Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

1976. július 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Több ezerre tehető az a palántamennyiség, amely a Miskolc és Vidéke Áfész erenyöi pa- lántanevelő telepéről a Miskolc környéki kiskertekbe kikerült. A telepen a palántaneve­lés mellett zöldségféléket — paprikát, paradicsomot, karfiolt — is termesztenek, ame­lyeket az áfész boltjaiba szállítanak. Képünkön: az áfész három szakmunkása, Szénégető Mária, Sass Mária és Rencsisovszki Margit bácskai paprikát „szüretel”. ijj BiplisBfí a tüzeléstedinifcáisan Aktuális kérdések Öntözővíz fmiJiézbh:-fonság Aszály. Egyike a mezőgaz­dasági termelés biztonságát negatívan befolyásoló ténye­zőnek, amely a növényeket éppen egyik legalapvetőbb szükségletétől, a víztől foszt­ja meg. Szomjúhozó földek, kóka- dó kultúrák. Nem vigasz — sőt aggasztó —, hogy nem­csak nálunk, hanem a vén Európa minden részében dü­höng a szárazság. Repedezett földek, üssze- sodródott levelű kukorica- táblák megyénk legtöbb ré­szén láthatóak. A gabonaíé- lékre is jól jött volna június harmadik dekádjában az eső. Kevesebb lenne a kényszer- érett, megszorult szem, s a terméseredmények biztatóbb képet mutatnának. A 22. órában van a napra­forgó — mondotta minap az egyik termelőszövetkezet ve­zetője. Van aki félig tréfá­san, félig komolyan így bú­csúzik: küldjétek esőt! Igen, az eső. a csapadék, a viz most kincs. Kincs, mint minden, amiből kevés van. De, vagy éppen ezért, ezzel a kinccsel ésszerűen kell bánnunk. Most. amikor lét­kérdéssé vált az öntözés. Az öntözővíz — termésbiz­tonság. A vízhiány miatt elö- forduló termelési kockázatot a termelő nem vallathatja. Sem a termelő, sem a nép­gazdaság. Következik ebből, hogy alkalmazkodnunk kell az időjáráshoz. Magyarán szólva: Öntöznünk kell! Tegnap jelent, meg az új­ságokban az Országos Víz­ügyi Hivatal felhívása, amelyben felhívják az álla­mi gazdaságok és termelő­szövetkezetek figyelmét, kö­vessenek el mindent, hogy a szárazság minél kevesebb kárt teliessen a termésben. Az öntözökapacitások még teljesebb kihasználása, a ku­tak, természetes vízfolyások vizének a termés védelmé­ben történő hasznosítása, no és az ésszerű, szakszerű víz­felhasználás — nem feled­kezve meg a köz érdekéről — minden gazdaság felada­ta. De ha másért nem, ezért is érdemes fokozni az önlü- zökapaci tások kihasználását, mert csak a meglevő beren­dezések teljes üzemeltetése­ié! lehet csökkenteni az ön­tözés költségeit. És nem utolsósorban még nagyobb figyelmet kell fordítani ar­ra, hogy az elfolyó vízvesz­teség minél kisebb mennyi­ségű legyen. Ezek a feladatok emberi helytállást kívánnak, fegyel­met, törődést, tudatosulást. Minden csepp víz drága, minden csepp víz érték. Ér­ték, amit fel kell használ­nunk. mégpedig okosan kell felhasználnunk. Az öntözővíz ezekben a he­tekben ez évi termésünk biztonságát is jelenti. A zöld­ségét. a takarmányét, a ka­pás kultúrákét. Erről egy pillanatig sem feledkezhe­tünk meg! (ha) , Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület Miskol­ci Csoportja és' a Tüzelés- technikai Kutatóintézet szer­vezésében tegnap Miskolcon, az Egyetemvárosban július 9-ig tartó háromnapos elő­adássorozatot kezdtek el. A XIV. ipari szemináriu­mon az ország minden ré­széből mintegy 420 meghí­vott vesz részt, akik képvi­selik az ipar szinte vala­mennyi ágazatát. Megtalál­ható itt az építőanyag-ipar, a kohó- és gépipar, az üveg­ipar és a különböző tervező intézetek sok-sok szakembe­re. Az előadássorozatok fő té­mái az energiaracionalizálá­si törekvések, kutatási, fej­lesztési, illetve gyakorlati megvalósításai. Az előadáso­kon. amelyeken többek kö­zött szó esik az ipari csar­nokok fűtéséfől. a tüzelőbe­rendezések fejlesztési tervei­ről, tüzelési rendszerek kor­szerűsítéséről és a TÜKI ál­tal előállított tüzelőberende­zések külföldi üzemelésének tapasztalatairól, az egyes elő­adók kitérnek az eredmények ismertetésére cs lehetőség kínálkozik a szakemberek kölcsönös véleménycseréjére. Az Egyetemváros évről év­re, immár tizennegyedszer a színhelye hasonló ipari sze­mináriumoknak. Az első öt szeminárium témája túlnyo­mórészt a nagyon rossz ha­tásfokú kazánok korszerűsí­tése, illetve a hatásfok ja­vítása volt. Az azóta eltelt időben — különös tekintet­tel az utóbbi évek energia- gondjaira — a TÜKI tevé­kenysége kiszélesedett, az el­méleti és a kutatási tevé­kenység mind közelebb ke­rült a gyakorlathoz, és ma már közel fél év alatt eljut egy-egy uj termék, ötlet az íróasztaltól, a tervezöasztal- tól a kísérleti alkalmazás stádiumába. A vállalatok hatékonyabb energiagazdálkodásának, az energiaforrások gazdaságos kihasználásának sok új is­meretet. információt biztosít a mostani szeminárium. A technológiai eljárások ener­giaveszteségének csökkenté­se, a gyártási folyamatok ha­tásfokának növelése minden termelő egységnél lényeges teladal. Az új, korszerű tech­nológia bevezetése, az auto­matizálás tokozása mind le­hetőséget teremt erre és a vállalatok egyre inkább él­nek is ezekkel a lehetősé­gekkel. Erre módot nyújta­nak a TÜKI által kifejlesz­tett és előállítóit főbb ter­mékcsaládok is, mini az auto­matizálási egységek, az égő- családok, az indirekt fűtésű hőkezelő kemencék, a gáz­biztonsági technikai berende­zések stb. A három napig tartó elő­adássorozatokat neves szak­emberek tartják és részt vesznek a XIV. ipari szemi­náriumon az országos hatás­körű szervek képviselői is, akik az energiafelhasználás lehetőségeiről adnak tájé­koztatást. a megjelent több száz energetikai szakember­nek. —crl. **3BE*WI A Leninvárosi Pártbizott­ság és az MHSZ városi ve­zetősége tegnap délután hon­védelmi aktíva-értekezletet tartott a Derkovits Gyula Művelődési Központban. Ezen részt vett dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára, Havasi Bála, a megyei pártbizottság munka­társa, dr. Kovács Albert, a Leninvárosi Tanács elnöke, Ádávi Béla, az MHSZ megyei titkárának helyettese, Bako­nyi Árpád, a leninvárosi KlSZ-bizottság titkára. A honvédelmi aktívaérte­kezleten Mezei Lajos, az MHSZ városi titkára tartott vitaindító előadást az utóbbi négy évben végzett munká­ról, és a további feladatok­ról. Többek között szólt ar­ról, hogy a szövetségen belül folyó eszmei-politikai nevelő munka jól szolgálta a honvé­delmi oktatással kapcsolatos feladatok végrehajtását, segí­tette a technikai sportok fej­lődését; a klubok többsége megfelelt a velük szemben támasztott követelmények ­nek. Az egyes szakágak munká­ját értékelve, az előadó ki­fejtette, hogy Leninvárosbán három lövészklub működik, igen eredményesen. Ebben része van annak is, hogy a szövetség jó együttműködést alakított ki a KlSZ-szerve- zelekkel, amit a VII. megyei if jú gárda-szemle lövészver- senyében eléri első helyezés L kellőképpen alátámaszt. A rádiósklub munkájával kap­csolatban megemlítette, hogy szélesebb tömegbázisra kell alapozni az itt folyó munkát. Másrészről javítani kell a technikai feltételeket. Eddig ugyanis megfelelő épület hi­ányában a rádiósklub szét­szórt, e célra alkalmatlan ba­rakk- és pincehelyiségekben működött. A vita során többen el­mondták: jobban ki kell használni azokat a lehetősé­geket, amelyekkel Leninvá- ros rendelkezik, annak érde­kében, hogy javuljanak a szövetség tárgyi, anyagi fel­tételei. Csaknem valamennyi felszólaló aláhúzta: az M11SZ- nek elsősorban a fiatalok körében kell erősítenie hon­védelmi nevelő munkáját, tudatformáló tevékenységét, tomegbefolyását. Az aktíva- értekezlet állásfoglalása alap­ján további eredményeket kell elérni a szervezettség, a taglétszám növelésében, a klu­bokban folyó munka színvo­nalának emelésében. CsitfáBzásÉ a karcsaiak aratási íeiívásáEtoz A karosai Dózsa Termelő- szövetkezet aratási verseny- felhívása néhápy hete látott napvilágot, máris több gaz­daság jelezte; csatlakozik a versenybe,., amelvnek első­rendű célja, hogy mezőgaz­dasági üzemeink minél gyor­sabban és minél jobb minő­ségben takarítsák be az idei termést. A verseny során értékelik a 10 órás munkanapra eső összkombájn teljesítményt, valamint a betakarításhoz igénybe vett naptári napok számát. A három kategóriá­ban — ezer hektárig, 1 és 2 ezer hektár között, valamint 2 ezer hektár fölötti kalászos- terű.eltel rendelkező gazda­ságok kategóriájába meghir­detett versenyre — már el­küldte nevezését: az izsófalvi Aranykalász, a tiszakeszi Ti- szamenti. a bükkábrányi Bé­ke, a mezőkeresztesi Arany­kalász, az emődi Szabadság- harcos, a Vizsoly! Lenin, a prügyi Tiszamente, a sáros­pataki Kossuth, az edelényi Alkotmány és a bogácsi flór- völgye Termelőszövetkezet. A nevezési határidő még nem járt le. A TESZÖV-nél —. mint ahogy azt dr. Kiss Béla elmondta — várják a többi gabonatermesztő gazda­ság csatlakozását is. A ver­seny értékelését augusztus 20-án tartják. A kategória- győztesek a karosai Dózsa Tsz által felajánlott vándorserle- gckel nyerik el. Á háztáji termelésért Megyénk állami gazdaságai az utóbbi hónapokban több intézkedéssel, különböző he­lyi kezdeményezésekkel igye­keznek előmozdítani, segíteni a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését. Természe­tesen elsősorban saját dol­gozóink körében, de ezen túl­menően a körzetükben folyó háztáji termelést is támo­gatják. A Hejómenti Állami Gaz­daságban egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy az áfészek, illetve az Allal- forgalmi Vállalat útján az idén 100 vemhes kocát ad­janak at a kisgazdaságok ré­szére. Nagyüzemi hizlalásra nem megfelelő, de a háztáji gazdaságokban hizlalásra al­kalmas malacokat is értéke­sítenek kedvezményes áron. A tenyészkoca-ki helyezési akciót azzal is népszerűvé te­szik. hogy a kihelyezett ko­cákhoz takarmányt is bizto- silanak, s az árat sertéshús­sal kell kiegyenlíteni. Két nagyobb településen, Igrici­ben és Andorna-tanyán a ház! éji sertések legeltetésé­hez megfelelő legelőt, pász­tort is biztosit a gazdaság. Segítséget, nyújtott a gaz­daság a zöldségtermesztés fellendítéséhez is. Igen ked­vezményes, szinte filléres áron több mini 30 ezer ka­ralábé, bimbós kel, paprika, paradicsom és különböző ká­poszlapalániát juttattak dol­gozóiknak, Szeretnének olyan volumenű zöldségtermesztést elérni a körzet ház körüli kertjeiben, hogy az önellá­táson felül abból értékesítés­re is jusson. A kisállattartáshoz is igyekszik támogatást adni a gazdaság, sót a méhészkedő­ket is segítik, többek között azzal, hogy szívesen fogadják a „mézelő'' táblákon a ván- donnchcszcket. A Hejömenli Állami Gaz­daság a háztáji és kisegítő gazdaságok hathatós támo­gatására. c szerteágazó ügyek intézésére külön háztáji ag- ronómust is munkába állí­tott. !' V : donyoi ; REGGEL * ÖKA. A hő­mérő higanyszála máris 29 fok felett van. A miskolci rendező pályaudvar több mint 40 vágányán nehezen találom meg, amelyről az Mf. 492 b. sz. v onat indul. Végül egy forgalmi dolgozó a XVII. vágányhoz irányít, ahol már indulásra készen áll a 8 teherkocsiból álló vonat, elején a V. 42-,'ll0 számú mozdonnyal. Az Mt. tulajdonképpen menetirá­nyítói tartalékot jelent. En­nek a vonatnak az a fel­adata, hogy a Miskolc—Sze­rencs közötti állomásokon leadja az odairányított, il­letve. hogy felvegye az on­nan más állomásra feladott kocsikat. Vonatunk menetrendsze­rinti indulási ideje 8 óra 4 perc. A mozdonyvezető, id. Somodi Ferenc az indulásig gépét vizsgálgatja és a szükséges adminisztrációs munkát; végzi. A vonalveze- to, Rádai János a kocsisor mellett, két vonatkísérőjé­vel a tennivalókat beszéli meg. Majd közli a moz­donyvezetővel, hogy — mi­vel a forgalmi körülmények erre lehetőséget adnak — a menetrendinél korábbi in­dulásra kell számítani. így is történik. 7 óra 35 perc­kor engedélyt kapunk az indulásra. 15 perc alatt már Felsőzsolcán vagyunk. Ili pár perces tolatás után újabb három kocsi kerül az addigi nyolchoz. Zsolcán nem sokáig vá­rakozunk. A kijárati jelző két sárga fénye, valamint a forgalmista jelzőtárcsája engedélyt ad a vonat to­vábbhaladására. Ü.jabb 15 perc alatt erünk Hernád- ncmetibe, ahol a vonatve- zető újabb tájékoztatást kap. Eszerint két kocsit itt hagyunk, ötöt pedig felve­szünk. melyből kettőért a sörgyár területére is be kell mennünk. Háromnegyed órás tolatás után mehet­nénk tovább, de két kocsi fuvarlevelének elkészültére niég várnunk kell, a vo- natvezetu nem kis bosszú­ságára. Nem is marad tét­lenül: elmegy, intézkedik, sürget. — Ilyen ember ez a Rá­dai. Örökös nyugtalanság. Ezért is szerelek vele dol­gozni. Magáról nemigen beszel a mozdonyvezető. De azt megtudtam, hogy 54 éves és már 24 éve mozdonyve­zető. A/t megelőzően pe­dig szintén a MÁV- nál — kovács volt. Villamosmozdohy-vezetői vizsgát 1964-ben tett és azóta ezzel jár. de a régi 424-es gözmozdon.váról még most is nagy szeretettel beszél. Szerencsre 11 óra 43 perckor érünk. Itt több mint egvórás tolatás, vo- nafösszeállílás után van egy kis idő a vonat vezető­vel való beszélgetésre Is, — A vasút növekvő szél- lilási feladatainak baleset­mentes megoldása csak gyors forgalommal és fe­gyelmezett munkavégzéssel oldható meg. De a mi ke­resetünk nagysága is függ attól, hogy mennek-e a ke­rekek alattunk, vagy nem... A brigádomba beosztott emberektől rendet, fegyel­met, pontos munkát köve­telek és ebből nem enge­dek. A vasút veszélyes üzem. nagyon oda kell fi­gyelni, mert egyetlen hiba is sok millió forintos kárt okozhat a népgazdaságnak. Több mint 20 éve vagyok a vasútnál, balesetet ez ideig nem okoztam. Az óra mulatója 13 óra 12 percet mutat, amikor Szerencsen engedélyt ka­punk a visszafelé való in­dulásra. A mozdonyunk al­tul vontatott kocsik száma ezúttal 42, a súlya pedig 820 tonna. Most már Tak- taharkányban, Hernódné metiben cs Felsőzsolcán is több a fel-, illetve Icádat! kocsiknak a száma. Főleg több a feladottaké, igv ,16 óra 25 perckor már 67 ko­csival érkezünk a rendező pályaudvar IX. vágányára. A még mindig rekkenő hő­ség a mozdony vezetőállá­sán is megviseli az embert Somodi Ferencet és Rádai Jánosi ez különösebben nem zavarja. Látszik raj - t;uk, hogy nekik ez így ter­mészetes. Mint mondották. ..Meleg, hideg, ünnen, nem' ünnep, éjjel, vaev n-:ppal. nekik menniük kell" * JŰUl'S 11 - ÉN huszonha­todszor ünnepli az ország a vasutasok napját. A nvs- kolci igazgatóság dolgozói különösen jóleső érzéssel készülhetnek a vasuU’sriap- ra, hiszen ehhez kellő ala­pot ad a személy- és áru- szállítási tervek 105 száza­lékos teljesítése. Keket*' My'-M

Next

/
Thumbnails
Contents