Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

A. ' Jj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 200. szám Ara: 80 tiller Szerda, 1075. augusztus 25. a LEI KI A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá- ■ nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának pártmun- kásküldöttsége, Zbigniew ZieUnskinek, a KB osztályve­zetőjének vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Káplár József, a KB osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. szülve Ülést tartott a TOT Kedden ülést tartott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa. Az ülésen az orszá­gos képviseleti szerv tagjain kívül részt vettek a területi szövetségek elnökei és tit­kárai is. A résztvevők a mezőgaz­dasági szövetkezetek soron következő 111. kongresszusá­nak összehívásával és előké­szítésével kapcsolatos idő­szerű kérdéseket tárgyalták meg. A szövetkezeti törvény­ben és áz alapszabályban foglaltaknak megfelelően a TOT 1076. december 14—15- re összehívja a mezőgazda­sági szövetkezetek 111. orszá­gos kongresszusát. A kong­resszus megvonja majd a me, zőgazdasági szövetkezetek ötéves tevékenységének mér­legét és állást foglal az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból és a népgaz­daság V. ötéves tervéből a termelőszövetkezeti paraszt­ságra háruló gazdasági és társadalmi feladatok meg­valósításának főbb kérdései­ben. * kongresszuson és az azt ti..gelőző időszakban le- líelöség nyílik arra, hogy a gazdaságok mélyrehatóan elemezzék saját tapasztala­taikat, megfogalmazzák a társadalmi képviseleti szer­vek — a TOT és a területi szövetségek — munkájával kapcsolatos igényeiket, és megjelöljék az érdekképvise­leti. munka továbbfejleszté­sének irányát. Az esemény jelentőségére utal — amint ezt a TOT- ülés is hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek tömörítik a szövetkezeti parasztság tömegeit, jelen­leg 1462 mezőgazdasági ter- melőszövetk&et, 10 halászati termelőszövetkezet, 123 szak- szövetkezet és 266 szövetke­zeti társulás működik. Tag­jaik száma eléri az egymil­liót. A szövetkezetek keretei között 1975-ben 640 ezer ak­tiv kereső csaknem hatmil­lió hektár mezőgazdasági földterületen 110 milliárd ló­rin! értékű termelőeszközzel 130 milliárd forint értékű terméket állított elő. A szö­vetkezetek 800 ezer háztáji gazdaság tevékenységét szer­vezik és segítik. A termelő­szövetkezeti mozgalom e magas szintű számvetése ezért nem csupán a szövetkezeti tagság belső ügye. hanem — amint azt a TOT ülésén hangsúlyozták — belpolitikai életünk jelentős eseménye is. Izlandi vendé] hozónkban Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására ma hivata­los látogatásra Magyaror­szágra érkezik Einar Agusts- son. az Izlandi Köztársaság külügyminisztere. * Einar Agustsson 1922. szep­tember 23-án született. A reykjavíki főiskolán, majd az izlandi egyetemen szerzett; jogi diplomát. A pénzügyi tanács, később 1957-ig a pénzügyminisztérium mun­katársa volt. Az ezt követő években a szövetkezeti taka­rékpénztár, majd az Izlandi .Szövetkezeti Bank igazgató­ja. 1958 óta az Izlandi Ha­ladó Párt Központi Bizott­ságának tagja, 1968-tól a párt alelnöke. I960 óta az Althing (parlament) tag.já. Külügyminiszteri tisztségét 1971 óta tölti be. nemzeti iiiinie A Vietnami Szocialista Köz­társaság közelgő nemzeti ün­nepe alkalmából Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykövete kedden sajtótájé­koztatót tartott a nagykövet­ségen. Egyebek közt hangsú­lyozta, hogy a Vietnami Szo­cialista Köztársaság a prole­tárdiktatúra állama, a nép állama, amelyet a nép maga hozott létre, s amely magáért a népért van. A párt és az állam szocializmust építő irányvonalát a következők­ben foglalta össze: a prole­tárdiktatúra gyakorlásával továbbfejleszteni a dolgozó nép hatalmát, egyidejűleg véghezvinni a termelési vi­szonyok forradalmát, a tudo­mányos-technikai forradal­mat, s az ideológiai és kul^ turális forradalmat. Iái széiyÉból Veszélyes üzletéi (2. oldal) Edclcnyi jegyzetek (3. oldal) ri BBBkavéllalik (4. oldal) Húsz ország kiállítói az A6R0MASEXP0H A ma nyíló AGROMASEX- PO nemzetközi mezőgazdasá­gi gép- és műszerkiállításon húsz ország 132 kiállítója vesz részt. A hazai kiállítók közül a MEZŐGÉP Tröszt' részvétele a legnagvobb, 15 vállalatuk mintegy 200 mezőgazdasági és élelmiszeripari gépet mulat be. A vásáron 13 lökés ország 50 cége vesz részt, jó néhá­ny ukkal már kooperációs kapcsolatot is teremtettek a magyar vállalatok. Számos kanadai, svéd és dán cég elő­ször állít ki mezőgazdasági gépeket az AGROMASEX- PO-n. A szeptember 1-ig nyitva tartó AGROMASEXPO-n a magyar kereskedelmi szak­emberek külföldi partnereik­kel tárgyalásokat kezdenek kooperációs együttműködés­ről, licencvásárlásokról is. A kiállítást a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpont C- csarnokában és a mellette le­vő szabad területen rendezik meg. A kiállítás, reggel 9-töl délután 6 óráig tart nyitva. A Szaljut-5 programja Befejezéséhez közeledik a Szaljut—5 orbitális tudomá­nyos állomás személyzetének űrrepülése. A kitűzött prog­ramot teljes egészében vég­rehajtották. A tudományos és műszaki kísérletek során minőségileg új eredmények­re jutottak. Az elmúlt 24 órában a pa­rancsnok cs a fedélzeti mér­nök az űrhajó és az űrállo­más berendezéseit ellenőriz­te. Mindkét objektum beren­dezései zavarmentesen mű­ködnek. A személyzet készen all a repülés befejezésére, Megyénk mezőgazdasági exportja Mezőgazdasági üzemeink állattenyészeteinek egyik „legbiztosabb" exportcikke a bárány. Nagyon sok ország kereskedői keresik, kérik és egész éven at viszik is — mégpedig jó áron —, a ma­gyar tejesbárányt, az ex­pressz pecsenye-bárányt és a hizlalt ürül. Megyénkből ed­dig — csupán a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat miskolci kirendeltsé­ge „közvetítésével'’ — ötven­ezer bárány „utazott" kül­földre. — Ez már eddig mintegy négyezerrel több az elmúlt év hasonló időszakáig lebonyolí­tott exportnál.— tudtuk meg Agócs Bélától, a kirendeltség vezetőjétől. — Vonaton, (eme­letes vagonokban), kamionok­ban és repülőgépen „utaznak” a bárányok. Repülővel — he­ti három járattal — csak a hortobágyi juhvágóhíd „ter­mékeit” szállítjuk a nyugati piacokra. — Kik a legjobb vevők? — A nyugati országok, kö­zül az olaszok vezetnek, ott a legkedveltebb pecsenye a bárányhús, de az NSZK-ba, •Franciaországba is sokat szál­lítunk, s jó vevők a svájciak és a svédek is. Az arab or­szágok közül Líbiába és Tu­néziába megy a legtöbb ex­portszállítmány. Az utóbbi- piacra most például 18 ezres szállítmány indul az ország juhászataiból, s ebből né­hány ezer megyénkből. A szép jerke nem elsi Megtudtuk azt is. hogy az idén — az előző évekhez kö­pést — kevesebb tejesbárányt exportáltunk, főleg azért, mert a gazdaságok számára kifizetődőbb az expressz-bá- rány értékesítése. Az arabok pedig a nagyobb súlyú, jó zsírodra hizlalt juhokat sze­retik. Karácsony előtt ismét a tejesbárány lesz a legjobb exportcikk. Ára élősúlyban, kilónként 51) forint körül mozog, de inkább felette jár. — Megyénk -juhászától tudják-c teljesíteni a növek­vő ex port igén t/e két ? — A juhtenyésztéssel fog­lalkozó mezőgazdasági üze­meink zöme fejleszti az ál­lományt. Es ilt felmerül, a kérdés, hogy; miből fejlesz­tenek, ha a bárányexport év­ről évre növekszik? Az .anyának való, szép jerke bá­rányokat — bármilyen jó árat is fizetnének érte — nein vásároljuk lel, nem ex­portáljuk. Ebből csak a se- lejtje „utazhat”. A szép jer­ke kell az állomány fejleszté­séhez 1 és az anyaállomány felfrissítéséhez. „Buda” is volt bőven Az öreg anyajuhok selejte­zése, azaz „mustrája” elen­gedhetetlenül szükséges. Az öreg, gyenge állomány nem lenne képes arra, hogy éven­te kétszer, „termeljen” bárá­nyokát, s leromiana a gyapjú minősége is. Márpedig a „bundapénz” is jelentős té­nyező a juhászaink számadá­sainak bevételi oldalán. Hogy mennyire így van, azt; Agócs Béla számokkal is bi­zonyítja : j A megyében 74 vason gyapjút vettünk át az idén, mintegy hét vagonnal többet az. elmúlt évinél. Ebből a többletből hat vagon a ter­melőszövetkezeti juhászatok termelése. A gyapjú kilón­kénti átlagára az idén 93 fo­nni 91 fillér volt a megyé­ben, ez 23 forinttal magasabb az. elmúlt évi átvételi átlag­árnál. Húsz forint ebből a már régen várt gyapjúárren­dezés eredménye, s kilónként 3 forintos többletet-hozott az is. hogy javul, fiatalodik az állomány, s ezzel javul a gyapjú minősége. Hasznos „sepregolök“ Növekszik a bárángexport, több a gyapjú, s javul a mi­nősége. tehát a juhászotok­ban mar minden rendjén van? A válasz: még túlságosan korai lenne erre egyöntetű igent mondani. Nagy a fejlő­dés, a mezőgazdasági nagy­üzemek zömében megbecsült jószág lett a juh. Ma már senki sem vitatja, hogy érde­mes-e juhtenyésztéssel fog­lalkozni .. . Erre már határo­zott igen a válasz mindenütt. De ez a legtöbb „forintot ter­melő" jószág az. eddiginél is több figyelmet érdemel. Erő- - teljesebben kell folytatni a fiatalítási, lovább kell javí­tani a tartási körülményeket.' Persze kényeztetni sem kell a juhot, mert hasznos ..sepre- getö", jól értékesíti a hulla-- déklakarmányokat, jóllakik a gyenge legelőkön is. Nem vér­ieden. hogy több tsz. ígv az. emödi, a héjöbábai és .az óno­di is visszaállította „seprege-, tő” juhászatát. (p. s.) Borsod megye természetvédelme Orsz A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat által ren­dezett országos biológus na­pok rendezvénysorozata teg­nap a második konferenciái ülésszakkal folytatódott. Mis­kolcon. a megyei könyvtár dísztermében a több mint 160 fős szakmai közönségnek — biológusoknak, biológiataná­roknak, s. a . nemzeti parkok munkatársainak. Hakonczay Zoltán, az. Országos Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke tartott előadást Borsod me­gye természeti értékeiről és természetvédelméről. Az. ülésszakon dr. Kretzói Miklós egyetemi tanár a ru- dabányai leletekről és az emberré válás kezdeteiről szólt. H. Szabó Béla, az. Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal Borsod megyei főfel­ügyelője '-mégyenk nagy geo­lógusáról, botanikusáról és gyümölcsnemesiíő.icrol. a 125 éve született Budai Józsefről tartott előadást. s napok A konferenciai, ülésszak után a részvevők a Bükk- íennsíkra teltek kirándulást, attól ismerkedtek a hegység növényvilágával. Este a Bükk. hegység, az aggteleki ksrxzt és a Tokaj-hegység termé­szeti értékeit tanulmányoz­ták filmén. Az országos biológus napok miskolci rendezvényére a Szovjetunióból, Jugoszláviá­ból és Csehszlovákiából is érkeztek tudósok.

Next

/
Thumbnails
Contents