Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. szept. 5,, vasárnap . tmimm Vendégszerető lengyel ba­rátaink szép fővárosának központjában egy karcsú fel­hőkarcoló, a Kultúra és Tu­domány Palotája adott ott­hont egy teljes hétre a MAPRJAL (Orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szervezete) III. kongresszu­sának. A russzisztikának ezen a méreteiben is impozáns nemzetközi seregszemléjén 46 országból több mint 2000 küldött vett részt. Az orosz nyelv tanulása és tudomá­nyos igényű tanulmányozása iránt megnyilvánuló, s lavi­naszerűen növekvő érdeklő­dés eredményeképpen ma már a Szovjetunión kívül a világon 90 országban mintegy 80 ezer szaktanár közremű­ködésével folyik orosz nyelv- oktatás. A Szovjetuniónak a nemzetközi politikai, gazda­sági, kulturális és tudomá­nyos életben kivívott rangja törvényszerűen vezetett ah­hoz, hogy napjainkban az orosz nyelv az egyik legel­terjedtebb világnyelvvé vált. Ezzel magyarázható az orosz nyelv kutatásával és oktatá­sával foglalkozó tudomány, a russzisztika jelentőségének a növekedése is világszerte. Földünk különböző országai­ban milliók és milliók akar­ják az orosz nyelvet mint az információszerzés egyik leg­fontosabb eszközét a lehető legrövidebb idő alatt kellő színvonalon elsajátítani. A rasszisták III. kongresszusa ezért foglalkozott elmélyül- ten az orosznyev-oktatás tu­dományos alapjainak és leg­hatékonyabb módszereinek a kérdéseivel. A kongresszuson plenáris üléseken és 10 szekcióülésen 32 különböző ország nyelvé­szei, köztük számos ismert tudós, valamint egyetemi, közép- és általános iskolai szaktanár tartott hosszabb- rövidebb előadást. Az el­hangzott 730, témáját te­kintve rendkívül változatos előadás egyéni és kollektív kutatómunkáról és kísérleti tapasztalatokról tájékoztatott. Csupán a példamutató gyor­sasággal kinyomtatott tézisek egy közel 800 oldalas kötet­ben jelentek meg. A kongresszus ékes tanú- bizonysága volt annak a szer­fölött sokrétű tudományos, oktatói, szervezési és tovább­képzési tevékenységnek, ame­lyet a MAPRJAL. 19Ó7 őszén Párizsban történt megalaku­lása óta végzett. Az I. kong­resszus fő témája Moszkvá­ban az orosz nyelv korunk­ban elfoglalt nemzetközi je­lentőségének a számbavétele volt. A kongresszus képet adott arról, hogy a világon mely országokban hányán tanulnak oroszul, milyen a szaktanári ellátottság, s mi­lyen tankönyvekből tanul­nak. Négy esztendővel ké­sőbb a II. kongresszuson 1973-ban Várnában a külön­böző országokban használa­tos nyelvkönyveket vizsgál­ták meg a részvevők a kor­szerű tananyagelmélet tükré­ben. Varsóban, az elmúlt hé­ten lezajlott kongresszuson a leghatékonyabb oktatási mód­szerek ismertetése és megvi­tatása képezte a legtöbb elő­adás és vita súlypontját. Szá­mos gondolatébresztő előadás hangzott él az orosznyelv-ok- tatás módszertanának -és audiovizuális eszköztárának témaköréből. Igen sok előadó tárgyalta a nyelvoktatás nyel­vészeti, pszichológiai és pszicholingvisztikai alapjait. Különösen elmélyülten l'og- lalkozott több szakember is az országismeret korszerű értelmezésével, s az ország­ismeret sajátos nyelvi vonat­kozású problémáival az anya- és a célnyelvi szituációkat kifejező nyelvi szerkezetek vonatkozásában. A részvevők valamennyien igen gazdag és jól hasznosítható tapasztala­tokat gyűjtöttek össze a vi­lág különböző országaiban folyó orosznyelv-oktatás ered­ményeinek elemzéséből. Ért­hető közérdeklődést váltottak ki a nyelvtanárképzés és to­vábbképzés korszerűsítésére vonatkozó igen ésszerű ja­vaslatok. Több szempontból is segítik majd munkánkat azok az eredmények, újszerű oktatási formák, keretele és tananyagok, amelyeket az in­tenzív tanfolyamokkal kap­csolatban dolgoztak ki több országban is. Különösen fon­tos volt számunkra a nem nyelvszakos szakemberek idegen nyelvű képzésének a sajátos feladataival foglalko­zó szekciómunkája, amely részletesen tárgyalta a ter­minológia-kutatás, a szak­nyelvművelés kérdéseit, s a különböző munkaterületeken dolgozó szakembereknek a felkészítését az orosz nyelvű szakirodalom tanulmányozá­sára, továbbá olyan szakbi­zottságokban való tevékeny közreműködésre, amelyekben az orosz a munkanyelv. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a magyar delegáció tagjai által tartott több mint 40 előadás igen színvonalas volt, kivívta a hallgatóság elismerését, s tematikájában is felölelte a russzusztika szinte valamennyi időszerű kérdését. A legközelebbi kongresszu­sig, amelynek színhelye há­rom év múlva az NDK-beli Berlin lesz, s amelyen a ta­nárok az oktatásban betöltött szerepét és helyét fogják vizsgálni többek között, van elegendő idő arra, hogy a III. kongresszus szinte kime­ríthetetlenül gazdag elméleti és gyakorlati anyagát az ok­tatás hatékonyságának a fo­kozása érdekében felhasz­nálhassuk. A MAPRJAL magyaror­szági szekciója megyénkben tagozatának egyik képvise­lője már a minap beszámolt az orosz szakos nyelvtanárok egy részének' a kongresszu­son elfogadott főbb határo­zatokról. Ügy véljük, hogy a Borsod megyei szekcióban szép számmal tömörülő nyelvtanárok a közeljövőben létrehozandó, szakmai érdek­lődésükkel összhangban levő j szakbizottságokban megtalál- I ják majd azt a részterületet, j amelyen munkálkodva hoz­zájárulhatnak a magyaror­szági russzisztika további színvonalas műveléséhez. Eh­hez nemcsak igen fontos fel­adatokat tűzött ki a Varsó­ban lezajlott III. kongresz- szus. hanem felbeesülhetet- !en értékű segítséget is nyújt. Gárdus János a MAPRJAL magyarországi szekciója Borsod megyei tagozatának elnöke Társadalmi munkálan Csütörtökön délután az LKM üzemi 'Vöröskereszt szervezet kezdeményezésére társadalmi munkát végeztek a villamos javítóban dolgozó vöröskeresztes aktívák. Ä 21 nődolgozó a 48 órás társa­dalmi munkájukkal a Mis­kolci Gyermekegészségügyi Központ határidőre történő Átadásához járultak hozzá. Az intézmény átadásáig — [ november 7-ig — több üze­mi szocialista brigád társa­dalmi munka felajánlására számítanak. 145 millió forint hűségjutalom a bányásznap iáinál A borsodi szénmedence pénteken Miskolcon megtar­tott központi bányásznapi ün­nepségét követően tegnap a Borsodi Szénbányák Vállalat termelőegységeinél is sor ke­rült a XXVI. bányásznapi ünnepségekre. A farkaslyuki, az egercsehi. az ormosi, a mákvölgyi, a bükkaljai, a miskolci, a szuhavölgyi, a putnoki, valamint a központi osztályozó, szállító és gépja­vító üzemben megtartott ren­dezvényen került sor a ki­tüntetéseit átadására. A Bor­sodi Szénbányák Vállalat dolgozói közül negyvenen kapták meg a Bányászat Ki­váló Dolgozója, illetve a Ki­váló Bányász miniszteri ki­tüntetést, 161-en a 30 éves szolgalattal járó emlékplaket­tet és oklevelet, 448-an a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem arany, 768-an az ezüst és 486- un a bronzfokozatot, és 264-en a vállalati Kiváló Dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. A több mint 130 millió forint hűségjutalmon kívül a válla­latnál ez alkalommal 4 millió forintot fordítottak még a ki­tüntetettek jutalmazására. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Rudabányai Mű­vei tegnap este ünnepeltek a helyi kultúrházban. A borso­di ércbányászok közül ketten kaptak Kiváló Bányász mi­niszteri kitüntetést. 52-en kapták meg a Bányászati Szolgálati Érdemérem arany. 39-en az ezüst, 75-en pedig a bronz fokozatát. Több mint 150 ezer iorinttal jutalmaz­ták a kitüntetetteket, hűség­jutalom címén pedig 6 millió 600 ezer forintot fizettek ki. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Hegyaljai Mü­vei tegnap délelőtt Mádon ünnepelték a bányásznapot. A borsodi ásványbányászok kö­zül kelten miniszteri ki­tüntetést, 9-en kapták meg a Bányászati Szolgálati Érdem­érem arany, 15-en az ezüst, 27-en pedig a bronz fokozatot. Tizenegyen részesültek a Vál­lalati Kiváló Dolgozó kitün­tetésben, s ezen kívül számos szocialista brigádot is meg­jutalmaztak. Az idei bányász­napon a borsodi ásványbá­nyászok összesen 3,5 millió forint hűségjutalmat kaptak. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzetveze­tősége ma délelőtt, Berentén rendezi meg ünnepségét. Ez alkalomból heten kapják meg a Bányászati Szolgálati Ér­demérem arany, 11-en az ezüst, és 20-an a bronz fo­kozatot. Az aknamélyítők közel 4,5 millió forint hű­ségjutalomban részesülnek. • En felmérés tanulságai n társadalomkutatók felmérése szerint az Egyesült Ál­lamok lakossága körében erősödik a nacionalizmus — egyúttal nő azoknak a tábora, akik az ország be- feléfordulását igénylik. A Foreign P|olic3', az egyik vezető, liberálisnak számító külpolitikai folyóirat, vasárnap megjelent számában is­mertette a Potomac és a Gallup Intézet felmérését, amely­nek egyik fő tanulsága a nacionalizmus erősödése. A vietnami háború és az ország egyéb világpolitikai ku­darcai után a megkérdezettek többsége nem jónak, hanem csak „megfelelőnek” minősítette az Egyesült Államok je­lenlegi helyéi a világban. Közülük csaknem minden má­sodik ügy ítélte: az amerikai külpolitika az elmúlt 1—2 évben terel vesztett. A megkérdezettek ötvenkét százaléka úgy véli: az USA- nak minden áron, még háború kockázatát vállalva is tö­rekednie kell „vezető szerepe megőrzésére” a világban. 19722-ben csak 39 százalék volt ezen a véleményen. A közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége a jelenleg az amerikai—szovjet kapcsolatokat is csak „meg­felelőnek” tartja s úgy érzi, hogy azok a következő néhány évben nem fognak javulni. Ebben nyilvánvalóan a válasz­tási év jobboldali, szovjetellenes hangulatkeltésének hatá­sa tükröződik. Figyelemre méltó, ho£y az 1968-as 57 százalékkal szemben most a megkérdezetteknek csak 44 százaléka képviseli azt az álláspontot, hogy az USA-nak fegyveres erőszakkal js meg kell akadályoznia „a kommunizmus terjedését a sza­bad világban”. Azt követően, hogy az Egjresült Államok elvesztette biz­tos szavazattöbbségét az ENSZ-ben, az amerikaiaknak im­már csak 46 százaléka kívánja támogatni a világszervezetet. Miközben a nacionalista többség szeretné visszaállítva látni az ország korábbi világhatalmi helyzetét, erősödik a beíeléfordulás irányzata is. A Foreign Policy felmérése szerint a hatvanas évek közepén a közvéleményt leginkább foglalkoztatott kérdések közül az első 5 nemzetközi vonat­kozású volt. Idén az első tíz helyen hazai probléma áll —■ a gazdasági nehézségek, a munkanélküliség, az infláció. VILAGHIRADO Színes bőrű fiatalok ezrei a dél-afrikai Fokváros utcáin, tüntetve a Vorslcr-rczsim fajüldöző politikája és a rendőr- terror ellen. A rendőrség könnygázzal igyekszik szétoszlat­ni a tüntetőket. lentek az úgynevezett biná­Szeszélyes volt a múlt hét időjárása is, de hát ez igazán nem számított szokatlannak az idei nyáron. Mindenesetre megnyugtató a tudósok nyi­latkozatait hallgatni: már nem a távoli jövő kérdése, hogy az ember határozza meg, de legalábbis hasson a klímára. Csakhogy az érem­nek két oldala van, ha le­hetőség nyílik a jó idő elő­mozdítására, akkor a rossz idő felidézése sincs kizárva... A külpolitikai kommentá­tor természetesen nem kíván a meteorológusok babérjaira törni, s a kitérő célja csupán az volt, hogy telhívjuk a fi­gyelmet a Géniben elfoga­dott. rendkívül fontos lesze­relési indítványra. A Szov­jetunió kezdeményezése, majd egy közös szovjet—amerikai javaslat alapján a svájci vá­rosban ülésező leszerelési bi­zottság állást foglalt a kör­nyezeti hadviselés tilalmáért. Ha ezt a javaslatot, amely­nek kidolgozásában magyar szakemberek is részt vettek, az ENSZ-közgyűlés is elfo­gadja, akkor történelminek mondható megelőző intézke­désre kerül sor, s a döntés a holnap előállítható tömeg- pusztító fegyverek kiiktatá­sára irányul. Hiszen olyan problémákról van szó, mint a meteorológiai háború, a mesterséges tájfunok, a föld­es tengerrengések előidézése, a tengeráramlatok irányának megváltoztatása, a Földet körülvevő légköri övezetek összetételének megváltozta­tása, hogy csupán néhány le­hetséges veszélyforrást em­lítsünk. Egy ilyen megálla­podás önmagában is nagy el­vi és gyakorlati jelentőséggel bír', de alkalmas tágabb ér­telemben a nemzetközi biza­lom erősítésére. Ugyancsak Géniből érke­zett jelentés a héten arról a szovjet—amerikai konzultá­cióról, amelyen a vegyi fegy­verek betiltásáról volt szó. A bonyodalmat az okozza, hogy i hagyományos vegyi harcá­szati eszközök, elsősorban a mérgesgázok mellett megje­ris anyagok. (Ivet, egyenként ártalmatlan vegyi anyag, ha egyesül — például egy löve­dékben — félelmetes hatású fegyverré ' válhat!) Az előze­tes konzultációk nyilván azért szükségeseit, hogy az új feltételeket is figyelembe véve, kölcsönösen elfogadha­tó megoldás születhessek. Nemcsak a Genfi-tó, a Zürichi-tó környékén is moz­galmas események zajlanak. A Bajor-erdőbeli találkozó után most a svájci „semle­ges pályán” tárgyal Kissin­ger és Vorster dél-afrikai miniszterelnök. Témájuk a „rhodesiai formula”, vagyis: miként lehetne olyan válto­zásokat végrehajtani a Smith-rendszer által uráli területen, hogy ne történje­nek lényegi változások. Egyik tárgyaló partner sincs igazán jó helyzetben. Vorstert a nö­vekvő nemzetközi elszigelt- ség mellett nyomja a belső feszültség, az újabb tünteté­sek sorozata és, károsan érin­ti Dél-Afrikát az aranyár nagyarányú esése is. Az amerikai külügyminisz­ternek viszont azzal kel! szá­molnia, hogy kockázatos vál­lalkozásba kezdett. A siker elmaradása esetén nemcsak u külpolitikai tekintély veszte­ség hat károsan a Ford-kor- mányzat választási kampá­nyára, de külön érzékenyen érinti az amerikai néger sza­vazók állásfoglalását. Igaz, Kissinger személyes jövőjé­nek ügyében mipdez már nem sokat nyom a latba, mindenképpen eldöntött tény, hogy a külügyminiszter tá­vozik ... Libanonban folytatódnak a harcok és több, mint kétsé­gessé vált. az Arab Liga bé- ketervének, valamint uz 55. tűzszünetnek elfogadása. Kedvezőtlen mozzanat, hogy miközben a jobboldal vezetői sorra Damaszkuszba zarán­dokolnak, a baloldal és a pa­lesztinéin képviselői egyelőre nem bocsátkozhattak tárgya­lásokba. Mindinkább közele­dik az a szeptember végi nap, amikor Frangié elnök­nek végérvényesen ál kell adnia tisztségéi, s a legújabb remények most Szárkisz be­iktatásához kapcsolódnak — Libanon jövőbeni elnöke a héten különben szintén fel­kereste a szíriai fővárost. Délkelet-Ázsiában külpoli­tikai nyilatkozatok hangzot­tak el a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén — első ízben emlékeztek meg /szeptember másodikéról az újraegyesített országban. Vietnami küldöttség Járt La- oszban. ahol közös intézke­déseket hoztak a két indo­kínai ország kapcsolatainak fejlesztésére. mindenekelőtt az összekötő országút építé­sének meggyorsítására. Több­ről esett szó, mint útügyi problémákról: Thaiföld a ha­tárfolyóként szolgáló Mekong lezárásával elszigetelte La­oszt, s az új úttal ezt a tart­hatatlan helyzetet, a korábbi kiszolgáltatottságot szünte­tik meg. Laosz bekapcsoló­dását a nemzetközi politiká­ba jelzi, hogy a miniszterel­nök vezetésével Vientianéből magas szintű delegáció in­dult a szocialista országokba. A hétköznapi építőmunka hírei mellett fontos esemé­nyekről tudósítottak a héten a szocialista közösség orszá­gaiból. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fő­ként gazdasági kérdésekkel foglalkozott a kazah fővá­rosban elmondott beszédé­ben. Szólt az ipar és a mező­gazdaság biztató eredményei­ről, és kitért a hiányosságok­ra, tennivalókra is. Jóllehet az időjárás az idén sem ké­nyeztette el a Szovjetunió gabonatermesztő vidékeit, a termés kielégítőnek ígérke­zik. Az elmondottakat il­lusztrálja. hogy a kazahsztá­ni szűzí'öldek helyén az idén már 25 millió hektáron arat­nak. A Német Szocialista Égj •ségpárt Központi Bizott­ságának ülésén szóba kerül­tek a két német állam kap­csolatai is, Berlinben hatá­rozottan visszautasították Bonn provokációs, légkör­mérgező hadjáratát. Az euró­pai diplomáciához tartoznak a csehszlovák—dán megbe­szélések. s budapesti kelte­zésű hír: hazánk vendége az egykori portugál gyarmat, Mozambik kül ügyminisztere.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents