Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

E5ZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. június 30., szerda Leenyiil Brezsnyev beszéde Berlinben Felkészültek 120 ezer hektárnyi termés Betakarítására Megkezdődött az aratási ügyelet (Folytatás az 1. oldalról.) Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége forrón üdvözli az európai kommu­nista és munkáspártok kon­ferenciájának résztvevőit. Tolmácsoljuk önöknek tizen­öt és fél millió szovjet kom­munista testvéri barátságá­nak és harci szolidaritásá­nak érzéseit — mondotta Brezsnyev és szívélyes kö­szönetét fejezte ki a konfe­rencia vendéglátóinak. Ebben a teremben Európa 29 kommunista pártjának vezető személyiségei vannak jelen. Olyan emberek gyűl­tek össze itt, akik életüket a dolgozó nép jogaiért, az új igazságos társadalmi rend­ért, a népek közötti valóban tartós békéért folyó harc­nak szentelték. Bizonyos mértékig jelké­pesnek tekinthető, hogy ép­pen itt, Berlinben gyűltünk össze. Ez a város, ahol be­fejeződött a hitlerizmus ösz- szeomlása, ez a város, amely 30 évvel ezelőtt még ro­mokban hevert, most a szo­cialista újjászületés, felvirág­zás és előremutató céltuda­tosság nagyszerű példa'a,- Ma ez a város a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városa. És most ez a Berlin ven­dégszeretőén fogadta Európa kommunistáit, akik azért gyűltek össze, hogy népeik­nek a béke és a társadalmi haladás új látóhatáraihoz vezető utat ajánlják. Ez való­ban világosan mutatja az Európában bekövetkezett tör­ténelmi változásokat. Kontinensünk ma már tá­volról sem az az Európa, amely 30 évvel ezelőtt a má­sodik világháborúból lerom­bolva, vértől bontottan fel - perzselve került ki. •• Amit Európa népei napja­inkban elértek, mindenek­előtt a fasiszta agresszorok es csatlósaik elleni felszaba­dító harc eredfnénye. Az emberek tízmilliói ál­dozták életüket ebben a harcban. Hozzájárultak Eu­rópa m ájulásához. Erről sohasem feledkezünk meg. Á mai Európa jelentős mértékben a kontinens szá­mos országában sikeresen épülő szocializmus és kom­munizmus gyümölcse. Gyü­mölcse annak az állhatatos és kitartó harcnak is, ame­lyet a szocializmus országai a nemzetközi küzdőtéren a békéért vívnak. Európa új arculata ugyan­akkor annak a fokozódó osz­tályharcnak az eredménye is, amelyet a munkásosztállyal az élükön a burzsoá orszá­gok dolgozói és a legszéle­sebb társadalmi körök a tar­tós békéért folytatnak. Az időszaknak, melyet át­éltünk, fontos megkülönböz­tető vonása az a körülmény, hogy a mai Európában ezek a változások a kapitalizmus általános válságának elmé­lyülése közepette mennek végbe. Ezt a válságot nem lehet megállítani. Ma világosabb, mint bár­mikor. hogy -az imperializ­mus többé nem diktálhatja Európa sorsát E sois meg­határozásában immár döntő szava van a szocialista ál­lamoknak. a tőkés országok demokratikus és munkásmoz­galmának És éppen ezeknek az erőknek a döntő érdeme, hogy Európa tS- no 4vo hz- ké ieh Az Európában KiaiunUit új körülmények között végre megoldást nyert számos éles, robbanásveszélyes probléma, amely a második világhábo­rútól kezdve lázban tartotta a kontinenst. Azok a fontos szerződések és megállapodá­sok amelyeket a szocialista országok a legutóbbi években Franciaországgal, az NSZK- va! és más nvugati országok­kal kötöttek valamint a Ny ugat-Berlinről szóló négy­hatalmi megállapodás, jobb európai helyzet kialakulásá­hoz vezette'­A békéi egymás mellett élés elvei az államok közti kapcsolatok vezérlő irányza­tává lettek. Ez legteljeseb­ben az Egyesült Államok és Kanada részvételével meg­tartott összeurópai tanácsko­zás sikeres lebonyolításának tényében jutott kifejezésre. Ez a béke erőinek hatalma i politikai győzelme. A tanácskozás mérföldkö­vet jelentő dokumentuma az államok békés közeledésének és együttműködésének gaz­dag, sokoldalú kódexe. Va­lamennyi javaslatát igyek­szünk megvalósítani A nemzetközi enyhülés ügyének sikere lelkesítette és megerősítette a béke és a haladás erőit, emelte tekin­télyüket és hatásukat a tö­megekre. Megmutatta, hogy a burzsoá országok uralkodó köreinek valószereién gondol­kodó képviselői megalapozott álláspontot foglalnak el. Ugyanakkor felháborította és aktivizálta a reakciós és mi­litarista erőket, mindazokat, akik Európát és az egész vi­lágot a hidegháborús idők­höz, a nukleáris katasztrófa szakadékénak szélén való egyensúlyozáshoz kívánják visszahúzni. Megriadtak mindazok, akik a halált és pusztulást hozó fegyverek gyárfásából élnek, akik kép­telenek más politikai karri­ert elképzelni a maguk szá­mára, minthogy „keresztes hadjáratra” uszítsanak a szo­cialista országok és a kom­munisták ellen, vagy hogy — mint ahogy azt Kína mao­ista vezetői teszik— nyíltan ,,az új háborúra való készü­lődésre” szólítsanak fel, ar­ra számítva, hogy hasznot húzzanak más államok és né­pek egymás ellen fordításá­ból. A már eddig is soha nem látott méreteket öltött fegy­verkezési hajsza fokozásá­nak érdekében az imperia­lizmus agresszív erői és cin­kosaik újból forgalomba hoz­zák a mítoszt, az úgyneve­zett ..szovjet veszélyről”, amely állítólag a nyugati or­szágok feje felett lebeg. Minden józan megfontolás ellenére, a szocialista orszá­gokat teszik „felelőssé” más államokban bekövetkező bel­politikai fejlemények miatt, a polgárháborúk és a nem­zeti felszabadító háborúk mi­att. A kispolgárokat „orosz tankoszlopokkal” rémisztge­tik, azt sugalmazzák, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országai ha­talmas mennyiségben fegy­vert halmoznak fel, „Nyu- gat-Európa elleni háborút” készítenek elő. Ezek a kiagyalások azon­ban kártyavárként omlanak össze, mihelyt a tényeket, a valóságot vesszük szemügyre. Ami Közép-Európát illeti, nincs nagy különbség a Var­sói Szerződés és a NATO fegyveres erőinek méreteit tekintve. Színvonaluk sok éve többé-kevésbé azonos a két fél profiljának meghatá­rozott különbözőségével. Ez a nyugati hatalmak számára pontosan olyan jól ismert, minit számunkra. Ezért a szocialista orszá- . gok megállapodást javasol­nak a fegyveres erők és a fegyverzetek először a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok részéről történő egyen­lő csökkentéséről, azzal a cél­lal, hogy ne változzanak meg az erőviszonyok, de csök­kenjenek a felek katonai ki­adásai és az összecsapás ve­szélye. Ügy tűnik, mi sem logiku- sabb és igazságosabb ennél. Mégis: a NATO-országok áll­hatatosan arra törekednek, hogy a csökkentés ne egyen­lő mértékben következzék be, bogi' az erőviszonyok javuk­ra és a szocialista országok hátrányára változzanak. Vi­lágos. hogy ebbe nemi mehe­tünk bele és a nyugati tár­gyalópartnereink láthatólag maguk is megértik ezt. Így hát az általuk elfog­lalt álláspontnak csak egy értelme lehet: hogy fékezzék a tárgyalásokat, akadályoz­zák a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csökkentését. Éppen a Szovjetunió java­solta, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről folyó tár­gyalásokon résztvevő álla­mok vállaljanak kötelezett­séget. hogy mindaddig, amíg a tárgyalások folynak, nem növelik fegyveres erőik lét­számát. A Nyugat azonban ezt a javaslatot sem fogadta el. A NATO tovább növeli Közép- Európában állomásozó kato­nai erőinek létszámát és ütő- erejét. Ki van tehát az európai katonai veszély csökkentése mellett, és ki segíti elő e veszély növelését? A Szovjetunió az egyetlen a nagyhatalmak közül, amely nem növelj évről évre ka­tonai kiadásait és a hatal­mak katonai költségvetésé­nek általános, egyeztetett csökkenésére törekszik. Eköz­ben az Egyesült Államok ka­tonai költségvetése szaka­datlanul nő. Már meghalad­ja a 10,0 milliárcl dollárt. A NATO nyugat-európai tag­jai esetében pedig öt év alaitt — 1971—1975-ig —több mint kétszeresére nőttek a katonai kiadások. Ez a valóság, amely önma­gáért beszél. Emlékeztetünk még néhány beszédes tényre. A Szovjetunió fontos ja­vaslatot terjesztett elő. In­dítványozta, hogy kössenek világméretű megállapodást az erőszakról történő lemondás­ról a nemzetközi kapcsola­tokban, általánosan tiltsák be a tömegpusztító fegyve­rek új fajtáit és rendszeréit, amelyek között a nukleáris fegyvernél sokkal szörnyűbb fegyverek is megjelenhetnek. Ezek a javaslatok világ­szerte széles körű helyeslés­sel találkoztak, de a nyuga­ti hatalmak kormányai ré­széről — nem is beszélve Kínáról — eddig sajnos nem sok akaratot látunk ezek megvalósítására. A Szovjetunió a stratégiai fegyverek további korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások során hivatalo­san. javasolta, hogy mondja­nak le olyan új, az eddigi­nél pusztítóbb fegyveriipu- sok létrehozásáról, mint pél­dául a „Trident” rakétával felszerelt tengeralattjáró és a B—1-es stratégiai bombá­zó az Egyesült Államokban és az ennek megfelelő rend­szerek a Szovjetunióban Az Egyesült Államok azonban elutasította javaslatainkat és hozzálátott a tömegpusztító fegyverek eme újabb cso­portjának kialakításához A Szovjetunió javasolta az Egyesült Államoknak, álla­podjanak meg abban, hogy kivonják a nukleáris fegy­vereket hordozó szovjet és amerikai hadihajókat a Föld­közi-tengerről. Javaslatukat azonban elutasították. A Szovjetunió javasolta, hogy kössenek megállapodó :t az atomfegyverkísérletek ál­talános és teljes betiltásáról. Ez a javaslat széles körű tá­mogatásra talált az ENSZ- ben. Más atomhatalmak azonban nem voltak hajlan­dók tárgyalóasztalhoz ülni a vonatkozó megállapodás ki­dolgozása érdekében. V. I. Lenin a szovjet ál­lamnak az első világháború befejezéséért , vívott harca feladatairól szólva hangsú­lyozta: „Aki azt hitte, hogy könnyen hozzá lehet iutni a békéhez, hogy csak enyhe célzást kell tenni a békére és a burzsoázia tálcán hozza nekünk, az egészen naiv em­ber.” V. I. Leninnek ezek a szavai ma is időszerűek. Elvtársak! Nem egyszerű dolog hatástalanítani azt a puskaporos. pontosabban nukleáris kamrát, amellyé napjainkban Európát változ­tatták. De meg keil kezdeni a lényleges előrehaladást eb­ben az irányban. Európa népei olyan nemes hagyományok örökösei és folytatói, amelyek a világ­kultúra elválaszthatatlan al­kotó részévé váltak. Kell-e mondani, hogy ezek a nagy hagyományok ko­runkban sokmindenre köte­lezik az európaiakat? Másrészt viszont Európa — az emberiség történeime leg­borzalmasabb háborúinak forrása volt. Legalábbis száz­millió emberélet Európa tör­ténelmének véres mérlege napjainkig. Ez szintén az európaiak hozzájárulása az emberiség történelméhez, de borzalmas hozzájárulás, amely figyelmeztet és köte­lez. Arra kötelez, hogy el­gondolkodjunk a múlton a jövő érdekében. Európa elvileg új korszak­ba lépett, amely alapvetően különbözik mindattól, ami korábban volt.. Ennek meg nem értése azt jelentené, hogy az európaiak katasztró­fa leié haladnak. „Ki kardot ránt, kard ál­tal vész el” — tartja a ré<?i mondás. Napjaink Európájá­ban a kardot rántó nemcsak maga vész el, de még C6ak el sem tudja képzelni, hogy ki mindenki pusztul el vele együttv a tűzben: ellenség, barát, szövetséges vagy egy­szerűen közeli avagy távoli szomszéd. A szovjet emberek szá­mára maga a gondolát is borzalmas, hogy Európa te­rületén nukleáris fegyvert alkalmazzanak. A béke tehát Európa és az európaiak számára létfon­tosságú. Rendkívül fontos az is, hogy megteremtsük Európá­ban a békés együttműködés, úgymond anyagi közegét. Mint ismeretes, javaslatot tettünk európai kongresszu­sok. vagy államközi tanács­kozások megtartására; hogy megvizsgáljuk az olyan problémák megoldásában va­ló együttműködés kérdéseit, mint amilyen a környezet- védelem, a közlekedés az energetika fejlesztése. (Folytatás a 3. oldalon) Amint arról tegnapi lap­számunkban már hírt ad­tunk, megyénkben is munká­hoz láttuk a kombájnok, igaz, hogy még csak a repcét arat­ják, de szinte minden órá­ban várható, hogy a déli já­rásokban a kalászosok ara­tása is megkezdődik. Megyénk mezőgazdasága felkészült a 120 ezer hektár­nyi vetéste.ület aratásába. A tsz-ekben 800. az állami gaz­daságokban 50 — zömmel nagyteljesítményű — kom­bájn várja az indulást. A borsóval és a repcével együtt megyénkben várhatóan mint­egy 35 ezer vagon terményt kell betakarítani. Az időjárás sajnos nem éppen kedvező, a kánikula egyes gazdaságokban máris problémát okozott. Ezért na­gyon fontos, hogy a szem­veszteség elkerülése érdeké­ben — a kalászosok érettsé­gétől függően — az aratást mindenütt időben kezdjék meg. A mezőgazdasági üze­mek szakembereinek most szinte naponta, táblánként és fajtánként szükséges meg­vizsgálniuk a kalászosok érettségéi. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági üze­mek és az érintett vállalatok mindenütt megszervezzék a nyújtott-, a kettős- és az éj­szakai műszakokat. Okvetle­nül szükség van arra is, hogy az elmúlt évekhez hasonló­an, idejében, jól szervezzék még a gazdaságok közötti gép-átcsoportosításokat. Az Tegnap, június 29-én. ked­den Miskolcon, az MHSZ székházéban tanácskoztak a Magyar Honvédelmi Szövet­ség városi aktívái. Viskevics Elemér, az MHSZ városi vezetőségének titkára adott számot az elmúlt négy­évi tevékenységről, elemezte a végzett munkát és irányt mutatva a további teendők­höz. Tizenhárom felszólalás egé­szítette ki a vezetőségi beszá­molót. Pozitívan értékelték az MHSZ miskolci vezetőségé­nek és társadalmi aktivis­táinak lelkes munkájút. Sok tekintetben előrehala­dást. értek el. de akadnak területek, ahol javítani kell az MHSZ-munkáí. Jó példa, hogy a nők fokozottabb be­Hogyan lehet a mezőgazda­ságban az energiával takaré­koskodni. ha évente több mint 6 százalékkal nő a me­gye gazdaságaiban az ener­giahordozók iránti szükség­let? Lényegében e kérdés köré tudnánk csoportosítani a MAE és a megyei TESZÖV k,özös rendezésében megtar- lott tanácskozást, amelyet dr Németh Pál. a szövetség tit­kára nyitott meg. Az elő­adók. dr. Kocsis Károly és dr. Komándi György, a Gö­döllői Agrártudományi Egye tem tanárai is 1 erre a leér- désre kerestek feleletet. Hosszabb távon előre szá molva. a műszaki fejlődés je lenlegi ütemével, az energia igény mérséklése nehéz fel­adat. A mezőgazdaságban százezer gép dolgozik, szá­muk. teljesítményük a jövő­ben csak fokozódik. Üj. ener­giaigényes üzemek, szárító berendezések létesülnek, te­hát az üzemanyag, villamos­északi járások nagy segítsé­get nyújthatnak az aratás kezdetén a déli járásoknak, amit1 azok a betakarítás be­fejezése után viszonozhatnak a késő', ben beérő, északi ka­lászos területeken. Az aratás idején felmerülő nagyobb javításokra és az alkatrészellátás biztosítására is felkészültek az illetékes vállalatok. A MEZŐGÉP zsolcai gyára és gyáregysége már június 21-tól aratási ügyeleti szolgálatot tartanak megyénkben. Az ügyeleti szol­gálat munkanapokon 7-től 19, szombaton 7-töl 17, munka­szüneti napokon 7-lől Flórá­ig tart. A' MEZŐGÉP felké­szült arra is, hogy a nehe­zen beszerezhető, vagy hi­ányzó egyes alkatrészeket felújítsák, vagy új alkatré­szek helyi legyártásával biz­tosítsák. A hibaelhárítások­hoz hat szerelőcsoport 40 1dolgozója áll készenlétben. Valamennyien szervizgépko­csival is rendelkeznek. Szük­ség esetén a MEZŐGÉP Vál­lalat kombájnvezetőket is biztosít az üzemek részére a gyáregységek ehhez is értő dolgozóiból. Az AGROKER, a MEZÖ- CÉP-hez hasonló ügyeleti idővel, július 5-től tart rendkívüli aratási ügyeletét, de az országos alkatrészellá- íasi ügyeletbe máris bekap­csolódtak. Ügyeleti időben az AGROKER-t a 35-543-as te­lefonon hívhatják a mező- gazdasági üzemek. vonása a városban elkezdő­dön. A közelmúltban kötött együttműködési szerződést új­városi vezetőség a Miskolci Pamutfonó egyik műszaki­val, melyben csaknem 300 nő tevékenykedik. Mind na­gyobb hefyet foglalnak e! a szervezetben a szocialista brigádok. A Lenin Kohásza­ti Művek modellje követen­dő példa, ahol a pártbizott­ság a közelmúltban olyan intézkedési tervet fogadott el.' amely az MHSZ-levé- kenység.minden vonalon va­ló megerősítését teszi lehető­vé. Itt kapott nyilvánosságot, hogy milyen eredményes MHSZ klubélet folyik a Molnár Béla Ifjúsági Ház­ban. B. I. energia felhasználása tovább­ra is növekedni fog. A nép­gazdasági kívánalom a taka­rékosság. A két ellentétesen ható igény egyeztetésére a racionális energiagazdálkodás ígérkezik. Ennek egyik gya­korlati alkalmazási területe a diagnosztika. Jellemzője a nagyfokú üzemi biztonságra törekvés a hibamegelőzés. Lényegében műszerezett kar­bantartásról van szó. az erő­gépek. tehergépkocsik alapos, minden fődarabra kiterjedő vizsgálatáról. A jól felszerelt műhelyeken kívül ezt meg lehet valósítani az üzemek­hez kijáró műhelykocsival. A megyei TESZÖV az ország­ban egyedülálló szolgáltatá­sát. a miskolci Egyetértés Tsz gépszínjében működés köz­ben láthatták az érdeklődő szakemberek. Az IFA teher­gépkocsit hétszázezer forint értékű műszerekkel szerelték fel. A diagnosztikai kocsira eddig 42 mezőgazdasági üzem jelentette be igényét. A szovjet delegáció az e.urópai kommunisla és munkáspár­tok berlini konferenciáján. Lconyid Brezsnyev mellett: Bo­risz Ponomarjov Tanácskoztak u MHSZ városi allívái Energiatakarékosság a mezítpazdasá^Siaa

Next

/
Thumbnails
Contents