Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-07 / 211. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG A 1976. szept. 7,, kedd A képernyő előtt . Bilicsi-születésnap, Vitray-műsor A heti .tévékritikai jegyzetet Btlicsl Tivadarral kell kezdeni. A kitűnő színművész, aki valami tél évszázaddal ezelőtt — színházi életünk számos kiemelkedő egyéniségéhez hasonlóan — hosszú ideig- a mikolci színház tagja is volt — most ünnepli 75. születésnapját. (1901. szeptember 6-án született.) A Szombat este . .. című összeállításban látott Drong, a bohóc kimondatlanul is ehhez a születésnaphoz kapcsolódott, mintegy ,.jutalomműsorként” kerülhetett rá sor, habár Bilicsi mindenképpen megérne egy önálló estet a képernyőn, mindenféle jubileumi alkalom nélkül. Bilicsi sokkal nagyobb és sokszínűbb művész annál, mint ez a műsor megmutatta. Aki Lőrinc barát, Dürrenmatt öreg hölgye Ilije, Rettegi Fridolin, Beppo, Zsupán alakjának —, hogy csak az egymástól legmesszebb eltérő, imert alakításait említsük — olyan kitűnő megszemélyesítője, még ha szíve mélyén olthatatlan nosztalgiát is táplál a nagycipős clown szerepe iránt, nem mutatkozhat meg egy egyórás saját műsorban csaknem kizárólag bohócként, egv csikorgó keretjátékba préselt néhány jelenetke nevettető embereként. Ha az immár öt ven nyolcadik éve tartó sikeres színészi életpályát tekintjük, ez a Drong-szerep, meg Drong-műsor a legkevésbé sem jellemző Bilicsire. S mint egyórás szórakoztató műsor sem tartozik a Magyar Televízió jelesebb alkotásai közé. Hisszük: látjuk még Bilicsit sokszor és sokkal jobb szerepekben a képernyőn. * Iia már a Szombat este... összeállításával kezdtük a feljegyzéseket, folytatódjék a sor a Csak ülök és mesélek... című új Vitray-műsorral. Vitray Tamás hosszú évek óta újabb és újabb szórakoztató műsorokat és sorozatokat próbál ki, köztük nem egy hosszú évekre előkelő helyen szerepelt a sikerlistán, s olyan is akadt, amely-hamar elfelejtődött. A jellemző az újra törekvés, a sokakhoz igényesen kzólás igénye, a változatos szórakoztatás szándéka. Az emlékezetes ötszemközt- beszélgetéseitől a könnyed kvízekig terjedt és terjed Vitray választéka, s ebben a sorban jelentkezik most a Csak ülök és mesélek-..., amely szombaton mutatkozott be, hogy majd havonta jelentkezzen újabb és újabb összeállításokkal, s sajátos megközelítéssel reflektorfénybe állítson eseményeket, embereket, jelenségeket. Az első jelentkezés bizalomra ad okot, értékelésre, több adás után érdemes lesz visszatérnünk. * Nem lehet tudni, vajon mi haszna lehet egy kerületi tanácsnak abból, ha a televízióban úgy emlegetik a nevét, mint agy százesztendős néniké születésnapjának gáláns rendezőjét. De nem is fontos. Sokkal lényegesebb, hogy valóban létezik olyan törekvés: mennél többet szerepelni a nyil- vánossá.g előtt, egy-egy kiadós tévériport, különösen ha valami blickfangos dolgot publikál, a rendezőkre irányíthatja a közérdeklődést, s abból jó is következhet. Persze, nem mindig. Bencsik Imre, aki filmvígjátékok írójaként szenvedélyesen keresi a neveltetés lehetőségeit, s a derű mögé napjaink életét, azok fonákságait rajzolja fel, most kitűnő témát talált: hogy ünnepelhessen és képernyőre kerülhessen egy kerületi tanács, egy buzgó hivatalnok odatelepíti az öreg Gizi nénit, meg családját, de mert nem elég körültekintő, az ünnepelt körül sok bonyodalom adódik. A Málnay Levente rendezte tévéjáték azonban mégsem hozott teljes