Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 1976. július 1., csütörtök János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Kedves Elvtársak! A nemzetközi kommunista es munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legáll- hatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így voU a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét. biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének eiőmoz- ö,trsácrt szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—le- ninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártól;: önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat; es a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés. amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések. viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében. Ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat. tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjelellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban feliélhető minden antimarxista és sza- kadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében 'a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és anli- marxisla nézetet, a nacionalizmust, á szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat. tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves Elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben. az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegéi, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással lordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként ríni is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjeszted t okmánytervezetel, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a lest - vérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. Felszólalások Doszip Broz Tito, Erich Honecker, Enrico Berlinguer, Alvaro Cunhal, Georges Marchais beszéde Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy meg- va'ósulhassanak a konferencia céljai; a kommunista és munkáspártok még erőteljé sebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához. az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. A katonai tömbön kívül álló országok mozgalma közvetlen ellenállást tanúsít az imperialista politikával szemben. Tito különösen jelentősnek minősítette az ilyen országok államfőinek és minisztereinek hamarosan sorra kerülő colombói értekezletét. A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki. hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz. saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A NSZEP főtitkára a továbbiakban azt hangsúlyozta. a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai enyhülést katonainak kell követnie. Enrico Berlinguer beszédé bevezetőjében kijelentette: „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik”. Az Olasz KB főtitkára ezután a nemzetközi helyzét enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségességét a reakciós erők ellen, amelyek nem mondanak le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. „Minden kommunista párt lényeges vonása az internaA Francia Kommunista Párt küldöttsége Georges Mure hois vezetésével az európai kommunista és munkáspártok berlini / - 1 cionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetlen részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók. a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.” Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai és társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. • A berlini értekezlet szerda délelőtti ülésén szólalt fel Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Portugália két évig tartott, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új al- kolmány életbelépésével egy új demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem lelel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az — szögezte le a PKP főtitkára —, hogy Portugáliában már -.régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lelt volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvuro Cunhal, a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. Georges Marchais, a Francia KP főtitkára bevezetőül jelezte, pártja egész tevékenységében a franciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki. majd a továbbiakban kijelentette: — Franciaországban mélyreható. demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell tenni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődésének ura legyen, mégpedig a nagymonopóliufőtitkár (balról a második) konferenciáján took államosítása útján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt. is. Az FKP főtitkára foglalkozott a fejlett tőkés országokban tevékenykedő kommunista pártok harcának néhány közös vonásával, majd az imperializmus jelenlegi helyzetével. A nemzetközi enyhülésről" szólva Marchais megél lapította : európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehetőségekkel ahhoz, hogy tarlós békében éljenek, a leszerelés útján haladjanak, biztonságban munkálkodhassanak mint napjainkban. Ez a békés egymás mellett élés azonban semmiképpen sem jelent országunkban társadalmi és politikai status quo-t — hangsúlyozta. * A konferencia munkáját befejezve úgy határozott, hogy elfogadja és nyilvánosságra hozza „Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért” elnevezésű záró- dokumentumot. A konferencia tárgyszerű és elvtársi légkörben zajlott le. Baráti találkozók Kádár János, az. MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának össze- íorrottságához. Kádár János és Leonyid Btezsnvev tájékoztatták egymást az MSZMP XI.. illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP- KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az európai kommunista és munkásmozgalom, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Méltatták a kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc szempontjából. Az MSZMP KB első titkára elismeréssel szólott az. NSZEP-nek az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése során kifejtett tevékenységéről. Kádár János s Erich Ho- necker megelégedésének adott kifejezési, hogy állandóan bővülnek és szilárdulnak az. MSZMP és az NSZEP, a, Magyar Népköztársaság és a Nemet Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatai. A találkozó szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinbe)) véleménycserét folytatott Gustáv Húsúkkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két testvérpárt képviselői véleménv- cserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és u CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről. Megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—csehszlovák együttműködés terén elért színvonlairól, mind párt-, mind állami vonatkozásban és állást foglallak az együttműködés továbbfejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyőződésüket, liogy az európai kommunista és munkáspártok jelenlegi konferenciája hozzájárul mozgalmunk egységének erősítéséhez, annak a harcnak a továbbfejlesztéséhez, amelynek célja a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájának megteremtése. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára baráti találkozót tartott június 30-án Berlinben. A találkozón méltattak az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának jelentőségét. mozgalmunk egysége és földrészünk békés jövője szempontjából. Áttekintették a magyar—bolgár kapcsolatokat és a továbbfejlesztés lehetőségeit. A találkozó elvtársi, baráti légkörben zajlott le. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicoiae Ceauseseu. a Román KP főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A találkozón megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának közösen kidolgozott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspártok egységének erősödését, a forradalmi, demokratikus haladó erüknek az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért vívott harca fejlődését. Kádár János és Nicoiae Ceauseseu kifejezték a magyar— román párt- és államközi kapcsolatok, az együttműködés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke szerdán baráti találkozót tartott. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a két ország, a két párt kapcsolatairól és együttműködéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről.
