Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

í JV VILÁG PROLETÁ^ML EGYESÜLJETEK! A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 163. szánt Ára: I forint Vasárnap, 1'I7(>. júli-s 11. Tokaji műhely (1. oldal) Ha a doktor földi (fi. oldal) Nyári munkán (7. oldal) Szilárdan és következetesen II szocialista gazdasági integráció díján Dr. Szekér Gyula nyilatkozata a KGST ülésszakáról A KGST Berlinben, meg­tartott XXX. ülésszakával kapcsolatban az MTI mun­katársa interjút kért Szekér Gyulától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől. — Hogyan értékeli Szekér elvtárs a KGST most befe­jeződött XXX. ülésszakát * — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülés­szakai fontos állomásai a tagországok gazdasági együtt­működésének. A XXX. ülés­szak megtárgyalta a szocia­lista gazdasági integráció kibontakoztatását elősegítő komplex program elfogadá­sa óta eltelt öt esztendő eredményeit. A szocialista gazdasági integráció elmélyülése, a résztvevő országok egyre szorosabb gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsola­tai lehetővé tették országa­ink dinamikus gazdasági fej­lődését. Öt év alatt a KGST- országok nemzeti jövedelme 36 százalékkal, ipari terme­lése 45 százalékkal növeke­dett. A mezőgazdasági ter­melés öt év alatt 14 száza­lékkal nőtt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 29 szá­zalékkal emelkedett. Ezek a nagyszerű eredmények va­lamennyi ország dolgozóinak erőfeszítései, valamint a testvéri szocialista országok közötti gazdasági kapcsola­tok szüntelen bővülése útján jöttek létre. Az elmúlt öt esztendőben tovább bővült a gyártássza­kosodás és a kooperáció. Ez idő alatt a KGST-országok ütvén sokoldalú gépipari, gyártásszakositási és koope­rációs megállapodást kötöt­tek, amelyek hatezer régeb­bi és új terméket ölelnek fel. A tagországok kutatóin­tézetei ötezer közösen elha­tározott műszaki-tudományos feladatot oldottak meg, s. ennek során számos új gép konstrukcióját, valamint több mint 200 új technoló­gia folyamatát dolgozták ki. Mégis az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a korszerű gépipar fejleszté­sére. A KGST XXX. ülésszakát közvetlenül az európai kom­munista és munkáspártok Berlinben lefolytatott ta­nácskozása után rendezték meg. A delegációk vezetői méltatták e tanácskozás, va­lamint az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet, az ott elfogadott el­vek megvalósításának jelen­tőségét, a szocialista és a tőkés, valamint a fejlődő or­szágok kapcsolatainak bőví­tését. A KGST-országoknak a világgazdaságban gyorsan növekvő súlyára és együtt­működési készségére mutált az a tény is, hogy 1975-ben a, KGST-n kívüli országok­kal lebonyolított áruforga­lom az öt évvel ezelőttinek kétszerese volt. Az elmúlt 10 évben 20 százalékról 30 százalékra nőtt a tagorszá­gok teljes külkereskedelmi forgalmában a nem KGST­Lázér György, a Minisz­tertanács elnöke szombaton hivatalában fogadta Renaat van Elslande belga külügy­minisztert. Renaat van Elslande belga külügyminiszter szombaton elutazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter- helyettes és a Külügyminisz­térium több vezető munka­társa. Jelen volt a búcsúzta­tásnál Constant Clcrck, a Belga Királyság budapesti nagykövete és Vineze József, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete. A bel­ga külügyminiszter mag',, r- országi látogatásáról közle­ményt adtak ki. országok részesedése. Or­szágaink termelőerőinek fej­lettsége égetően követeli a szocialista gazdasági integ­ráció tervszerű továbbfej­lesztését, nemcsak rövid öt­éves távra,'' hanem hosszabb időszakra is. Ebben a tekin­tetben az ülésszak nagy je­lentőségű határozatot hozott, és újabb nagy munkafolya­matot indított el. — Szekér elvtárs minden bizonnyal a hosszú távú célprogramokra utal. Kér­jük, fejtse ki erről a vé­leményét. — Azt hiszem, jogos az az érdeklődés, hogy a célprog­ramok kidolgozására adott megbízás az ülésszak legfon­tosabb határozata. Eltekin­tek részletesebb ismerteté­süktől, hiszen ezzel a ki­adott közlemény foglalkozik. Arra azonban emlékeztetek, hogy az ülésszak öt célprog­ram kidolgozását határozta el. Ezek a távlati energia- és nyersanyag-szükségletek kielégítésére, a gépipar, va­lamint a mezőgazdaság fej­lesztésére, az ipari közszük­ségleti cikkekkel való ellá­tás bővítésére és végül a közlekedés és szállítás fej­lesztésére vonatkoznak. Á célprogramok az anyagi termelés legfontosabb ága­zataiban készülnek. Tehat azokban, amelyek mind a gazdaság fejlődésének, mind a lakosság közvetlen anyagi jólétének szempontjából nieg­(Folylalás a 2. oldalon) A lanács vsmlégei A IV. magyar—finn barát­sági Írét alkalmából hazánk­ban tartózkodó finn küldött­ség vezetősége — élén Kalevi Klvistö közoktatási minisz­terrel — szombaton délelőtt látogatást tett a Magyar Nők Országos Tanácsa székházá­ban. A magyar nők helyze­téről, a nőmozgalom időszerű feladatairól Makoldi Mihály- né. a Nőtanács alelnöke adott tájékoztatást Vasutasnapi ünnepség Miskolcon A MÁV Miskolci Igazga­tóságának kultúrtermében szombaton délelőtt, fél tizen­egy órai kezdettel ünnepsé­get tartottak a 26. vasutas­nap alkalmából. Zombori La­jos, a Vasutas Szakszervezet területi bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, az éleit járó dolgozókat, a társ­vállalatok és üzemek meghí­vott képviselőit, a szocialista brigád vezetőket. Az ünnepsé­gen megjelent dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság első titkára. Novak József, Mis­kolc város Pártbizottságának titkára, Kovács Kálmán­ná, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára és Rózsa Kálmán, Miskolc vá­ros Tanácsának elnöke. Ünnepi megemlékezést dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője tar­tott. Elmondta: a vasutasnap alkalmából kapott üdvözlő dísztáviratok is azt mutatják, hogy a vasutasok az első fél évben is helytálltak, teljesí­tették feladatukat. Emlékez­tetett arra. hogy ez év július 15-én ünnepli a magyar vas­út megalakulásának 130. év­fordulóját, s hogy pártunk, államunk megbecsüli a vas­utasok áldozatos munkáját. A miskolci csomópont az egye­düli az országban, amely há­romszor elnyerte a kongresz- szusi zászlót, s számos más elismerésben volt része. A munkájukat példamuta­tóan ellátó vasutasoknak dr. Pásztor Pál adta át a kitün­tetéseket. Vezérigazgatói di­cséretet tizenketten, igazgatói dicséretei huszonnégyen kap­tak, A nyugdíjas vasutasok közül tizennégyen részesül­tek igazgatói dicséretben. Ezt követően köszöntötte a vasút dolgozóit dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság első titkára. Melegen gratulált a vasutasoknak az ünnep al­kalmából. Elismeréssel szólt, az első hat hónap munkasi­kereiről, jókívánságait fejez­te ki a kitüntetetteknek és további sikeres munkát, jó egészséget kívánt a vasuta­sok nagy családjának. Zombori Lajosnak, a Vas­utas Szakszervezet területi bizottsága titkárának zársza­vai után, az ünnepség az In- ternacionáléval ért véget,* A 2li. vasutasnap központi ünnepségét ma délelőtt Hz órai kezdettel tartják Sáros­patakon. Elmúlt egy negyedszázada annak, hogy egy kormányha­tározat. július második va­sárnapját vasutasünneppé, vasutasnappá nyilvánította. Elismerése volt ez a II. vi­lágháború alatt szinte telje­sen lerombolt vasút helyre­állításában a vasutasok ré­széről tanúsított hősies helyt­állásnak, az odaadó szolgá­latnak, s szorgalomnak, nem­különben a szocializmus alapjainak lerakásával együtt folyton növekvő személy- és áruszállítási igények kielégí­tésében nyújtott teljesítmé­nyeknek. Azóta eltelt egy rövid em­beröltő. Hazánk a szocializ­mus építésében tovább, s mind előbbre haladt, ami nemcsak a vasutat, de a vas­utasokat is újabb és egyre nagyobb, bonyolultabb fel­adatok elé állította. Az a megtiszteltetés — amely eppen a vasút dolgo­zóit érte elsőként a népgaz­daság agazatai közül —. hogy a vasutasok sajátos és mesz- szemenöen felelősségteljes munkája az egész ország megbecsülését vívta ki, és az all amvezetés elismerését nyilvánította ki a vasutasnap országos megünneplésével — kötelez bennünket. Arra kö­telez, hogy ezen a napon szá­mot vessünk egy-egy év mun­kájával és az ünnep elmúl­tával, úgy szervezzük to­vábbi feladataink végrehaj­tását, hogy a következő év­ben is legyen mit ünnepel­nünk, legyen mire büszkék ' lennünk a vasutasnapon. Ezen az immár hagyomá­nyossá vált ünnepen mindig tisztelettel adóztunk az előt­tünk élt vasutas generációk munkájának, azoknak, akik a vasútépítés hősi korában igen kezdetleges körülmények kö­zött. mérhetetlen fizikai fá­radtsággal építették meg az egész országot behálózó ma­gyar vasutat és bonyolították annak forgalmát. Annak a vasutas generációnak is, amely e századforduló után elsőként kapcsolódott a mun­kásmozgalomba, az I. világ­háború után hősökként szol­gálták a Tanácsköztársasá­got, harcolva a páncélvona­tokon, s a Vörös Hadsereg­ben. Megbecsüléssel emlékezünk arra a generációra, amely a II. világháború után helyre­állította romjaiból, ' majd mind korszerűbbé, egyre na­gyobb teljesítményekre telte képessé a magyar vasutat. A felszabadulásunk óta élt és dolgozó vasutasok — mun­kások, forgalmi, műszaki dol­gozók. vezetők és beosztot­tuk — méltóak akartak és tudtak lenni vasutas elődeik­hez. Politikai, gazdasági fel­adataikban. üzemviteli mun­kájukban lépést tudtak tar­tani a kor. a technikai hala­dás és a szocializmus építé­sének kívánalmaival. Jelenleg a miskolci vasúl­igazgatóság évi 36 millió utast es 27 millió tonna árut szállít. Egyedül annyit, mint amennyi 1938-ban az ország egészének vasúti teljesítmé­nye volt. A teljesítmények ilyen rendkívüli növekedése mel­lett minőségileg is mást, töb­bet kell nyújtania a vasút­nak és a vasutas dolgozók­nak, nemcsak az utazás gyor­sasága. kulturáltsága terén, Iranern a nagyüzemek szállí­tási igényeinek kielégítésé­ben is. Ez utóbbinak külö­nös jelentősége van a mis­kolci vasútigazgatoság terü­letén. mert a borsodi iparvi­dék kohó, vegyi, építőipari, bánya és egyéb nagyüzemei termelik meg a nemzeti jö­vedelem 12 százalékát. A vas­ul munkája a nagyüzemek­nél és egvre szélesebb terü­leten beépül a gyártási fo­lyamatba. A vasúti szállítás mennyiségi és időbeni üte­mezettsége a gyártási tech­nológia és termelés része lett. A nagyüzemek, gyárak ilyen jellegű kiszolgálása kihalás­sal van a termelés mennyi­ségi és minőségi feltéte­leinek biztosítására és a vállalatok, valamint a vas­út megértő, segítőkész együtt­működését igényli. En­nek a mindkét részről meg­nyilvánult együttműködésnek is szerepe volt és van abban, hogy a borsodi nagyüzemek a kongresszusi versenyben kiemelkedő termelési ered­ményeket érlek el. hiszen a munkaverseny során — töb­bek között — négy borsodi üzem, s a miskolci 'vasúti csomópont is ..kongresszusi zászló'* kitüntetésben része- ‘ sült. A vállalatok együttműkö­dési készségét jelenleg is ta­pasztaljuk. amiért ez alka­lommal mi vasutasok köszö- nelünket fejezzük ki. Bízunk abban, hogy a jó munkakap­csolat mindkét irányban hasznos lesz és tovább erő­södik, mert az V. ötéves terv­időszak nemcsak a vasutat, de a termelőüzemeket is az eddiginél nagyobb feladatok elé állítja. A miskolci vasútigazgató- ság dolgozói munkájukat ez­úton is ugyanolyan lelkiis­meretesen és fáradhatatlan szolgálattal fogják végezni, mint azok az elődök, akikre olyan büszkék vagyunk. 1976. I. fél évének szállítási teljesítményei jelentősen meghaladták a tervezettet és ez alapján bizalommal te­kinthetünk ez évi eredmé­nyeink elé. A vasutasnap alkalmából kívánok a vasútigazgatoság valamennyi dolgozójának to­vábbi munkájukhoz sok si­kert. családjukkal együtt sok örömet és boldogságot, vas­utas nyugdíjasainknak jó erőt és egészséget, hosszú életet. Dr. Pásztor Pál vasúiig azfialó

Next

/
Thumbnails
Contents