sikert. Alapvetően azért, mert az írói anyag nem volt• elég hatvan percre, harmincöt-negyven elég lett volna, nem éreztünk volna kisebb üresjáratokat, töltelékviccelödést. Egyebekben a ,,Százéves asszony”-t, — mert ez a címe, — a jobb tévéjátékok közé sorolhatjuk. Körmendi János, Gobbi Hilda és Feleki Kamill emelendő ki a nagyszámú szereplőgárdából. * Szombat éjszakára nehéz és nehezen emészthető tévéfilmdrámát nyújtott a műsor: Esztergályos Károly,.aki Sarkadi műveiből már alkotott tévéfilmet, most az Oszlopos Simeon című drámát adaptálta. A korábban sokat vitatott dráma a képernyőn sem oszlatta el a vele szembeni fenntartásokat. Lássuk uramisten, mire megyünk ketten, >— írta drámája kéziratának címe alá és mondatja ki hősével, Kis .Jánossal Sarkadi. A perspektivátlan mű hőséről nem tudjuk, mire akar menni. Sem egyedül, sem az úristennel összefogva. Mert azt felmutatni, miként értelmetlen az élet, mennyi cinizmus, szándékolt rossztett sűrűsödhet egy megkeseredett emberbe, aki környezetétő! és mindentől meP'"=ömörlött egy változó világban, igen kevés, ha más kiutat nem tud felmutatni, mint a bibliabeli Oszlopos Simeon példáját követve, önkéntesen társadalmon kívülre szorulni. Ez az út csak a nihilbe vezethet. Esztergályos rendezése feszes drámát produkált, de a mű eszmei-tartalmi nehézségein úrrá lenni nem tudott. A már másfél évtizede halott író és a tévérendező sem ment együtt sokkal többre, mint a darab hőse az úristennel „ketten”. Benedek Miklós „A kő szívébe fúr kezünk...” Bozsik István munkája Szabadegyetemek a TIT-ben Az őszi közművelődési évad kezdetét jelzi többek között az is, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi Szervezete újból meghirdette szabad- egyetemeit. Szeptember elseje óta fogadják el a jelentkezéseket — a beiratkozás maga szeptember 20-ig tart — az októberben kezdődő programsorozatokra, amelyek a természet- és a társadalomtudományok igen széles skáláját ölelik fel. A kínálat — hiszen majd az érdeklődés dönti el, hogy mely sorozatok indulnak be valójában — idén is igen széles: huszonötféle szabadegyetemi sorozatot hirdetett meg a TIT Miskolc városi Szervezete. S ezek az előadássorozatok, szabadegyetemi programok sok esetben nem kötődnek egy-egy tudományterülethez, hanem egy- egy, napjainkban érdekes kérdést próbálnak „körüljárni’. A meghirdetett szabad- egyetemi sorozatokat nézegetve úgy tűnik, hogy a gazdaságpolitikai kérdések mintha egy kicsit háttérbe szorultak volna, ám a helyükbe lépő, helyettük felkínált tematikák sem kevésbé lényeges kérdéseket érintenek. Hogy csak néhány példával éljünk, a felnőttoktatásban részt vevő oktatóknak kívánnak segíteni a pedagógiai szabadegyetemi sorozattal, amelyben többek között olyan témákról esik szó, mint a nevelési folyamat helyes értelmezése és pszichológiája, vagy a közösség szerepe az ember fejlődésében. De érdekesnek —( és nem kevésbé hasznosnak! — ígérkezik A munkahely szociológiai problémái címmel meghirdetett szabadegyetemi sorozat vagy az emberi kapcsolatokat egy más viszonylatban vizsgáló pszichológiai sorozat sem. Ez utóbbi egyébként a gyermeknevelés, a családi élet, a munkahelyi kollektíva kapcsolatteremtő lehetőségeivel foglalkozik. Az idén is sokféle művészeti szabadegyetemi sorozat indul, amelyből Az európai1 művelődés egy- évezredes keresztútjai és a Színházművészet műhelytitkai előadássorozatokat emelnénk ki. Más jellegű sorozataik közül megemlítenénk