Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
1976. július 1., csütörtök ESZAK-MAGYAROR5ZAG 3 1076. június 29—30-án Berlinben, a Nemei. Demokratikus Köztársaság löyárosuban megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytatták az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és. a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden résztvevő párt kész közreműködni. . A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzett sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel ' valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás rtiellett élés politikája az országoknak a társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden, nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének áljáról és haladhasson ezen az ütőn, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott Iparéhoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a .szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek, s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szembenálló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet űj távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valameny- nyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszeretö eléjének. széles közvéleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum' áttekinti az antíimperia- lista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpolitikájának eredményeként —kiemelkedő szerepet játszanak az űj világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbiéileszlésé- ben. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel. s fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptö- megek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokratikus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei számára nyilvánvalóvá válik annak történelmi szükségszerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társadalom váltsa fel. Mindez űj lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szellemében történő átalakításáért, a demokráciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek befolyása a társadalmi fejlődésre. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülésben elért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy, az egyetemes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tarlós biztonsághoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neokolonializmus politikája, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszonyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erőknek, valamint a népek felszabadító és függetlenségi mozgalmának előretöréséi. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rendszer általános válságának további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom életének valameny- nyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és politikai — területére kiterjed és a különféle országokban eltérő formában és mértékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus kiútért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az. utat a társadalom szocialista átalakulása felé. . A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a Válság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés- és az aktív együttműködés politikáját, aláássák a helsinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcsolatokban ismét a feszültség és a konfrontáció légköréi teremtsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús politikának visszatérése mellett lépnek fél, amelynek következményeként a kontinens egymással szemben álló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más demokratikus és békeszeretö erők. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvonalának emelésére fordítanák, az hatalmas hasznot jelentene az egész emberiség , haladásának. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az enyhülésért vívott harc fontos hozzájárulás az olyan nemzetközi /föltételek megteremtéséhez, amelyek elősegítik . a -társadalmi; haladást. Mindez a tőkés országokban kedvezőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és munkáspártjai a többi demokratikus és békeszerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok\a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért. ^ Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista. elvtársi önkéntes együttműködésüket és szolidaritásukat Marx. Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén-függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztálya és népe iránti felelőssége ösz- szefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és népeinek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a demokráciáért, a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszeretö erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békéért és a haladásért indított mozgalom kibontakoztatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik atitikommunis- táknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommunizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialista reakciós erők nemcsak a kommunisták, hanem más demokraták és a demokratikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal,. hogy lejárassák a kommunisták politikájának ós eszméinek hitelét a néptömegek előtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműködése elé. A haladásért és a demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözítik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista es a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan, politikát: és világnézetei, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus eroi a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a. demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandóan növekvő fenyegetés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és multinacionális társaságok tevékenysége jelent. minden egi'és 01 szag szuverenitására, és függetlenségére nézve, nagy jelentősége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinensévé váljék. A konferencián résztvevő kommunista es munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazottakhoz. a parasztokhoz, a középrétegekhez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kulturális személyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez. minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: I. ,4c enyhülési folyamai elmélyítéséért a leszerelésre és az európai biztonság növelésére irányuló hatékony intézkedések megvalósításával. A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapodásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irányuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mutathatja és kell mutatnia. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szálljának síkra: — mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért: a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért: a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzet idegén területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért: minden állam katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges: — hangsúlyozzák a konferencia résztvevői —, hogy kiküszöböljek az atomháború veszélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűntelt lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium-fegyverek, a vegyi fegyverek es más tömegpusztító eszközök betiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyverek űj típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszer kifejiesztesé- nek és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együttműködés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián résztvevő pártok sikra- szállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és a fegyverzeteket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre való megosztottságának megszüntetése jelentékeny mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői sik- r aszal Inak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért és első lépésként katonai szervezeteiknek, a megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az agresszió* háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és bármilyen fajta erőszak-alkalmazás propagálásának haladéktalan megszüntetéséi és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását. a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folytatóit tárgyalások alakulásáról es intézkedésekről. 2. -4 fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése. Spanyolországban uj helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet, az országban most egyre nyilvánosáéban vívnak. az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: A konferencia résztvevői szem beszállnak minden olyan kísérlettel, amely a francoizmus politikájának bármilyen formában való továbbfolytatására irányul és felszólítják Europa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny es konkrét szolidaritásukat Spanyolország minden antifasiszta erőjével a demokráciáért és a szabadságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított űj Portugália haladó irányú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták. a szocialisták, a Fegyveres Erők Mozgalma. az összes demokratikus erő között; amelyek azt a ma már az alkotmányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé. hogy felépítik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják szolidaritásukat Ciprus népével. Követel!.!;. hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivo-, nását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Észak-lrország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével ós üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újraéledését akár nyílt, akár álcá- A zott formában, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen éppúgy. mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentuirí. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért. \ A konferencia résztvevői abból indulnak ki. hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gazdagítását, a béke. a demokrácia és a hunia* (Folytatás a 4. oldalon)
