­ték meg. Európai viszonylatban fi­gyelmet érdemelt Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök nyilatkozata, amely a moszkvai televízióban hang­zott el. Az enyhülésnek — mondotta — többnek kell lennie a háború hiányánál. Nem csupán a konfliktusok megakadályozása, hanem po­zitív akció, a népek közös munkájának keresése és ezért fejt. ki Franciaország együtt­működést a Szovjetunióval. A francia államfő kijelen­tette. hogy a helsinki záró­okmányban foglaltak meg­valósításában lehetséges a haladás, és erről kíván tár­gyalni Leonvid Brezsnyev- vel, ezenkívül ez lesz a té­mája a lengyel vezetőkkel a hét végén sorra kerülő meg­beszéléseknek. (Giscai'd d’Es­taing úgynevezett magánlá­togatásra utazott Lengyelor­szágba, egyben ez lehetőséget ad az Edward Gierekkel való eszmecserére is.) Kínai feliratok Pénteken megnyílt a kan­tom őszi vásár. Az Üj-Kína hírügynökség beszámolója szerint a vásáron külön pa­vilonban állították ki Marx, Engels, Lenin. Sztálin és Mao Ce-tung különféle nyel­veken megjelent műveit. A vásárt díszítő transzparense­ken a következő jelszavak olvashatók: „Vigyük győze­lemre Mao elnök forradalmi irányvonalát!” „Zárkózzunk fel a Kua Huo-íeng vezette központi bizottság mellett!”. Kövessük a marxizmust és ne a revizionizmusl!” A fel­iratok elítélik az „intrikákat és a konspirációt” és egység­re szólítanak fel a szakadár- sággal szemben. Követelik Teng Hsziao-ping bírálatá­nak elmélyítését és felszólí­tanak „Mao elnök forradalmi irányvonalának követésére a külpolitika területén” is. „Tartsuk magunkat a proletár internacionalizmushoz és so­ha ne törekedjünk hegemó­niára” — hangák az egyik jelszó. A mezőkövesdi művelődési házban 1976. október 18-i ÜYatktBliatH bemutatott 1976—1977. évi őszi—léli slfvetüiÉiisáiok nagy választékban megvásárolhatók október 19-től a MATYÖrÜLD ÁRUHÁZBAN Mezőkövesd cs Vidéke Afcsz ÜGveiníier 7-i jelszavak Kereskedés - a tilalcn ellenére Az ENSZ több ízben meghirdetett kereskedelmi embargója ellenére rhodesiái árukkal megrakott szerelvények rendsze­resen haladnak át Victoria Falls vasútállomáson, Zambia és Rhodesia halárán. A rhodesiái exportcikkek Zambia és Zaire közreműködésével jutnak el rendeltetési helyükre Meddő vita (Folytatás az 1. oldalról) jelszó a Szovjetunió lenini Kommunista Pártját élteti. Az SZKP Központi Bizott­sága „testvéri üdvözletét kül­di a kommunista és munkás­pártoknak, a munkásosztály és minden dolgozó marxista —leninista harci élcsapatá­nak, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért küzdő rendíthetetlen harcosoknak”. A dokumentum élteti „a proletár internacionalizmust, a nemzetközi munkásosztály kipróbált és hathatós fegy­verét”. „Erősödjék a világ kommunistáinak egységé és összeíorrottsága a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szilárd alapján!” A jelszavak felhívják Euró­pa kommunistáit, hogy har­coljanak a kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletén kitűzött célok meg­valósításáért. A felhívások testvéri üdvözletei tolmá­csolnak a szocialista orszá­gok népeinek. „Fejlődjék és erősödjék a szocialista világ- rendszer — a nemzetközi munkásosztály hatalmas tör­ténelmi vívmánya, az anti- imperialista harc döntő ereje a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás támasza!” Az SZKP felhívásai élte­tik a szocialista közösséghez tartozó országok népeinek egységét és összeforrottságát. „Erősödjék a szocialista or­szágok kommunista pártjai­nak megbonthatatlan harci szövetsége a marxizmus—le­ninizmus. a proletár interna­cionalizmus kipróbált elvei alapján!” A dokumentum testvéri üdvözletét küld Vietnam, Laosz, Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, a Zöldfoki- szigetek népének. „Erősödjék a forradalmi erők — a szo­cialista világrendszer, a nem­zetközi munkásmozgalom, a népek nemzeti és társadalmi felszabadításáért harcolók hatalmas szövetsége!” Az. SZKP testvéri üdvözle­tét küldi a chilei munkás- osztálynak, Chile valameny- nyi dolgozójának és demok­ratájának. A dokumentum felhívja a világ, népeit, hogy erősítsék szolidaritásukat a chilei hazafiakkal,, sokszoroz­zák meg erőfeszítéseiket ab­ban a harcban, amely a Kö­zel-Kelet valamennyi állam és népe igazságos és tartós békéjének megteremtéséért, az arab országok bel ügyeibe való imperialista beavatko­zás ellen, az izraeli agresz- szió következményeinek teljes felszámolásáért folyik. A jelszavak felszólítják a világ népeit, hogy harcolja­nak a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséért, annak az eltérő társadalmi rendszerű államok közötti kölcsönösen előnyös együtt­működés konkrét formáiban történő megtestesítéséért. „Európai országok népei! Állhatatosan küzdjetek az európai biztonsági értekez­let záródokumentumának teljes életbeléptetéséért, azért, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműkö­dés és a társadalmi haladás földrészévé váljék!” — han­goztatja a dokumentum. A jelszavak a ciprusi nép­nek. a portugál dolgozóknak, a haladó spanyol erőknek szóló forró üdvözleteket tar­talmaznak. „Éljen a Szovjetunió lenini külpolitikája — a népek bé­kéjének és barátságának, az imperializmus, a reakció és a háború ellen küzdő vala- menyi erő tömörítésének po­litikája! Öltsön teljes mér­tékben testet az SZKP XXV. kongresszusa által a békéért és a nemzetközi együttmű­ködésért. a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért foly­tatódó harcra kidolgozott program!” — hirdeti a do­kumentum. James Reston, az ismert amerikai politikai szemleíró a New York Times hasáb­jain bírálta az amerikai el­nöki poszt mindkét váromá­nyosát, amiért a választási hadjárat során állandó ma­nőverezésekbe bocsátkozik, és nem hajlandó elvi állás- foglalásra. A legszomorúbb — írja Reston —, hogy Vietnam ős a Watergate után egy ideig azt hittük, hogy Ford és Carter megszüntetheti a ..bi­zalom hiányát” és megindít­hat egy olyan kampányt, amelynek gyújtópontjába a jövő problémái kerülnek. E helyett mindketten teljesen sekélyes, sőt a környezet szá­mára elfogadhatatlan szemé­lyi vitába keveredtek telje­sen másodrendű kérdésekről. Ez csupán megerősítette —1 főleg a fiatalok körében — az egész amerikai politikai rendszerrel szemben meg­nyilvánuló szkepticizmust. — A jelöltetés óta — foly­tatta a szerző — sem Ford, sem Carter egyetlen valami­revaló beszédet sem mon­dóit az elkövetkező négy esz­tendő problémájáról, holott éppen erre az időszakra vá­lasztják meg az elnököt. — Lényegében ;— szögezi le James Reston — maguk sem bíznak önmagukban, nem is szólva az ország jö­vőjéről. Az utóbbi időben kimutatták legrosszabb tu­lajdonságaikat, különböző trükkökkel és ravaszkodással próbálnak felülkerekedni. Az pedig nagyon rossz. Őrjárat magunk körül V. Hemcsak esztétikai veszteség Tavasszal a miskolci Her­man Ottó Múzeum mögött levő virágtálakból, a minap pedig Tapolcán, a virágtá- lakba kiültetett virágokat ki­szedték, ellopták. A Miskol­ci Kertészeti Vállalatnak, amely gondozza, karbantart­ja a város parkjait, félmillió forintjába kerül a parkok, játszóterek őrzése, összesen 1 millió 540 ezer négyzetmé­ter parkfelület van, amiből pázsit 1 millió 180 ezer, út­felület 250 ezer, cserje 85 ezer, úgynevezett egynyári virággal betelepített terület 10 ezer, évelővel és rózsával beültetett terület pedig 25 négyzetméter. A parkok gon­dozására. a növényvédelem­re, a játszótéri felszerelések javítására. karbantartására — ide soroljuk a kerti pa­dokat is, a parkőrzésen kívül, közel 13 millió forintot for­dítanak egy évben. Előforu dulhat vétlen kár, tehát, ami­kor nem akarattal rombol­nak- a parkokban, sajnos, azonban számos esetben van­dál pusztítás, rongálás tanúi lehetünk, amikor akarattal törnek ki fiatal fákat, ta­posnak le, vagy lopnak el virágokat. A pázsitfelület letaposása, tönkretétele, a virágok ki- pusztítása, ellopása, a fiatal fák, díszcserjéje kitörése nemcsak esztétikai veszteség, hanem komoly pénzösszeget is igényel. A parkfelület új- rafüvesítése, virággal való beültetése komoly anyagi rá­fordításokat igényel, amellett, hogy igen