Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

1976. július 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Történelmi keresztmetszet Tallózás a harminc évvel ezelőtti miskolci la pali hói A Felvidéki Népiszava jú­lius 27-en mar a/, iníláció végvonaglásaro] ad lurl. ,,n pénteki heti piac az inflációs téboly legvadabb tobzódását mutatta. Az asszonyok kel- ségbeeselten jártak árustól árusig, legtöbbjük azonban mégis üres kosárral, vagy alig pár darab élelmiekkel távozott a piacról. Az árak a legutóbbi kél nap áraihoz képest is riasztó ugrást mu­tattak.” Július 30-án. a törté, nelemben példátlan iníláció utolsó előtti napján pedig ezt közük a lapok: „Az adó. pengő és simapengő viszo­nyúnak utolsó jelzőszámát a pénzügyminiszter július 28- án kezdődő hatállyal állapí­totta meg. Eszerint 1 adópengö egyenlő 2 milliárd B. pengővel. Mivel egy forint 200 millió adópengőt jeleni, tehát 1 fo­rint egyenlő 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000. 29 nul. la! Béke poraira!” 194«. AUGUSZTUS ELSE­JE csütörtöki napra esett. Mindkét miskolci lap köszön, ti az új pénzt, a stabilizáció kezdetét: „A forintnak az aranynál fontosabb ércfede­zete a hit és a bizalom.” Ki. emelik a Szovjetunió rend­kívüli nagy segítségét, a ma. gyár ífiunkások, dolgozók hősies munkáját áldozatvál­lalását. És ugyanakkor fel­hívják a figyelmet arra, hogy az üzemekben rend és fegye­lem legyen. „Meghalt a pen­gő — éljen a forint!” —hir­deti egy szalagcfm. Az au. gusztús 3-i újságok pedig a forint nagy sikeréről számol­nak be Miskolcon és megír­ják: „Mindenütt szeretettel és bizalommal fogadták az új jó pénzt.” Oravcc János Irányítóit döntés a kulisszás felújító vágásban . ■ . .: ■ ' 1 ■ v v . 1 , sí .... az Felújító r r Daruval felszerelt rövidszerfás szerelvény munka közben Szabados György felvételei vágás Az erdőgazdálkodásban fontos szerepük rab a kü­lönféle felújító vágásoknak, amelyeket a nyári időszak­ban is lehet alkalmazni. A Borsodi Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaság az erdőállomány javítása mellett nagy gondot fordít arra is. hogy az ilyen módon kitermelt fát a lehető leggazdaságosabban juttassák el a feldolgozókhoz, illetve a felhasználókhoz. A gazdaság e feladat megoldásában több­ször is úttöröszerepet ját­szott. Így például a szendröi erdészet területén voltunk ta­núi a képünkön is látható, úgynevezett kulisszás felújí­tó vágásnak ahol a svéd gyártmányú öttonnás hidrau­likus döntőéket is használják az irányított döntéshez, ahol a kivágott fa közelítését nem fogattal, hanem nagy kapaci­tású gépekkel végzik. Alkal­mazzák az úgynevezett daru­val felszerelt rövidszerfás szerelvényt is a kitermelt és a feldarabolt fa rakodásánál, szállításánál. A; egyszemé­lyes. tehát az önfelterhelö. önüritö szerelvényeknek igen nagy szerepük van az anyag- mozgatásban. A gazdaságos­ságot. a hatékonyságot segíti elő, hogy az erdészet terüle­tén bevezették a vékonyfa- hasznosítás céljából a fa szé­lütését. Három hónap alatt ezer mázsa faszenet készítet­tek. Miután a faszén nyugati exportra kerül, a vekonyfa- hasznositásánal; ez a módja igen gazdaságos. Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol EGY KOR, egy időszak igazi megismerésenez hozzá­tartozik a korabeli sajtó, az újságok tanulmányozása is. A két munkáspárt, a Magyar Kommunista Fárt és a Szo­ciáldemokrata Part miskolci napilapjainak, a Szabad Ma­gyarország es a Felvidéki Népszava harminc évvel ez­előtti szamait lapozgatva, né­zegetve. olvasgatva is kitű­nik, hogy abban az időszak­ban szinte lázban égéit az egész ország. A legfőbb fel­adat a háborús károk hely­reállítása a normális élet kialakítása volt. A lapok napról-napra adtak hírt a helyreállítási munka eredmé­nyeiről. hőstetteiről, a szén­csatáról. a megjavított kohók üzembe állításáról, az aratás­ról. A legsúlyosabb gond azonban a példátlan, a szö- köárszerű infláció volt, amely természetesen elsősorban az úgynevezett kötöttbérü dol­gozókat, a munkásokat súj­totta. A lapok 194«. júliusá­ban egyre többet foglalkoz­nak ezzel a kérdéssel, de ugyanakkor kicsendül az írá­sokból a közeli stabilizáció­ban. az új, a jó pénzben, a forintban való bizakodás hangja is. Július 3-án mindkét lap hírül adja, hogy: „Háromezer vagon kenyérgabonát kap­tunk a Szovjetuniótól. Az új termésig biztosítva van a ke­nyérellátás.” Készlet a július 27-i híradásból! „Háromszáz vagon kenyérgabona érkezik rövidesen Miskolcra. Az utóbbi napokbun igen súlyos zavarok mutatkoztak a város lakosságának kenyérellátásá­ban ... a három miskolci malom közül kettő üzemhiba folytán javítás alatt áll. A Közellátásügyi Minisztérium rendelkezése értelmében Mis. kolc és Borsod vármegye el­látatlanjai számára rövide­sen háromszáz vagon termény érkezik.” A július 5-i lapszá­mok első oldalon hozzák: „Szeptember végére el kell v érni a nupi 2500 vagonos széntermelést. Erre a meny. nyiségre olyan szüksége van az országnak, mint az élet­nek a napfényre.” Néhány nappal később e kérdés bor. sodj viszonylatáról a követ­kezőképpen írnak: „A bor­sodi szénmedencíben a szén­csata változatlan energiával, de változó szerencsével fo­lyik. A Borsodi Szénbányák Rt-nél az 1,33 csille napi ter­melést minden vájár 1,75 csil­lére tornászta fel, amely csaknem a teljes, átlagos bé­keszínvonalat jelentette vol­na. Az étolajküldemény azon­ban késik. A bányásznépnek nincsenek tartalékai. Csak 5—6 napig bírták tartani a felemelt teljesítményi”. Az ellátási nehézségek ellenére a munkások mégis keményen dolgoztak. Erről tanúskodik a következő újsághír: „Üzem­ben a diósgyőri nagyolvasztó. i Még mindig kevés a szén. Allapdó veszélyként lebeg a gyár'' felett, hogy kevés a szén. Ha a bánya elég sze­net ad jobban megy a mun­ka. az alkotó élet egész vo­nalán, és gyorsabban hala­dunk a mai leriyügözöttsé- günk és mérhetetlen szegénv. sévünk teljes felszámolása fe lé” AZ INFLÁCIÓ — ahogy következnek végnapjai — egyre hatalmasabbra duzzad A Felvidéki Népszava július lR-i számában olvashatjuk ezeket a megdöbbentő ada tokát: „Az egymillió B pen­gős vaC'Ms az .egvtrillió pen­gős 1000 billió egy^tv’ősre váltható fel. Egy db ezres I bankó súlya 1 egesz 2 tized' gramm. Az egytríllió pengő értékű ezresek súlya: 1200 millió tonna, vagyis 120 mil­lió vagon. Ez a 120 millió vu. gon összekapcsolva 1200 mil­lió méter, vagyis L millió 200 ezer kilométer hosszú sínpá­lyán férne csak el ami a vi. lúg jelenlegi vasútvonalainak ' összes hossza... az ezresek egymás mellé fektetve, 18 mil­lió négyzetkilométer területet fedeznek be ...” Talán vi­gasztalásul a Magyar Rádió július 3-án 13 óra 15 perces kezdettel előadást közölt — mint ahogy ezt a lapok rá­dióműsorából kiolvashattuk — a következő címmel: „Inf­láció az antik Rómában.” A feketézők és a spekulán­sok ellen azonban keményen lellépteK az illetékes szervek. Jüius 5-én jelent meg az a kis híradás, mely szerint: „A belügyminiszter utasítása, ra a főkapitányság gazdasági, rendészeti osztálya lokozot- tabb mértékben folytatja a razziákat a spekulánsok, fe­ketézők, láncolok és tőzsdé- sek ellen. Azok a bűnözők, akik a legutóbbi razziák al­kalmával kerültek kézre, már... a város tereinek és utcáinak tisztogatásán dolgoz­nak.” Az infláció azonban még mindig terjed. Július li­án adják hírül a lapok: „A vendéglátóipari üzemekben ezek túl legfeljebb háromfé­le egytálételt szabad készí­teni. Az élet. a munka azon­ban nem áll meg. Néhány adalék az erre vonatkozó tu­dósításokból: „A széncsatá­ban kiváló eredményt élért bányák zászlót kaptak.” , „Üzemben a diósgyőri nagy- olvasztó”. „A vasút közelgő 100 éves jubileumára a MÁV_ műhelyben dolgozó elvtársa, ink titokban éleire keltettek egy szétrobbantott mozdonyt és több vasúti kocsit.” „Egy héttel előbb készült el a vas­gyári Martin-kemence.” „ ... augusztus első harmadá­ban beállítják a gyorsvonati közlekedést Miskolc és Bu- danest között.” ÉS EZEKBEN a nagyon ne. héz, de nagyon szép napok­ban egy meglepő és egy érez. hetően meghatotlan megírt tudósítás: „A magyar iroda­lom iránti érdeklődés újabb megnyilvánulása. hogy a Szovjetunióban százezer pél­dányban megjelent Petőfi­nek. a nagy magyar költőnek 27 költeménye, amelyeket a légid valóbb orosz írók és fordítók fordítottak le.” Az újságokban megjelenő apróhirdetések igen jellemző­ek egy-egy időszakra, kor­szakra. Harminc esztendővel ezelőtt, július közepén ilye­neket böngészhettek az ol­vasók a miskolci lappkban: „Egy pár arany karikagyűrű terményért elcserélhető. — Cserélek írógépet tengeriért, új kerékpárt, traktordinamót, rádiót, villanymotor szivuty. tyút terményért. — Órás és ékszerész üzletemet mennyi_ toltam, aranyat, ezüstöt a legmagasabb áíon beváltok. — Fatalpak minden mennyi ségben a készítőnél, — 36 éves vagyok, iparos, megis­merkednék hozzámillő lány. nyal. vagv özvegyasszonnyal házasság céljából. — Kopor­sók készítői árban kapha­tók ...” ki kaiihaf munkabér- és iivu«di|kie«e$ziiésl' — kérdezi Fodor Sándomé és számos más olvasónk. A közelmúltban jelentek meg a Minisztertanács 22/ 1976. és a 23/1976. számú rendeletéi, amelyek értelmé­ben havi 60 forinttal emelni kell a nyugellátásokat és egyéb ellátásokat, a munka­bért pedig ki kell egészíte­ni. A munkabér-kiegészítést első alkalommal július hó­napban kell számfejteni és folyósítani. A nyugellátásoknak és a havonta utólag folyósított egyéb ellátásoknak az 1976. június hónapra, a havonta előre folyósított ellátásoknak pedig az 1976 július hónap­ra járó összegét kell első íz­ben kiegészíteni. A családi pótlék összege gyermeken­ként havi 60 forinttal fog emelkedni. A felemelt össze­gű családi pótlékot első íz­ben az 1976 július hónapra járó családi pótlék fizetése­kor kell folyósítani. A biztosítás megszűnése után 1976. június 30-át kö­vető időre Járó táppénzt, bal­eseti táppénzt, terhességi- gyermekágyi segélyt havi 60 forinttal ki kell egészíteni. / A gyermekgondozási segélyre jogosult anyának a gyerme­kek számától függetlenül a korábbi joszabállyal megha­tározott 30 forint helyett ha­vi 110 forint kiegészítés jár. A felemelt kiegészítést első ízben az 1976 június hónap­ra járó gyermekgondozási se­géllyel egyidöben kell folyó­sítani. A havi 60 forint összegű kiegészítést hivatalból kell folyósítani, ami azt jelenti, hogy a munkabérek kiegé­szítését a vállalatok, szövet­kezetek és intézmények a dolgozó kérése és értesíté­se nélkül fizetik. A nyugellá­tások és egyéb ellátások ki­egészítéséről. valamint a csa­ládi pótlék emeléséről a nyugdíjat, a szociális ellá­tást. a családi pótlékot, a se­gélyt. stb. lol.vósító szerv külön határozat (értesítés) hozatala nélkül gondoskodik. A rendelet hatálya kiter­jed a vállalatokra és az azokkal munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági, illetve szolgálati viszonyban vagy biztosítási kötelezcltség alá eső bedolgozói viszonyban álló dolgozókra, valamint a szakmunkásbérrel foglal koz 'ntott szakmunkástanulókra. A vállalat a dologozóknak ha­vonta 60 forint munkabér-ki. egészitést köteles fizetni. A mezögazdasagi és a halászati termelőszövetkezetek, a mező. gazdasági szakszövetkezetek (mezőgazdasági-ipari és az ipari-mezőgazdasági termelő­szövetkezetek) és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek részvételével jogi személy­ként működő szövetkezeti társulások (a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlási szakágazati társulás) és a mezőgazdasági ágazatba sorolt mg-i terme­lőszövetkezetek, illetve mg-i tsz-ek és állami vállalatok közös vállalatai, a vízgazdál­kodási társulatok (vízműtár­sulatok is) tagjaik és alkal­mazottaik részére adhatnak kiegészítést, de ennek mér- tékét a közgyűlés határozza meg. Ennek összege a havi 60 forintot nem haladhatja meg és nem számit- munka­bérnek. illetve munkadíja­zásnak. Ha u vállalat a 6 napol meg nem haladóan, munka- könyv nélkül alkalmilag fog­lalkoztatott dolgozónak akar munkabér-kiegészítést adni. azt a kollektív szerződésben szabályozhatja. A munkabér-kiegészítés ar­ra a hónapra jár. amelyben a dolgozó munkabérre, mun- kadijra (jövedelemkiesés, megtérítésre, táppénzre, kc- resettéritésre. segélyre) jo­gosult. A dolgozó a munka­bér-kiegészítésre akkor is teljes összegben jogosult, ha munkaviszonya csak a hónap egy részében áll fenn. A munkabér-kiegészítés csak egyféle jogcímen és havonta egv ízben jár. A munkaügyi miniszter 11/ 1976. számú rendelete szerint az ösztöndíjon felül havi 60 forint pótlék jár az általá­nos és középiskolát végzett szakmunkástanulóknak. ha utána családi pótlékot, vagy árvaellátást nem folyósíta­nak. A pótlék kifizetéséről az ösztöndíjat folyósító szerv hivatalból gondoskodik, de a pótlék kifizetéséhez szüksé­ges, hogy a szülő (gondvise­lő) írásban nyilatkozzon, hogy a szakmunkástanuló részesül-e árvaellátásban, il­letve a tanuló után kap-e családi pótlékot. Nem szük­séges ez a nyilatkozat a har­madéves. valamim a tanuló- otthonban elhelyezett tanulók esetében, mert ezek után •saládi pótlék nem jár. Nem jár munkabér-kiegé­szítés a második vagy to­vábbi munkaviszonyban. a nyári szünidőben alkalma­zót t középiskolai tanulóknak és azoknak akik nyugellá­tásban vagy egyéb ellátás­ban részesülnek mer* a ki­egészítést — mint járulékot — az ellátással együtt kap­ták. Ha a dolgozó ugyanabban i hónapban indokolatlanul öbbször részesült munkabér- kiegészítésben. azt vissza kell követelni. Dr. Sass Tibor I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents