Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. július 17., szombat Nyitott ajtó Tarcalon A csütörtök déli íelhösza- kadás jó két óra hosszat ver­te Tokaj és Tárcái környé­két. Amikor Tárcáira értünk a délutáni órákban, még jócskán látszott az eső nyo­ma, a hegyekről lemosott termőtalaj vastagon feküdt az úton. A meleg kánikulai délutánon a Mikszáth Kál­mán nevét viselő művelődési ház ajtajai szélesre tártan vártak. Mezőgazdasági terü­leten, a nyár közepén nem mindennapos látvány az ilyen tárt ajtó. Az épület mozijá­nak plakátja a Vörös kánya­fa című Suksin-filmre invi­tálta és várta a . látogatókat, jobbra nyitva a könyvtár,. balról, a művelődési ház egyik helyiségéből pedig ép­pen friss, sokszorosított röp­lapokat hozott ki Glück György, a művelődési ház igazgatója. E lapok —, amely­ből jócskán találtunk a könyvtárban is — egy július 19-i, hétfői rendezvényre hí­vogatják az embereket: „MEGHÍVÓ. Az 1976. július 19-én rendezésre kerülő sza­badtéri filmvetítésre, melyen este 8 órai kezdettel Káldy László, amatőrfilmjeit mu­tatjuk be a Rákóczi úton (piactér). A műsor közben népzene-néptáncelőadás. Kér­jük, hogy a rendezvényre is­merőseit, családtagjait, mun­katársait is hívja el. Belépés díjtalan. Mindenkit szeretet­tel hívunk és várunk! Jó szórakozást, hasznos időtöl­tést ■kívánunk! Tisztelettel...” A hirdetett amatőrfilnies _ Tokaj-I-Iegyalja jó ismerője és rajongója, munkáival nem­rég a tokaji művésztelepen is szerepelt, de néhány hó­napja a televízió egyik mű­sorában is találkoztunk ve­le. Nyilvánvaló, hogy a kör­nyék jobb megismertetését kívánja szolgálni majd a filmest, művészeti és honis­mereti adalékokat egyszerre közölni. Ennek ápolására pe­dig — úgy tűnik — szükség van Tarcalban. A nagy tör­ténelmi múltú község eddigi századai a felnövekvő fiatal­ság körében nem eléggé is­meretesek. Például Könyves Kálmán király és a község kapcsolatát — a művelődési ház igazgatója szerint — a fiatalok körében igen keve­sen ismerik, a tarcali zsinat ismeretlen fogalom. Általá­ban a szűkebb pátria iránti jó értelmű elkötelezettség nem áll a legmagasabb fo­kon. Sok fiatal nemcsak el­jár Tárcáiról középiskolába, szakmunkásképzőbe, hanem már egy kicsit el is szakadt a községtől, azt inkább csalc szálláshelynek tekinti. Jólle­het, a könyvtárban gyakori vendégek a diákok — kere­sik a kötelező olvasmányo­kat —. a művelődési ház és a KISZ fenntartotta ifjúsági klubba is el-eljárnak, az iro­dalmi színpadon is közremű­ködnek. a kötődés azonban a lehetségesnél és kívántnál lazább. Az iskolák nem ins­pirálják eléggé diákjaikat a lakóhely művelődési életébe, a művelődési ház életébe való intenzívebb bekapcsolódásra. A művelődési ház éppen ezért tervez szeptembertől honis­mereti szakkört a helyi álta­lános iskolásokkal, az idő­sebbekkel pedig — a KISZ- szervezettel közösen — olyan foglalkozássorozatot. amely helytörténeti és néprajzi anyaggyűjtést. helyismereti tájékozódást segítő előadáso­kat foglal magába. Jobb lo­kálpatriótákká szeretnék ten­ni a fiatalokat. Ez egyik törekvése a mű­velődési háznak. A ' négy­ezernél több lakosú község­ben kéi üzem ad nagyobb tömegnek munkát: a kőbá­nya és a termelőszövetkezet A kőbányáh» kijár a műve­lődési ház igazgalója. hogy különböző rendezvényekre hívogassa a dolgozókat, s író —olvasó találkozók, külön­böző előadások vonzóak is a kőbányászok számára. A könyvtár meg — mint Ká­das Miklósné könyvtáros tá­jékoztatott — heti egy al­kalommal. az üzem mikro­busza segítségével, „kitele­pül” a kőbányához, hogy helyben kölcsönözzön, új ol­vasókat nyerjen. A szocia­lista brigádok tagjai közül mind többen járnak a könyv­tárba. A termelőszövetkezet­ből viszont olvasó ugyan akad. de egyébként a kap­csolat nehézkes, a szövetke­zet nem elég aktív partner a könyvtár iránti érdeklődés felkeltésében, vagy akár a művelődési házzal való kap­csolat erősítésében, bár né­hány ismeretterjesztő elő­adást szervezett a közelmúlt­ban. A könnyű, szórakoztató ■színpadi játékoknak van kö­zönségük a községben, a kü­lönböző- tarka műsoroknak mái- nincs. Az érdeklődés, ha lassú is. de egészséges tendenciát mutat. Azok a kis színészi tá.rsulások, amelyek eljutnak Tokajba, felkeltik az érdeklődést, de ‘mert a színpad adottságai nem jók, a továbbiakban a magasabb igények kielégítésére inkább beutazó csoportokat szeretné­nek szervezni, hogy az ér­deklődők Miskolcon, vagy más helyen lássanak igazi színházi előadást. Az utóbbi években ebben , stagnálás volt, most az elmúlt év vé­gén idekerült Glück György újra szorgalmazza az érdek­lődés felkeltését. Az ismeretterjesztő tevé­kenység a TIT segítségével történik, elsősorban a fiata­lok körében. Kiválóan mű­ködik évek óta a könyvtár­ral közös szőlészeti szakkör, nagyon aktív a fotószakkör, melynek vezetője a községi tanács elnöke, s nem kevés­bé aktív a képzőművészeti szakkör is, bár nyáron csak alkalomszerűen dolgozik. E szakkör célja is az érdeklő­dés felkeltése, s nem vala­miféle hamis hitek keltése. . A képzőművészeti kultúra nem valami magas Tarca­lon. Az elmúlt években mindössze egy képzőművé-/ szeti tárlat volt, a szomszé­dos Tokaj nagy hírű Zilahy György Művészetbarátok Kö­re egyik kiállítását hozták át ide is. Most arra törekszenek, hogy legyen a községben ki­állításra alkalmas helyiség, s ott rendezzenek is folyama­tosan tárlatokat. Az idén ket­tőt terveznek: Pásztor Mik­lós és Máger Ágnes miskolci művészek alkotásait láthatja majd a közönség. Glück György szervezett tárlatláto­gatásokat, rendszeres tárlat­vezetéseket szeretne megho­nosítani, összekötni a tárla­tokat zenei és irodalmi ren­dezvényekkel — mint- azt Tokajban éveken át igen si­keresen szervezte és csinál­ta. A szerencsi járási szer­vekkel közösen rendezett já­rási ifjúsági olvasótábort kö­vetően a helyi általános is­kolai kollégium felé nagyobb figyelemmel szeretnének for­dulni A gyerekek eljárnak az ifjúsági klubba, meg az ismeretterjesztő előadásokra, de kívánatos, hogy a mű­velődési ház mindinkább az ő otthonukká is váljon. » Nyári időben, mezőgazda- sági területen szinte termé­szetes egy kis pangás a mű­velődési házban. Glück György az elmúlt évek vé­gén jött ide; ősszel vissza­tér, akit helyettesít. Korábbi tokaji' tapasztalataiból is me­rítve sok mindennel kísérle­tezett és kísérletezik, de mi­re vetése beérik, bizonyára máshol dolgozik majd — hi­hetőleg eredményesen. De a beérő vetés Tárcáit és Hegy­alja közművelődési életét gazdagítja. (benedek) Bozsik István rajza „Egy házból két színész...' 125 éve halt meg Egressy Béni Kazincbarcikán az impo­záns művelődési ház előtt az intézmény névadójának, Eg­ressy Béninek tömör szobor­portréja fogadja az odaláto­gatókat. Bizonyságául annak, hogy megyénk szocialista vá­rosa a korszerű ipar, techni­ka, a modern tudomány terén élenjárva, hűen ápolja irodal­mi, művészeti hagyományait is. Ugyanis ezen a vidéken, Kazincbarcika egyik „elődfa- lujában” született 1814. áp­rilis 21-én a Szózat dallamá­nak és oly sok más zenemű­nek a szerzője, Egressy Bé­ni. Az életrajzírók többsége Lászlófalvát, mások Kazincot jelölik meg a két Egressy fi­vér szülőhelyének. Hat gyermeke, éspedig; öt fia és egy lánya volt Egressy Galambos Pál kálvinista prédikátornak: korban Gábor a második, Béni a harmadik. Külföldi akadémiákon tanult, nagy műveltségű ember volt az apa. Nemcsak disztichon­jai csengtek szépen, hanem a hangja is ércesen szállt, valahányszor szavalni, vagy énekelni kezdett. Amikor Né­metországból hazatérve, né­hány napot Becsben töltött, szárnyaló énekével olyan csodálatra ragadta zeneértő hallgatóit, hogy tüstént he­lyet ajánlottak fel neki az udvari operatársulatban. Büszkén mesélt erről gyer­mekeinek. akkor még nem sejtve, milyen hatással lesz ez két művészi hajlamú fiá­ra: Gáborra és Bénire. A két fiú a miskolci refor­mátus gimnáziumban kezdte tanulmányait. Gábor ott is fejezte be, s legtovább a To­ronyalja utcában lakott. Bé­ni később a sárospataki kol­légium diákja lett. Közben az apával különös eset történt. A daliás termetű, kellemes megjelenésű papba ugyanis beleszeretett a falu földes­urának, bizonyos márkusfalvi Máriássy Boldizsárnak a fe­lesége. S amikor a hatgyer­mekes apa ezt kereken vissza­utasította, a megszégyenült „nemzetes” asszony bosszúból áthelyeztette a papol egy ki­sebb jövedelmű eklézsiába, Disznóshorvátiba, a mai Izsó- íalvára. Bizonyára a sok izgalom­mal járó meghurcoltatás is hozzájárult az apa korai ha­lálához. Emiatt a család ne­héz anyagi helyzetbe került, s Béni kénytelen volt abba­hagyni Patakon a gimnáziu­mi tanulmányait, s előbb Me_ zőcsáton. - majd az abaúji Szepsiben vállalt preceptori, azaz segédtanítói állást. A bátyja, Gábor ekkor — a család nagy szomorúságára — már vándorszínész volt. s amikor a kassai társulathoz szegődött, Béni Szepsiből át- rándult Kassára egy előadás­ra. Ez a látogatás erősítette meg benne az elhatározást, hogy ö is színész lesz. „A vi­lág megütközik azon, hogy egy házból két színész lesz — olvashatjuk Gábor egyik le­velében —. de azon nem, ha egy házból kettő lesz püs­pök ...” Béniből mégsem lett igazi színész. Pedig egyik barátjá­val gyalog ment Itáliába, hogy Milánóban jeles művé­szek iskolájában képeztesse a hangját. Visszatérve, Gá­borral egyidőben szerződött a Nemzeti Színházhoz 1843- ban, de míg Gábor pálvája rohamosan ívelt felfelé, ö csak kisebb szerepeket ka­pott. A 48-as szabadságharc­ban főhadnagyként szolgált, utána visszakerült a Nemzeti Színházhoz karigazgatónak. Végül is nem a színészi, hanem a zeneszerzői munkás­sága: dalok, hallgatók, kör­magyarok. megzenésített Pe- tőfi-versek, mindenekfelett is a Szózat és a, Klapka-induló tették Egressy Béni nevét is­mertté, halhatatlanná. írt népszínműveket, operaszöve­geket is. Erkel három legna­gyobb operájának: a Báthory Máriának, a Hunyadi Lász­lónak és a Bánk bánnak a szövegét is ő írta. Kitűnően tudott németül, franciául és olaszul, így idegenből 47 színdarabot és 19 operaszö­veget fordított magyarra. E roppant munka közben, viszonylag fiatalon, 37 éves korában érte utói a halál Pesten. Ennek most van 125 esztendeje. Hegyi József A Borsodi Szemle új számából Most jelent meg a Borsodi Szelnie, a TIl’ Borsod megyei szervezete, a megyei és a vá­rosi tanács tudományos isme­retterjesztő folyóirata leg­újabb — 1!)7(S. évi 11. — sza­ma. Ebben böngésztünk. A folyóirat új számának élen — mint mindig — a napjaink kérdései című rovat taluinalo. Hz most ót külön­böző jellegű írást tartalmaz. Sorrendben Benedeie Miklós értékelő beszámolója a XVI. miskolci tv-fesztíváiról vezeti be a rovatot, egyosn az új lapszámot, majd uyurfás Im­re A közművelődésről, című, időszerű közművelődési gon­dolatokat fejtegető írása ol­vasható. Az ózdi munkásság körében folytatott nagyobb szabású szociológiai felmérés egyik részterületének ered­ményeiről ad szamot Fehér Janos Az ózdi hagyományos munkásság helyzete, művelt­sége és művelődése című, a munkásokat sajátos megosz­tásban és megközelítésben vizsgáló és elemző munkája. Szítás István, az újítómozga­lomnak a Lenin Kohászati Művekben tapasztalható hely­zetéről adrigen alapos elem­zést. A rovat sorrendben ötö­dik írása is Diósgyőrhöz kap­csolódik, nagyrészt a kohá­szathoz: Borsodi Gyula a ko­hászati munkásnyelv eredetéi, módosulásait vizsgálja. Szin­te elválaszthatatlan a Nap­jaink kérdései rovattól a Gazdasági élet című1 rovat, mely most mindössze egy ta­nulmányt tartalmaz. A nagy­szabású írás szerzője Barla Imre, címe A közgazdasági szabályozórendszer módosítá­sának várható hatásai. A Történelmünk rovat két tanulmányt ad közre: Meré­nyi László az 1917. évi feb­ruári orosz forradalom Bor­sodban, Abaújban és Zemp­lénben tapasztalt visszhang­járól ír. Kovács Ernő pedig a földreform szentsimoni előzményeit és megvalósulá­sát ismerteti. A Művészei—Irodalom ro­vatban Berzsenyi Dánielre Szauder József, Bálint Györgyre Magyar István írá­sa emlékeztet. Itt olvashaljuk Ollyán Béla Realizmus és avantgarde című tanulmányát is. Érdekes gondolatokat kö­zöl Novak István Ki legyen ismeretterjesztő? című írásá­ban. a Társulati élet című ro­vatban. végül két jegyzetel olvashatunk a folyóiratban: M. Tóvári Judit A Rákóczi- irodalom á kiegyezés korá­ban és Mizser Lajos Szemta­nú Kossuth Lajos temetésén című munkáját. A lapszámot Barczi Pál hét grafikája dí­szíti. ELÖJEGYZÉSES VÁSÁRLÁS a lakosság érdekében 1976. július 15-től Borsod megye területén egyes építési jellegű vas-műszaki termékekre (villanyszerelési cikkek, vízvezeték-szerelési cikkek, fürdőkádak, villanybojle­rek, etázskazánok, villanytűzhelyek, radiátorok, épü­letszerelvény és berendezési cikkek). Miskolc: 106. sz. vasszaküzlet © KHMSKEDILMI v ft u fi un Ózd: Kazincbarcika: 135, sz. villamossági szaküzlet 85. sz. vasszaküzlet 122. sz. műszaki szaküzlel 82. sz. vasszaküzlet 115. sz. műszaki szaküzlet Sátoraljaújhely: 87. sz. vasszaküzlet 117. sz. műszaki szaküzlet Leninváros: 119. sz. vas-műszaki szaküzlet Edelény: • 81. sz. vasszaküzlet 114. sz. műszaki szaküzlet Szerencs: 86. sz. vasszaküzlet • 116. sz. műszaki szaküzlet Mezőkövesd: 73. sz. vasszaküzlet (áfész) Matyóföld Áruház (áfész) Encs: \ 14, sz. vasszaküzlet (áfész) iparcikk-áruház (áfész) Sárospatak: 44. sz. vasszaküzlet (áfész) Bodrog Áruház (áfész) Éljen a lehetőséggel! Biztosabban hozzájuthat a kívánt árucikkhez, ha a ki •elölt szaküzlctckbcn előjegyezteti! SZÁZ SZÓNAK IS EGY A VÉGE... TELEFONÁLJON RÖVIDEN! MAGYAR POSTIÄ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents