Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
1976. aug. 25., szerda ES2AK-MAGYARORSZAG 3 p Edelényi jegyzetek Hogyan él és ddgozih a nMM pisil? Az edelényi Alkotmány Tsz-ben augusztus 20-án nemcsak „névnapot”, hanem „születésnapot” is ünnepeltek. Igaz, az idén nem kerek, ha- ■ nem már a 26. volt ez az évforduló, de talán éppen ezért igyekeztek róla méltó módon megemlékezni. Hiszen az alapítók, a íalu arculatának, életének megváltoztatásához vezető út első építői, akik főhajtást, köszönetét is érdemeltek ezen az ünnepen,egyre fogyatkoznak, egyre kisebb számban lehettek már ott az ünneplők között. Sokuk számára minden ilyen megéri évforduló már maga is ajándék. Es az Alkotmány Tsz aktív tagjainak, dolgozóinak most már Zömét alkotó fiatalokat is jó emlékeztetni erre a már több mint negyed- százados útra. A fiatalok talán el sem hinnék, hogy milyen parányi í kis magból fejlődött ki ez a 6100 hektáros gazdaság, amit már joggal neveznek mező- gazdasági nagyüzemnek. Hiszen a közös vagyont ma már tízmilliókban, sőt százmillióban mérik, évente 14—15 millió forintot fordítanak beruházásokra, ebből mintegy 5 milliót gépekre. Műtrágyára 8 milliót, a kaoát pótló növényvédő szerekre, gyomirtókra 1,3 milliót költenek évente. Az idén ezt a vidéket különösképpen pusztította az aszály. Súlyos károkat okozott, de megingatni, visszavetni nem tudta ezt a korszerű nagyüzemet. A búza a tervnél így is hektáronként két, az árpa egy mázsával többel fizetett. A nagy jó- szágállományt sem kell bekötni már most az aszály miatt. Az ősgyepek ugyan kisültek, de a telepített gyepterületek zöldek, lcgeltethe- tök, s télire is van elegendő szálas takarmány. * Ide kívánkozik a XI. párt- kongresszus határozatának néhány mondata: „Aagy utal tett meg a. munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásosztályhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktiv részese. Az elmúlt években tovább erősödött érzés- és gondolat- világában a közös tulajdonosi és gazdálkodói Jelfogós. Emelkedett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, politikai tudatossága, s ezeket a jövőben is fejleszteni kell." Hartman Bálint Isz-elnök és Alc Károly pártlitkár szerint elsősorban a „megváltozott” embereknek, ennek az újfajta szemléletnek köszönhető itt sok minden. A szerelők és a gépészek fél év alatt több mint félmillió forint értékű anyagot takarítottak meg. A tejüzem dolgozóitól egymilliós több- termelést, az állattenyésztéstől ugyancsak egymillióval többet kértek, s azok azt meg is adták. De a szállítóüzem plusz egymilliója, amit a jobb kocsikihasználással értek el, ugyancsak „benne van már” az árbevételben. Az építő- üzem szocialista brigádja pedig a saját építkezések mellett elvállalta — 4 millió forint értékben —, tíz darab tejbegyűjtő felépítését. Ezek a „pluszok”, valamint a 140 hektárnyi, másodvetés, amiből 10 hektár ' a vegyeszüldség, várhatóan azt eredményezik, hogy az Alkotmány Tsz árbevétele az aszály ellenére több lesz a tervezettnél. Ennek a 13 szocialista brigádnak csaknem kétszáz tagja, élet- és munkakörülményeik, szemléletük mind gyakrabban ragadja magával az egész tagságot. Tavasszal például eg.y kommunista vasárnapon nagytakarítást rendezlek a tsz-ben. „Ók” 1.03-an jöttek el erre a megmozdulásra, s „hivogatásukra” még 260-an végezlek a tagságból tízezreket érő társadalmi . munkát ezen a napon. „Magyarázatképpen” hozzáteszik az Alkotmány Tsz vezetői, hogy könnyű a dolguk, mert hiszen ezen a bányavidéken, a legtöbb esetben egy-égy családon belüi is együtt élnek a bányák, az ipari üzemek munkásaival. Nemcsak a korszerű mező- gazdasági üzem munkájában egyre több a kapcsolódó szál az ipar és a mezőgazdaság között, hanem a mindennapi életben is mind erősebbek a szálak a munkások és a szövetkezeti parasztok között. És persze az sem mindegy, hogy a tsz „munkahelyeinek” alig 20—25 százalékán végeznek csak hagyományos paraszti munkát a dolgozók. Van üzemi konyha, a legtöbb helyen már korszerűek a szociális létesítmények, a távoli munkahelyekre „menetrend szerint” közlekedő saját busz szállítja az embereket és sorolhatnánk tovább. Például azt is. hogy csak az utóbbi két hónapban líz új személygépkocsi „jött” a tsz-be a már meglevő több mint nyolcvanhoz. Az elmúlt évben húsz szövetkezeti parasztcsalád kezdett új otthon építésébe, s csak a legutóbbi vezetőségi ülés is öl darab öt, illetve tízezer forintos lakás- építési segély ügyében döntött. (P. s.) Tervek a Gilip patakkal A monoki Kossuth Tsz-ben az idei aszályos nyáron gyakran felvetődött a gondolat: milyen jó lenne, ha a közös gazdaság némi öntözési lehetőségekkel rendelkezne. Sajnos pontosan a1 „száraz” hónapokban nem áll rendelkezésükre öntözővíz, mert a tél végén sok vizet szállító' kis Gilip patak a nyári idényre szinte teljesen elapad. Pedig a gazdaság nagyon jól hasznosíthatná az öntözési lehetőségeket. így többek közölt a cukorrépa jelenlegi 100 hektáros vetésterületét duplájára növelnék, mert öntözéssel biztonságossá válna a cukorrépa termesztése. A vízügyi szakemberek már régebben elkészült terve biztató ígéret a monokiak számára. Lehetőség van arra, hogy a Gilip patak völgyében mintegy egymillió köbméteres víztározót létesítsenek. A kis völgyzáró gát mögött tárolt téli és tavaszi csapadék a nyári hónapokban bőven fedezné az öntözővíz-szükségletet. A monokiak remélik, liogv a legközelebbi aszályos esztendőben mér rendelkezésükre áll a „kincset érő” mesterséges tó. Vetőmafiizein Bolyon Elkészült az ország legnagyobb és legkorszerűbb vetőmagüzeme a 22 ezer hektáros Bólyi Állami Gazdaságban. A gyári méretekben termelő • vetőmagüzemet programvezérléssel irányítják. A terv , szerint a jövőben egy cukorrépa-vetőmagot előállító üzent is épül Bolyban. Tájékoztató a mezigazlasági munkairól Rö\*id múltra tekint vissza az ózdi rúd-dróthengermü, de máris szép termelési sikereket ért el. Ez ev júliusáig 100 ezer Ionná exportképes kiváló minőségű hengerelt árut gyártott. Az év végéig még <50 ezer tonna acélt gyártanak. A modora gépekkel felszerelt ózdi üzemben készültek fölvételeink. Az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról és az őszi előkészületekről adlak tájékoztatást a MÉM-ben. A nyár régi esőzések nyomán erőre Kaptak a növények, es megkezdődött a régen várt fejlődés, gyarapodás. Ezt a határszemiék igazolják. Ewes' növényi kultúrák azonban még nem heverték ki, és várhatóan teljes mái lékben nem is heverhetik már ki a hosszan tartó júniusi—júliusi aszály következményeit. A termelők — a végleges összesítés szerint —. az elmúlt évinél csaknem három- '•szór nagyobb területen, több mint 131 ezer hektáron termesztenek másodvetésü növényeket. amelyekkel a szárazság miatti takarmánykiesést és az átmeneti zöldséghiányt igyekeznek pótolni. Folyamatos augusztusban a növények betakarítása: vágják a silókukoricát, a rostkender betakarítása szintén jó ütemben halad. Befejezés előtt van a vöröshagyma felszedése és nincs késedelem a zöldség-gyümölcsszüretben sem. A tájékoztatás szerint a ve- tömagellátás kielégíti az igényeket. Október 1-ig valamennyi termelő átveheti az őszibúza-vetömagját. Idén a választék bőséges, nagyobb a tavalyinál, és a vetőmag kitűnő minősége szintén jó alapot ad a jövő évi jó terméshez. Változás lesz. hogy az eddiginél jobban előtérbe kerülnek, és az országos vetésterületnek mintegy 15 százalékát foglalják majd el a nemrégen elfogadott és gyors elszaporitás alatt levő új magyar búzafajták. A vezénylőteremben az automata elektronikus vezérlőberendezésen kívül ipari televíziókon ellenőrzik, irányítják a termelést. A hengersorokat automaták vezérlik, így a drót hengersort is. Rohamosan fejlődő szakma Szellemi kapacitás és igény A tanulás a szellemi kapacitás fokozásának nélkülözhetetlen eszköze. A szellemi kapacitás intenzív hasznosítása napjaink egyik legsürgetőbb feladata! Az elméleti ismerelék gyakorlatba történő átültetése a mindennapi munka sorári még sok kívánnivalót hagy maga után, de a megszerzett tudás adott szintjével sem lehetünk elégedettek. Ezt a közismert tényt használták fel a közelmúltban a Lenin Kohászati Művekben, amikor a müvek vezetői — a számítástechnika kezdeményezésére - . felhívást bocsátottak ki folyamat, szervezői tanfolyam megkezdésére. Az 1972-ben elkezdődött tanfolyamra 36 vállalkozó szellemű és tanulásrakész jelentkező akadt a kohászat különböző gyáregységeiből, munkahelyeiről. A kétéves tanfolyam végén azonban csak huszonhármán készítették el sikeresen szakdolgozataikat. Közülük beszélgettünk néhánnyal, az oktatás szükségességéről, arról, hogyan tudják a tanultakat a gyakorlatban kamatoztatni. Kolacselc Sándorné, a gépi adatfeldolgozáson müszukve- zető. Középkorú asszony, akinek a vállalati tennivalók mellett a háztartási munka, és a család gondja is nyomta a tanulás mellett a vállát. — A munkahelyen valamennyien többet akarunk tudni, és az itt megszerzett gazdasági; számviteli, programozási. vállalatszervezési és számítógép-ismeretek kiszélesítették látókörünket nemcsak a tegnapi feladatok jobb megértését, hanem n holnapi tennivalók könnyebb elvégzését is szolgálják. Némethy Irénnek, aki szintén műszakvezető a gépi adatfeldolgozáson más jellegű feladat • al kellett megbirkóznia a szakdolgozat készítése során, mint amit nap mint nap a munkahelyéit végez. Feladatában a tarlulék-alkat- részgazdálkodás korszerűsítésével foglalkozott. A központi tmk és az üzemi tank területén helyzetvizsgálatot végzett, elemezte a tapasztalatokat a helyi szakemberek messzemenő segítségével. így alakította ki az optimálisabb készletnormákat, amelyek a 20— 30 éves tapasztalati normákon alapulnak. A költségelszámolás új rendszerét vezette be. — Arra várunk valumeny- nyien, illetve azt szerelnénk, hogy ha az éves szervezési tervbe beilleszthető lenne — esetleg a közeljövőben számítógépes feldolgozásra kerülne az egyenként csak kis részt felölelő, de számunkra mégis olyan jelentős munkánk. Egyszóval: minél hamarabb aprópénzre szeretnénk váltani a felgyújtott tudást, a szakdolgozatokban megoldott problémát. Molnár József talán sosem hitte.volna, hogy a rendszer- szervezési osztályon csoportvezető lesz, hiszen négy éve még hőtechnikai műszerész volt és akkor Balázs István, a számítástechnika vezetője így fogadta: — Most még nem tudsz semmit”, de elsősorban tőled függ, hogy mit érsz el ebben a rohamosan fejlődő szakmában. Ügy tűnik Molnár József beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A nemesacél- hengermű kikészítő folyamatának számítógépre szervezését végezte el. Szervezési javaslatát beépítette a számítógépes tennivalók ötödik ötéves tervi sokaságába. — A kikészítésnél jelentkeznek ..lazaságolt”. A kidolgozott alrendszertől azt várom. hogy javítja a tárolóterületek felhasználását és az új berendezések kihasználása is minden bizonnyal nőni fog majd. Néhány példa ez csak a huszonhárom szakdolgozatból, s a dolgozatokból is csak né- nany gondolat. De valameny- nyi azonos tendenciát tükröz: a műszaki fejlesztés, a szervezés, illetve a számítástechnika előretörését, térhódítását. Ahogy megfogalmazták; a vallalat területén talán nincs is olyan hely: az acélműtől az energiagazdálkodásig, ahol ne lehetne valami újat, célszerűbbet alkalmazni. Az egyes alrendszereket, folyamatokat a vállalati belső mechanizmus megváltoztatása nélkül a helyi adottságokhoz alkalmazva úgy alakítani, hogy az a klsebb-nagyobb kollektívák közös érdekét szolgálják, a hatékonyságot, amelynek egyik fontos eszköze a műszaki fejlesztés, ezen belül a jó' szakembergárda felkészültségének kihasználása, kamatoztatása. Hiszen a legfejlettebb ipari, országokban az elért fejlődés harmada származik csupán a gépi berendezések, eszközök magasabb korszerűségéből, a nagyobbik hányada a jól felkészült szakmunkások., technikusok, mérnökök munka- I jának, erőfeszítéseinek érdé- j me. Ez az. amit nálunk is job- j ban ki keli használni és ami- j re sok helyen, itt a Lenin Kohászati Művekben is egy- ! re inkább odafigyelnek. A vállalat állal nyújtott kedve/' menyek, a vállalati ráfordi fás minden bizonnyal hamu megtérül az új ismeretekbe gyarapodott dolgozók haléko nyabb, eredményesebb munkájával. Budiért Miklós Automata berendezések, programozott vezérlés jellemzi az ózdiak új büszkeségét. A kép a rúdhengcrsornál készült. Az anyagmozgatás, így a késztermék szállítása is gépi erővel, daruval történik. Laczó J. felvételei Próbaüzem Kedden megkezdődött a uóbaüzem a Zalaegerszegi Barom ti feldolgozóban, amely a Zala megyei termelőszövetkezetek, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, r Bábolnai Mezőgazdaság Kombinát és 4 Veszprém megyei tsz közös tulajdona. A/. új üzemet a legkorszerűbb hazai és külföldi berendezéssel látták el. Bár éppen » korszerű technológia '•>-dvé- ért többször kellett módosítani a terveket. _ncm lépték túl az előirányzott 196 000 000 '•»rintos beruházási összegei. Műszakonként 32 000 csirke kidolgozására képes az új baromfifeldolgozó, amelyhez 50 vugonos hütőtároló is tar« főzik.
