Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

1976. július 1., csütörtök ESZAK-MAGYAROR5ZAG 3 1076. június 29—30-án Berlinben, a Ne­mei. Demokratikus Köztársaság löyárosuban megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képvi­selői véleménycserét folytatták az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és. a társadalmi haladásért folyó harc kérdé­seinek meghatározott köréről. E célok eléré­sében minden résztvevő párt kész közremű­ködni. . A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gaz­dasági és politikai feltételeivel, valamint nemzett sajátosságaival összhangban önálló­an és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a de­mokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel ' valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptö­megei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás rtiellett élés politiká­ja az országoknak a társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműkö­dése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével és semmi­képpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, ha­nem ellenkezőleg, megteremti a legjobb fel­tételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatá­sához, minden, nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének áljáról és haladhas­son ezen az ütőn, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott Iparé­hoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, po­zitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a .szocializmus javára meg­változott erőviszonyoknak, valamint a nép­tömegeknek, s a széles politikai és társadal­mi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfron­táció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és min­den oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok kö­zötti új kapcsolatok és együttműködés fej­lődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kon­tinenst egymással szembenálló katonai töm­bök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rög­zítette az államok közötti baráti kapcsola­tok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekez­let űj távlatokat tárt fel a béke és a biz­tonság további megszilárdítására, valameny- nyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasz­talatok mutatják, szükség van kontinen­sünk kommunista és munkáspártjainak, va­lamennyi demokratikus és békeszeretö elé­jének. széles közvéleményének, néptömegei­nek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum' áttekinti az antíimperia- lista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szo­cialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésé­re irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpolitiká­jának eredményeként —kiemelkedő szerepet játszanak az űj világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbiéileszlésé- ben. A szabadságukat és függetlenségüket el­ért népek befolyásos nemzetközi erővé vál­tak. Az el nem kötelezett országok mozgal­ma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfon­tosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a mun­kásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a bé­kéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel. s fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társa­dalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptö- megek, a társadalmi haladás, az egész nem­zet érdekeinek kifejezője — vív, és foko­zódik a többi demokratikus és monopólium­ellenes erők harca is. Ez a harc a mono­polkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei szá­mára nyilvánvalóvá válik annak történel­mi szükségszerűsége, hogy a kapitalista tár­sadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társa­dalom váltsa fel. Mindez űj lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szel­lemében történő átalakításáért, a demokrá­ciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus esz­méinek befolyása a társadalmi fejlődésre. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülésben elért előrehaladást. Ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy, az egyete­mes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tarlós biztonsághoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell le­küzdeni. Az imperializmus, a neokolonializmus po­litikája, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogú­sága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszonyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erőknek, valamint a népek felsza­badító és függetlenségi mozgalmának előre­töréséi. Az imperialista rendszer nehézségei a ka­pitalista rendszer általános válságának to­vábbi elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom életének valameny- nyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és po­litikai — területére kiterjed és a különféle országokban eltérő formában és mértékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi po­litikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus ki­útért küzdenek, olyan kiútért, amely meg­felel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az. utat a társadalom szocialista átalakulása felé. . A nagytőke reakciós körei úgy igyekez­nek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a Válság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés- és az aktív együttműködés politikáját, aláássák a hel­sinki értekezlet eredményeit és az állam­közi kapcsolatokban ismét a feszültség és a konfrontáció légköréi teremtsék meg. Bizo­nyos erők még mindig annak a hideghábo­rús politikának visszatérése mellett lépnek fél, amelynek következményeként a konti­nens egymással szemben álló tömbökre ha­sadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más de­mokratikus és békeszeretö erők. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszá­nak, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások mind súlyosabb ter­heket rónak a dolgozókra, a néptömegek­re. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvonalának emelésére fordítanák, az hatalmas hasznot jelentene az egész em­beriség , haladásának. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az eny­hülésért vívott harc fontos hozzájárulás az olyan nemzetközi /föltételek megteremtésé­hez, amelyek elősegítik . a -társadalmi; haladást. Mindez a tőkés országokban kedvezőbb harci feltételeket hoz létre a de­mokratikus és szocialista átalakuláshoz. Se­gíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mind­inkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és mun­káspártjai a többi demokratikus és béke­szerető erővel együtt döntő szerepet játszot­tak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok\a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért. ^ Ebben a szellemben fogják fejleszteni in­ternacionalista. elvtársi önkéntes együttmű­ködésüket és szolidaritásukat Marx. Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjo­gúságát és szuverén-függetlenségét, a bel­ügyekbe való be nem avatkozást, tisztelet­ben tartva a haladó társadalmi átalakulás­ért és a szocializmusért vívott harc külön­böző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosz­tálya és népe iránti felelőssége ösz- szefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és népeinek kölcsönös szo­lidaritásával a szabadságért és a független­ség megerősítéséért, a demokráciáért, a szo­cializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásá­val. A kommunista és munkáspártok szüksé­gesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszeretö erők kö­zötti párbeszédet és együttműködést. Eköz­ben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizal­matlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a bé­kéért és a haladásért indított mozgalom ki­bontakoztatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik atitikommunis- táknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommunizmus olyan eszköz volt és ma­rad, amelyet az imperialista reakciós erők nemcsak a kommunisták, hanem más de­mokraták és a demokratikus szabadságjo­gok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pár­tok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal,. hogy lejárassák a kommunisták politikájának ós eszméinek hi­telét a néptömegek előtt, megosszák a mun­kásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműkö­dése elé. A haladásért és a demokratikus fej­lődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommuniz­must. A konferencia résztvevői üdvözítik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista es a szo­cialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasí­tanak minden olyan, politikát: és világnéze­tei, amely lényegét tekintve a munkásosz­tályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommu­nista pártjai és a kapitalista országok de­mokratikus eroi a fasiszta rendszerek ma­radványainak felszámolásáért, a. demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állan­dóan növekvő fenyegetés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és multinacionális társaságok tevékenysége je­lent. minden egi'és 01 szag szuverenitására, és függetlenségére nézve, nagy jelentősége van abban, hogy Európa a béke és a hala­dás kontinensévé váljék. A konferencián résztvevő kommunista es munkáspártok a munkásokhoz és alkalma­zottakhoz. a parasztokhoz, a középrétegek­hez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kulturális személyiségekhez, valamennyi po­litikai párthoz, tömegszervezethez és egye­süléshez. minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen ve­gyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: I. ,4c enyhülési folyamai elmélyítéséért a leszerelésre és az európai biztonság növe­lésére irányuló hatékony intézkedések meg­valósításával. A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapodá­soknak pontos betartására és teljes meg­valósítására, amelyeket az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet záróokmá­nya tartalmaz, valamint minden olyan szer­ződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a bé­két és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhü­lés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irányuló in­tézkedések gyakorlati megvalósításának pél­dáját mutathatja és kell mutatnia. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szálljának síkra: — mindenfajta fegyverkezési verseny, kü­lönösen a nukleáris fegyverkezés megszün­tetéséért: a leszerelési kérdésekkel kapcso­latos tárgyalások meggyorsításáért: a kül­földi katonai támaszpontok megszüntetésé­ért és a külföldi csapatok, s fegyverzet idegén területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért: minden állam ka­tonai költségvetésének rendszeres csökken­téséért. Haladéktalanul szükséges: — hangsúlyoz­zák a konferencia résztvevői —, hogy ki­küszöböljek az atomháború veszélyét, amely­nek kirobbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűntelt lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium-fegyverek, a vegyi fegyverek es más tömegpusztító eszközök betiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyverek űj típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszer kifejiesztesé- nek és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együttműködés öve­zeteivé alakítsák át, amelyek mentesek kül­földi hadseregektől és katonai támaszpon­toktól. A konferencián résztvevő pártok sikra- szállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csök­kentsék a fegyveres erőket és a fegyverze­teket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen ve­szélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre va­ló megosztottságának megszüntetése jelenté­keny mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a bé­ke eléréséhez, a konferencia résztvevői sik- r aszal Inak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért és első lépésként katonai szervezeteiknek, a megszüntetésé­ért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az agresszió* háborúk, az erőszak­kal való fenyegetés és bármilyen fajta erő­szak-alkalmazás propagálásának haladékta­lan megszüntetéséi és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tá­jékoztatását. a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése és a leszerelés érdekében folyta­tóit tárgyalások alakulásáról es intézkedé­sekről. 2. -4 fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése. Spanyolországban uj helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet, az országban most egyre nyilvánosáéban vív­nak. az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: A kon­ferencia résztvevői szem beszállnak minden olyan kísérlettel, amely a francoizmus po­litikájának bármilyen formában való to­vábbfolytatására irányul és felszólítják Euro­pa demokratikus és haladó erőit, hogy fo­kozzák tevékeny es konkrét szolidaritásukat Spanyolország minden antifasiszta erőjével a demokráciáért és a szabadságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított űj Portugália haladó irányú fejlődését. Tá­mogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunis­ták. a szocialisták, a Fegyveres Erők Moz­galma. az összes demokratikus erő között; amelyek azt a ma már az alkotmányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé. hogy felépítik a szocializmusra orientálódó de­mokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják szolidaritásukat Ciprus népével. Köve­tel!.!;. hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köz­társaság függetlenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprus­ról történő azonnali és feltétel nélküli kivo-, nását. A konferencia résztvevői kifejezik szoli­daritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Észak-lrország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők minden­fajta megkülönböztetésével ós üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antide­mokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újraéledését akár nyílt, akár álcá- A zott formában, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és cso­portok létrejötte és tevékenysége ellen épp­úgy. mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más ha­ladó erők megosztására irányulnak — hang­súlyozza a dokumentuirí. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsö­nös megértésért. \ A konferencia résztvevői abból indulnak ki. hogy az együttműködésnek az emberi te­vékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gaz­dagítását, a béke. a demokrácia és a hunia* (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents