Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
ESZAK’MAGYARORSZÄG 4 i 1976. július 11.; vasárnap Délutáni krokizás a klubteremben Nemcsak müvésztelep immár a húszon harmadszor Tokajban összejövő képzőművészeti találkozás, az alkotótábor, hanem műhely. Embert, művészetet. gondolkodást formáld műhely, amely jobban benne cl a nagy hírű község életében is, jelentős mértékben közelíti egymáshoz a képzőművészeiét, az iparművészetet, s nem utolsó sorban az életet, igyekszik feloldani egy-két olyan merevséget, elsősorban a felfogásbeli, szemléletbeli beidegződést, amely már-már sémákba fagyasztotta nemcsak a tokaji, hanem nagyon sok nyári művésztelep életét. Nagyjából így lehetne summázni a választ arra a kérdésre, hogy mi újság Tokajban, mi váliozást hozott a huszonharmadik tokaji nyári tábor, illetve művész- telep. Erről beszélgettünk Bánszky Pállal, a Népművelési Intézet osztályvezetőjével, a tokaji tábor vezetőjével és a táborozás résztvevőivel. Alapvető dolog a tartalmi változás. Ez a tartalmi változás követelte meg .az olyan formai változást is, hogy például az első turnusban a szakkörvezető művésztanárokkal egyidőben vesznek részt az ifjú népművészek. Ez részben azt célozza. hogy a népművészeti ágak művelői fejlesszék rajzkészségüket, nagyobb figyelemmel legyenek a rajzra. ugyanakkor a szakkör- vezetők és népművészek együttes munkálkodása pedig oldja fel az eddigi rajzeent- rikusságot, elsősorban a tanároknál. és teremtsen körükben a térbeliség felé történő eltolódást, erősítse a térben való gondolkodás szemléletét. Új vonása még az- idei tábornak egy házi pályázat kiírása. Az otthont adó kollégium klubtermének falára kell egy pannót. tervezni, illetve elkészíteni, s az természetesesn itt is marad. Ez a pályázat a résztvevők murálls alkotásban való gondolkodását kívánja serkenteni. A tábor június 27-én nyitotta meg kapuit, néhány nappal később érkeztek a népművészek. Ez utóbbiak között többtéle népművészeti ág művelőit találjuk, például a fafaragók négy csoportban közös m u n ka meg b ízáso k a t kaptak. Gyermekszoba, gyermekjáték, kamarás asztal és sarokpad készítése, valamint székek és egyéb ülőbútorok alkotása jelenti a négy csoport feladatait. A népművészeti és egyben használatiberendezési tárgyak , iránti társadalmi igény terelte a népművészek > érdeklődését ezekre a témákra, és az eddigi eredmények igen biztatóak. Jó lenne az itt kialakult motívumok, kész alkotások felhasználásával kézműves prototípusokat teremteni, amelyeknél nem a díszítés a lényeg, hanem az alkotások funkcionális haszna. A keramikusok edényeket, játékokat készítenek, a szövők elsősorban a színekből összeálló szőtteskullúra ápolását kapták feladatul; érdekes munkákat készítenek a bőrművesek, és természetesen itt vannak a .táborban a népi énekesek és zenészek is. Igen sokat jelent, hogy elkészült és funkcionál a Népművelési Intézet alkotóháza az egykori Könyvtár épületében, amely egész évben nyitva áll minden képzőművészeti, illetve iparművészeti ágazat művelője előtt. Komplex műhellyel rendelkezik, kitűnőek a tárgyi feltételei, földszinti műhelyébe most építenek be igen drága gépi berendezéseket, a keramikusoknak pedig az égetéshez a bodrogkereszlúri kerámia- tizem nyújt nagy segítséget. Ezt a támogatást a telep prototípusok tervezésével, készítésével fogja majd viszonozni a bodrogkeresztúriak- riak, akiknek eddigi segítsége rendkívül értékes a tokaji művésztelep résztvevői számára. Egészében úgy fogalmazható meg az idei, immár huszonharmadik tokaji nyári művésztelep célja, hogy túl kell lépni a rajzon és a táb- laíestészeten. Ezt a célt kívánják megvalósítani .majd a július 17-től odaérkező második turnusban is, amelyben a képzőművészeti szakkörök tagjai vesznek részt, köztük most nagy számban lesznek szobrászok. © A telep, vagy nevezzük mi is így. a tokaji műhely változatlanul vonzza a szakkörvezető művésztanárokat, szakköri tagokat. Számos, rendszeresen visszatérő művésszel találkoztunk az első turnusban is. Tokaj egyébként a megszokott nyári képet mutatja. A Tisza-part, a Kopasz-hegy, a hangulatos utcácskák képéhez hozzátartozik a vázlatot készítő művész, igen sok motívum kerül ilyenkor a vázlatfüzetekbe. Ezek később táblaképekben, gralikákban jelentkeznek. és nagyon sok munka készül el már itt a táborozás idején. A programszerű foglalkozások keretében mindennap biztosítanak két óra kroki- zási lehetőséget, aktmodellel. és mi'nden este van valamilyen művészeti program. Az első turnusnál például képzőművészeti rövidtilmek vetítése. több alkalommal, különböző vizuális kísérletek, művészettörténeti témájú előadások, néprajzi, népművészeti foglalkozások, kör- nyezetesztétikai előadássorozat és hasonlók töltik ki az esti programot. És természetesen .igen sok olyan kötetlen gondolatcsere, amely sok értékkel gazdagítja a tábor résztvevőit. Hasonló felépítésű a második turnus programja is, természetessen a résztvevők adottságainak megfelelően más témákkal. Bevezetőben említettük, hogy a nyári művészeti tábor most igyekszik jobban bekapcsolódni Tokaj mindennapi életébe. Nemcsak a müvésztelep lakói vesznek részt a helybeli Zilahy György Művészetbarátok Köre programjaiban, s tekintik meg annak kiállításait, vagy a Háry János előadását, hanem az érdeklődő tokaji művészbarátokat is szívesen látják a müvésztelep rendezvényein, a különböző előadásokon. E célból például a telep programját a községben is közreadták a művészetbarátoknak. Sőt, a müvésztelep több olyan programot is szervezett, amely kifejezetten Tokaj lakosságának szól. Például a Tokaj és a művésztelep című diaprogram, vagy a játékkészítés, amelyen minden gyermek részt vehetett, a népművészet ifjú mestereinek műsora, Káldy László és Varga Csaba amatőrfilmjeinek szabadtéri vetítése. Nem utolsósorban az alkotótábor tagjainak kiállítása. © Sok-sok esztendeje kísérjük figyelemmel a tokaji ni’ári művésztelep életét. Tokaj nem teremt iskolát, állapítottuk meg korábban, de az egész, országot átfogó művészi-baráti közösségeket kovácsol. Most kiegészíthetjük: már tavaly érződött a kezdeményezés' — de az idén jelentkezik igen markánsan —, hogy ez a művésztelep szemléletet változtasson. Müvésztelep bői alkotótáborrá, tokaji műhellyé kíván válni, résztvevőit arra akarja serkenteni, hogy lépjenek túl a rajz- és táblaképdentrikus- ságon, térbeliségben gondolkozzanak és mindezeken túl a képzőművészet, iparművészet és a mindennapi élet elválaszthatatlan érintkezéseinek összefüggéseiben is. Az idei tábor első turnusának összetétele és munkája e célkitűzés realizálását, vagy ■legalábbis annak jó kezdeteit tükrözi. Benedek Miklós Póló: lvcrcnyi László ■ Készülni kell rá! Mindenki iskolája Kedden este: A Moszkvai Filharmónia Vonósnégyese A miskolci Művészeti és Propaganda Iroda Muzsikáló udvar koncertsorozatában július 13-án, kedden este 7 órakor a Moszkvai Filharmónia Vonósnégyesét látja vendégül. A műsoron Prokofjev, Csajkovszkij és Ravel müvei szerepelnek. A vonósnégyes tagjai: Andrej Sislov (I. hegedű), Alekszandr Galkov- szkij (II. hegedű), Alekszandr Szemjanyikov /(brácsa), Alek1 / szandr Korcsagin (gordonka). Tanulmányaikat a Moszkvai Konzervatóriumban, Aszla- mazjan és Dávidján profesz- szoroknál végezték. Az együttes első jelentős sikere a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára rendezett zenei verseny első díja volt. 1970- ben a müncheni nemzetközi kamarazene-versenyen 111., 1973-ban Budapesten hasonló versenyen első díjat nyertek. Valamennyien kitűnő, régi olasz hangszereken játszanak. Számos koncerlkörúton szerepeltek a Szovjetunióban és több európai országban, több hanglemezfelvételük ismeretes, amelyeket mind a hazai, mind a külföldi kritika igen magasra értékel. A kritikák elsősorban a fölényes hangszertudást, a művészi elmélyültségel és a hibátlan stílusérzéket emelik ki. Kedden este a Kossuth utca 11. szám udvarán hallhatjuk őkel. A felnőttoktatást kísérő társadalmi érdek és társadalmi érdeklődés nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, amikor is — divatos szóval élve — új reneszánszát élte s éli ez az oktatási forma. Persze nem a divat, hanem a szükségszerűség követeli meg, hogy folytonosan és folyamatosan megteremtsük s megteremtsék a vállalatok, üzemek és az iskolák azokat a tormákat, amelyek segítségével hatásosan, eredményesen és viszonylag gyorsan számolhatjuk fel e téren meglevő hiányosságainkat. A tanulási kedv fokozását szolgálta s szolgálja a Hí hetes időtartamú oktatási forma bevezetése, az általános iskolai oktatás és a szakmá- sitó tanfolyamok egybekapcsolása. S most, szeptembertől bekapcsolódik a felnőttoktatásba a televízió is. mely eddig is igen hal/osan segítette az oktatómunkát az iskolatelevízió óráival. Csakhogy eddig csak a gyerekeknek, ezentúl — szeptembertől — pedig a tanuló felnőtteknek is segítséget nyújt. Nem célunk ezúttal az új televíziós oktatási forma és módszer részletes elemzése. Annyi megjegyzés kívánkozik csak ide. hogy elsősorban a magánúton tanulók felkészülését segíti, de nyilvánvalóan a tanfolyami keretek között tanulók is hasznát veszik, hiszen nem kisiskolás módon „egyszer- egvez” majd, hanem a felnőtt ember sokfelöl felhalmozott, különböző ismereteit segíti egységbe foglalni, s bővíti a szükséges ismeretekkel. Ha igaz — mert ez majd csak a gyakorlatban válik el! — ebben az oktatási formában megvalósul mindaz, amit oly sokan és oly gyakran elmondtak: a felnőtt fejjel az általános iskola padjaiba beülő, tanuló munkások esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a felhalmozódott élettapasztalatot, azaz nem lehet „átmásolni” a nappali általános iskolát. A Mindenki iskolája — mondottuk — elsősorban a magánúton, otthon egyedül tanuló, de vizsgára jelentkező felnőtteket segíti. Meggyőződésünk azonban — s erről sző esett a közelmúltban egy oktatásügyi tanácskozáson is —, hogy a televíziós program nyújtotta lehetőséggel okosan kell majd ’gazdálkodnunk. S ebben elsősorban a művelődési intézményekre hárul nagy feladat. .Nem kell ugyanis különösebb jóstehetség ahhoz, hogy azt mondjuk: szeptembertől mind többen kapcsolódnak be a felnőttoktatásba. Az érintettek, az általános iskolai végbizonyítványnyal még nem rendelkező felnőttek minden bizonnyal élnek a lehetőséggel, hogy ily módon fejezhetik be tanulmányaikat. S miként más felnőttoktatási tanfolyamok szervezésében, az azt kiegészítő-megerősítő foglalkozások, klubprogramok, irodalmi estek ‘kidolgozásában igen sok jó példát hozhatnánk a művelődési házakból, úgy erre a képzési formára is fel kell készülniük. Hiszen ase- gítséget igényelni fogják a Mindenki iskolája hallgatói. És a Mindenki iskolája szeptemberben már jelentkezne. (es. a.) Kazincbarcikán bevonták a zászlókat Véget ért a színjátszó fesztivál Hat élményekben és tapasztalatokban gazdag munkanap után, szombaton véget élt Kazincbarcikán a III. ■ifi. l-Iorválh István nemzetközi szín játszó fesztivál és tanácskozás. Délelőtt még rendkívül élénk eszmecserén vitatták a részvevők az előzőleg látott produkciókat, délután 3 órakor pedig zsúfolásig megtelt az Egressy Béni Művelődési Központ színházterme, hogy a részvevők meghallgassák a Népművelési Intézet osztályvezetőjének, Debreezeni Tibornak, a fesztivál zsűrije elnökének visszatekintését, s részesei legyenek a záróünnepségnek. A részvevő csoportok valamennyijének emlékdiplomát adott át dr. Veres Lajos, Kazincbarcika tanácselnökhelyettese, majd Debreezeni Tibor mondta el a fesztivál értékelését. Bevezetőben arról szólt, hogy az ifj. Horváth István nevét viselő nemzeti színjátszó . fesztivál immár nemzetközivé lelt, hat külföldi csoport mutatkozott be, s ez nemcsak rangot adott a találkozónak, hanem sokat is lehetett profitálni o belga, az osztrák, a bolgár, a lengyel, az ír és a csehszlovák együttes játékából. A külföldieken kívül 22 hazai együttes mutatkozott be. és a stúdióprogramban még ezen felül is több előadást lehetett látni. A fesztivál programon kívül Kazincbarcikán hat. a megye különböző pontjain pedig mintegy húsz előadást tartottak u vendégcsoportok. Hangsúlyozta Debreezeni Tibor, hogy a kazincbarcikai fesztiválnak a törekvései, különösképpen a sokfelé tartott vendégelőadás pontosan tükrözik, hogy az amatőr színjátszás a közművelődés része, a ludat és Ízlés fejlesztésének eszköze és hatása akkor igazi, ha mind szélesebb közönségrétegekhez ér el. Magának a fesztiválnak egyébként 700-nál több részvevője volt, akik rendkívüli szellemi intenzitással vetlek részt a bemutatókon cs a dél- élöttönkénti olykor szenvedélyes vitákon. A visszatekintésben szó esett a két évvel korábbi fesztivál állás fogl alása i rói, majd néhány általánosítható megállapítást ismertetett Debreezeni Tibor Ilyen volt, hogy az amatőr színjátszó mozgalom színpadi, pódium: törekvéseiben közérthetőbbé vált, a populáris törekvés dominánsabb lelt, nagyobb szerepet kapott a derű, humor, irónia, felzárkózott a szatíra, a keserű feketehumor, a groteszk: kiegyenlítettebbé váll az élmezőny, bár volt egy-két olyan produkció, amelynek előadása válogatói tévedés volt; a játékmód sokféleségében soha nem dúskálhattunk annyira. min t most. Megállapította azt is az értékelés, hogy a korábbi évek szakmai eredményeit most már használja a mozgalom, saját karaktere azonban még nincs, úgy lunik. hogy az újralöllödés időszakában vagyunk, de ebben az átmeneti időszakban különböző veszélyekkel is találkozunk. Mindezekről részletesen szólt az értékelés, majd az értékelő elemzés szempontjainak ismertetése után a dijak átadására került sor. A zsűrinek hét csoportdíjat és kél egyéni alakításért járó dijat: volt módja kiadni. A Színházmű veszeti Szövetség díját a keserű misztérium- játék megvalósításáért a szegedi József Attila Tudományegyetem színpada, a Népművelési Intézet díját a humor új eszközrendszerének kimunkálásáért a győri Arra- bona Együttes, Kazincbarcika város díját a szolidaritás gondolatának megfogalmazásáért a zalaegerszegi • Reflex Színpad kapta. Nívódijat, kapott a Sikelnémálc Országos Szövetségének .együttest, a Budapesti Fodrász Klsz Kiskaraiig Együttese, a KISZ Központi Művészegyüttes Irodalmi Színpada, a szegedi Tömörkény Gimnázium színpada. Egyéni alakításáért a szegedi Hollman Endre és a sárbogárdi Horváth Györgyi kapott díjat. A díjkiosztást követően Debreezeni Tibor a fesztivál néhány több tanulságára utalt, majd köszönetét mondott a helyi rendező szerveknek a fesztivál lebonyolításáért. Georg Malvius, a Nemzetközi Színjátszó Szövetség főtitkára ugyancsak köszönetét mondott elsősorban a külföldiek részvételének a biztosításáért; hasznosnak, tapasztalatokban gazdagnak ítélte a fesztivált! s legfőbb tanulságnak a színész és u rendező együttmunkálkodását, valamint az új utak kutalását'említette. A vendég külföldi csoportok nevében a lengyel Rondó Színház vezetője mondott köszönetét a rendezőknek. Józsa Imre, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság titkára pozitívnak értékelte a fesztivál egyhetes munkáját, gazdagnak, hasznosaknak az élményeket; méltó volt — megalapítása szerint — a fesztivál a névadóhoz. A város nevében köszönte meg a részvevők munkáját, a nyújtott élményt, a rendező szervek fáradozását. Ezt követően a város főterén ünnepélyesen bevonták a zászlókat, majd gálaesttel ért véget Kazincbarcikáira III. ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztivál és tanácskozás. I l Tokaji műhely
