Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

1976. augusztus 3., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Szilvásvárad!

; Népünnepély j volt j

i

i

i

; Európa I legszebb ! pátyáia

i

; Gazdag

• program>

• kitűnő

jszóra Hozás

lo vasa apók

Igazi népünnepélyen vettek részt azok, akik július 31-én és augusztus 1-én Szilvásváradra látogattak, a most ötöd ízben megrendezett lovasnapokra. Ez volt egyben a festői Szalajka-völgy bejáratánál létesített lovaspálya avatóünnepsége is, amelyen megjelent és beszédet mondott dr■ Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, valamint a Mátra, Eger, Bükk Intéző Bizottságának elnöke. Az ű.i lovaspályát a Szilvásvárad] Állami Gazdaság létesítette 4,5 millió forintért és — a szakértők véleménye szerint — nemcsak környezetét tekintve a legszebb Európában, hanem felszereltsége is élvonalbeli. A pálya 20 ezer néző befogadására alkalmas, székely kapus főbejárata, a bírói torony, a dísztribün és a környező vendéglátó helyiségek jól illeszkednek a táj arculatába.

Közismert, hogy a Szilvás- váradi Állami Gazdaság feladata az egész világon ismert lipicai lófajtának, mint a történelem és az újabb idők fogatvensenyei kiváló szereplőjének, a magyarországi tenyésztése. Ez a lófajta jelenleg 400 éves. A világon öt tenyészet van, a legnagyobb és a legjobb — és hazánkban az egyetlen — a szilvásvárad!. Az állami tenyészetben 220 ló van, 70 törzskanca és 5 törzsmén képezi a tenyészet alapját. Indokolt volt tehát az új lovaspálya létrehozása, indokolt a későbbiekben egy lovarda létrehozása, szintén a Szalajka-völgy bejáratánál, mélyek alapját képezik majdan egy nagy lovaskombinát kifejlesztésének. A tervek szerint évfcntc öt esetben rendeznek lovasnapokat,

amelyből kettő lesz nemzetközi, s így nagyszabású.

A két nap gazdag prog-. ramja nemcsak a lovassport szerelmeseinek nyújtott nagy élményt, hanem minden nézőnek jó szórakozást is. A Borsodnádasdi Lemezgyár fúvószenekara pattogó indulójára vezették fel a lipicai lófajta kiválóságait, öt törzs- mént és nyolc törzskancát. Nagy tetszést aratott az úttörők lovastornája, amelyben részt vettek a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet legfiatalabbjai is. Hevességük már-már ak- robatíkusnak mondható, és azzal biztat, hogy a lovassport utánpótlása biztosítva van. A sok díjat nyert sporthajtó, Mátyás Viktor, az állami gazdaság ménesvezető- je. itt is remekelt a különféle lipicai fogatokkal. A lipicai liMajta világosszürke színű, jól illett hozzájuk a magyar stílkocsi cseklészi típusa. egyenes vonalvezetésével és íe' ele színével. Ezt a színhatást fokozta még a sporthajtó és a két úgynevezett haküegény barokkék ruházata. tzeT'őt kaptunk a hajtóversenyek széoségéből. izgalmából, az ember, a ló. a fogat összhangjából, az idomítoltságból, az ügyességből. a kitartóságból és for- dulékonyságból. A nézötérBátrak fogata. Hajtó: Kalmár András

Egy világszám, a szabadidőmitás. A mester: Lénáit Béla

ről szép látványt nyújtott a lovaskarusszel, vagyis a lovak csoportos idomítottsági vizsgája, melvnek keretében 8 lipicai mén dolgozott pontosan együtt. Zúgó taos fogadta a bátrak fogatának bemutatóját, melynek keretében Kalmár nrírá úgy hajtott öl lovat, hogy a két hátsónak a Hátán állt. Igazi versenyt, izgalmakat és — sajnos — bukásokat is holott a díjugratás.

Dél tán került sor egy méltán világhírű és világot lárt produkcióra. Lén árt Béla szabad idomít'isi bemutatójára. N >lc bábolnai arab ménnel dolgozott, s mintegy valóságos karmester, szinte azt csinált a lovakkal, amit akart, Estér° nemcsak a nézőiéi' telt meg. hanem a lovaspálya is, melynek a közepén a gémeskút és a csi- kóskunyhó mellett került sor a pünkösd ikirály-választás- ra, melynek forgatókönyvét Jókainak Egy magyar nabob című regényéből készítették.

Zene, tánc, ének, csikósok, huszárok, betyárok, lovas- produkcióla, fogatok felvonulása, akrobatikus lovas- mutatványok, s mindez korabeli ruhákban, népviseletben.

A pünküsdikirály-választás népünnepély hangulatát a nézők magukkal vitték a pályáról az utcákra, ahol sátrak, bazárok, lacikonyhák, borkóstolók, céllövöldék és vásári körhinta világa fogadta őket. Es távolabb az erdő koszorpzta hegyek, a csodálatos Szalajka-völgy forrásaival, oiszb-ánaos tavaival, vízeséseivel, a szabadtéri erdei múzeum is sok 'átogatót ' mzott ezen a két napon, és a kis erdei vasútnak is sok utasa volt. S mindez itt van a szomszédunkban, Lillafüredtől 35 kilométerre, íav hát nem csoda, hogy sok miskolcival. Borsod megyeivel is találkozhattunk.

Szövök: Oravcc János Kép: Szabó István ✓

Díjugratás

autóbuszok

Volánnál

Évről évre több ember utazik a Volán 3. sz Vállalatának autóbuszain. Ezt elősegítette, hogy az igényekhez igazodva, a nyári menetrend szerint a kox'ábbiíói 180 helyi és helyközi járattal indítanak több autóbuszt.

Az év első felében —, mint dr. Valykó István igazgató elmondotta — 51 és fél millió utast szállítottak a vállalat autóbuszain. Ez szemléltetően azt jelenti, mintha a megye teljes lakosságát csaknem 05 és félszer utaztatták volna, s örvendetesen csökkent a járatkimaradások, a járatkésések száma.

Az érdekelt felső szervek ismerik Borsod sajátos gondjait. s a megye nagyipari jellegének. az igények figyelembevételével igyekeznek segíteni a gondokon. A Volán 3. sz. Vállalata ebben

az évben — az ígéretek szerint — 87 új autóbuszt kap, amelyből hatvanhatot a „beteg'’ kocsik kicserélésére szánnak, a többi a fejlesztést ■szolgálja. Az autóbuszoknak több mint a fele már megérkezett — 145 tehergépkocsival együtt. Bíznak benne, hogy a többi autóbusz is hamarosan itt lesz, s ez jó feltételeket nyújt az iskolai járatok újbóli megszervezéséhez, az őszi-téli forgalomhoz.

A vállalat a mindennapi forgalomból kivont autóbuszokat is igyekszik a dolgozók szolgálatában hasznosítani. A tavalyi 19-ről 34-re növelték az olyan felújított bérautóbuszok számát, amelyeket elsősorban az állami gazdaságok vesznek igénybe a dolgozók szállítására.

Az Agronit hatása

Tizennégy esztendeje gyárt Agronit márkanéven a Borsodi Vegyikombinát magnézium tartalmú műtrágyát. A 2 százalék magnéziumot tartalmazó szer hatásmechanizmusának kutatásával és a magnézium biokémiai hatásának tisztázásával a gyár agrokémiai telephelyén 8 éve foglalkoznak. A kísérletek egyértelműen igazolták, hogy a műtrágyában levő fémes

állapotú magnézium növeli a terméshozamokat, fokozza a növények fehérjetartalmát, gyorsítja érésüket és javítja a betegségek elleni védekező képességüket. A Borsodi Vegyikombinát agrokémiai telepén folyó kísérletekre eddig a világ tíz országában, többek között Brazíliában, Kanadában és Japánban is felfigyeltek.

i

i

i

i

i

,,/zes" solid:

l

Talpraesett kisfiú lép be , a Sajtóházba. A szerkesztőt i keresi.

— Kedves szerkesztő bá- > est — kezdi ismertetni nagy ' gondját —. azért jöttem, I tessék engem patronálni ■ vagy pártfogolni, mert nem , tudom, hogy melyiket is 1 kérjem.

— Mi a baj, kisfiam?

— Tetszik tudni, en na- j gyón szeretem hallgatni a • rádióban Lorincze Lajos J bácsit, meg Gréisy Laci ba- < csit. Csuda szívhez szólóan J tudják tanácsolni: szép a < nyelvünk, szépen kell be- [ szólnunk.

— Igaz. Jó tanács, szép '

eredményt hoz. ]

— Mégse megy szerkesz- t tó bácsi.

— Miért?

— A Lorincze meg a j

Grétsy bácsi előadása előtt, , meg után olyan asztalbe- > szélgctések is történnek, | amit nem ériek. A berház i összes lakói, de még az ut- [ cabizalmi se tudja nekem > ízesre lefordítani. Tessék [ mondani, mit. tegyek? i

— Ne hallgass mindig a > rádióra ... akarom monda- , ni, %tudod, sok beszélgetés, i vita még nem az ilyen zsen- [ ge lelkű emberkéknek szól. i

— Akkor hogyan plántál- [

jam magamba édes anya- t nyelvünket? 1

— Örök tanács: tanulj \

beszélni úgy, olyan ízesen, i ahogy otthon édesanyádat [ és édesapádat hallod. ,

— Isten őrizzen attól,

szerkesztő bácsi.' i

— Miért kisfiam? '

— Mert akkor reggeltől [ estig én is csak vcszeked- i a ék meg káromkodnék.

(csb) i

|\ltm lehetne mondani, ni/Ui \y0gy András, aki csak pár napja dolgozott az ásatásoknál, valami ijedős ember. Túl van már a hatvanon, megért egyet, s mást, látott, tapasztalt néhány hát- borzongató dolgot, gyakorta emlegeti Isonzót is. Mégis, most nyugtalankodva bökte oldalba társát és kissé dadogva mondta:

— Né-nézd már... mit csinál!

Társa, nem tudván mi idegesítheti Andrást, először távolabbra nézett, körbehurcolta tekintetét, de a megszokott dolgokon semmi változást nem tapasztalt.

— Ki? Ki mit csinál?

— Hát ő! Az a csöpp asz- szony! — bökött fejével a gödör irányába András, közben meg-megpróbálta felemelni a lábát, mintha odább akarna menni, de nem sikeredett a művelet. A gödörben pedig a csöpp asszony, foglalkozását tekintve régész, a frissiben kihantolt, ámbár igen-igen öreg sír csontvázát tisztogatta nagy gonddal, aprólékos figyelemmel. Meg kellett persze tisztogatni a koponyát is. a fogakat is. András pedig épp ez utóbbi ténykedést látva merevült kissé le.

— Ja! Mindig így szokta. Hiszen ez a dolga — mondta a bennfentesek nyugalmával társa, ámbár arcának rándulásait^ fintorgásait néni tudta visszatartani.

— Ez a dolga?

— Ez.

— Fene egy dolga van. meg kell adni!

Többen is nézték, tisztes |óvóiból a csöpp asszony tevékenységét. Ásni ástak ólé ásnak is tisztességgel, addig ameddig kell. de azért egy ’gazi csontvázat babrálgatm tisztogatni ... Hát már még is!

— Nemrég halhatott ez meg. hiszen 'esen ép! — mondta úgy általában András,

— Nagyon régen halhatott bizony ez meg — szólt ki a gödörből a régész. — Mit szólna hoizá András bácsi, ha azt mondanám, hogy vagy úgy ezer éve?

— Az nagyon sok!

— Bizony sok. Nézze csak! Itt van benne a pénz!

— No ugye! Valaki oda dobhatta nemrégiben!

— Csakhogy ez a pénz szintén nagyon régi, másrészt meg eredetileg nem benne volt a csontvázban, mint most, hanem rajta. A derekára kötve, mondjuk egy kis erszénykébe.

— És hol az erszény ?

— Már nincs meg. A föld megette. A pénz meg ...

Kis ideig csend lett. mindenki végig gondolta, amit hallott, elképzelte a pénz további útját, majd ismét András szólalt meg, ismét a korábbi dadogással, de valamivel sápadtabb arccal:

— A pénz meg ... be-bele- csúszott a ... a •..

Mire idáig ért, mégis ki tudta szabadítani a lábát és kissé arrébb vonult. Elővette a pipáját, megtömte, csípős füstöt eregetett, körülvéve magát a goniolyaggal, mintha az idők mélységéből életre kelt rontás elő! épített volna magának menedéket. Mert. ha az erszényből már semmi sem maradt, akkor csakugyan hosszú ideig kellett a földben lennie. Lehel. hosv még az ezer év is igaz. De hol van innen az ezer év? Hiszen ősrégi, valamikori időként emleget Kik a 150—200 évet is. amikor nagyapáink, dédapáink éltek. De ho! van azoknak a dédapja és azoknak a déd- aplB? Hol van az ezer év mélysége? Nagyanyáink, dőd- ieink úgv beszéltek a bo szorkák ról. kísértetek ről

rontásról, mint a leemindem napibb dolgokról. Hát vné" az előttük levők! Ezer év! Talán akkor valójában éltek is boszorkák, lápi manók, li- dércek, meg mindenféle alja népség. Miért is ne élhettek

volna? Hány történetet tudnak ma is a faluban hónalj alatt kikeltetett, fekete tyúk tojásából előbújt lidércről. újholdkor a mocsárban ri- kontgató manókról, éjfélkor hazajáró lelkekről. Ez a csöpp asszony meg minden féleleni nélkül tisztogatja a koponyát! Nincs az a pénz, amiért András ezt megtenné! Nincs bizony! Koponyát! Fogakat! És, ha még most is vannak boszorkák, kísértetek? Ki tudja azt biztosan? Csak nehogy valami baja essen ennek a csöpp asszonykának! Mert amúgy nagyon rendes teremtés, kár lenne érte. Hátba ennek a csontváznak a lelke még most sem nyugodott meg. és most éppen azt nézi,. hogy a gödörben ...

— Jaj! Jaj! Jaj!

András úgy pattant fel ültéből, ahogyan még húszéves korában is csak ritkán sikerült neki. Az ásót két marokra kapta és éktelen káromkodással rohant a gödör felé, ahol a csontvázzal magára hagyva dolgozott a csöpp asszonyka és ahonnan most a vészkiáltás hangzott. A többiek kővé meredten álltak, nézték, amint az asz- szonvka kiugrik a gödörből, majd' felborítva Andrást, ijedten a gödörbe mutatott:

— Egv giliszta', — Kissé restelkedve még’ hozzátette: — Egy nacv. ronda giliszta . •

leengedte az ásót. megtörölte a homlokát, majd a többiekkel együtt nagy hahotára fakadt. Csak akkor hagvta abba a nevetést, amikor belépett a gödörbe, rásnndílott a csontvázra. kiemelte a gilisztát és messze eldobta.

— En meg .ár azt hittem, hogy... No. esve mee a fine!

András legyintett és beállt a többiek közé. Ügy érezte, most már nem ni emberként.

Priska Tibor

\