munkaigényes is. Ü.iabban. éppen a motorizá­ció elterjedésével, az új la­kótelepek környékén, külö­nösen az autók ' okoznak ilyen szempontból sok gon­dot. Behajtanak a parkokba, ott parkolnak, tulajdonosaik nem egyszer ott tisztítják, mossák, javítják a személy­gépkocsijukat. Ezek követ­keztében nemcsak a pázsit­felület megy tönkre, hanem a mosószerekkel, az olajjal sok szennyezőanyag kerül a parkok földjébe is. A parkok védelmére a ker­tészeti vállalat sok helyen korlátokat, védőláncokat he­lyezett és helyez el. A kor­látok, a védöláncok azonban egyrészt nem szépek, más­részt pénzbe kerülnek. Még­is — úgy látszik — egyre több korlátot, védőláncot kell elhelyezni, és itt nem is a gyalogosforgalom, hanem el­sősorban a parkolni szándé­kozó gépjárművek ellen. Az esetek többsége azt bizonyít­ja, hogy a karszalagos park­örök figyelrpeztetését tulaj­donképpen nem veszik figye­lembe. És a szabálytalanko­dók azt is tudják, hogy cse­lekedeteiknek általában nin­csenek komolyabb következ­ményei. En még emlékszem azokra az időkre, amikor a játszóterek igazi tulajdono­sai. gazdái, maguk a gyere­kek, az úttörők vigyáztak kis birodalmukra. A közterek,! a parkok kü­lönösen kedvelt helyei azok­nak, akik szándékosan rom­bolnak, rongálnak. Erőmű­vész mutatványaikat „őrzik” azok a kerti padok, lócák, amelyeket összetörtek, ame­lyek a leltárunkban nemcsak mint esztétikai veszteségek szerepelnek. Nincs igazuk azoknak, akik ezeket a rongálásokat rohanó életünkkel, városunk zsúfolt­ságával próbálják menteget­ni. A Borsodi Erdő-és Fafel­dolgozó Gazdaság úgyneve­zett erdei jóléti létesítményei, az esőbeállók, buszvárók, pi­henőhelyek sem néznek ki, sajnos különbül. A szándé­kos rongálásnak számos pél­dájával találkozhatunk, ami­kor az esőbeállókat összeíir­Mcgrongáil pihenőpad kálják. késsel, fejszével ösz- szevagdalják, a vadászháza­kat feltörik, az erdei pihenő­helyeket — szó szerint — összepiszkolják. Pénzben szin­tén nem nagy összeg mind­ez, de valami szomorú je­lenségre figyelmeztet. Az er­dő egy-egy szabad szombat, vasárnap után nagytakarí­tásra szorul. Több százezer forintra rúg az az összeg, amelyet erre a célra kell for­dítani. Az erdészek, a szakembe­rek a megmondhatói, hogy a fába vésett monogramok, „vallomások”, jelek, dátu­mok milyen következmé­nyekkel járhatnak. Közeledik a halottak napja, a kegyelet ünnepe. Fejlődésben levő fe­nyőfák gallyait törik le és viszik el ilyenkor, méghozzá nagy mennyiségben. És nem a gyalogos turisták, a kirán­dulók, hanem elsősorban az autótulajdonosok. Méghozzá a kegyelet jegyében ... Pedig n fa megcsonkítása, fiaink, leányaink erdeit veszélyez­teti. Nagy károkat okoznak az erdőtüzek. Az idén csak a Borsodi Érdö- és Fafeldol­gozó Gazdaság területén — ami közel 120 ezer hektár — 90 tűzesetet rögzít a kró­nika, amelyek 9.5 millió fo­rint kárt okózlak. Szeren­csére. itt már nem szándé­kosságról van szó, hanem gondatlanságról, a tűzvédel­mi előírások be nem tartá­sáról. A kár azonban így is kár. * A szándékos rongálások­ból, a gondatlanságból bekö­vetkezett károk összege — mint erre sorozatunkban utaltunk — több millió fo­rintra rúg. Megtakaríthat­nánk ezt magunknak. Meg­takaríthatnánk, ha nem len­nénk közönyösek, ha adott esetben nem fordítanánk el a fejünket, ha nem lennénk közömbösek. Mert szép, kor­szerű lakótelepeink, házaink, széli vonataink, szép autóbu­szaink vannak. De ezek csak kívülről szépek. Érdekes mó­don szép a korszerű házgyá­ri ház, a lépcsőház azonban 1 elhanyagolt, összefirkált, rendszerint szemetes. Sok he­lyen látjuk a táblát közsé­geinkben: „Tiszta udvar, ren­des ház”, a vagyonokat érő kerítésen túl, tehát a közté­ren már rendetlenség van. Egyfelől tehát gyarapodunk, gazdagodunk. És ez jó do­log. De az nem jó, ha ez a köz kárára következik be. Mert, ha jól meggondoljuk, a virágtálakba kiültetett vi­rágokat valahol valami „Tiszta udvar, rendes ház” j előtt, talán meg is lehetne | találni... Szöveg: Oravcc János Kcp: Laczó József (Vége) I |

Next

/
Thumbnails
Contents