Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

1976. június 6., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Nők a szerencsi üzemekben Beszélgetés a nagyközségi pártbizot isiig lit kára va l Szerencs lélekszámú 10 700. A lakosság íele no, s közü­lük mintegy 2400-an mun­kaképes, keresőképes korban vannak. Milyen a szerencsi nők munkalehetősége, kap-e munkát mindenki, aki — akár szakképzetlenül is — munkára jelentkezik? Erről beszélgettünk Sárkány Imré­vel, a Szerencs nagyközségi Pártbizottság titkárával. — Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy Szerencs kö­rülbelül a hatvanas évek elejétől jelentősen megvál­tozott. Addig mezőgazdasági településként tartották, tar­tottuk számon. Ma inkább az ipar jellemzi nagyközségün­ket. noha fejlett mezőgazda­sági nagyüzemeink is van­nak. Ötezer-ötszáz ember ipari munkát végez. Az ipar­telepítéskor figyelembe vet­tük, hogy évről évre több nő vállal munkát. — Milyen üzemek foglal­koztatnak nőket? — Az egyik legrégibb üzem, a csokoládégyár ad a legtöbb nőnek munkát. Mint­egy 1600 asszony, lány dol­gozik a gyárban. A rekonst­rukció a foglalkoztatás szem­pontjából is hasznos volt. Azelőtt ugyanis sokan csak szezonjelleggel dolgozhattak a csokoládégyárban. Nem többel mint évi hét hónapot. A többi öt hónapban vagy nem dolgoztak a szezonmun­kások, vagy egy másik sze­zonmunkára jelentkeztek. Sok probléma származott eb­ből, voltak akik létbizony­talanságra panaszkodva ke­restek fel minket. Az év ele­jétől már folyamatos a cso­koládégyári asszonyok mun­kaviszonya. Folytatva a sort: kisebb arányban, de foglal­koztat nőket a cukorgyár is. Az újabb üzemek közül el­sősorban a ruházati szövet­kezetét kell megemlíteni, az itt dolgozók csaknem mind­egyike nő. Jócskán van női munka a bútoripari szövet­kezeinél is. Sok nő dolgozik a kcreskedelomb"n, 00 száza­lékban ők látják el áruval a lakosságot. Mégpedig jól. az utóbbi időben szépen fej­lődik a hálózat és az ellátás. — A kereskedelemben többnyire szakképzett nők dolgoznak. Milyen a szak­képzettek aránya a többi üzemben? — Egyre jobb. A csoko­ládégyárban folyamatos a szakmunkásképzés, az idén két osztály kap édesipari szakmunkás-bizonyítványt. Közülük nagyon sok a ré­gi, tehát nem a legfiatalabb korosztályhoz tartozó dolgo­zó. Szép számmal dolgoznak szakmunkásnők a ruházati szövetkezetben is. Erre a szövetkezetre egyre inkább büszkék vagyunk mi, szeren­csiek. Termékeinek 90 szá­zalékát exportálja és minő­ségi kifogás szinte sosem fordul elő. Nagyszerűen helytállnak az itt dolgozó nők. És ha már a szakkép­zett nőkről beszélünk — egyelőre csak mint érdekes­séget — megemlítem, hogy szakmunkásképző intéze­tünkben néhány kislány for­gácsolást tanul. Ez nálunk még ritkaság számba megy: nők a gépiparban. A forgá­csoló lányok a Diósgyőri Gépgyár szerencsi „D” gyár­egységében dolgoznak majd. — Szerencs vonzó lakhely, sokan költöznek ide a kör­nyékről, és egyébként is, egészséges ütemben nő a lé- lékszám. Ma minden szeren­csi nő számára van munka, de elmondhatjuk-e ezt né­hány év múlva is? — Célunk, hogy minél több fiatal maradjon itthon, vagy térjen vissza tanulmányai befejezése után. Üzemeink fejlődnek, bővülnek, képesek az új jelentkezők befogadá­sára. Csak néhány példát em­lítek. A ruházati szövetkezet a tervidőszak alatt új üzem­csarnokot létesít, amelynek elkészülte után kétszer ennyi munkásra lesz szükség. Fej­lődik a kereskedelem is. a Borsodi Vendéglátóipari Vál­lalat és a Szerencs és Vidé­ke Áfész nagy építkezésbe kezd. ABC-áruház. bisztró, vendéglátó kombinát épül. ahova sok szakképzett nőt várnak. Ezek a legközelebbi tervek. — Milyen a nők társadal­mi, közéleti szerepe? Van­nak-e női vezetők? — Tavaly készült erről statisztika. Igazgatónő, üzem­vezetőnő nincs. A középve­zetésben már nagyobb szám­mal képviseltetik magukat a nők. Egyelőre kevés nő vál­lalkozik vezetői posztra, még akkor is, ha már tanult ve­zetésismereteket, részt vett a vezetőképző tanfolyamon. — Mi lehet az oka? — Azt hiszem, objektív akadályai vannak annak, hogy szerencsi nők nem vál­lalnak vezetői állást. Szeren­csen például nincs bölcsőde, az óvoda sem régen épült. A cukorgyári-csokoládégyári bölcsődében csak az ott dol­gozók gyermekeit fogadják. Ez kevés. Egy igazgatónő nem nagyon mehet gyermek- gondozási szabadságra... — Ila nem is vezetőként, de a közéletben ott vannak a nők. — Párttagságunk 30 száza­léka nő. Nagy örömünkre szolgál, hogy ipari üzemeink mind több női párttagot ne­velnek. De nemcsak párttag­jaink, hanem a pártonkívüli nők is szép számmal veszik ki részüket közéleti dolga­inkból. Azt hiszem, kevés község büszkélkedhet olyan létszámú fórummal, mint. a Szerencsi Nők Klubja. A tíz­éves klubnak 600 tagja van. Programja mindig érdekes, mert mindenkihez szóló. A klub sokat tett azért, hogy a szerencsi nők búcsút mond­tak a főzőkanálnak, nagy ér­téket. állítanak elő munka­helyeiken. A nők munkába állásának, helytállásának kö­szönhető. hogy Szerencs ipa­ri településsé vált és évről évre szebb, vonzóbb lakó­hely lesz — fejezte be a be­szélgetést a nagyközségi pártbizottság titkára. —levay— Séta Fotó: L. J. 190 millió A „Sok kicsi sokra megy” közmondás igazát az iskolai tanulók is évről évre bizo­nyítják. Az Országos Taka­rékpénztár most összesített adatai szerint az ország ál­talános és középiskolai ta­nulói az iskolaév kezdetétől május végéig mintegy 190 millió forint értékű takarék­bélyeget vásároltak. Az ap­ránként összegyűjtött forin­tokat most kamatostól kap­ják vissza a gyerekek. Az iskolai takarékbélyegek ki­fizetése megkezdődött. A be­téteket június 30-ig a posta- hivatalok, utána augusztus 30-ig pedig az OTP-fiókok fizetik ki. Tizcnhcíezer jármüvei ellenőrizlek A közlekedésbiztons hetek után> Májusban, a közlekedés­biztonsági hetek programjá­ban országszerte sok hasz­nos rendezvény szerepelt. Az előadások, filmvetítések té­mája többnyire a januártól érvényben levő KRESZ anya­ga volt. A megyei közleke­désbiztonsági tanács is rész­letes tervet dolgozott ki, amelyben átfogó akcióellen­őrzések. vetélkedők, verse­nyek szerepeltek. A TIT tanfolyamain, elő­adásain a KRESZ anyagán kívül a közlekedési rendsza­bályokhoz kapcsolódó KPM- és BM- rendeletek ismerte­tésével, értelmezésével is részletesen foglalkoztak. A közlekedésbiztonsági hetek ide’e alatt az óvodákban, is­kolákban is több előadás hangzott cl. A közlekedési is­meretekben jártas pedagógu­sok a vakáció közeledtével főként a gyalogosforgalom legalapvetőbb szabályaira hívták fel a gyerekek figyel­mét. Az előadásokhoz filme­ket is vetítettek. A közlekedésbiztonsági he­tek ideje alatt rendezték meg a Vezess baleset nélkül! mozgalom ankét- jait, melyeken több száz járművezető vett részt a me­gyében. Májusban értékelte a megyei KBT a KRESZ ki­rakatversenyt, járásonként megtartották a motorosok közlekedési versenyét, ezt követően pedig a döntőt. Ka­zincbarcikán a szénbányák autóklubja szervezésében autóstalálkozót rendeztek. Május első napjaiban tar­totta elnökségi ülését a me­gyei KBT: Az elnökség na­pirendjén többek között az első negyedévi baleseti hely­zet elemzése is szerepelt. Miskolcon szabadtéri esti filmvetítések témája volt a közlekedés az Ady-hídnál és a Tanácsház téren, A válla­latoknál a munkavédelmi ok­tatók tartottalt előadásokat a gépjárművezetők számára. A közúti ellenőrző akciók­ban a rendőrségen kívül ha­tárőrök, önkéntes rendőrök, a KPM szakemberei is részt vettek. Az átfogó ellenőrzé­sek alkalmával csaknem 17 ezer járművet vizsgáltak meg. Kisebb szabálysértések miatt 3000 járművezetőt, lo- vaskocsi-hajtót figyelmeztet­tek Több mint kétezren fi­zettek a közlekedési szabá­lyok megszegése miatt hely­színi bírságot. Szabálysérté­si fel ielentést kezdeményez­lek 320 járművezető ellen. Az akcióellenőrzések ide­je alatt 12 jogosítványt von­tak be. ezek többségét ittas­ság miatt. Tizenöt járműről vették le a rendszámot, mert a tulajdonos nem fordított elég figvelmet a műszaki elő­írások betartására. Az ellenőrzéseken 46 ittas vezetővel találkoztak a rend­őrök. Ellenük szabálysértési, illetve bűnvádi eljárást kez­deményeztek. az alkoholszint mértékétől függően. A ta­pasztalatok szerint sokan közlekednek rosszul kivilágí­tott jármüvei, ilyen okok miatt 414 gépjárművezetőt, lovaskocsihajtót bírságoltak meg. A gyorsha j tők közül is sokan „fennakadtak” az el­lenőrzések idején: 127-en lép­ték-túl a megengedett se- bességhalárokat. Még ennél is többen voltak a szabóivtelá­nul előzők és azok. akik a kötelező elsöbbségadást el­mulasztották. A közlekedésbiztonsági he­tek alatt Borsodban 20 szá­zalékkal kevesebb közleke­dési baleset történt, mint az elmúlt év májusában és ez ré szben a baleset megelőző oktató- és propagandatevé­kenység. másrészt, a tüzetes pl loiinr;«» o|. oi'oflniónve, N. J. Az »Irres terv küszöbén Mit ígér az egészségügyi fejlesztés? Az elmúlt évtizedek alatt az egészségügy fejlesztése nem mindig tartott lépési azzal a dinamikus iparfej­lesztéssel. amely megyénk­ben lezajlott. Egészségügyi ellátottságunk az 1960-as évek elejéig alacsonyabb volt az országos átlagnál. Ezt a tényt több adat is igazolja. A tízezer lakosra jutó álta­lános kórházi ágy 33.8 volt nálunk, az országos 46.9-el szemben. Nálunk ezer böl- esödés korú gyermekre 35.5 férőhely jutott, országosan ez a szám 76.9 volt. , A III. ötéves tervben so­kat léptünk előre. Akkor fe­jeződött be a megyei kór­ház építése, átadták a ka­zincbarcikai 450 ágyas kór­házat a rendelőintézettel. Elkezdődtek a bölcsődeépít­kezések, orvosi rendelők és orvoslakások épültek a köz­ségekben. A következő, a negyedik ötéves terv a jelentős minő­ségi változások ideje volt. Nőtt az, általános kórházi ágyak száma, most mar csak tí ággyal jut kevesebb 10 ezer lakosra, mint az orszá­gos átlag. Az előző tervidő­szak! adathoz képest lénye­ges a javulás. Az elmegyó­gyászati ágyellátottság meg­felel az országos állagnak, a lemaradás főleg a sebészeti és belgyógyászati kórházi fé­rőhelyeknél mutatkozik. Az elmúlt évek alatt az volt a megyei egészségügy' • fö tö­rekvése, hogy a kórházi be­tegellátás tárgyi feltételeit biztosítsa. Mit; jelent ez? Szikszón 110 ágy'as új pa­vilon épült, s befejezéséhez közeledik á régi épület re­konstrukciója, amelynek so­rán tovább nő az ágyszám. Ózdon kialakították a kor­szerű kórbonctani intézetet és laboratóriumot, s itt nyílt meg a megyében először a krónikus belgyógy'ászati rész­leg. Jelentős korszerűsítés történt a miskolci Semmel- weis Kórházban és a Vas­gyári Kórházban. Felépült Miskolcon az ország első vi­déki müveseállomása. mű. ködik a korszerű sugárthe- rápiás decentrum, amelynek létrehozásához, közel 30 millió forintot használtak lel. Eredményekről számolha­tunk be a járóbeteg-ellátás korszerűsödésénél is. Itt a legnagyobb gondot az orvos­hiány okozza, sajnos ezt a gondot magunkkal visszük az V. ötéves terv idejére is. Az új tervidőszakban az egészségügyi célkitűzések biztosítják a további fejlő­dés feltételeit. Megyénkben most már kiépült a körzeti orvosi hálózat, ez a szerve­zet. országosan is jónak mondható. Az már kérdés, hogv — különösen az apró­falvas területeken — igen sok a betöltetlen állás Sok­szor visszatérő probléma, hogy bizonyos területeken szinte krónikus az orvoshi­ány. Vannak olyan falvak, ahonnan sorozatosan elmen­nek az orvosok. Ennek az okát már vizsgálták, de nem ártana. a témát újra napi­rendre tűzni. Az elkövetkező öt évre újabb 16 új általános orvosi körzetet terveznek, elsősor­ban a városok új lakótele­peinek ellátására. Tovább építik a körzeti gyermekor­vosi szolgálatot, elsősorban a városokban. Kerestek meg­oldást az ellátatlan falvak ügyében is. Az aprófalvas te­lepülések egészségügyi ellá­tásának megjavítása érdeké­ben két; személygépkocsit kap a megye. A betöltetlen állású orvosi körzeteket ígv kijáró orvosok látják majd cl. amíg az állásokat be nem töltik. Érdekes és hasznos újítás lesz, hogy' a körzeti orvosi ügyeletét UllH adó-vevő be­rendezéssel látják cl Mis­kolcon. Ha ebben a kérdés­ben kellő tapasztalat all rendelkezésre, az URH- rendszert az egész megyére kiterjesztik. . . Tovább javul a kórházi ellátás. A tervidőszakban új kórház épül Leninvárosban, várhatóan 1979—80-ban kez­dik el a munkálatokat. A meglevő kórházak rekonst­rukciója is tovább folytató­dik. Változás lesz az egészség- ügyi szervezetben is.. A me­gyei tanács jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a gyógyí­tó-megelőző intézményrend­szert újjáalakítsák. Ennek értelmében 1977-tól a me­gyei kórház kezelésébe ke­rül a szikszói kórház és egyesül a három megyei tü­dőgyógyintézet. Szükséges a területi szo­ciális gondozás fejlesztése és megerősítése. Növelni kell a szociális otthoni férőhelyek szamát, ezért szcrepel_ a tervben egy új, 200 férőhe­lyes szociális otthon meg­építésé is. Meg kell azonban mondanunk, hogy az ellá­tottság még így sem fogja elérni az országos szintet. A bölcsődei férőhelyek számának növelése csak az ipari városokban várható, de itt sem érjük el az optimá­lis helyzetet. Miskolcon a bölcsődéskorúak 25,6 száza­lékát tudják csak elhelyez­ni. Még ehhez olyan gondok is járulnak, hogy rövidesen meg kell majd szüntetni a H erezég Ferenc utcai böl­csődét, anny’ira elavult és korszerűtlen az épület. Eb­ben a bölcsődében zömmel az LKM-ben dolgozók gyer­mekei vannak elhelyezve. Valamilyen formában itt új bölcsödét kell majd építeni, amely csak akkor lesz le­hetséges. ha a nagyüzemek segítséget tudnak adni hozza. Miskolcon az egészségügyi alapellátás fejlesztése, most nem egészen egyértelmű. Épülnek új körzeti orvosi rendelők, de ugyanakkor ré­giek megszűnnek a szanálá­sok miatt. Hasonló a hely­zet a gyógyszertárakkal is. hiszen1 a tervidőszakban 4 új gyógyszertár épül. de ugyanakkor néhányat le­bontanak. Az egészségügyi fejlesztés nem ígér kiemelkedő, látvá­nyosan nagy létesítményeket, de az ellátás további korsze­rűsítése biztosítva van Sok­szor elmondtuk már. hogv a jó betegellátásnak csupán egyik oidala a tárgyi felté­tel. a megfelelő műszerezd - ség. Ehhez járul, mint nél­külözhetetlen kellék, az el­látás személyi feltétele; a jól képzett, hivatása magas­latán álló orvos és a mun­káját segítő és kiegészítő kö­zépkáderek. technikai dolgo­zók. Az orvoshoz forduló dol­gozó közérzetét. elégedettSe- gét nem feltétlenül az befo­lyásolja. hogy milyen külön­leges műszerekkel vizsgálják meg vérét a laboratórium­ban. hanem az. hogyan fo­gadják panaszát, milyen a kórház gyógyító közössegé­nek légköre. Az. hog\ ön­maga is érezze, ebben a - or­szágban minden állampol­gárnak törvény biztosítia az ingyenes orvosi ellátáshoz való jogot. Az ötödik öteves terv mérlegének elkészítésé­nél majd akkor lehetünk va­lóban elégedettek. ba a tervidőszak eredményei kö­zé sorolhatjuk az. egészség­ügyi ellátás színvonalának szemclVi feltételeiben, morá­lis és etikai vonatkozásaiban bekövetkezett további javu­lást is. Adamovics Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents