Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. június 9., szerda Lenyúl Brezsnyev beszéde (.Folytatás az 1. oldalról) csolatok tovább erősödtek és új tartalmat kaptak. A szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködé­si szerződés jól kifejezi a két nép alapvető élrdekeit, s egyúttal előmozdítja a bélié és stabilitás megszilárdulá­sát Ázsiában és — nemcsak ott — mondotta Brezsnyev. A szovjet—indiai együttmű­ködést illetően kijelentette, hogy további lehetőségek vannak azok elmélyítésére és tökéletesítésére. Az utóbbi években a vi­lágban bekövetkezett politi­kai változásokról szólva Brezsnyev rámutatott, hogy fontos kormányközi lépések történtek az Európában a második világháború után kialakult határok politikai és jogi megerősítésére. A nemzetközi kapcsolatok gya­korlatában mindinkább meg­honosodnak a különböző társadalmi rendszerű ország gok békés egymás mellett élésének elvei. Számos meg­állapodás jött létre, amelyek fékező hatással vannak a fegyverkezési versenyre, összeomlott az utolsó gyar­matbirodalom. Megerősödött és tovább fejlődött a szocia­lista államok és a harmadik világ független, szabadság­szerető országai közötti ba­rátság és együttműködés — állapította meg Brezsnyev. — A feszültség enyhülése — folytatta — rng már élő valóság és mély gyökereket eresztett. Megvannak az elő­feltételei annak, hogy az enyhülés valóban visszafor­díthatatlan legyen. De más­ra is oda kell figyelni: az utóbbi időben észrevehetően megnőtt a feszültség enyhü­lése ellenfeleinek aktivitása. Mintha most döbbentek vol­na rá, hogy vesztes kártyáik vannak. Áz enyhülés meg­hiúsítására törekedve min­den módon rágalmazzák a Szovjetunió és más szocialis­ta országok politikáját. Di­vatba hozták a ,,hideghábo­rú” idején elkoptatott váda­kat, az „agresszív szándékok­ról”, a „világuralomra” való törekvésről és más hason­lókról. I—Hl — —— PWWMMMaWWBWWMWWWBWi — Válaszunk egyszerű: nem törekszünk világuralom­ra. Nincs rá szükségünk. Ép­pen azok törekszenek világ­uralomra, avatkoznak be más országok és népek bel- ügyeibe, és próbálják rájuk kényszeríteni akaratukat, akik olyan buzgón hadakoz­nak a béke megszilárdulása és az enyhülés elmélyülése ellen. — Pontosan látjuk e ne­gatív jelenségeket és elhatá­rozásunk, hogy szembesze­gülünk velük. Az enyhülés fejlesztése és elmélyítése ko­runk parancsa, a népek kö­vetelése, amelyet a tartós békéhez fűződő létfontosságú érdekük diktál. Súlyos fele­lősség terheli azokat, akik szemet húnynak az enyhülés ellenfeleinek hadjárata fe­lett. Leonyid ©rezsnyev hang­súlyozta. hogy az általános béke számára milyen óriási jelentősége lenne, ha Ázsiá­ban, ahol az emberiségnek több mint a fele él, a békés egymás mellett élés elvei tartósan megszilárdulnának. — Nézetünk szerint — mondotta — itt is létrejön­nek az enyhülésre való át­térés feltételei. Elhallgattak a fegyverek Indokínában, és a politikai színtérre lép a béke olyan ereje, mint az egyesült Vietnam. Dél-Ázsiá- ban pozitív változások tör­ténnek. Megelégedéssel vet­tük tudomásul a közelmúlt­ban megtartott indiai—pa­kisztáni tárgyalások ered­ményeit, amelyek vélemé­nyünk szerint elő fogják mozdítani a helyzet további rendeződését ebben a tér­ségben. — Ugyanakkor megértjük, hogy az ázsiai helyzet még mindig elég bonyolult. Az imperializmus a belső reak­cióval szövetkezve változat­lanul igyekszik egymás el­len fordítani a kontinens országait. — Vegyük például az In­diai-óceán problémáját. Mint ismeretes, egyes hatalmak, annak ellenére, hogy e tér­ség távol van tőlük, növelik itteni fegyveres erőiket, új katonai támaszpontokat épí­tenek. Felmerül a kérdés, hogy miért teszik ezt? Mind­ez érthetően nyugtalanítja a partmenti országokat, s jo­gosan vélik úgy, hogy e po­litika veszélyezteti függet­lenségüket és biztonságukat. E politika bennünk is ag­godalmat kelt. — A Szovjetunió számára korántsem közömbös, hogy vajon az Indiai-óceán a bé­ke övezete lesz-e, vagy pe­dig megmaradnak-e itt a meglevő idegen katonai tá-> maszpontok és újak épül­nek-e. Álláspontunk világos. Egyértelműen kijelentettük, hogy a Szovjetuniónak nem volt és nincs szándékában katonai támaszpontokat épí­teni az Indiai-óceánon. Ugyanerre szólítottuk fel az Egyesült Államokat, és vár­juk tőle a világos választ. — A Szovjetuniónak a jövő. ben is az a szándéka, hogy tevékenyen részt vegyen az ázsiai kontinens sürgető problémáinak megoldását célzó utak keresésében. Tá­mogatjuk mindazokat a ja­vaslatokat, amelyeket az ázsiai' béke és biztonság gondja diktál, köztük azt is, hogy az ázsiai államok kö­zös erőfeszítésekkel szava­tolják a békét és a biztonsá­got. — A Szovjetunió üdvözli, hogy a világpolitikában megnövekedétt a fejlődő or. szagok szerepe. Pozitívnak tartjuk az el nem kötelezeti országok mozgalmát, amely­ben kimagasló szerepe van az Indiai Köztársaságnak. Sikeresen .kiállták az idő próbáját azok az elvek, ame­lyeken e mozgalom alapul. Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban rámutatott, hogy az Indiai Nemzeti Kongresz. szus Párt irányvonalának kö­szönhetően India erős állam lett. amely fontos szerepet játszik a világpolitikában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új India változatla­nul a támadás célpontja az olyan külső erők részéről, amelyek semmiképp sem tud­nak belenyugodni az indiai állam önálló és haladó irány, vonalába. derek .Bonnban Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB el­ső titkára — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár meg­hívására — ötnapos, hi­vatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba ér­kezett Százhúsz főnyi küldöttség élén kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra N.yugat- Németországba érkezett Ed­ward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Kíséretében számos len­gyel vezető személyiség tar­tózkodik.­A lengyel vendégeket kato­nai díszpompával fogadták a hamburgi repülőtéren Ed­ward Giereket Helmut «■Schmidt szövetségi kancellár, valamint Hans-Dietrich Gén. scher külügyminiszter üdvö­zölte. A hivatalos lengyel—nyu­gatnémet megbeszéléseket a szövetségi fővárosban tart. jak. A hamburgi magánbe­szélgetésen kívül Gierek Bonnban két hivatalos esz­mecserét tart Schmidt kan­cellárral. Találkozik Walter Scheel szövetségi elnökkel és a bonni politikai pártok veze­tőivel. Lázár György fspfö Wolfgang Raiciifasst Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden dél­után hivatalában fogadta Wolfgang Hauch fusst, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettesét, a magyar— NDK gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság ülésszaka alkalmá­Kedden délelőtt az Állam­tanács épületében megtartot­ták a hivatalos magyar— finn tárgyalásokat. Pu.ja Fri­gyes magyar és Kalevi Sorsa finn külügyminiszter a nem­zetközi kérdések áttekintése­kor megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy az enyhülési folya­mat a nemzetközi politikai bői hazánkban tartózkodó NDK-beli delegáció vezető­jét. Á szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett úr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Gerhard Pieinert, az NDK budapesti nagykövete. a Helsinkiben megtartott eu­rópai biztonsági értekezlet, az ott aláírt záróokmány. Á nemzetközi kérdések közül szó volt továbbá a közel-ke­leti helyzetről és afrikai prob­lémákról. A kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában a tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy azok a hagyományos barát­Kissinger feíszélalása Henry Kissinger amerikai külügyminiszter az Ameri­kai Államok Szervezetének Chilében folyó közgyűlésén mondott beszédét arra hasz­nálta fel, hogy támadja a szocialista országok Angolá­val kapcsolatos politikáját. Ily módon próbálta meg leplezni az Egyesült Álla­moknak szuverén államok belügyeibe váló durva be­avatkozását. Ezek a támadások részei az Egyesült Államok által szított szovjet- és Kuba-el- lenes propagandahadjárat­nak. Ili ötéves tervéri! A Borsodi Vegyikombi­nát százötven szakszervezeti bizalmija értekezletet tartott tegnap, kedden, a kazinc­barcikai Radnóti Miklós Mű­velődési Házban. A tanács­kozáson részt vett Dajka Fe­renc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, és Tóth József, a Szakszer- ^ vezetek megyei Tanácsának Vezető titkára. Az értekez- ’ let témája a BVK V. ötéves | tervjavasláta voll. Az írásos anyaghoz Török Jenő, a BVK gazdasági igazgalóhe- l3'etlese fűzött szóbeli kiegé­szítést. Az ezt követő vitá­ban a bizalrpiak elmondták javaslataikat, észrevételeiket, a gyár szakszervezeti tagjai­nak véleményét. Jelentés Helsinkiből a z angolai fővárosban, Luandában megkezdődik tizen­három elfogott zsoldos pere. Máris megtartotta első ülését az a tekintélye s személyiségekből álló nemzet­közi bizottság, amely Angola népi kormányának meghívá­sára részt vesz a tárgyaláson. Mivel a vádlottak között jó néhány brit állampolgár akad, meghívták Anglia kép­viselőjét is. Már az előkészületekből is kitűnik, hogy ez a tárgyalás nemcsak a győztesek igazságszolgáltatása, nem egyszerűen a bűnösök megbüntetése, hanem több annál: bizonyos jelenségek látványos, messzehangzó elítélése. Zsoldosok állnak bíráik előtt és a zsoldos eleve a múlt- | bői ittmaradt fogalom. A kolonializmus is az és aligha | véletlen, hogy az elnyomott fekete kontinens diadalmas j harcának e végső szakaszában és mindig az utóvédharcot folytató gyarmatosítók oldalán találjuk a letűnt idők e komor árnyait, a pénzért gyilkolok gyülevész seregét. Annak idején Kongóban tűnt fel a hírhedt Müller, az j „őrült Mike”-nak „becézett” Hoare kapitány. Olt is két anakronizmus talált egymásra, a zsoldos és a gyarmato­sítás, Angolában is ez történt. De a folyamat kérlelhetet- j len: a zsoldos vesztes oldalon állt Kongóban, most Ango­lában is, és kétségtelenül ez lesz a sorsuk azoknak is,' akik — mert vannak ilyen hírek — a fehértelepes rend­szer hívására Rhodesiába tartanak. Mivel ez a rezsim még létezik, mivel a Dél-afrikai Köz­társaságban még mindig az élet i'endje a fajok brutális rangsorolása, a luandai per több értelemben is üzenet,1 figyelmeztetés. A világ megérti majd, hogy az ítélet nem­csak a vádlottak személyes sorsát dönti el, hanem verdikt mindazok felett, akik a múlt erőit támogatták Angolában és most ezt teszik Salisbury és Pretoria irányában — akik küldték és fizették az atomkorszak zsoldosait. A liánként népek testére fonódó, fojtogató szupermono­póliumok „nemzetek felettiségével”, a zsoldosok hazátlan- ságával a népek nemzetközisége, a szolidaritás ereje állt szemben Angolában — és győzött, ott is győzött! Ez a szolidaritás szól majd Luandában a bírói pulpitusról, a vádlottak padján pedig nemcsak tizenhárom nyomorúsá­gos bérgyilkos áll... II np ttlliis püspöki kar afüatbzala a HNF VI. kongresszusára kiadott programtervezetéhez A Hazafias Népfront VI. kongresszusára készül. Ezen alkalomból nyilvános vitára bocsátott nagy jelentőségű állásfoglalás-tervezete alkotó összefogásra hívja fel a ma­gyar népet. A magyar kato­likus püspöki kar a maga, valamint a hívők és a pap­ság részéről korábbi maga­tartásához híven részt vállal a kijelölt nemzeti program megvalósításában. A magyar katolikus püs­pöki kar küldetésének tuda­tában, a jelen magyar tör­ténelmi helyzetnek való el­kötelezettségében, buzdításá­ban és körleveleiben ismétel­ten a hívők tömegeihez is fordul, hogy nyugodt lelki­ismerettel, keresztényi fele­lősségtudattal vállalják az emberi fejlődés szolgálatát, melyre Szentatyánk. VI. Pál pápa is felhívta a figyelmet a „Népek fejlődése” című körlevelében. Ez a fejlődés a hazánkban elért gazdasági, társadalomépítési, köznevelé­si, egészségügyi, embervédel­mi eredmények pozitívumai­ban domborodik ki előttünk. A hazát szeretni ma annyit jdlent, mint ezen eredmé­nyek további munkálásában részt venni. A Hazafias Nép­front programtervezete külön hangsúlyt helyez a népi­nemzeti egységre. Ha arra gondolunk, hogy a múltban milyen társadalmi ellentétek, gazdasági egyenlőtlenségek bontották darabokra a ma­gyar népet, akkor ma elis­merőleg kell nyilatkoznunk kormányunk, népünk vezetői, a magyar tudományos, gaz­dasági, kulturális élet fele­lőseinek áldozatos munkájá­ról, mellyel népünket egy - ségbe kovácsolta. Hazánkban az évek során az egyre erő­södő bizalom, a világnézetre és vallási hovatartozásra va­ló tekintet nélkül egyre ha­tározottabban kialakuló együttműködés, kívánatos és hatékony egységbe vonta már országunk fizikai és szelle­mi dolgozóit, a szocialista demokrácia érdekében. 'Minden keresztény ember Krisztus tanítása szerint az egész emberiségért is fele­lős. Hazánkban három évti­zede békés termelésben él, alkot népünk. A béke a Szenfírás szerint is a földi javak teljessége. Szenlatyánk szavai szerint a béke a fej­lődés egyetlen feltétele. Hin­nünk kell abban, hogy az em_ óeriség gazdasági, lelki, szel­lemi. kulturális felemelkedő, sernek biztos garanciája a béke. Ezért imádkozunk, ál­dozatot hozunk. Kérjük híveinket, paptest- véreinket, lelkiismeretükben ápolják azt a felelősséget, amivel ma az egyháznak, hazánk és a világ népeinek Krisztus akarata szerint is tartoznak. (MTI) Vasas juniálisa Sajtótájékoztatót tartottak magát az ünnepségen. A élet meghatározó tényezőjé­vé vált. Megállapították, hogy ság alapján egészségesen fejlődnek a legkülönbözőbb területeken. Latinevits Zoltánt ,i Latinovits Zoltánt, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művészét — végső kí­vánságának és a család ké­résének megfelelően — jú­nius 8-án a család lakóhe­lyén, Báláionszemesen nagy részvét mellett temették el. A temetőben a gyászolók ezrei vetlek végső búcsút a magyar színházi élet kiemel­kedő művészegyéniségétől. | Latinovits Zoltán sírját el­borították a család, a mű­vészeti szövetségek, a bará­tok, a művész tisztelőinek koszorúi, a kegyelet virágai. A Kulturális Minisztérium koszorúját dr. Molnár Fe­renc kulturáls minisztériumi államtitkár helyezte el. tegnap, június 8-án a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek Borsod megyei szerveze­ténél. A tájékoztató témája az immár harmadszor meg­rendezésre kerülő vasas ju­niális volt. Mint "azt Szephö István, az operatív bizott­ság elnöke elmondta, e hó­napban június 27-én isméi megrendezik a megye vasas vállalatainak ünnepségét Megyénk 25 vasas üzeme előreláthatólag mintegy 35 ezer dolgozóval képviselteti rendezvénysorozaton részt vevő dolgozók részére első­sorban széles körű kulturális szórakozási és pihenési lehe­tőségeket ígérnek a rende­zők. A Vas-. Fém- és Villamos energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkársága és elnöksége lömegpolitikai ren­dezvénnyé nyilvánította a Csanvikbnn sorra kerülő va­sas juniálist. Mint minden évben, az idén is változatos programot biztosítanak a résztvevők számára. Az ün­nepség délelőtt 10 órakor, a Munkásmozgalom Mártírjai, nak Emlékműve megkoszorú­zásával kezdődik és az esti órákig szinte percnyi pontos­sággal ad „elfoglaltságot” a pihenni vágyóknak. Az ün­nepségre a helyi vasasszak­szervezet meghívta az ország valamennyi vasasszakszerve­zetének szervezőjét is. A 111 vasas juniális rész­letesebb programjáról a ké­sőbbiekben tájékoztatjuk ol­vasóinkat. « ebben fontos szerepet játszott Helsinkiben megkezdődtek a magyar—finn külügyminiszteri tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents