Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

ESZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1976. július 31., szombat Borsodi foglalkozások, életmódok Tanulmánykötet készül Ma zárul a tábor Tokajban Öt hete, egymást váltó turnusokban, a képzőművészet sze­relmesei táboroztak Tokajban. Elsőként a népművészeti tá­bor részvevői érkeztek és munkálkodtak, majd néhány nap­pal később a képzőművészeti szakköröket vezető művész-ta­nárok. Őket a Népművelési Intézet nyárig müvésztelepén a szakköri tagok váltották, velük párhuzamosan a kereskedel­mi tanuló iskolában meg a középiskolások nyári képzőművé­szeti tábora kapott helyet. E két utóbbi turnus ma bezárul, ezzel a tokaji nyári képzőművészeti táborozás is véget ér erre az esztendőre, csak a Népművelési Intézet alkotóházá­ban munkálkodnak majd a Tokajhoz az évszaktól függetlenül ragaszkodó alkotók. Képünkön a ma búcsúzó középiskolás tábor három részvevője. (Fotó: Laczó) A filmátvétel híreiből A befejező nyomdai mun­kálatok előtt áll a Foglalko­zások — életmódok című ta­nulmánykötet a Herman Oltó Múzeum gondozásában. A készülő kötetről beszélget­tünk dr. Dobrossy István muzeológussal, u Herman Ottó Múzeum történeti osz­tályának vezetőjével, a kö­tet szerkesztőjével: —- A Foglalkozások—élet-, módok című tanulmánykötet folytatása a Bodgál Ferenc áltál szerkesztett és 1966- ban megjelent Borsod megye népi hagyományai című ki­ad ványnak, — tájékoztat dr. Dobrossy. — A kötet a hon­ismereti és helytörténeti pá­lyázatokra benyújtott mun­kákból, egyéni és szakköri feldolgozásokból ad váloga­tást. Átfogja a megyénkben 1966. és 1973. között végzett kiemelkedő gyűjtéseket, s a szakköri munka mellett he­lyet ad a megye történeti, néprajzi anyagát feldolgozó kutatási eredményeknek, mú­zeumon kívüli kutatóknak. A kötet közel húsz szerzője, illetve a szerzők tánuimá- nyai megyénk ipari mun­kássága, elsősorban Ózd, Di­ósgyőr, Borsodnádasd, a kü­lönböző kismesterségek és mesteremberek, valamint a faluhoz kapcsolódó tevékeny- i ségek képviselőinek életmód­ját, foglalkozásuk jellemző vonásait mutatják be. Több tanulmány foglalkozik a summások és cselédek élet­módjával. — Az említett első téma­csoport tehát az ipari mun­kásság életformája, foglal­kozása, különösebb magya­rázatra nem szorul. De nem szükségtelen talán a kismes­terségek, valamint a faluhoz kapcsolódó tevékenységek ka­tegóriáját bővebben ismer­tetni. — Kezdjük talán először ezzel. A kismesterségek és mesteremberek fogalma alá soroljuk e kötetben a bog­nár. szűcs, kádár, kerékgyár­tó. asztalos, kovács. kötél­gyártó, cipész, mézeskalácsos foglalkozásokat, a faluhoz kapcsolódó tevékenységei pe­dig a kosárfonók, halászok, erdei munkások, pásztorok, kerülök, egyebek képviselik. Visszatérve a munkásokra, megyénk ipari jellegét, a munkások megváltozóit élet- körülményeit három szerző vizsgálja. Vass Tibor az óz­di acélgyári munkásság élet­viszonyait mutatja be a XX. század első felében, Kováts György a diósgyőr-vasgyári munkásoknak a felszabadu­lás előtti életéről irt tanul­mányt: Nemesik Fái két ta­nulmánnyal , is jelentkezik, egyikben Borsodnádasd mun­kásságának kialakulását, a kétlakiság problémáját elem­zi és mutatja be, a másik tanulmányban az úgynevezett ..új summásság” kérdéseit tárgyalja. Ez a nyári mező- gazdasági munkákban részt­vevő. nagyszámú ipari mun­kás életéről szól. Ezek a munkástémájú tanulmányok képezik a kötél, első nagyobb egységét. — Ügy tűnik ebből, hogy témakörök szerinti egységek­re osztható a kötet. — Igen. A második egy­ségben a kismesterségekkel foglalkozó tanulmányok kap­tak helyet. E tanulmányokat egységeseit jellemzi, hogy a szerző a mester életútját, életmódját vázolja, majd a mesterséget, az eszközkész­letet és munkatechnikát, a termál: értékesítését írja le. Így például Nagy Ferenc, a felszabadulás előtti karcsai asztalos, cipész, kovács és kerékgyártó mesterséget, Do­bos Lajos a halmaji bognár- mesterséget, Hubai Gyöngyi a mezókeresztesi szűcsmes- terséget. Fenyvesi Edit asa- jószentpáteri kötélgyártást, Fejes László a miskolci ká­dármesterséget, Kozák Bar­nabás a tisáadorogmai ko­sárfonást, Gaál Antal a ti- szabábolnai halászatot mu­tatja ..be. Valamennyien az említett szempontok figye­lembe vételével adnak képet általában egy mester életút­jában az adott mesterségről. — A paraszti foglalkozá­sok maradnak hát hátra. — A kötet harmadik egy­sége a falu munkásainak életmódját, a paraszti foglal­kozásokat, a vál tozásokat ér­zékelteti. Itt ebben a rész­ben olvasható majd É. Ko­vács László írása a gömör- szölősi erdei munkások éle­téről, Jósvai Gizella munká­ja az erdőhorváti erdőmun­kásokról. Nagy György kar­osai népi építkezésről szóló írása, Nagy Gézának a bod­rogközi szegődményesek, te­hát pásztorok, kerülök, éjje­liőrök munkáját és életmód­ját bemutató tanulmánya. Az aszalói cselédek és summá­sok élete Orosz László posz­tumusz tanulmányában tük­röződik. Szűcs István a vaj­dácskái falusi nők munkájá­val foglalkozik, Zsédenyi Ju­dit tanulmánya pedig a tar- di nő életét dolgozza fel. Vé­gül Barsi Ernőnek a sályi agrárszegónységről, béresek­ről. pásztorokról, kocsisokról, dohányosokról, summásokról, részesaratókról és azok da­lairól szóló írása zárja a kö- 4etet, amelyet 79 kép és il­lusztráció tesz szemléleteseb­bé. A mintegy két és .fél száz | oldalas kötet hihetőleg rövid időn beiül az érdeklődők ke­zébe kerülhet. (bm) Gazdag „zsákmánnyal” tér­tek meg a magyar filmátve­vők a cannesi, illetve a tas- kenli nemzetközi filmfeszti­válról. A Földközi-tenger parti seregszemléről átvett filmek közül várhatóan nagy sike­re lesz a Hollywood, Holly­wood című összeállításnak, amely a harmincas évek leg­jobb amerikai zenés filmjei­nek részleteit sorakoztatja egymás mellé. Többek között Greta Garbo, Judy Garland, Bing Crosby, Frank Sinatra és mások énekelnek, táncol­nak benne. Megvásárolták Ingmar Bergman Szemtől szembe című legújabb filmjét is, amely egy pszichiáternő ma­gánéletének és hivatásának összeegyeztetéséért folytatott küzdelmét tárja lel. 1942-ben Párizsban játszódik az angol Joseph Losey munkája, a Klein úr. A főszereplő Alain Delon. Carlos Saura alkotása a Nevelj hollót, a nagyvá­ros . házai közé beékelt öreg villa két lakójáról, a kis­lányról és nagyanyjáról szól. A fasiszta Spanyolországot ábrázolja a tehetséges filnY- rendező legfrisebb művében, realista eszközökkel, kritikai hangvétellel. Róma peremén, a Vatikán mellett elterülő nyomornegyedben játszódik Ettore Scola Csúfak, koszo­sak, gonoszak című alkotása. A XIX. század nagypolgári világának felbomlását követi nyomon Luchino Visconti Az ártatlan című utolsó munká­ja. A feudális korszak eltűné­séről. az új kor, a szocia­lizmus ígéretéről szól Ber­nardo Bertolucci Novocento (1900) című filmje. Nagy si­kert aratott Karlovy Vary- ban is Casetti A vörös pla­kát című filmje, az idei Jean Vigo-díj kitüntetettje. A film. amely az ellenállás kor­szakát idézi, emléket állít azoknak a magyaroknak is, akik részt vettek Párizsban a fasiszta terror elleni küz­delemben. A taskenti filmfesztiválon járt magyar szakemberek az itt vetített filmek legjobb­jait mái- korábban átvették hazai bemutatásra. Így töb­bek között A fehér hajó, a Parázsló évek krónikája stb. mellett most egy mai témá­jú török vígjátékot hoztak magukkal, az A mi csalá­dunk címüt. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK Mm felléleiek mellett lelvesz D vizsgával rendelkezők felvételi előnyben részesülnek Jelentkezés: / LKM, 1. hivatalházban. Gépkocsiirányító szolgálat. Az AGROKONZUM SZKV a nyári karbantartással elkészült, ismét a lakosság rendelkezésére áll. A szeszfőzde vállalja tsz-ek. állami gazdaságok gyümöL csének tárolását, bérfőzését. Érdeklődni lehel: Miskolc, 13-805-ös, vagy Nyékládháza. 4-es telefonon.------------------------------—i______________________.__________ N em gond az elhelyezkedés es Pályázók pályázatok A felmérések szerint nem okoz gondot az elhe­lyezkedés friss diplo­másainknak. A felsőfokú ok­tatási intézmények nappali tagozatain ebben az eszten­dőben 13 969 h Ugató fejez­te be tanulmányait — közü­lük 27ü0-an társadalmi ösz­töndíjaském — s részükre 22190 állást hirdettek meg pályázati úton. A pedagógu­sok nélkül számolt 7500 friss diplomás mintegy 15 ezer ál­lás közül válogathat. S a je­lek szerint válogatnak is, hi­szen — elsősorban műszaki területen — már-már az ér­dektelenséget is fel kell vet­ni. A műszaki egyetemek 1338 pályázatra jogosult friss diplomását 2600 munkahely várja, de július elejéig mind­össze a végzősök 10 száza­léka mulatott érdeklődést a pályázatok iránt, és csak 5 százalékuk helyezkedett el. Elgondolkoztató például az, hogy az építész-, a gépész-, a közlekedési, valamint a miskolci bánya- és kohó- mémöki karon — a felmérés időpontjáig — egyetlen hall­gató sem pályázott. S elgon­dolkoztató az is — a koráb­bi évekhez hasonló a hely­zet —, hogy néhány külö­nöseit keresett szakmában a fővárosinál lényegesen jobb lehetőségek sem vonzzák vi­dékre a most munkába álló­kat. A tavalyinál százzal több, összesen 3703 hallgató vég­zett a pedagógusképző in­tézményekben, 400-an társa­dalmi ösztöndíjasként. A pá­lyázatra jogosult 3311 kezdő pedagógusnak több mint 7100 állást írtak ki, s az arányo­sabb elosztásra ügyelve a fő­városban a korábbinál ke­vesebbet, ezzel is segítve a vidéki pedagógusellátás ja­vítását. Nos. új pedagógusa­ink 64 százaléka élt pályá­zati jogával, különösen a tanítói oklevéllel rendelke­zők, akik 81.6 százaléka is­kolai munkát szeretne vál­lalni. A bölcsész- és a ter­mészettudományi karokon végzett fiatalok körében érezhető leginkább, hogy el­sősorban a fővárosban, illet­ve a nagyobb vidéki váro­sokban szeretnének csak el- helyezkecmi. A közelmúltban végzett felmérés adatai friss diplo­másaink lehetőségeiről és el­helyezkedési szándékairól ér­dekes képet mutatnak. Egy­részt jól mutatja, hogy állás- gondjaik nem lehetnek, más­részt pedig újra igazolja azt az óhajt, hogy az eddigieknél tervszerűbb irányításra van szükség. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a tu­dományegyetemeken idén végzett matematikusok, fi­zikusok. vegyészek, geológu­sok, geofizikusok és biológu­sok — 30ü-an végeztek kö­rülbelül az idén — viszony­lag rossz elhelyezkedésnek néztek elébe, hiszen részük­re mindössze 177 munkahe­lyet írtak ki. A pályázati le­hetőséggel viszont alig él­tek — elhelyezkedési gond­jaik nem igen lehettek! —• mert a kiírt állásoknak csak a felét pályázták meg. S el­sősorban a vidéki állások maiadtak üresen. E zek a tények és tapasz­talatok pedig ismétel­ten aláhúzzák a terv­szerűbb — és már 1977. ja­nuár 1-től bevezetésre kerü­lő — irányítás szükségessé­gét. Mint imeretes, a végzős fiatalokat, néhány különösen fontos pályán és szakon né­hány évig kötelezik a pályán maradásra. A pedagógusok esetében például a kötelező pályán elhelyezkedés három év, s ezzel párhuzamosan az állások pályázati úton való meghirdetését is jobban sze­lektálják. A jelenlegi pályá­zati rendszerben ugyanis nem érvényesül eléggé a népgazdasági érdek, s így a vidék — ami különösen a pedagógusok és az orvosok: esetében szembetűnő — hát­rányos helyzetbe kerül. Ezt bizonyította — legalábbis ed­dig — a pályázatok aránya, amelyben ismét háttérbeszo­rult. a vidék. Cs. A. Tábor Kékmezőn Különlegesen szép környe. zciben, Kékmezőn töltik a nyári vakáció egy részét a miskolci Fazekas utcai iskola tanúiéi. A gyerekek tíznapbs turnusokban pihennek, szó­rakoznak, szellemi vetélke­dőkön, versenyeken, túrákon vesznek részt. Az iskola előnyben részesítette a leg­jobb tanulókat és azokat a diákokat, akik az úttörő- es sportmunkában egész évben az élen jártak. A különböző foglalkozások mellett jut idő bőven napozásra és pihenés­re is. lakalus szak- és segédmunkásokat, villanyszerelő, ács-állványozó kőműves, testő-mázoló, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén. I Széchenyi u. 28. »

Next

/
Thumbnails
Contents