Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. július 1., csütörtök Az európai békéért, iiizteirságért, epüteiiisÉrl és társadalmi kiadásért Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának dokumentuma (Folytatás a 3. oldalról) nizmus eszményeinek szellemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tisztelet­ben tartása, hogy politikai, gazdasági, tár­sadalmi és jogi rendszerét külső beavatko­zás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális érté­keit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia vezetői felhívnak ar­ra, hogy harcolni kell: — Az államok kö­zötti együttműködés fejlesztéséért és kibő­vítéséért összhangban a Helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és meg­állapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív in­formációk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő esz­mék terjesztését,, a népek közötti bizalom és együttműködés elmélyítését szolgálják; to­vábbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek kö­zötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szol­gálja. 4. A békéért, a biztonságért, az együttmű­ködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon. A konferencián részt vevő kommunista- és munkáspártok meg vannak róla győződ­ve: A béke, az együttműködés és a társa­dalmi haladás Európáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a po­litikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi min­den ország egyenjogú részvételét. A földré­szünkön végbemenő pozitív változások ked­vező feltételeket teremtenek a népek felsza­badító harcához, a háború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is. a népeknek az újgyar­matosítással és a nemzeti elnyomás minden formájával szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspártjai hang-’ súlyozzák az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettsé­gek nagy jelentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyez­tetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a kö­zel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; Vietnam. Laosz és Kambod­zsa népének további támogatásáért: az An­golai Népi Köztársaság kormányának és né­pének támogatásáért; a fasiszta junta bör­töneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadon bocsátásáért: az Uruguayban, Paraguayban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen fo­lyó terror és megtorlások haladéktalan meg­szüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legnagyobb támogatá­sáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavatkozás nél­kül történő, demokratikus egyesítéséért vív: az arab népek, Dél-Afrika népei, Namibia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók anliimperialista küzdelménél támogatásáért. A nemzetközi kapcsolatok demokratizáló sa és a nemzetközi együttműködésnek, a. egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejleszté­se nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a nekolonializmustól mentes olyan nem­zetközi közösség kialakításáért vívott harc­ban, amelyben a fejlett és a fejlődő orszá­gok közötti mélyrehajtó aránytalanságo­kat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nein kötele­zett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a mun­kás- és demokratikus mozgalmak harcol­nak /az új, az igzságon és az egyenjogú­ságon alapuló nemzetközi politikai és gazda­sági kapcsolatok kialakításáért. Az ilj'en kapcsolatok a béke, a feszültség enyhíté­se és a társadalmi haladás érdekét szolgál­ják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és nép­tömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dol­gozóit és összes demokratikus és békesze­rető erőit, hogy a világ minden szabad­ságát és függetlenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében (egye­nek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságuk legfontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész viláít békéjé­hez, biztonságához és társadalmi haladásá­hoz. * Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véle­ménye, hogy a célok megvalósítása, ame­lyekért síkraszállnak,' számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és társadalmi haladás föld­részévé való átalakítása útján. Hangsúlyoz­zák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésével létrejött lehetősége­ket olyan kézzelfogható eredmények eléré­sére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, . mind az összes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demok­ratikus erővel, azok sajátosságának és önál­lóságának teljes megőrzésével történő konst­ruktív párbeszédért, hogy a békéért, a bizton­ságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés ala­kuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a kö­zéprétegekhez, a tudomány és a kultúra kép­viselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és békeszerető erő­höz, párthoz és a demokratikus tömegszer- vezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfe­szítéseiket földrészünk békés jövője és min­den nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több, mint három évtized telt el a fasiz­mus felett aratolt nagy győzelem óta. Eu­rópának a tartós béke földrészévé való át­alakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért har­coltak és életüket adták. Ä berlini konfe­rencián részt vevő kommunista és mun­káspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok meg­valósítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkereksé­gen. fiz NSZEP KB fogadása Bérlista Erich Honecker es Leonyid Brezsnyev mondott pohárköszöntöt A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága áz európai kommunista é.s munkáspártok értekezletének befejezése alkalmából szer­dán fogadást adott. A fogadáson Erich Hone cker. az NSZEP KB főtitkára pohárköszöntőt mondott. A fogadáson ugyancsak po­hárköszöntöt mondott Leo- n.yid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. Többek közt kijelentette: — ’Mindnyájunk számára nagy és jelentős ez a mai nap. Befejeződött az európai kontinens kommunista és munkáspártjainak értekezlete Az általunk elfogadott ok­mány nemcsak az európai helyzet alapos, marxista- leninista értékelését tartal­mazza. hanem — és ez külö­nösen fontos — mélyen át­gondolt. közösen kidolgozott harci célokat is. — Úgy vélem, minden okunk megvan rá, hogy gra­tuláljunk egymásnak a si­kerhez. és kölcsönösen ió eredményeket kívánjunk egy­másnak a közös céljainkért vívott harcban. Július 7-én Berlinben «*» Illési tart a KGST A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszaka július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben. Az. előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST-orszá- gok delegációit a kormány­fők vezetik. A magyar küldöttség ve­zetője Lázár György. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nöke. Szerdán aláírták a magyar-—szovjet könyvkiadás új ötéves együttműködési jegyzőkönyvét. Képünk: Gábor Viktor kiadói főigazgató cs I. V. Cshiklsvili, a Moszkvai Állami Sajtóbizott­ság első elnökhelyettese aláírja a jegyzőkönyvet Msnkásfíataltk pálYázúainak Szerdán — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége. Dr. Szentistványi Gyuláné országos titkár a népfront- bizottságok újjáválasztásá- nuk tapasztalatairól tartott tájékoztatót. A falugyűlések, népfrontgyűlések, küldöttér­tekezletek jó politikai lég­körben zajlottak le, a köz­életi aktivitás, s a népfront­mozgalom tekintélyének be. folyásának növekedéséről teltek tanúbizonyságot. Mu­latta ezt a megnyilvánuló nagy érdeklődés: 456 ezer ál­lampolgár jelent meg e ren­dezvényeken. A vitákban több mint 31 -ezren szólal­tak fel. Megválasztottak 4165 bizottságot, összesen több mint lói 000 taggal. Az újonnan megválasztott nép­frontbizottságok híven tük­rözik az adott terület lakos­ságának összetételét, kifeje­zik a szocialista nemzeti egységet. Sarlós István főtitkár a VI. kongresszus előkészítésé­ről adott tájékoztatót és is­mertette a kongresszuson el­mondandó szóbeli téziseit, amelyet az országos elnök­ség behatóan megvitatott, majd határozatot hozott a kongresszus megrendezésével kapcsolatos, s az országos ta­nács elé terjesztendő egyéb ügyekben. Hegedűs László országos titkár beszámolója alapján az elnökség megvi­tatta a mozgalom feladatait a háztáji és a kisgazdaságok termelésének támogatásában. A Honvédelmi Minisztéri­um személyügyi főcsoportfő­nöksége katonai főiskolára előkészítő tanfolyamot szer­vez. A tanfolyamra azok az érettségivel nem rendelkező szakmunkásfiatalok pályáz­hatnak, akik vállalják, hogy a tanfolyam elvégzése után a katonai főiskolák valamelyi­kén folytatják tanulmányai­kat. majdpedig néphadsere­günkben hivatásos tisztként szolgálatot teljesítenek. A pályázat feltételei: bün­tetlen és feddhetetlen elő­élet; erkölcsi, politikai meg­bízhatóság; magyar állam- polgárság; a hivatásos kato­nai szolgálatra való egész­ségi. fizikai alkalmasság; szakmunkás-képesítés (leg­alább jó eredménnyel); nőt­len családi állapot; 21 évnél . nem magasabb életkor; fi- I zi'kai munkakörben eltöltött legalább egy év munkaidő. . A pályázók részletesebb felvilágosítást — és a jelent­kezéshez szükséges okmányo­kat — a Borsod megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokságon kapnalf. (Miskolc, I.. Eperjesi u. 1. sz.) A jelentkezés határide­je: 1976. július 31. Tanévzáró tanácskozás Nemcsak szokás, szükséges is. hogy egy-egy tanév befe­jeztével á megye oktatás­ügyének, művelődési életé­nek irányítói közös asztal mellé ülnek, hogy részint megvonják az elvégzett mun­ka, a befejeződött tanév mér­leget. részint pedig megszab­ják a jövőbeni feladataikat Ilyen tanévzáró értekezletre került sor tegnap, június 30- án délelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár­ban, amelyen nemcsak a já­rási-városi művelődésügyi osztályok vezetői vettek részt, hanem a járási hivatalok és a városi tanácsok elnökei is. Bujdos János, a Borsod me­gyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg| az értekezletet, amelyen részt, vett Varga Gáborné, a Bor­sod megyei Tanács elnökhe­lyettese is. Merényi József osztályve­zető-helyettes értékelte az 1975—76-os tanév munkáját. Bár részletekbe menően ez­úttal nincs módunkban az oklaló-neveló munka vala­mennyi részterületére kitér­ni, elmondhatjuk a beszá­moló és az utána kibontako­zott vita alapján, hogy ered­ményes tanévet zártunk. Bár kétségtelen tény, hogy egy viszonylag ..nyugalmasabb” tanév értékelésére került sor, ez sem volt mentes -a fel­adatoktól. hiszen az új tan­tervek előkészítéséből sajá­tos tennivalók, feladatok adódtak. Anélkül, hogy a felsorolás egyben valamiféle rangsort is jelentene, igen szép eredményeket értünk el az óvodahálózat fejlesztésé­ben, javultak — jelentős mértékben — az iskolai test­nevelés feltételei. A tankö­telezettségi törvény végre­hajtásában ugyan most még nem tudtunk elérni kiugró eredményeket — ez egy hosszabb folyamatban hozhat jelentős változásokat —, a bukások aránya csökkent. Ugyancsak folyamatosan — s nemsokára teljesen — fel­számoljuk az általános isko­lák közötti, színvonalkülönb­ségeket a tárgyi ellátottság tekintetében. A szaktante­rem-hálózat, a korszerű is­kolai könyvtárak kialakítá­sában megyénk országosan is példamutató, s az utóbbi év­ben az encsi és a szerencsi járásban szép eredményeket értek el az óvodai kiskönyv­tárak kialakításában is. Bár az igazolatlan mulasz­tások és az indokolatlan tel­ni öntések száma csökkent Borsodban, e téren még bő­ven akad tennivaló, mint ahogyan ,a kisegítő iskolák szűkös lehetőségei Kazinc­barcikán és Ozdon még ne­hezítik a munkát. A körze­tesítés lehetőségeinek továb­bi kiaknázása is feladat még s ezzel jár együtt, hogy a bejárás lehetőségét, a nap­közi otthonok helyeinek bő­vítését is meg kell oldani. Egyre nagyobb igény mutat­kozik meg ugyanis a napkö­zi otthonos ellátás iránt, ami megyénkben még csak 23 százalékos. A tanév értékelése kap­csán vetette fel hozzászólá­sában Varga Gáborné, hogy Boi-sod oktatásügyének fej­lődése többé-kevésbé azon is múlik, hogy mennyire sike­rül művelődéscentrikus szem­léletet kialakítani. Az elmúlt tanévben ezen a téren is előbbre léptünk, amit — többek között — jól bizo­nyít az iskolák és az üze­mek mélyülő kapcsolata S őrzi hagyományait Borsod abban is, hogy, igen sok jó, helyi kezdeményezés van, amelyek továbbadását az ed­digieknél is jobban kellene szorgalmazni. Hiszen ezek a helyi kezdeményezések — ilyen volt a művelődési in­tézmények és az iskolai test­nevelés egybekapcsolása, a sportudvarok kiépítése nem­csak oktatáspolitikán!' ügyet szolgálják avatottam de eg»- ben a társadalmi segítség*" is feltételezik illetve szer­vezik. S, ez Borsod oktatás­ügye fejlődésének egyik leg­nagyobb erénye. Cs. A.

Next

/
Thumbnails
Contents