Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

1976. aug. 11., szerda E5ZAK-MAGYARQR5ZAG 3 Gépkihaszns és hatékonyság Fejlesztési feladatok és távlatok Tavaly volt az Északma- gyarorsz.ági Állami Építőipari Vállalat 25. éves. A negyed- százados fejlődés és a válla­lat fejlesztésére az V. ötéves tervben fordítható félmilliárd forint megbízható alapot te­remtett az i!)7(i-os év nagy feladataihoz. A vállalat tevé­kenységének I. félévéről szóló beszámoló épp a napokban készült el — a mérlegadatok ismeretében —, és erről be­szélgettünk Juhász László igazgatóval. A műszaki megvalósulás — A vállalati éves terv ki­dolgozásánál a középtávú tervből indultunk ki. Abból, hogy termelési kapacitásun­kat 19íl0-ra 50 százalékkal kell növelni. Így tehát az ez évi terv összhangban van az ágazati elvárásokkal, a beru­házói igényekkel, de a válla­lat lehetőségeivel is. Az első fél év folyamán elért 411,8 millió forintos eredmény az előző év hasonló időszakához képest, csaknem 29 százalékos túlteljesítést mutat. — A termelési értéket te­kintve, vajon arányos-e a műszaki megvalósulás az egyes munkáknál? Figyelem- • be véve azt is, hógy az épí­tőiparban „a félidő” az épí­tőipar sajátos jellege miatt nem pont fél évkor van. — A kiemelt építési felada­taink időarányos teljesítése 49,0 százalékos völt, a lakóte­lepi és ipari közművesítési feladatoké pedig 46,7> száza­lékos. Ezek a számadatok na­gyon jónak mondhatók. Öz- don a rúd- és dróthengermű­nél az I. félévben 65,5 millió forintot, az ÖKÜ acélműfej­lesztésénél 43,1 millió forin­tot, a Bélapátíalvai Cement- mű kiemelt beruházáson 20.2 millió forintot teljesítettünk. Ide kívánkozik még népgaz­dasági jelentősége, fontossága miatt az olefin II., illetve a PVC—111'. beruházásánál vég­zett munkánk, amelyet 44.0 .százalékra teljesítettünk. Megítélésünk szerint a mun­kával jól haladunk és vár­ható az éves jctydal megol­dása­Létszám és gépesítés — A jelentős pénzügyi, termelési érték teljesítésében milyen rész,e van a létszám- növelésnek? •— A fizikai munkakörben dolgozók létszáma az elmúlt évhez képest 6,8 százalékkal emelkedett. A nem fizikaiak létszáma oedig a tervhez ké­pest már 1 százalékos csökke­nést is mutat. A létszámvál­tozás és a termelési értéknö­vekedés mértékéből adódik a megállapítás: nőtt az élő­munka hatékonysága, a ter­melékenység. Mindebben persze nagy' ré­sze van a fejlesztési tervek folyamatos realizálásának. Az ez évi fejlesztési tervben több mint 53 millió forint beruházási felhasználást ter­veztünk. Az első fél év fo­lyamán az építőipari gépekre és járművekre költött összeg eléri a tervezett felhasználás 43,1 százalékát. A gépbeszer­zési tervek teljesítése nyo­mán, a gépek és berendezé­sek használhatósági foka emelkedett. Ami végső soron annyit jelent, hogy' nőtt a termelés intenzitása, keve­sebb a gépállás miatt kieső órák száma. — A több száz millió fo­rintos gépbeszerzés tehát jó ütemben halad. Ez nagy'on örvendetes, hiszen a vállalat tevékenységeinek széles ská­lájához; a földmunkáik, ala­pozások készítéséhez, ipari csarnokok, üzemi épületek lé­tesítéséhez, ipari víztisztítók, valamint az út-, vasút- és hídépítéshez egyre növekvő számban van szükség korsze­rű, jó, megbízható gépekre. Es gépkezelőkre is, akik saj­nos kevesen vannak. Hiába képeznek ki évente 40 embert nehézgépkezelőnek, hiába költenek egy-egy munkás ki­képzésére 120 ezer forintot, a munkaerő-fluktuáció ebben a munkakörben olyan nagy, hogy némi túlzással lassan óiár több gép lesz, mint em­ber. Ám, ez valószínűleg nemcsak az ÉÁÉV gondja, ezért ennek a kérdésnek a megoldása fokozottabb figyel­met érdemel. Az indokolat­lan munkaerő-vándorlást eb­ben a „szakma nélküli” szak­mában már az egyes válla­latok munkaügyi osztályán is csökkenteni lehetne, megfe­lelő bérpolitikával. Bér és jövedelem — Hogyan alakult a válla­lat pénzügyi helyzete és a dolgozók keresete az elmúlt évhez képest? — A bérgazdálkodást is a tervszerűség jellemezte, an­nak ellenére, hogy’ csaknem 2 millió forintos bértúllépés keletkezett. Ezt a túllépést azonban a létszámtöbblet in­dokolta. A bérarányok egész­ségesen alakulnak és a terve­zett éves növekedést a II. fél évben még jól fel lehet hasz­nálni, a munka szerinti el­osztás elvének érvényesítésé­re. Vállalatunk pénzügyi helyzete is kedvezően alakult. A nyereségtömeg ugyan csök­kent az elmúlt évhez képest, de a tervezettnél csaknem 19 százalékkal lelt magasabb. — A szép termelési, gazda­sági eredmények elérésében feltehetőleg közrejátszott a munkaidő jobb kihasználása is. — Valóban igv van, jelentő­sen csökkent a munkából ki­esett napok száma. Hasonló­an kedvezően alakult a tört- napi munkaidő-kiesések ará­nya is. Mindez a munkafe­gyelem szilárdulására utal, bár az eredményekkel még mindig nem lehetünk elége­dettek. A munka termelé­kenységének emelkedéséhez egy’aránt hozzájárult a gépe­sítettség fokának javulása, a munka- és üzemszervezési intézkedések és a munkain­tenzitás növekedése. Feladatok és felelősök A vállalat belső működésé­nek, tevékenységének koordi­nálását, az eredményesebb munkát számos intézkedési terv szolgálja. Az energia- és anyagtakarékosság, az üzeni- és munkaszervezés, 'a mun­kásvédelem és egészségügy, a szocialista munkaverseny — és még sorolhatnánk —, sze­repe egyre nagyobb a válla­lat életében, hiszen konkrét feladatokat tűz ki, megjelöli a felelős személyeket és ha­táridőket. Az intézkedési ter­vek a tervezés és a végrehaj­tás társadalmasításán, kiszé­lesítésén keresztül pedig egy­re több embert mozgósítanak, és lehetővé teszik a folyama- íos ellenőrzést, értékelést. Az intézkedési tervek olyan egészet alkotnak, amelyek nemcsak a szükebb vállalati, hanem a népgazdasági érde­keket is figyelembe veszik. Sőt éppen akkor jók, ha a vállalati tervek, programok a népgazdasági terv részei. így lehet, a terv egyre jobb cse­lekvési program. Es így szol­gálja a vállalati fejlesztés, — az a több száz millió forint, amit gépekre, központi telep­helyre kap az EÁÉV —, a me­gye minden lakosának és a vállalat minden dolgozójának érdekét. Az első fél év sike­re jól bizonyn’tja a fejlesztés szükségességét, fontosságát, s azt, hogy’ az építők jól élnek az adottságokkal, a lehetősé­gekkel. Buehcrl Miklós A Diósgyőri Papírgyárban Kapocsi Imre a 11-es számú pa­pírgépet ellenőrzi. Fotó: L. J. A szegedi ipari vasár igaz­gatósága kedden értékelte a bezárult centenáriumi vásár eredményeit, s megállapítot­ták. hogy7 a siker minden ed­digit felülmúlt. Az első sze­gedi ipari vásár 100. évfordu­lóján tartott ipari seregszem­lén három Százhúsz hazai es külföldi vállalat mutatta be termékeit, A látogatók száma százötvenezer volt. ami más- félszerese a korábbi maxi­mumnak. A vásár nemcsak látvá­nyosság volt. Számottevő üz­letkötésekre is sor került. Az. ugyancsak százéves Pécsi Kesztyűgyár csaknem félmil­lió forint . értékű üzletkötést bonyolított le. hasonló nagy­ságú -üzletet kötött a Delta Kiskereskedelmi Vállalat, á Szegedi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és több más eég is. A hetvenkilenc ju­goszláv kiállító is sikerrel szerepelt a vásáron. Bodrogoiaszi Búzakalász Tsz Jól haszaosítjáK a lehetőségeket A tsz-iroda ablakából oda­Pályakezlsket köszöntöttek Pályakezdő szakmunkáso­kat köszöntöttek tegnap dél­után két órakor a MÁV Mis­kolci Járműjavító Üzemében. Az öt,ven első munkahelyes fiatul január óta dolgozik az üzemben, a karbantartó rész­legnél. Harmincnégyen ko­rábban is itt ismerkedtek a mesterséggel, az üzem ösz­töndíjasai voltak. A fiatalok a 100-as és a 114-es számú Szakmunkásképző Intézetben tettek vizsgát, szereztek jár- műlakatos szakmunkás-ok­levelet. A pályakezdőket Apró La­jos. üzemi KISZ-titkár üdvö­zölte. Ezután Varga Zoltán üzemigazgató adott tájékozta­tást a MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemének múltjáról. Emlékeztetett arra, hogy Mis­kolcon 1859. május 22-én in­dult meg a vasúti közlekedés, s azóta végzi fontos feladatát a járműjavító üzem is. Az ötven fiatal szakmun­kással enyhült a létszámgond az üzemben, de nem oldódott meg teljesen. További ötven emberre volna még szükség a feladatok maradéktalan ellá­tásához. Idén hétezer kocsi kijavítása szerepel a felada­tok között, háromszáz kocsi futójavítását pedig soron kí­vül, rövid idő alatt kell el­végezni. ősztől hatvan ösz­töndíjasa lesz az üzemnek. Javítják .a munkakörülmé­nyeket. a szociális ellátottsá­got: átadás előtt all ar. öt­száz személyes fürdő-öltöző. látni a Bodrogon túli határ­részre, az egyik haragoszöld színű táblára, amelyre ön­tözőberendezés szórófejei hul- lajtják a mesterséges esőt. Odakünn közben az eső is szitál. — Öntözni esőben? —előz meg a kérdéssel Hegedűs Sándor, a bodrogoiaszi Bú­zakalász Tsz elnöke, s azon­nal válaszol is: — Az aszály’ óta nem volt még annyi csapadék, hogy’, elég legyen a vizigényes kul- túx'áknak. Bűn lenne most akár egy órára is kihaszná­latlanul hagyni öntözési le­hetőségeinket. Az a szép zöld tábla tízhektárnyi paradi­csompaprika. Valóságos kin­cset ér. Ha elég vizet kap. akkor hektáronként 80 ezer forint körüli árbevételt biz­tosit. Hosszú évek óta ter­meljük ezt a zöldségfélét si­kerrel. A HUNGAROFRUKT útján évi 15—20 vagonnal ex­portálunk belőle a nyugati piacokra. És aztán hozzáteszi, hogy az öntözés es a paradicsom­paprika-termesztés csak egy része azoknak a helyi lehe­tőségeknek, adottságoknak, amelyeket a lehető legjob­nem 5 millió forintot „ter­mel” ebben az évben. És ami a legfontosabb, ennek és a többi kisegítő, azaz mellék­üzemágnak a tiszta jövedel­mét teljes egészében a fő •tevékenység, a mezőgazda- sági termelés fejlesztésére fordítják. © — Ezeknek a forintoknak köszönhetjük — magyarázza az elnök —, hogy kis gaz­daságunk az idén például másfél millió forintért tudott műtrágyát vásárolni, s ugyanennyit költhettünk kü­lönböző mezőgazdasági gé­pekre, berendezésekre is. Helyi „lehetőség” —, hi­szen Tokaj-Hegyalján va­gyunk — a szőlő is. Az el­múlt évben már szüreteltek az 54 hektáros, fiatal, nagy- üzemi telepítésről. Az idén pedig, amikor már „hivata­losan” is termőre fordul ez a szép szőlő, már az árbe­vétel jelentős részét ettől a közösben újnak számító, de e tájon ősrégi hagyományok­kal rendelkező kultúrától várják. Otven úf típusterv A lakásberuházási költsé­gek stabilizálása érdekében az Építésügye és Városfej­lesztési Minisztérium telül- vizsgálta a tömeges állami lakásépítés lakóépület terveit, hogy az új műszaki és gazda­sági normatívakkal összevet­ve kiválassza és típustervé szintre emelje az ötödik öt­éves tervben a felhasználha­tó műszaki tervdokumentá­ciókat. Az előző tervidőszak­ban a tanácsok, a beruházók maguk adtak megbízást a tervezőintézeteknek az állami lakóházak műszaki tervdoku­mentációinak elkészítésére. E tervek egy része már nem fe­lelt meg az időközben meg­jelent új műszaki-gazdasági normatíváknak. A minisztérium műszaki­tervezési főosztályának irá­nyításával négy' budapesti és hat vidéki regionális terve­zőintézetben dolgozzák ki az országos érvényű típusterve­ket, amelyeknek munkálatai már a befejezéshez közeled­nek. A felülvizsgálatnál vál­tozatlanul maradt és a módo­sítással együtt felhasználásra elfogadott műszaki dokumen­tációkon túl több mint 50 új típustervet készítenek. Az új típustervek lehetővé teszik, hogy' változatlan fel­szereltséggel. tehát beépített szekrényekkel, konyhával, hi­deg-meleg vízzel, központi, il­letve távfűtéssel, s ahol le­het, gázzal ellátott modern állami lakások épüljenek, át­lagosan 53 négyzetméter alapterületen. A gazdaságos­ság adta lehetőségeken belül az 1-es szánni és 3-as számú budapesti, valamint a debre­ceni házgyár új lakást (pasai­nál a Lakóterv az alaprajz nagyon körültekintő kihasz­nálásával. újszerű megoldás­sal változtatott az előszobán. Kissé „kitágította”, s így elő­szoba helyett több célra al­kalmas előteret alakított ki. amely már nemcsak előszo­bának, hanem kis étkezőnek, esetleg barkácsoló helyiség­nek is megfelel. A fél szobák kialakítása természetesen nö­veli a költségeket. Jó néhány típustervnél azonban megta­lálták a tervezők azt a lehe­tőséget, amellyel a költség- norma túllépése nélkül is mód nyílik a fél .szobákkal kombinált, s így jobban „lak­ható” kihasználható lakások építésére. Elszállítják aziújabb házclcmckcl a gyártócsarnokból ban igyekeznek hasznosítani a tsz-ben. Kiderül, hogy ebben az aránylag kis tsz-ben már esz­tendők óta nagyon jól hasz­nosítják. „kamatoztatják” a táj, a föld. a helyi hagyo­mányok kínálta összes lehe­tőséget. A határrészeket, a földek, aranykorona értékét tekint­ve „mostoha” körülmények között kell gazdálkodniuk, de u sok rét és legelő szinte kínálja a jövedelmező juh- tartást. — Idejében meg is ragad­tuk ezt a lehetőséget — mondja az elnök. — Rövid néhány év alatt fejlesztettük 1700-ra az anyaáUománvt. Csak az idén 400 darabbal fejlődött a törzsállomány, Nyolcszáz darab juhféröhe- lyet is építettünk saját bri­gádunkkal. És annak ellene re, hogy nagyon olcsón épít­keztünk. sikerült a tehető legjobban „gépesíteni” is a liodályt. A tsz saját építöürigádja is egy olyan „lehetőség”, amit jól hasznosítanak. Ez a har­mincnál is kevesebb dolgozót foglalkoztató üzemág csak­— Hogy pontosabban mennyit ’s milyen minősé­get ígér a szüret? — Még messzi van, addig sok minden történhet — hangzik a szőlősgazdáik óva­tosságára valló válasz. — Mindent megtettünk, hogy a tőkék gazdag ígéretét meg- védjük. Két lemosó, földi gé­pes és nyolc helikopteres permetezést kapott a szőlő­ültetvény. — A kukoricatörés is leg­alább a tervezettet ígéri a 201 hektárnyi területen. Különö­sen az. öntözött. 52 hektáros táblán szépek a • csövek. *■ A már „régen", azaz meg július végén befejezett ara­tás is jól sikerült a Búza­kalász Tsz-ben. A 346 hek­tárnyi kalászos a tervezett­nél többet termett. A kom­bájnok pedig még ennél is többet arattak es csépeltek, mert Nyíri környékén, a Felső-hegyköz Tsz-ben is se- gilették a nyári betakarítást. (p. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents