Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. aug, 25., szerda Évadnyitó társulati ülés A színészek és a színházi szakemberek részére véget ért a nyári szünet, s bár egyelő­i-e még közönség nélkül, de ..beindult'’ a színházi nagy­üzem. Az évadnyitó társulati ülést, amelyen Illés István, a Miskolci Nemzeti Színház fő­rendezője köszöntötte a régi és az új tagokat, a vendége­ket — köztük Novaic Józsefet, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkárát és Ser főző Sán­dort, a megyei pártbizottság munkatársát, valamint Tol- nay Ferencet, a Miskolci vá­rosi Tanács osztályvezetőjét —- tegnap, augusztus 24-én délelőtt 11 órakor tartottá)? meg a nézőtéri dohányzóban. Az ú;j színházi évad felada­tait, művészi törekvéseit Sal- lós Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója fogalmaz­ta meg. Többek között szólt arról., hogy a művészi szín­vonal emelésének alapvető feltétele az elmélyült rende­zői munka és az emlékeze­tes színészi alakítások soro­zata. Szakmai vitákkal, meg­beszélésekkel is segíteni kí­vánja a színház vezetése az alkotóműhely légkörének ja­vítását. Az új évadban rend­szeresen kikérik majd a kö­zönség véleményét is, s a Miskolci Nemzeti Színház által alapítandó két új díj — színészi és rendezői munkáért ítélik majd oda — odaítélésénél is figyelembe veszik a nézők észrevételeit. A díjak odaítélésénél a kri­tikusok véleményére is tá­maszkodnak majd. Az évad kiemelkedő eseményének ígérkezik a Magyar dráma és vígjáték találkozó, amelyre az évad végén kerül sor vidéki és budapesti színházak rész­vételével. A társulati ülésen bemutat­ták a Miskolci Nemzeti Szín­ház új tagjait. A Színművé­szeti Főiskoláról Fehér Ildikó színművésznő, a kaposvári Csiky Gergely Színháztól Hu- nyadkürti István és Horváth Zsuzsa színészek, a Szegedi Nemzeti Színháztól Mariin Márta színésznő és Szűcs Já­nos rendező, valamint a Kas­sai Magyar Színháztól Beke Sándor rendező szerződött Miskolcra. A társulat új tagja Fetlermann Péter karnagy, valamint két gyakorlószínész és kát táncos. Á színház szer­ződést kötött Újlaki Dénes színésszel. Az évad első bemutatója a Stúdiószínpadon Csiszár Im­re rendezésében Moliére A botcsinálta doktor című ko­médiája lesz szeptember ltj­án. A nagyszínház szeptem­ber 24-én kezd: Juriia László rendezésében Bukovcan A struccok estélye című tragi­komédiáját mutatják be. Ok­tóber 8-án Scserbacsov Dohá­nyon vett kapitány című nagyoperettjét (rendező Bor József), november 5-én Oszt- rovszkij Vihar című drámá­ját (rendező Illés István), mutatják be. A bemutató­terv készen áll az egész szín­házi évadra. Tegnap este egyébként folytatódtak az el­ső három bemutatódarab pró­bái, amelyek előkészületeit még az elmúlt színházi évad végén megkezdték. Auausztus 26-án és 27-én Gápkocsi-nvereüiéiiylietélkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár augusztus 26-án és 27-én rendezi meg a gépkocsi-nye- reménybetétkönyvek idei harmadik, sorrendben 61. sorsolását. A sorsoláson az 1976. április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben volt 5000 és 10 000 forintos nyereménybetétkönyvek vesz­nek részt. A vidéken váltott gépkocsi-betétkönyvek sor­solását augusztus 26-án, csü­törtökön délután 15 órakor, az OTP V. kerület, Münnich Ferenci utca 16. szám alatti központjában, a Budapesten váltott gépkocsi-betétkönyvek sorsolását az Utasellátó Vál­lalat V. kerület, Arany Já­nos utca 13. szám alatti kul­túrtermében, augusztus 27- én, pénteken délután 14 óra­kor rendezik meg. Közületek, figyelem! AUGUSZTUS 23-IG eletaius számolón­az irodagép és irodabútor szalui/,leiben. Miskolc, Baross G. u. 13—15. (Tüzérlaktanya) Telefon: 33-937 Nyitva: hétfőtől csütörtökig 8—17 óráig pénteken 8—16 óráig Bizalmi viia az olasz parlamenti! A köztársasági elnök a kor­mányalakítási megbízások vagy más fontos kinevezések előtt eddig mindig meghall­gatta a ■ titkosszolgálat. (SÍD) véleményét az illető szemé­lyekről, illetve figyelembe vette azt döntése előtt. Ezt a leleplezést a Tempo című ró­mai hetilap legutóbbi száma közölte. Az értesülés alapja az a szóváltás, amely a kép­viselőházban zajlott le az .\n d reo Ili - k o rm á ny bizalmi vitájakor, az egész ország nyilvánosság« előtt, a kor­mányfő és Vito Miceli újfa­siszta képviselő között. Miceli tábornok 1970—74-ig a titkosszolgálat (SÍD) főnöke volt. e tisztségéből Andreotti akkori hadügyminiszter le­leplezése nyomán váltották le az újfasiszta összeesküvések­ben játszott szerepe miatt. A leleplezés — hu igaz —, rendkívül súlyos dologra vet , fényt, mivel az alkotmány ér­telmében a köztársasági el­nök e kinevezésekor kizáró­lag a' parlament véleményét veheti figyelembe. A kor­mányfő és az általa vezetett • kabinet • kizárólag a parla­mentnek felelős. A leleplezés és vita elindiG hat egy nagyobb szabású po­litikai összecsapást a titkos- szolgálatnak az elmúlt évek­ben játszott kétes szerepéről. A demokratikus pártok, a baloldal évek óta sürgetik és követelik a titkosszolgálat gyökeres megreformálását és demokratikus ellenérzését. Andreotti kormány program ja többek között erre is kötele­zettséget vállalt. Budapest—Moszkva között Meggyorsul a vsaadrezleketfés Az évtized végére várható-' an számottevően lerövidül majd Budapest és Moszkva között a vasúti utazás idő­tartama. Amint arról Alek- szander Góiovatij vasútügyi miniszterhelyettes moszkvai sajtótájékoztatóján beszá­molt, Lvovtól Csapig nagy­szabású építkezések kezdőd­tek már az elmúlt években, s a munkák legkésőbb 1980- ra befejeződnek. A nagy be­ruházási program: a második vágánypár megépítése az uk­rajnai várostól, a Szovjetunió nyugati ^határáig. A feladat nem egyszerű, .hiszen a Kár­pátok hegyvonulatain és völgyein keresztül vezet majd a vasútvonal. Szakemberek a nehézségek érzékeltetésére nemegyszer a bajkál—amuri vasútvonalhoz hasonlítják ezt a beruházást. A tervek sze­rint az elkészült szakaszt, azonnal villamosítják, hogy megteremtődjenek a teltéte­lek a legkorszerűbb villany- mozdonyok munkábaállításá- hoz. Egyidejűleg bővítik a ha­tárállomásokat ís, hogy a megnöveltedet! forgalomnak maradéktalanul elegei tudja­nak tenni. Alekszander Goiovatij be­számolt arról is, hogy a Szov­jetunióban sikeresen folynak az új, nagy teljesítményű vil- lanymozdonyok kísérletei. A próbapályán az ú.i mozdony óránként 211 kilométeres se­bességgel futott, ami több mint a tervezők elképzelése volt. Elkészültek az expressz sebességhez szükséges sze­mélyvagonok is, s a próbajá­ratok rövidesen ezekkel foly­tatódnak. Az új vonat, amely már a jövő század igényeit is kielégíti, első útját felte­hetően a Moszkva—Lenin­grad szakaszon teszi majd meg. Y@s ESS IS 0 legutóbbi órákban kél. fegyvereladással kapcsolatos hírt röpítettek világgá a távirati irodák. Az egyjk az, hogy aláírták a megállapodást a Generál Dyna­mics amerikai monopólium és a Belga Állami Hadiipari Vállalat, a Fabrique National között. A másik hír szerint Bernhard'holland királyi herceg szerepét nem sikerült tel­jesen tisztázni a Lockheed-monopólium és a holland had­sereg közötti üzletkötést illetően, Az első hii' háttere: az öldöklő „repülőgép-csatában” az amerikai F—16-os győzött a francia Mirage és a svéd Saab lelett. Ez az emlékezetes megrendelés kapta „az év­század üzlete” nevét, hiszen összesen 350 (!) repülőgépről vám szó. és egyedül a kis Belgium 100 darabot rendelt, de — egy ígéret lejében. Washington akkor kötelezettséget vállalt, hogy a' gyártásból munkát juttat a belga iparnak •is. Ez „visszatéríti” a költségek egy részét — hangzottak az akkori derülátó prognózisok. Aztán az illetékes, amerikai szervek memóriája hirtelen megromlott,' nem akartak tudni semmiről. Arról sem, hogy eredetileg belga géppuskát akarlak venni az amerikai páncélosokhoz. A brüsszeli kormány kénytelen volt — a közvélemény nyomásúra — látványosan emlékeztetni Washingtont ezekre a nem is olyan régi dolgokra. így született végre meg a General Dynamics és a Fabrique National egyezménye ... ’ S ha már a páncélosoknál tartunk, a jelek szerint már folyik a harc az évszázad újabb üzletéért. Arinak kell el­dőlnie, milyen tanktípusból rendpl hatalmas mennyiséget a NATO tagországainak' egész sora (egyedül az Egyesült Államok például 3300 (!) darabot). Pillanatnyilag két mo­dell van versenyben: a nyugatnémet Éeopárd—2-es és az amerikai XM—1. Washington korábban formálisan elkö­telezte magát arra, hogy „egyenlő feltételek mellett, pár­tatlanul” vizsgálja meg néhány hét múlya a modelleket. Bonnban azonban mind jobban kétségbe vonják az egyenlő feltételeket. Az NSZK sajtója elkeseredetten je­lenti, iiogy az amerikai törvényhozásban megindult a ku­lisszák mögötti „munka” az illetékes amerikai honatyák meggyúrására. Bizony nehéz elképzelni, hogy az amerikai hadügyminisztérium — a mummul-monopóiiumokkal ta­lán legszorosabban összefonódott intézmény — külföldi tankot vegyen. Ehhez •— mondta gúnyosan egy gazdasági kommentátor a CBS televízióban — túlságosan sok'pénz­ről van szó. A fegyverkereskedelem veszélyes üzletág; kormányfőket buktat meg, királyi hercegeket hoz kínos helyzetbe és rié- ha alaposan próbára teszi Washington NATO-partnerei­nek türelmét. Á vörös vitorlák üsmepén PÉNTEK HAJNALBAN szálltunk le a Moszkva— Helsinki expresszről Lenin­grad egyik külső kerületé­ben. Korán volt még, álmo­san hunyorogtunk egymásra. Irina akkor még Szása menyasszonya volt, ma már felesége — révetegen keres­te a 10—20 emeletes házak között a felkelő napot. Gyalog mentünk a metró­ig. Nem kell sietnünk, hiszen hat óránál hamarabb úgy­sem nyitják ki — gondoltuk. Meg aztán különben sem il­lett korai érkezésünkkel ki­verni az ágyból Szása szüle­it, akik egy héten keresztül vendégül láttak minket. A Nyevszkij proszpekten mindegyikünk vett egy cso­kor virágot. Ira. ugyan még Moszkvából hozott magával öt szál rózsát, de úgy ta­lálta. hogy az éjszaka fo­lyamán törődött, hervadtak lettek. Magamban kicsit de­rültem: hadd örüljön a le­endő anyós a leendő meny kedves figyelmességének. Már vártak minket. Az asztalon vodka fehérlett, a teafüvet leforrázták, felsze­letelt kenyér, parizer. friss paradicsom birizgálta érzék­szerveinket. Nyilván látszott rajtunk, hogy az éjszaka vaj­mi keveset szunyáztunk, meri reggeli után ágyba eről­tettek bennünket. Mondanom sem kell, hogy nagyon jól tették. Kellemesen esett az alvás, csak az ebédhez éb­redtünk fel délután kettő­kor. Ezzel megkezdődött „ki­fordított” életünk, ami ab­ból állt, hogy éjszakánként keresztbe-kasba kószáltunk a városban, nappal pedig pi­hentük fáradalmainkét. Persze azért, amikor az Ermítázs, a Péter—Pál-eröd, vagy Petrodvorec volt a prog­ramunk, könnyű szívvel fel­áldoztuk a habos paplanos meleg heverőt a múzeumlá­togatás kedvéért. Mert azo­kat, fehér éjszakák ide. fehér éjszakák oda, csak nappal tartják nyitva. Szép város Leningrad! Érződik rajta, hogy kez­dettől fogva tudatosan épí­tették. Térképét nézegetve, utcái legalább annyira kiis­merhetők és világosak, mint amennyire a rengeteg sziget körül a keskeny csatornák kusza pókhálója megnehezíti a tájékozódást. Ezért jó cél­talanul bolyongani, hídról hídra, parkról parkra járni, nem gondolni arra, hogy esetleg eltévedhet az ember. Jómagam is hasonlóképpen cselekedtem. Hagytam az if­jú párt és csak négy-öt óránként futottunk össze pár percre az előre megbeszélt helyen. Magányosságom nem tartott sokáig. A leningrádi- ak ugyanis híresek barálkn- zási hajlandóságukról. Ez alól a lányok sem kivételek Így hát nem bántam meg. hogy ..külön utakra” indul­tam. Különben is a vörös vitorlák ünnepe, amikor jú­nius utolsó szombat estéjén másfélmilliónyi ember — há­romnegyed részük fiatal — ellepi a Nyevszkijt. a Néva- parli sétányokat és a Téli Palota előtt nyújtózkodó szé­les teret, roppant hangulat­rontó társtalanul, egyedül „fehéréjszakázni”. (A félre­értések elkerülése végett: szó sincs igazi, sötét estéről vagy éjszakáról. Csupán az enyhe szürkület, no meg az órák jelzik, hogy mikor kel] vacsorához ülni. vagy époen lefeküdni.) Ilyenkor Leningrad úgy néz ki, mint Rió karnevál idején. Amerre csak néz a? odatévedt idegen, mindenün­nen vidámság, dal. móka. kacagás halliK. Sebtében fel­állított színpadokon a leg­menőbb városi együttesek szolgáltatják a zenét. Jó kö­zel menni a zenekarokhoz, különben a máshonnan oda- hallalszó zenebona miatt él­vezhetetlenné válik a mu­zsika. Ha például valaki megáll a Palota-tér közepén, ahol a közel 50 méter ma­gas, angyalos -végű gránit Sándor diadalmi oszlop me­red a magasba, az bizony kapkodhatja a fülét: egy­szerre négy grupp zenélésé­ben „gyönyörködhet”. A hangulat éjféltájban hág a legmagasabbra. A fagyialtosok, a hajó formájú­nak épített cukrász- és pi- rogárus-bódék előtt ritkul a tömeg. Híre terjed, hogy rö­videsen tűzijáték kezdődik. Özönlőnk a Névához. Mire a partra érünk, az égről a szivárvány minden színében hullanak a tüzes szikrakupo­lák. A túlsó oldalon a Va- szilij-sziget csúcsán a két Rostrum (hajóorri-oszlop te­tején hatalmas máglyák lo­bognak bevilágítva a Hadi­tengerészeti Múzeum dór oszlopokkal díszített homlok­zatát. Június vége van. de néha meerezzenünk a hűvös. Finn. öböl felöl fúvó széltől. A folyó fölött a pára tejfellel lepelként ölel körül két le­horgonyzóit régi árbocos ha­jót. Vörös vitorlások. Ők az ünnep névadói. Világos van Iskolások csoportié közele­dik az emberáradatban. A sokadik az éjszaka során. — Tudod, nem régen fe­leződtek be ;az érettségik. Vége a tanévnek, most már nyugodtan alhatriak— mond­ja idegenvezetőm. amikor elhaladtak mellettünk. —Ez az ö ünnepük, nézd milyen vidámak, hogy énekelnek! Elől haladt a csinos, fiatal osztályfőnöknő. Jobbról is, balról is egy-egy extanít­vány. karolt belé. Látszott a srácokon, hogy kedvükre van a „munka”. Egyikük sandán oldalra pislanlott tanárnője felé. Kicsi a világ. Ez Lenin- grádban is igaz. A Téli Pa­lota sarkánál moszkvai is­merősökkel futottunk össze, majd utolérjük Szásáékat. Frissen szerzett barátaink meghívtak minket egy kis •éjszakai csevegésre, kvater­kázásra. Szerencsére nem kellett sokat gyalogolni, a közelben laktak. A menü: lőtt virsli, sült krumpli, mus­tár, vaj és kaviár. Kilen­cen valánk, az üveg vodka hamar elfogyott. Volt . vi­szont sör. és Bikavér. Szür­kebarát és Tokaji furmint. Nem panaszkodhattunk: ma­gyár borpártoló családija csöppentünk. Gondolom, az admirális atya, amikor más­nap megérkezett a szolgálat­ból, némileg meglepődött ki­fogyott készletei láttán. . . Nem sokkal öt óra előtt, vasárnap hajnalban kellemes közérzettel, ,újult erővél mentünk ki az utcára. Az Auróra felé indultunk. Bá­multuk a felhúzott, égnek meredő. tátogó hidakat, amelyek alatt hajók, uszá­lyok siklottak le s fel. Ami­korra a forradalmi jelt adó hadihajóhoz értünk, a hi­dak lebillentek, összezáróu- tak és átcsörömpöltek rajtuk az első villamosok. A fá­rasztó, vidám éjszaka lassan véget ért. Hazafelé bakta­tunk. egymásba kérőit lá- nvok. fiúk voltak útitársa­ink. A frissebbek azért még itt-ott eltért pengetlek, én»­kolfspftplr MéTKÖMEGALLŐ tűni fel a közelben. Az üvegajló már nyitva volt. Leereszkedtünk) Szalipszki Küldi«

Next

/
Thumbnails
Contents