Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

1976. október 17,, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei gazdasági aktívaértekezlet után „Nevei szereznek” a kisközségnek IwetEíKiiyek és lehetőségek AZ ŐSZINTE, nyílt beszéd, gazdasási építőmunkánk , je­lenlegi helyzetének, ezzel üsz- szefüggésben a megyei, helyi feladatoknak és gondoknak mélyreható elemzése és érté­kelése jellemezte a múlt hé­ten megtartott: megyei gaz­dasági aktívaértekezletel. Ahogy mondani szokás: ne­vén nevezték a gyereket... 'Mindaz, ami elhangzott -— a Távlatokat tekintve is — tanulságos és előremutató. A meghatározó tanulság alj­ban foglalható össze, amit az előadó a következőként fo­galmazott meg: amelyik munka tegnap még kiváló voll, az ma a legjobb esetben is cs,ak jó, ami jó volt, az ma már kevés és ami gyenge volt, az ma már elvisclhetel-, lenül elégtelen. E gondolat-' sor egyben mottója isi lehet, kell is hogy legyen a további munkának. Amikor joggal és megala­pozott büszkeséggel állíthat­juk, hogy a megye gazdasá­ga — több tériyező hatására •' — az év első felében, s az azt követő hetekben és hó­napokban is dinamikusan fej­lődött, egy pillanatra sem fe­ledhetjük el, hogy az. egész- esztendőre szóló feladatokat tekintve nem lehetünk min­dennel, minden tekintetben elégedettek. Tudvalévő, hogy ötödik öt­éves tervünk végrehajtásá­nak sikere elsősorban altól függ, hogy a tervidőszak első két esztendejében minőségileg milyen eredményeket produ- i kálunk. A lényeg: a színvo­nal emelése. Ehhez viszont olyan feladatok megoldása kell, mint a gazdaságtalan termelés eddigieknél szelek­tívebb visszaszorítása, más­szóval: a gazdaságos termelés még erőteljesebb fejlesztése. Nincs idő egy helyben topo- gásra, indokolatlanul óvatos­kodó magatartásra, mert ahol ehhez makacsul ragaszkod­nak, zsákutcába .jutnak. Az. aktíyaülésen egyértelműen és világosan megfogalmazódott, hogy a gazdaságtalan terme­lést a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni ... Ebbe természetesen beletar­tozik — többék között és mindenekelőtt az alapanya­goknál — az importtal való takarékosság. Méghozzá úgy, hogy ezzel párhuzamosan erő­teljesen növekedjék az .export, ezen belül is a tőkés export. Ami nem ad felmentést a szocialista relációjú kivitel­ben való kötelezettségek ma­radéktalan teljesítése alól. A szocialista exportban a köve­telmény a partnerek igényé­nek maradéktalan kielégíté­se, olyan termékek gyártása és forgalmazása, amelyek népgazdasági szinten az át­lagosnál nagyobb tiszta jöve­delmet biztosítanak. Ehhez az egyetlen járható úlj meg­fogni. visszaszorítani a ma­gas ráfordítással előállított termékek exportját. A tőkés országokkal való kapcsolatok­ban pedig a kivitelre kerülő áruk volumenének a növelé­se mellett feltétlenül szüksé­ges javítani ,az export szer­kezetét, a versenyképes, tehát a minden piacon értékesíthe­tő termékek arányát. E követelmények egyben azt is jelentik, hogy az eddi­gieknél jobban, rugalmasab­ban alkalmazkodjanak min­denütt a piaci igények válto­zásaihoz. E változásokat nem elég csak megismerni, tudo­másul venni. Eredmény csak úgy várható, ha a megszer­zett, megismert információ­kat tettek követik. A RUGALMASSÁGOT fémjelző intézkedések, dön­tések végrehajtásában — természetesen — van kocká­zat is. Előfordulhat, hogy akadályokkal, buktatókkal kell számolni, de ezt is vál­lalni kell. A gazdasági aktívaülésen hangsúlyozottan kifejezésre jutott: „A megye gazdasági fejlődésének ez évi eredmé­nyei, a gazdasági folyama­tokban kialakult tendenciák összességükben lehetővé te­szik, hogy az 197G. évi nép­gazdasági tervből megyénk­re háruló feladatok megva­lósuljanak”. Ennek érdeké­ben a gazdasági élet minden területén a legfőbb figyel­met az elhatározott dönté­sek végrehajtására kell for­dítani. Immár szállóigévé vált, hogy gazdasági építő­munkánk kulcskérdése a ha­tékonyság. E fogalom köré­be külön-külön és együtte­sén beletartozik a munka­erővel való helyes gazdál­kodás, a vállalati üzem- és munkaszervezés, a korszerű gépek és berendezések ma­ximális kihasználása, a bá­tor kezdeményezés, s még egy sor olyan tényező, ami — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — elen­gedhetetlen igény és köve­telmény. A mezőgazdaságban elen­gedhetetlen követeljnény. a jövedelmezőbb termelés egyik legfontosabb alapja többek között a műtrágya-felhaszná- lás arányának a növelése. Amikor csak elismeréssel le­het szólni a kedvezőtlen kö­rülmények között elért ered­ményekről, hiba lenne el­hallgatni azt a magatartást, ami egyes mezőgazdasági nagyüzemek munkájára jel­lemző. Erre vonatkozóan ér­demes idézni az aklivaülés beszámolójából, hogy egyes helyeken ....... az üzemek ve­z etői u műtrágya-felhaszná­lás mérséklésével igyekez­nek a termelési költségeket csökkenteni. Ez a fajta ma­gatartás megkérdőjelezi a következő esztendők ered­ményeit...” Tegyük hozzá: ahol így gondolkodnak, ott saját magukat csapják be. Pedig egészen biztos, egyet­len helyen sem ellenségeik önmaguknak. Egy valamit feltétlenül szükséges figye­lembe venniük a mezőgaz­dasági nagyüzemeknek: az, hogy a jövő esztendő­ben a növénytermesztésben tervezett 11—10 százalékos termelésnövekedést elérjük, csökkenő műtrágya-felhasz­nálás mellett csak terv ma­rad. Érthetetlen, hogy olyan jelentős nagyüzemek is, mini a sárospataki Kossuth, a tiszakarádi Üj Elet, a bor- sodsziráki Bartók Béla. ter­melőszövetkezetek vagy a Bodrogközi Állami Gazda­ság lényegesen kevesebb mű­trágyát használ, mit azt tet­te 1975-ben. Bizonyára itt, ezeken a helyeken és min­denütt, .ahol szükséges, fe­lülvizsgálják a terveket és megteszik a szükséges mó­dosításokat. Műtrágya van elegendő. A gazdasági aktíva tanul­ságai és útmutatásai hosszú távra szólnak. Ezt hangsú­lyozta a tanácskozás zársza­vában dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is, amikor kifejezés­re juttatta: — Olyan vezetők vannak itt, akik tudják, mit kell tenni annak érdekében, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az eddigi­eknél nagyobb eredménye­ket érjünk el. Most kell fel­készülnünk a következő esz­tendőre. S ehhez megvan­nak az objektív és a szub­jektív fettételek. ÉLNI A FELTÉTELEKKEL és lehetőségekkel, számot vetni az eddig végzett mun­kával, s hasznosítani a gaz­dasági aktívaértekezlet, út­mutatásait és tanulságait olyan feladat, amit későn elkezdeni veszélyes könnyel­műség lenne... Tóth Ferenc Jogsegélyszolgálat az EMft$Z-nál Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Szakszervezeti Bizottsága a napokban megszavazta a vál­lalati jogsegélyszolgálat lét­rehozását. A vállalat három­ezer dolgozója bármilyen ügyes-bajos jogi kérdésben választ, illetve segítséget kap a jogsegélyszolgálatot ellátó bizottságtól. — Vállalatunk speciális helyzete is indokolta a szol­gálat létrehozását — mondta Kohányi Pál. a VSZB titká­ra. — Öt megyében. Ki ezer négyzetkilométeren dolgo­zunk, vannak olyan munka­helyeink, amelyek egész na­pos elíoglaltágot követelnek dolgozóinktól. Hivatalos ügyeik intézéséhez minden alkalommal szabadságol kel­lett kérniük, esetleg több na. pót is. A szakszervezeti ér­dekképviseletet erősítettük a jogsegély-szolgálattal. Kollek­tív szerződésünk állást fogy foglalt e témában, a végre­hajtás a mai nappal meg­kezdődött. — Milyen apparátus végzi a munkát? — A bizottság vezető jog­tanácsosa dr. Popovics Lász­ló, ő intézi a miskolci, egri igazgatóság dolgozóinak és a vállalati központ dolgozóinak jogi ügyeit. Dr. Répássy Já­nos, a sárospataki és kazinc­barcikai körzetben, dr. Kuj- bus Sándor pedig a gyöngyösi és salgótarjáni körzetben te. vékenykedik. Kél adminiszt­rátor vesz még részt a bizott­ság munkájában. Az előké­születek megtörténtek, min­den dolgozónk értesült a szol gálát megalakulásáról és ar­ról. hogy milyen úton-módon kerülhetnek kapcsolatba ve­le. A legegyszerűbb gyakor­latra törekedtünk, hiszen az a cél. hogy egyszerűsödjenek, lerövidüljenek az ügyek. Sok segítséget kaptunk a gyakor­lati megvalósításhoz szak- szervezetünk elnökségétől és a Magyar Villamos Művek Trösztjétől. — Milyen lesz a jogsegély­szolgálat adminisztrációja ? — Heti egy alkalommal, a munkaidő végén fogadóórát tartanak a jogtanácsosok — hallottuk dr. Popovics Lász­ló' vezető jogtanácsostól. — Azoknak a dolgozóknak cél. szerű eljönniük ide, akiknek az ügyét telefonon nem in­tézhetjük. Egyszerűbb ese­tekben elég, ha a megadott telefonszámon kérnek taná­csot. vagy intézkedést. Az ügy egyszerűsítése érdekében formanyomtatvány készült és az esetek tárgyát is csak szá­mokkal jelöljük. így az ikta­lókönyvbe is csak a személyi adatok és egy szám kerül. — A jogsegélyszolgálat a SZOT irányelve szerint csuk a szándékos bűncselekmény miatt indul) ügyben nem vál­lal szerepet, minden más ügyben igen. Tehát jogi ta-" náesadást, felvilágosítást ad. beadványokat. okiratokat szerkeszt, sőt bírósági képvi. seletet is elláthat. Hogy fut­ja a három jogtanácsos ide­jéből a bírósági képviselet­re is? — Mellékállásban, illetve tiszteletdíjasként látjuk el a jogsegélyszolgálatot, tehát munkaidőn kívül intézzük az ügyeket. A szakszervezeti bi­zottság esetenként egyedileg dönt arról, hogy ad-e képvi­seletet a szolgálat, vagy nem. Az elbírálásoknál az ügy ter­mészetéi is figyelembe veszi az szb. de befolyásolhatja a döntést a dolgozó törzsgárda tagsága, vállalati kitüntetése is. — Mi történik altkor, ha a jogtanácsos téved és ebből kára származik a megbízónak, adott esetben egy vállalati dolgozónak? — A szakszervezet anyagi felelősséggel tartozik minden egyes elvállalt ügyért. 1- gy. szelesen a huszonöt főt fog­lalkoztató és kézi szerelést végző putnoki egységről sem. azt is korszerűsítjük. Mivel a jó bornak is kell cégér, lé­tesítünk egy mintaboltot Miskolcon, termékeink be­mutatására. * Indulunk üzemlátogatásra. A két helyiségben környék­beli asszonyok és lányok ül­nek a gépek mellett. Közü­lük egy: a 42 éves Gál Lász­ló né. — Örülök az üzem ide te­lepítésének. mert végre van hol dolgozni. Ez az első mun­kahelyem. korábban háztar­tást vezettem. Rövid idő alatt beletanultam a 'rugós kefék készítésébe. műszakonként ezer darab a normám. Fel­váltva. délelőtt és délután dolgozom, havonta 1600 fo­rintot viszek haza. Jól jön a pénz. kiegészíti traktoros fér­jem keresetét. Próbáljuk megszámolni, . mennyiféle terméket gyárta­nak a gépeken, de hamarosan feladjuk a kísérletet. Németh Szilveszter mosolyogva mond­ja: — Nehéz feladatra vállal-' koztak, mert a pontos szá­mot magunk sem tudjuk. Szerte a világon háromezer— háromezerhaiszáz típusú ke­fét használnak, mi ezer— ezerkétszáz félét gyár­tunk, kezdve a két és fél milliméterestől a hatvan mii. liméteresig. Az évi darab­szám megközelíti az ötven milliót, s negyven tonna alap­anyagot dolgozunk lel. Megkérjük az üzemegység vezetőjét, adjon rövid tájé­koztatást a gyártásról. — Bonyolult kémiai folya*' mairól van szó. felesleges len­ne kitérni a részletekre. A székefe alapanyaga a petro­lkoksz. ehhez grafitot adnak adalékként. A bronzkefe bronzból és grafitból készül, préselés és égetés után. Hoz­zánk táblákban szállítják az alapanyagot. a különböző alkatrészek pedig dobozokban érkeznek. Az egyik gépnél a 19 éves Veress Mária darabolja a szénfekete bronz-grafit táb­lákat. A vállalat központjá­ban tanulta ki a „szakmát”, tizenhat társával együtt. — Ez a legnehezebb mun. ka az üzemben, de én nem érzem annak. Könnyen csi­nálom. s eddig minden hó­napban túlteljesítettem ab­normal. Órabérben dolgozom, erre kapom még a prémiu­mot. Nem panaszkodhattam ... * — Hazai műszéntermelé­sünk messze elmarad az igé­nyektől — mondja a vállalat igazgatója. — Évente négy- ötezer tonna kellene belőle s mi mindössze kétszázötven- háromszáz tonnát gyártunk. X hiányzó mennyiséget drá­ga pénzért importáljuk első­sorban tőkés piacról. A jö­vőben az a célunk, hogy csök­kentsük a műszaki szenek behozatalát. — Milyen részt szánnak a feladatokból a kelemért üzemnek ? — A szén. és bronzkeféket csak itt gyártjuk. Az eddi­gi termelés nagyban elmarad a hazai szükségletektől, s évente ötven—hatvan millió­ért importálunk szocialista és tőkés : országokból. A kele­mért egységtől évi 100 mil­liós termelést várunk. Részt veszünk a Zsiguli-program­ban.- bedolgozunk a Polski FIAT gyártásába, s exportá­lunk majd a Nemei Demok­ratikus Köztársaságba. A szén- és bronzkefék te­hát „nevet szereznek” majd az ismeretlen kisközségnek* r< elemérnek. Kolaj László Századmilliméter pontossággal dolgozik az oldalazógépen Ve­ress Mária Festő vásznára kívánkozik az ősz sokszínűsége. Szemet gyönyörködtető a táj errefe­lé, az északi hegyekben. Tíz kilométeren át csodáljuk a halódó természet pompáját, Pulnok felöl Kelemérre ha­ladva. Ám. nem az esztétikai él­ményért utazunk, hanem a Müszéntermelő Vállalat ta­valy tavasszal ide telepített gyáregységébe igyekszünk. Egy helybeli asszony útbaiga­zítása alapján könnyen ráta­lálunk. bár tábla, felirat nem jelzi a létezését. A portás készséges, máris telefonál, s ez alatt szemügyre vesszük a ma már kevés helyen látha­tó. régi típusú blokkolóórát. * Szerencsés napot választot­tunk a látogatásra, mert Ku­tas János 'vállalati igazgató is az üzemben tartózkodik. Elénk jön a vaskapuig, nyo­mában Németh Szilveszter gyáregységvezetővel. A szűk irodában ülünk, s hallgatjuk a részletes tájékoztatást. — Vállalatunk mindössze ötszáz embert foglalkoztat és négy üzemegysége százhar­minc milliós értéket termel évente. A számok persze meg- tévesztőfek, mert nagyon is fontos termékeket gyártunk. Az aktív szén a vegyiparban, a szén- és bronzkefék, vala­mint a műszén- és elektrogra- íit a villamosiparban, a por­kohásza li termékek a gép­gyártásban, a jármű- és mű. szeri par ban nélkülözhetet­lenek. Az elképzelések sze- rint. jelenlegi termelésünket az ötödik ötéves terv végére megduplázzuk. 1985-re a há­romszorosára növeljük. — Milyen meggondolások alapján költöztették az üze­met Kelemérre? — Korábbi helyén. Buda­pesten a zsúfoltság és a mun­kaerőhiány miatt nem tudtuk fejleszteni. Itt nincsenek ilyen gondjaink. Az egykor kas­télyként. majd laktanyaként szolgáló épület is szabadon állt, csak át kellett alakí­tani. Erre a Putnoki Építő, ipart Szövetkezettel kötöttünk szerződést. Sajnos, a termelés megkezdése — különböző okokból — fél évet késett. — Hallhatnánk a tervek­ről? • — A gépi berendezések ki­lenctizedét mar leszállítottuk a régi gyáregységből, a többi üzembe helyezésére pedig a bővítés után kerül sor. Az ötéves terv során harminc milliót költünk beruházásra. Építünk egy munkacsarnokot, egy százhúsz személyes für­dőt és öltözöl, egy ebédlőt és főzőkonyhát, egy orvosi ren­delőt. s egy helyiséget a tár­sadalmi. politikai szerveknek. Szükségünk van szerszám- műhelyre is, tehát készítünk egyet, s lesz saját vízrendsze­rünk. — Az idén harminchét millióért állítunk elő szen­es bronzkeféket, jövőre negy­venmilliós értéket terme­lünk, az ötéves terv záró évé­ben pedig — akkor már ön­álló gyáregységként — száz­millió lesz a termelésünk. Éh­hez a jelenlegi száz főnyi létszámot két és félszeresére emeljük. Ennek érdekében „besegítünk” hétszázötven­ezer forinttal az óvoda épí­tésébe. s négy dolgozónkat juttatjuk családi otthonhoz. Nem feledkezünk meg tenné­Varga Tsívánné méretre darabolja a szénkefék alapanyagát Fotó: Laczó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents