Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1976. aug. 11„ szerda Jelentés USánbátorből Kedden délelőtt Zsambin Batmönh mongol miniszterel­nök fogadta a magyar—mon­gol kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 10. ülésszaka alkalmából Mongó­liában tartózkodó Borbándi Jánost, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, az együttmű­ködési bizottság magyar tago­zatának elnökét és a delegá­ció tagjait. Ezt követően Borbándi Já­nos miniszterelnök-helyettes és T. Ragcsa, a mongol mi­niszterelnök első helyettese aláírta a magyar—mongol gazdasági együttműködési kormánybizottság 10. üléssza­Tegnap délelőtt magas rangú vendéget fogadtak Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi kombinátban. Az 1978- ban üzembe helyezésre ke­rülő PVC—111-ból a megkö­tött államközi szerződések alapján évente 50 ezer ton­na pvc-.port1 exportál a Bor­sodi Vegyikombinát Lengyel- országnak. Ezért tekinthető nagy jelentőségűnek az a látogatás, amelyet, tegnap Maciej Wirowski, a Lengyel káról készült jegyzőkönyvet. Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és D. Cerenszanzsa mongol külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes a két ország közötti 1977. évre szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást, Ká­das István nagykövet és C. Sdemberel földművelésügyi miniszterhelyettes a két or­szág közötti állategészségügyi egyezményt írt alá. A két ország tervhivatali képviselői is tartottak megbe­szélést. A magvar delegáció kedden délután hazautazott Ulánbá­torból. iszter Népköztársaság vegyipari minisztere tett a Borsodi Végyikombinátban. Látoga­tására' elkísérte Zsengellér István, nehézipari minisz­terhelyettes. valamint Sípos Albert, hazánk varsói nagy­követe is. A kombinátban Körtvélyes István igazgató fogadta a vendégeket, s adott tájékoztatást a PVC—III. nagyberuházás helyzetéről, a munkák jelenlegi ütemérőlés eredményeiről. Spinola visszatéri Lisszabonba A portugál szárazföldi erők főparancsnoksága hiva­talosan közölte, hogy Spino­la extábornok .cedden visz- szatért Lisszabonba. A volt tábornokot a biztonsági szol­gálat emberei a repülőtéren letartóztatták és a Caxias börtönbe szállították. Ott, a katonai hatóságok utasításá­ra őrizetben tartják. Az extábornok 1975 már­ciusában á jobboldali puccs­kísérlet kudarca után mene­kült el Portugáliából, és mos­tanáig főleg Brazíliában tar­tózkodott, Az emigrációból azonban továbbra is irányí­totta a portugáliai ellenfor­radalmi puccsra készülő il­legális jobboldali szervezete­ket. Hivatalos körökben egyéb­ként megerősítették, hogy a Spinola letartóztatására 1975- ben kiadott parancs még ér­vényes. A Portugál Kommunista Párt kedden délután nyilat­kozatban foglalt állást Spi­nola volt tábornok visszaté­résével kapcsolatban. A nyi­latkozat hangoztatja: „Sjdí- nola extábornok visszatéré­se új bátorítást es ösztönzést , ad azoknak az erőknek, ame­lyek semmissé akarják tenni a forradalom vívmányait és akadályokat akarnak gördí­teni a demokrácia megszi­lárdításának útjába.” A kom­munista párt éberségre inti a közvéleményt és a ható­ságokat, s rámutat, hogy Spinoiának felelnie kell tet­teiért, ' A Népi Demokratikus Unió elnevezésű baloldali csopor­tosulás véleménye szerint Spinola visszatérése a jobb­oldal előretörésének újabb bizonyítéka. Manuel Alegre tájékozta­tási államtitkár, a portugál kormány szóvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt fej­tegette. hogy Spinola visz- szatérésének időpontja — te­kintettel a kormányprogram folyamatban levő nemzet- gyűlési vitájára — a kor­mány szempontjából kedve­zőtlen. A szóvivő óva intett ..a helyzet dramatizálásától”. Nagyon sok figyelemre méltó tapasztalat gyűlt össze a két­napos megyei gépi fejőver­senyen, de amit mégis ki szeretnénk emelni, az a ren­dezés magas színvonala voll. A megyei tanács, a megyei KISZ-bizottság é& a mező- gazdasági szervezetek által szervezett gyakorlati és el­méleti vetélkedő lényegében egy nap alatt lezajlott. Teg­nap már csak lillafüredi ki­ránduláson vett részt a 41 csapat 122 résztvevője, ahol kiértékelték az eseménysoro­zatot. A , gazdag program, a rendezők és a két termelő- szövetkezet — a bekecs! és a monoki — vezetőinek igyekezete jó példa a jövőre A gyakorlatban is megvaló­sulhat az a célkitűzés, hogv a versengés során a látottak és hallottak alkalmazásával, a tapasztalatok átadásával megyénk szakosodott tehe­nészeti telepein javulni fog­nak az átlagok és csökken­nek a különböző fejési hi­bákból származó megbetege­dések. Az alapos értékelés után a déli órákban került sor az eredményhirdetésre. Fejes László, a megyei tanács el­nökhelyettese külön kiemel­te a szakosított telepek szak­munkásainak, fejőinek fon­tos munkáját. Az átlagok emelésének, s ezzel össz­hangban a népgazdasági kí­vánalmaknak fontos tényező­je a hibátlan, szakszerűen végzett fejes. Különösen az olyan természeti, közgazda- sági adottságú vidéken, ahol a fejlesztés lehetőségei meg­vannak, mint Borsodban is. Az értékelés után került sor a díjak átadására, ame­lyet két kategóriában csapa­tonként és személyenként írtak ki. A győzteseket a megyei KISZ-bizottság egy­hetes üdüléssel jutalmazta. A helyezettek a különböző intézmények és szervezetek különdíjait és értékes tárgy- és könyvjutalmat nyertek. A versenyben az alábbi ered­mények születtek: állami gazdaságok csapatai: 1. Sze­rencsi ÁG, 2. Nagymiskolci ÄG, 3. Mezőnagymihálvi ÁG (Margitlanya). Termelőszö­vetkezetek csapatai: 1. Be­kecs, 2. Hernádnémeti, 3. Mucsony. Állami gazdasági telepvezetők: 1. Szalma László (Nagymi.skolci ÁG), 2. Kiss István (Mezőnagymi- hályj ÁG), 3. Gyulai József (Bodrogközi ÁG). Termelő­szövetkezeti telepvezetők: 1. Súrossy András (Bekecs), 2. I-Iőgye Csaba (Karcsa), 3. Hajdú János (Hernádnéme­ti). Állami gazdasági gépi fe­lőle: 1. Szilágyi Ferenc (Sze­rencsi ÁG), 2. Kónya Mi­hály (Nagymiskolci ÁG), 3. Vajlog László (Mezőnagymi- hályi ÁG). Termelöszövetlce- j zeti gépi fejöl; helyezése: l.j Merva Józsefné (Bekecs), 2. i Világ Béla (THzakarád). 3. Soltész Ferencné (Bekecs). /" Ózd és Cserepovec találkozása Szovjet vendégeink megyei körutazása Ismerkedés Borsod mezőgazdaságával Szívélyes fogadtatás Mezőkeresztesen (Folytatás az 1. oldalról) A cserepoveci kohóóriás úgyszólván az egész Szovjet­unió kohászszakember-ellátá- sát is biztosítja, különböző képzési formákkal, tapaszta­latcserékkel, módszerátadá­sokkal. De nemcsak az ország határain belül van nagy te­kintélye, a világ más tájairól is érkeznék tapasztalatcserére Cserepoveebe. Magyarok is rendszeres látogatói az üzem­nek. Többek között Özddal i.s gyümölcsöző és termékeny a kapcsolatuk. Az elmúlt évek­ben több ózdi kohász járt Cserepovecben és onnan is gyakran utarnak hozzánk. ' A kohászattal arányosan fejlődik a város is. Az üzem például egy év alatt általában 50 ezer négyzetméter lakást épít dolgozóinak. Az üzemnek jelenleg 50 óvodája van. A fiatal üzem dolgozóinak át­lagéletkora alig éri el a 30 évet. A vendégek nagy ér­deklődéssel hallgatták az óz­di vezetők tájékoztatóit és gratuláltak azokhoz az ered­ményekhez, amelyet az utób­bi években a kohászat és a városfejlesztés terén elértek. A szovjet küldöttség tagjai délután megyénk mezőgazda­ságával ismerkedtek; meglá­togatták a mezökeresztesi Aranykalász Termelőszövet­kezetet és a Mezőnagymihá- lyi Állami Gazdaságot. Út­jukra Deine László, a me­gyei pártbizottság litkára kí­sérte el öl-cet. Mezőkereszte­sen Makó József, a Mező­kövesdi járási Pártbizottság első titkára és a termelőszö­vetkezet párt- és gazdasági vezetői fogadták a vendége­ket. Kiss Bertalan, a terme­lőszövetkezet elnöke rövid áttekintést adott a 0400 hek­táros közös gazdaság életé­ről, eredményeiről. Elmon­dotta, hogy a gazdaság fő profilja az állattenyésztés. A növénytermesztést elsősor­ban ennek a dinamikusan fejlődő ágazatnak rendelik alá. Az utóbbi években pél­dául számottevően fejlődött szarvasmarha-, juh- és ba­romfiállományuk. Jelenleg a szövetkezetnek 1900 darab szarvasmarhája van, -és a juhállomány eléri a hatezret. A beszélgetés so­rán sok szó esett a szövet­kezeti tagok életkörülmé­nyeiről. a közös gazdaságból származó személyi jövedel­\ mekröl. Vologdai barátaink elismeréssel ny ilalkozlak, amikor megtudták, hogy egy- egy 10 órás munkanapra át­lagosan 136 forint kereset jut a dolgozóknak ebben a szövetkezetben. Ezenkívül még természetesen a háztáji gazdaságokból is jelentős jö­vedelme szármázik. Az eszmecsere után ellá­togattak a szövetkezet híres lótenyésztő telepére, ahol egy rögtönzött lovasbemutatót te­kintettek meg. A nagy tet­szést aratott lovasiskola „műsora" után a szövetke­zet korszerű, jövedelmező szarvasmarha-telepével is­merkedtek. Vendégeink ezt követően a Mezönagymihályi Állami Gazdaság mezőségi sertéste­lepére utaztak. Itt Kósik La­jos igazgató ismertette a gazdaság munkáját és a tár­sulásos alapon működő me- zöségi sértéskombinát szer­vezeti felépítését, irányítását és működését. Többek között arról adott számot, hogy a telepen 25 ezer sertést tar­tanak, és ebben az évben 300 vagon húst adnak köz- fogyasztásra. Ezt az összeget az ötéves terv végére 400 vagonra kívánják növelni. Majd az országos hírű szarvasmarha-állományuk­ról tájékoztatta a vendége­ket. A múlt évben az egy tehénre jutó fejési állag 3900 liter volt, az idén 4300 literre számítanak. Vendégeink a kombinát megtekintése után elismerő­en nyilatkoztak a fejlődő borsodi mezőgazdaságról. Spanyolország: A mozgás kezdetei JÚLIUS—AUGUSZTUS fordulóján megkezdődött Spanyolországban a Franco halála utáni „átmeneti kor­szak”1 második szakasza. Az első szakaszt lényegében az jellemezte, hogy János Ká­roly király átvette Franco utolsó miniszterelnökét. Ez egyben azzal a következ­ménnyel járt, hogy a Franco- .rezsim örökösei szinte válto­zatlanul erős hatalmi pozí­ciókat tarthattak meg. Igaz: a kormányon belül voltak nyugat-európai mértékkel is rendkívül konzervatív re­formpolitikusok, mint Iribar- ne belügyminiszter és Areil- za, a külügyek irányítója. Az események azonban . azt mu­tatták, hogy a megrögzött Franco-örökcJSök blokádja rendkívül erős és hatásos maradt. János Károly néhány héttel ezelőtt meglehetősen váratlan húzással Suarez személyében új miniszterelnököt nevezett ki. A kabinet új vezetőjének kijelölését bizalmatlanság fo­gadta. Suarez ugyanis a két előző kormányban a „Nem­zeti Mozgalommá” átkeresz­telt régi fasiszta párt, a Fa- lange minisztere volt. Ugyan­akkor azonban már a kor- mányváltozáskor tényként le­hetett leszögezni, hogy az alig több mint negyvenesz- tendös miniszterelnököt már koránál fogva sem terhelhetik úgy a Franco-rezsim legsöté­tebb szakaszainak bűnei, mint elődjét. A kormány élén a változás ebben az értelem­ben generációs váltást is je­lentett. A kormányba beke­rüllek olyan miniszterek, jdíik a rezsim emberei vol­tak ugyan, de a polgárhábo­rút és az utána következő éveket egyáltalán nem, vagy csak gyermekként élték meg. Ennek a kormánynak a tényleges tevékenységét né­hány hét alatt természetesen nem lehet megbízhatóan megítélni. Annál is inkább, mert nyilvánvalóan átmeneti kormányról lehet csak szó. Hiszen még a rendszer me­netrendje szerint is választá­sokat kellene tartani a több­pártrendszer alapján 1977 közepéig. Akkor pedig új erő­viszonyok alapján létrejött kabinet alakul ki. Ezen túlmenően azonban a Suarez-kormány hozott bizo­nyos változásokat. Ezért jo­gos az átmeneti korszak új szakaszáról beszélni. A VÁLTOZÁSOK közül a leglényegesebb az amnesztia­rendelet, amely Franco ha­lála óta az ellenzék alapvető követelése volt, s amely ép­pen a rendszeren belüli el­lenállás miatt oly sokáig vá­ratott magára. Le kell szö­gezni, hogy a jelenlegi am­nesztiarendelet sem azonos azzal, amelyet az ellenzék eredetileg követelt. Továbbra is vannak a rendeletnek megkülönböztető, diszkrimi­nációs elemei. Lényegében az, hogy nem érinti azokat a foglyokat, akiket politikai okokból elkövetett merény­letek miatt tartanak börtön­ben. Ez a gyakorlatban min­denekelőtt a baszk ellenál­lási mozgalom bebörtönzött tagjait zárja ki az amnesztiá­ból. Az amnesztia rend eleinek ez a része annál is inkább elílélendő, mert a Spanyolor­szág által végrehajtott politi­kai merényletek egy része minden jel szerint rendőrpro­vokáció szülötte, amelyért a rezsim önkényesen tette fe- I lelősséa baszk ellenállási mozgalmat. Az ellenzék és mindenek­előtt a Spanyol Kommunista Párt továbbra is küzd az ál­talános és teljes amnesztiá­ért. Ugyanakkor az amnesztia mégis változás a korábbi hó­napok merev tartózkodásával szemben. Ezt jelzi, hogy San­tiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára a korlátozott am­nesztiát is úgy ítélte meg, hogv az, „határozott lépés a nem­zeti megbékélés felé vezető úton”. Az összes többi ellen­zéki párt is hasonlóképpen ítélte meg az amnesztiaren- deletet. Nem elválasztható ettől a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának Ró­mában tartott ülése. E köz­ponti bizottsági ülés legfon­tosabb politikai döntése az, hogy a párt Madrid mellett más spanyol városokban Is irodákat hoz létre és olyan szervezési munkába kezd, amelynek célja: már a párt törvényesítéséig 300 ezer fő­re emelni a taglétszámot. Carrillo főtitkár és Dolores Ibárruri, a párt elnöke kije­lentette: reméli, hogy a rész­leges amnesztia értelmében hamarosan visszatérhet Spa­nyolországba. Mindez azt jelenti: annak ^ ellenére, hogy a jelenlegi kor­mány egyelőre nem szándé­kozik megadni a legális mű­ködés lehetőségét a párt szil- mára, — a Központi Bizott­ság érettnek tartja a helyze­tet a nyílt politikai tevékeny­ségre való felkészülésre és arra, hogy a párt tömegpárt­tá való kiépítését megkezdje! A politikai mozgás harma­dik jele a nem kommunista ellenzéki pártok soraiban ta­pasztalható. Ennek e pillanat­ban két jellegzetessége van. Az egyik az. hogy jelenleg még az összes tényleges ellen­zéki pártok — élükön a ke­reszténydemokratákkal és a szocialistákkal —, kitartanak amellett, hogy velük együtt a kommunista pártnak is le­galitást kell kapnia. A másik jellemvonás az, hogy a nem kommunista ellenzéki pártok támadják a működésüket elv­ben engedélyező törvény kor­látozó rendelkezéseit. Így például azt, hogy csak akkor kaphatnak működési enge­délyt, ha előzetes engedel­mességüket nyilvánítják a Franeo-rendszerben gyökere­ző alkotmányhoz. 1 MA MÉG természetesen nem lehet tudni: végül is el- fogadják-e a legalitást a nem kommunista ellenzéki pártok a Spanyol Kommunista Párt egyidejű törvényesítése nél­kül. Akárhogyan is alakul azonban a helyzet ebben a vonatkozásban, Spanyolország mindenképpen megkezdte az egyértelmű politikai mozgást egy nyugat-európai típusú polgári parlamentáris rend­szer kialakítása felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents