Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

É5ZAK-MAGYARQRSZAG 2 1976. július 5., csütörtök Tanácskozik a KGST XXX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) dináció eredményeire épüld — megállapodások, amelye­ket az érdekelt tagállamok — köztük' hazánk is — a Szovjetunióval kötöttek a nyersanyag- és energiaforrá­sok feltárásának gyorsításá­ra, a közös érdekeket szol­gáló termelőkapacitások bő­vítésére. — Amikor múltbeli ered­ményeinkről és a jövőbe mu­tató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül .azt a tényt, hogy a tő­kés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. En­nek tükrében még inkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok to­vábbra is tervszerűen fej­lődnek, a világ legdinamiku­sabb gazdasági közösségét al­kotják, és még szembetűnőb­ben mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szo­cialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei ál­tal vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági in­tegráció biztosít számunkra. — Ami a Magyar Népköz­társaságot illeti, a világpia­con bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hát­rányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy importunk­ban a nyersanyagok, expor­tunkban pedig a késztermé­kek teszik ki a döntő hánya­dot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok meg­változása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy számottevően megnöve­kedtek a termelés költ­ségei. másrészt, hogy az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyen­lítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista or­szágokba 8 százalékkal kel­lett több terméket exportál­nunk, mint 1972-ben. — Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — természe­ti adottságaink és országunk méretei következtében — a külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogy a beho­zatal értékben kifejezett nagysága eléri az évi nem­zői jövedelem 45 százalékát. Így érthetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tő­kés piacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához veze­tett. Az egyensúly visszaállí­tása hosszú időt és megfe­szített munkát kíván. — Pártunk XI. kongresz- szusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésé­nek útját. ÖLéves tervünk arra épül, hogy országunk­ban meggyorsítsuk a gazda­sági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan ki­használjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szá­lait a Szovjetunióval és kö­zösségünk többi országával. Az időszerű feladatokról szólva a következőket rpond- ta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gaz­dasági együttműködésünk el­mélyítésének. a szocialista gazdasági integráció kibon­takoztatásának alapja és leg­főbb biztosítéka a népgazda­sági tervezésben megvalósu­ló együttműködés, ezért szün­telenül növelnünk kell an­nak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentő­sen előrehaladtunk. — Figyelmünket most min­denekelőtt a kölcsönösen vál­lalt kötelezettségek maradék­talan és fegyelmezett végre­hajtására kell fordítanunk. Népgazdaságunk számára az adott világgazdasági helyzet­ben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyag- források bővítésére elhatáro­zott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagy létesít­ményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre fel­építsük és üzembe helyez­zük. Lázár György szólt a vál­lalt nemzetközi kötelezettsé­gek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd igy folytatta: — Miközben kellő figyel­met fordítunk folyó terveink végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980. utáni időszak együtt­működési feladatainak széles értelmében vett előkészíté­sét. Aligha szükséges hang­súlyozni ennek fontosságát. — Az 1900. utáni felada­tokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hosz- szú távú célprogramok elha­tározott ütemben való kidol­gozásának. A magunk részé­ről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát an­nak, hogy a fejlődést meg- alapözó fő termékekben — döntően közösségünk erőfor­rásaira támaszkodva — hosz- szú távon is biztosítsuk szük­ségleteink kielégítését. — A Magyar Népköztár­saság különösen érdekelt az energia- és nyersanyagellá­tás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Szá­munkra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszereinek fejlesz­tése, amelynek programját ülésszakunk most hagyja jó­vá. — Az atomenergia növek­vő szerepet játszik orszá­gaink energiaszükségletének fedezésében, és ezen a terü­leten a KGST-országok szé­les körű összefogására van szükség. Támogatjuk azt az indítványt, hogy a jövő évi tanácsülésen kellő figyelmet fordítsunk az atomerőmüvi berendezések gyártásában ki­alakítandó együttműködésre. — Pártunk XI. kongresszu­sának útmutatása alapján el­határoztuk, és ötéves ter­vünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnö­veljük a természeti erőfor­rások feltárására és haszno­sítására fordított anyagi esz­közök mennyiségéi. — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési meg- | oldások kialakítását, amelyek kölcsönösen figyelembe ve­szik mind az exportőr, mind pedig az importőr országok érdekeit. A nyersanyagforrá­sok bővítése érdekében to­vábbra is szorgalmazzuk, hogy tegyük összehangoltab- bá és célratörőbbé a fejlődő országokkal való együttmű­ködésünket. Ügy vélem, e té­ren a KGST Szerveitől is több kezdeményezést kell igényelnünk. — Ez alkalommal is sze­retnék hangot adni annak a véleményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerin­tünk megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cél­program kidolgozása. Úgy gondoljuk, közösségünk or­szágainak megvannak az adottságai és képességei ah­hoz. hogy kedvező feltétele­ket teremtsünk a mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­melés olyan mértékű fejlesz­téséhez, amely biztosíthatja a KGST-tagállamok szük­ségleteinek a mainál telje­sebb kielégítését. A termé­szet adta lehetőségek na­gyobb mértékű kihasználásá­hoz azonban meg kell .gyor­sítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szük­séges tudományos és ipari háttér kiépítését. A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy or­szágaink gazdasági fejlődésé­ben, a hatékonyság fokozá­sában meghatározó .szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság tél­iéiért indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozan­dó célprogram a legalapve­tőbb. feladatokra Irányuljon. Lázár György így folytatta . felszólalását: — A szocialista gazdasági integráció kibontakozása tör­vényszerűen együtt jár or- i szagaink közlekedési kapcso­latainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére, és hogy e fontos ágazat előre­haladását is külön célprog­ram kidolgozásával és végre­hajtásával kívánjuk megala­pozni. — Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagállamok közlekedé­sében, különösen a nemzet­közi szállításokban a terme, lés folyamatosságát és a terv, szerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkel talál, köztünk. Ugyanakkor az elő­rejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áruszállí­tások volumene 197(1—1980. között legkevesebb 25—26 százalékkal. 1990-ig pedig több mint 70 százalékkal nö­vekedni fog. és hasonló gyors ütemben emelkedik a sze, mélyszállítás iránti igény is. — Mindezek miatt elsőren­dűen érdekeltek vagyunk ab. ban, hogy országainkban meggyorsítsuk a közlekedést, elsősorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasúti rendszerek továbbfejleszté­sét. Fontosnak tartjuk, hogy ezzel egyidejűleg előirányoz­zuk a legkorszerűbb szállí­tási módozatok fokozott el­terjesztését, és a vasutak te­hermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a Vízi és közutak jobb kihasználására. — Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ipari fogyasztási cikkek tér, melésének és választékának növelését célzó program ki­dolgozását is. — Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megöl, dása szükségessé teszi, hogy kellő ígiyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazda- sági feltételeire. A tervezési együttműködés állandó töké­letesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valu, táris-pénzügyi rendszerét is. Ezen a téren sem nélkülöz­hetjük a tapasztalatok rend­szeres elemzését, azt, hogy a gyakorlatot időről időre hoz. záigazítsuk a változó feltété, lekhez, az egyre növekvő kö­/ Az óceánon túlról érkező hírek szerint a bicenlenáriu- mi ünnepségekkel összefonó­dó elnökválasztási év lázas forgatagában élő „átlagame- ríkai” ideges és nyugtalan, meg közönyös és apátikus is. Egyszóval furcsa', bizonyta­lan közérzettel küszködik. Lelki válságának egyik té­nyezője talán éppen az, hogy túlságosan sok szó esik mos­tanában a 200 év előtti for­radalomról, annak szép, hu­manista, demokratikus ha­gyományairól. És ez elgon­dolkoztatja, rádöbbenti az amerikai embereket arra, hogy a ma is élő, eleven tör­ténelmi hagyományok egyre élesebb konfliktusba kerül­nek jelenük valóságéval. A demokratikus történel­mi hagyományok tiszteletére nevelt amcrikaiakijak szinte naponta azt kell érzékelniük, hogy a hivatalos Amerika csak szavakban — főként vá­lasztási jelszavakban — ápol­ja a forradalmi múlt örök­ségét. A gyakorlatban hátat fordított az Alapító Atyák „örökérvényű igazságainuiV’ és a Függetlenségi Nyilatko­zatnak, majd az alkotmány­ban lefektetett demkoratikus jogok és kötelességek gya­korlásának útjába égig nyúló akadályokat emeltek az ál­lamhatalmat ténylegesen kéz­ben tartó modern korporá­ciók. vetelményekhez. és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges slabililást, vala­mint a kellő rugalmasságot. Változatlanul fontosnak tart­juk, hogy a komplex prog­ramnak megfelelően további erőfeszítéseket tegyünk a transzferábilis rubel szere­pének növelésére. A magunk elé tűzött célok azt is meg­követelik, hogy tovább fej­lesszük együttműködésünk szervezetéi, a KGST-t. Az új, bonyolultabb körülmények között magasabbra kell emel­ni a munkával szemben tá­masztott követelményeket, gyorsítani szükséges az ügy­intézést, és javítani kell a döntési rendszert. A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsola­tok létrehozása során össze­hangolt és egységes fellépés­re van szükség, mert a szo­cialista országok csak így ér­hetik el a velük szemben al­kalmazott hátrányos, megkü­lönböztető politika megvál­toztatását. Hangsúlyozta, hogy a KGST-orszúgoknak az ed­diginél nagyobb figyelmet kell fordítaniok a fejlődő or­szágokkal való együttműkö­dés fő irányainak kidolgozá­sára és egységes, összehan­golt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságát és a Magyar Népköz- társaság kormányát tevé­kenységében mindenkor az internacionalizmus elvei ve­zérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocia­lizmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kor­mányunk, egész népünk ne­vében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben Is ebben a szellemben munkálkodunk 'országaink egységének és együttműködésének erősítésén, a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradéktalan meg­valósításán. A legközelebbi ülést csü­,,Amerika Inc. — Kinek a tulajdonában van és ki mű­ködteti Amerikát?” címmel néhány éve az Egyesült Ál­lamokban tanulmánykötet jelent meg, amelynek elősza­vában ez áll: „A hatalom egy komplex társadalomban intézmények köré épül fel. Hazánkban a legtartósabb, legkoordinál- tabb. legjellegzetesebb hutai* mi tényező a korporációk in­tézménye . . . Mindannak jó­része, ami kormányhatalom­ként jelenik meg a szemünk előtt, lényegében korporációs hatalom ... Washingtont nyu­godtan zsibongó bazárként jellemezhetjük, ahol az ipa­ri-kereskedelmi komplexum járandóságait kezelik ...” Az Egyesült Államokban hivatalos statisztikák' árul­kodnak arról, hogy a lakos­ság leggazdagabb 1 százaléka tartja kezében a teljes nem­zeti vagyon 25 százalékút és csupán 3 százalék |ul a tár­sadalmi piramis kiterjedt al­só fertályán, a talapzaton helyet foglaló 50 százalék­nak. A keskeny csúcson ülő 1 százalék birtokában van a korporációs részvények 80 százaléka és a korporációs kötvények 90 százaléka. Vagyis: a lakosságnak ez az 1 százaléka gyakorol ellen­őrzést az amerikai gazdasá­gi, politikai és társadálmi élet minden területe fölött. (Folytatás az l. oldalról.) ad ki a közlekedési szabályok minél szélesebb körben való ismertetése érdekében. Köz­lekedési úttörőket készítettek fel a zánkai táborozásra, 100 fiatal bővíthette közlekedési ismereteit az MKBT közre­működésével a Csanyikban. Hevér István ezt követően az első fél év baleseti hely­zetét vázolta. Amíg a közúti balesetek száma 18,3 száza­lékkal csökkent, ezen belül a halállal végződő balesetek száma 26-ról 32-re emelke- 1 dett. Ami különösen nagy fi­gyelmet érdemel: a gyalogo­sok által előidézett közúti sé­rülések száma 32 százalékkal nőtt. Az MKBT titkára sze­rint- 164 balesetet olyanok idéztek elő az elmúlt fél év­ben, akik még nem rendel­keztek megfelelő ismel'etek­A legtöbb növény fejlődé­se kritikus szakaszba érke­zett július második hetében; ebben az időszakban különö­sen nagy szükségük van a csapadékra, a nedvesség után­pótlására. A mezőgazdasági termelők, ahol lehet öntözéssel véde­keznek a rendkívüli aszály ellen. Az ország minden vi­dékén működnek az öntöző­telepek, szerencsére elegendő öntözővíz áll a gazdálkodók Nem pedig az „egyenlőnek teremtetett” emberek, az „el­idegeníthetetlen jogokkal fel­ruházott'’ nép. Az elnökválasztási hadjá­rat finisére valamelyest las­suló ütemű, de még mindig nyomasztó hatású inflációval párosuló termelési-gazdasági hanyatlás és a rendkívül nagyarányú munkanélküliség körülményei közepette egyre nagyobb kételyek támadnak az Amerikai Álom legendái iránt. Most már nem csupán a társadalom legszélső hatá­raira taszított, nyomorszint alatl élő amerikaiak, hanem a politikai rendszer gerincét alkotó középrétegek is tamás­kodnak. Megkédöjelezik a mítoszt, amely szerint „a nemzeti kalácsból egyre több jút mindenkinek”. Hiszen különösen mostanában, a sa­ját bőrükön tapasztalják, mennyire hamis az Amerikai Vállalkozás magasztos célki­tűzésének kikiáltott tetszetős jelszó: „Ma jobban élsz, mint tegnap és holnap még job­ban fogsz élni, mint ma”. És mind klnzóbba, nyo­masztóbbá válik a kérdés: hová jutóit és merre tart a 200 éve elindított Amerikai Vállalkozás? Robert Hellbroner ameri­kai közgazdász-professzor szerint „a gazdasági rend­szert csúf májfoltok, gennyes fekélyek, tátongó, térés se­Az új KRESZ bevezetese óta figyelmesebbek, udvaria­sabbak a járművezetők — legalábbis erre lehet követ­keztetni a bizonyos forgalmi helyzetekből adódó balesetek csökkenéséből. (Az elsőbbségi jog megadásának elmulasztá­sából például negyven száza­lékkal kevesebb közúti bal­eset történt mint [korábban.) Miskolc belterületén — jó­részt a forgalom lelassulása miatt — kevesebb a közúti sérülés. Csökkent a szeszes ital be­folyása alatt okozott balese­tek száma is. Az MKBT el­nöksége meghallgatta és el­fogadta azt a beszámolót, amelyik az Autóközlekedési Tanintézet munkájáról adott képet. Az elnökségi ülés után ke­rült sor az MKBT testületi ülésére. rendelkezésére. Az AGRO- TRÖSZT a rendkívüli hely­zetben azzal segíti az öntözés fejlesztését, ho^v valamennyi — az AGROKER vállalatok­nál vásárolt — öntözőberen­dezésre a 40 százalékos álla­mi dotáción felül további 30 százalékos árengedményt ad visszamenőleg 1976. január 1-től egészen 1976. szeptem­ber 30-ig a mezőgazdasági üzemeknek. bek borítják ..; A nyomor­negyedek undorítóbbak és szégyenletesebbek, mint va­laha ... A fogyasztói társa­dalom nem hozott sem elége­dettséget, sem boldogságot. .. A demokrácia jelenét és jö­vőjét illetően a politikai bi­zalom és hit válságát éljük át.. . ' Olyan problémákkal kell küszködnünk, amelyek­ről valaha azt hittük, soha­sem kerülünk velük szembe. És felmerül az aggodalom, hogy a kapitalizmus már nem működőképes ...” Hu ez utóbbi törlénclnU távlatban igaz is, bjzonyos, hogy egyelőre ez a v veszély — a kapitalizmus összeomlá­sa — nem fenyegeti Ameri­kát. De a májfoltok, fekélyek és sebek, amelyekről Meil- broner professzor beszél, meghatározzák az Alapító Atyák „örökérvényű igazsá­gain” és az Amerikai Vál­lalkozás jüvőjén rágódó ame­rikaiak hangulatát. Ezért van az, hogy u csil­lagos-sávos lobogót lengető, ünneplő Amerika ezen a nyá­ron kissé borongósan és meg­lehetősen bizonytalan közér­zettel lép be nemzeti életé­nek harmadik évszázadába. Köves Jmtii törtökön délelőtt tartják. Az Egyesülf Államok jubileuma (4.) Áz Amerikai Vállalkozás mítoszai es a vaiosag >r * & kel, gyakorlattal. Árengedmény öntözőberendezésekre / Mm a feözMsi biztonság

Next

/
Thumbnails
Contents