még azt, amelyik A társadalombiztosítási törvény a gyakorlatban címet viseli, hiszen felölelt tematikájánál fogva igen széles körű érdeklődésre számíthat. Terjedelmes lenne mind a huszonöt tele szabadegyetemi programot részletesen felsorolni, erről egyébként is alapos tájékoztatást nyújt a szabadegyetemi programokat felsoroló kis füzetecske, amelyet valamennyi érdeklődő számára biztosítanak. Az első napok pedig bizonyítják az érdeklődést. Hiszen a szabadegyetemi előadássorozatok —. amelyekre iskolai végzettségre való tekintet nélkül, ki-ki érdeklődésének megfelelően jelentkezhet — az elmúlt években is sokakat vonzottak. Hiszen az előadások önmagukban csak egy részét képezik _ az általában nyolc előadásból álló sorozatoknak: az azokat követő viták, beszélgetések, konzultációk ugyancsak érdekes és értékes információkkal, tanulságokkal szolgálnak. S ez adja .vonzerejüket. A XXVI. bányásznap alkalmából szakmatörténeti kiállítás nyílt a Farkaslyuki Bányaüzem művelődési házában. Szeptember 2-án, a kora délutáni órákban La- torczai János vállalati főmérnök nyitotta meg a kiállítást a bányásznapi ünnepség keretében. 150 éve folyik bánvász- kodás Űzd vidékén, s ez a jubileumi évforduló kiváló alkalmat szolgáltatott arra, hogy számba vegyék ennek a tiszteletet és megbecsülést érdemlő szakmának az.eredményeit, felismerjék a jelenlegi gazdasági helyzetünkből fakadó feladatait, és mozgósítsak az üzem dolgozóit a jövő céljainak elérésére. A kitüntetések és a hűség- jutalmak kiosztása mindig kedves feladat volt Tóth József bányaüzemvezelő számára. A farkaslyuki bányamunkások azonban ez alkalommal anyagiakban nem mérhető módon lettek gazdagabbak. Bepillantást nyertek a bányászmesterség évszázados ernlékany agába. Egyrészt a bányamunka iechnológiájánafc fejlődését dokumentáló tárgyi emlékeket tanulmányozhatták, másrészt a bányamunka által megszabott új típusú munkáséletmód emlékei sorakoztak fel a kiállítás anygában. A kiállítás rendezői igen jó érzékkel szemléltették a' bányászéletnek a területeit, s • visszanyúltak a szakma történetének a szemléltetésénél a középkori viszonyokig. Gazdag anyaggal mutatták be a bányamunkás harcát a természet erőivel szemben (bányabiztonsági berendezések, bányabeli munkagépek, szállítóeszközök; bányamentő-felszerelések, bányászati mérőműszerek, világító eszközök slb.). A felszabadulásig nem volt könnyű az a harc, amit az Özd-vidéki bányász a társadalom vele ellentétes erőivel szemben folytatott. A kenyérért, folyó harc több ízben élesedett osztályharccá a munkaadó és munkás között, így 1918 , tavaszán a somsályi bányászok sztrájkA 31. sz. Állami Építőipari Vállalat IS. sz. föcpítésvezelösége béreméi munkahelyre felvesz: nehézgépkezelőket, minősített íves lánghegesztőket, esztergályost, csőszerelőt, építőgép-szerelőt, ács-állványozó szákmunkásokat, valamint vasbetonszerelőket, betonelcmgyártő betonozőkat. — Munkahelyünk (PVC—III.). Kormány által kiemelt nagyberuházás. Térítés ellenében — korszerű munkásszállást, napi kétszeri étkezési, — távoli helyre külön autóbusszal történő hazautazást biztosítunk. — Jelentkezni lehel: a föépitésvezetőség munkaügyi csoportjánál. Bérén tón. Azonnali belépéssel alkalmazunk 1 fő köztié es 1 fő gyakorlattal rendelkező gépész, vagy villamosipari technikusi végzet i- séggel rendelkező férfi munkaerőt. Jelentkezés: Csokoládégyáv. Munkaügy. Miskolc 111., Fürdő u. 4. Kuháznti eladói ■ szakképesítéssel és kereskedelmi szakközépiskolai, vagy gimnáziumi érettségivel, rendelkező fiúkat, lányokat, valamint raktári segédmunkára fiatal férfiakat azonnali belépéssel felveszünk. 44 órás munkahét, minden Héten szabad szombat. Jelentkezés: KM RÖVTKÖT lerakata, Miskolc. Szentpéteri kapu 80. (Repülőtéri elágazás.) Takarítói felvesz, a Központi 1-ránykoUégíum. Miskolc, Palö- czy u. 1. ja alkalmával, amikor az uralkodó osztály teleimében a legvégső „érvet”, a csend- őrszuronyt és sorlüzet választotta. Bizonyos, hogy a farkas- lyuki bányamunkásság munkásmozgalmi múltjának ápolásánál Búzás János pb-iit- kár és Orbán Gyula szb-lil- kár éberen őrködik azon, hogy a múlt haladó hagyományai az új generációk elölt is megismerhetők legyenek. Ürömmel fedezhetjük lel a bányamunkásság művelődését bemutató emlékek között az öntevékeny kulturális csoportok. (bányászzenekarok, bányászkórusok, színjátszó csoportok) munkásságát dokumentáló képeket. Nem lehetett könnyű dolog ilyen sokrétű kiállítási anyagot összegyűjteni és akt ötletesen elrendezni, de a kiállítás szervezői és. kivitelezői szakmai téreiY éppúgy hivatásuk magaslatán álltak, mint amilyen ernyedetlen volt szorgalmuk ennek az ügynek a szolgálatában is. Balog Emil főmérnök, György István mentőállomás-vezető, Lénárt Miklós osztályvezető, s a távolból is „bedolgozó” Magyar György mérnök — kiváló tanítványai dr. Faller Jenőnek, a Soproni Központi Bányászati Múzeum jó emlékű igazgatójának, aki beléjük oltotta a szakma története iránti érdeklődést. A kiállítás házigazdája Noviczky Gyula fogta össze a társadalmivá vált kezdeményezés szálait, lelkesítette, agitálta a bányaüzem szocialista brigádjait éppúgy, mint a nyugdíjasokat, hogy az üzem méltó módon ünnepelhesse a bányászat 150. évfordulóját. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a kezdeményezés nem egyszeri nekifutás, hanem biztató folytatása is lesz, mert Farkaslyukon sok lokálpatrióta él, dolgozik, küzd azért, hogy a farkaslyuki bányász ne csak a kő szívébe fúrjon, hanem vegye birtokába a műveltség javait is! (Nemesik) A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat felvesz négyéves gyakorlattal 'rendelkező villanyszerelő szakmunkást. Jelentkezni leltet a vállalat munkaügyi csoportjánál. Miskolc, Bajc.sy-Zbi- linszky u. 15. I. em. 10.9. A Miskolci Mélyépítő Vállalat alkalmaz férfi munkaerőt üzemgazdasági csoportvezető állás betöltésére. Feltéte’ek; közgazdasági egyetem, vagy számviteli főiskolai végzettség, valamint JO éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti előadójánál. Miskolc, Partizán u. 2. sz. alatt. A Kápolnai A fesz Feldebroi Sütőüzemébe sütőipari szak- és betanított munkásokat vesz fel. Bérezés kollektív szerződés szerint. jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél, Fcldebrön. ütikölt- séget csalt felvétel eseten térítünk. Ki lián-déli kenyérgyárunkba felveszünk női munka vailab u betanítóit munkásnak. Ugyancsak fel vészünk villan vszci e 1, lakatosi é* férfisegédmunkást. Jelentkezni a gyár vezetőiénél lehet. Miskolc. Lórántffv /.s u. 34. szám. A Miskolci Asztalos Szövetkezet (Laborfalvi R. u. 1(>. sz.) felvételre keres segédmunkásokat, gépkoesirakodókat. Jelentkezés a szövetkezet milsvekt revet őjéilél. Dolgozíkaf alkalnaznak Háziasszonyok! 1976. szeptember 6—25-ig gazdag választékkal r r zománcedény-vásárt _ Sárospatakon © flülü «iSlllMJ VÁLLALAT a 14. sz. Vas-Edénybollban. TEKINTSÉK MEG, ÉRDEMES!
