Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
1976. június 30., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ii-uiil líizitfii Ei&Siöc íirlibei (Folytatás a 2. oldalról) A nyugati államok szavakban emellett vannak, valójában azonban kibúvó álláspontra helyezkednek es egyáltalán nem sietnek a gyakorlati lépésekkel. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a Helsinkiben elért megállapodások támogatására tett ígéretekkel ? Elvlársak! A tarlós békéhez szükséges az olyan államközi bizalom légkörének ■ megteremtése, amely azt követeli, hogy a népek egyre jobban megismerjék és megértsék egymást. Pontosan és elsősorban ebből a szempontból közelítjük meg a kulturális csere és az emberi érintkezések kérdéseit teljes sokrétűségükben. Hogyan is áll az ügy ebben a vonatkozásban? A szovjet állam mindenképpen ösztönzi a kulturális cserél — kormányközi megállapodásokban rögzíti azt és évről évre szélesíti terjedelmét. Jelenleg országunk 120 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. A helsinki konferencián elfogadóit záróokmánynak megfelelően. Ugyanezt az irányelvet követik ezekben a kérdésekben az európai biztonsági konferencián részt vett más szocialista országok is. Ami viszont a lökés államokat illeti, azoktól meglehetősen sok szép szót hallottunk a szellemi értékek cseréjéről, de valóságos tetteket bizony keveset láttunk. Ami a Szovjetuniót illeti, nálunk tavaly 980 külföldi szakszervezeti és munkásdelegáció járt, és 750 szovjet delegáció látogatott külföldi országokba. Nem, a szocialista országok nem képeznek „zárt társadalmat'’. Nyitva vagyunk minden előtt, ami igaz. és becsületes. Ajtónk azonban mindig zárva lesz azok előtt a kiadványok elölt, amelyek a háborút, az erőszakot, a fajgyűlöletet és az embergyűlöletet hirdetik. Még jobban bezárjuk ajtónkat a külföldi titkosszolgálatok és az. általuk létrehozott emigráns szovjetellenes szervezel ek ügynökei elöli. Gondolom, hogy az amerikai C1A tevékenységének legulóbbi botrányos leleplezései után mindenki jól megérti, hogy enyhén szólva, joggal állunk így hozza ehhez a kérdéshez. Elvtársak! Pártunk, híven a proletár internacionalizmus nagy eszméihez, sohasem választotta külön a szovjet ország sorsát Európa es a világ más országainak sorsától. Külpolitikánk, amely a béke és a népek szabadságának megszilárdítására irányul, és belpolitikánk, amelynek célja a kommunizmus felépítése, nemcsak a szovjet nép alapvető érdekeinek felel meg, egyszersmind hozzájárulás is — és ez a meggyőződésünk 1— a világ kommunistáinak ahhoz a közös harcához, hogy az emberiségre iobb jövő virradjon. önöknek, elvtársak, nyilvánvalóan tudomásuk van az BZKP XXV. kongresszusának eredményeiről, köztük arról, hogy a kongresszus felvázol, la a Szovjetunió fejlesztésének terveit. Népgazdaságunk méretei immár óriásiak. A szocializmus előnye lehetővé teszi számunkra, hogy biztosítsuk az ország gazdaságának szüntelen fejlődését. Szó van arról, hogy fokozatosan el kell tüntetni a határt a szellemi és a fizikai munka közölt, amit például előmozdít, az általános tíz. osztályos tankötelezettség megvalósítása, a munkások és kolhoztagok munkakullú. rajának jelentős növelése. A szocializmus feltételei között a szovjet emberben valóban értékes tulaidonságok alakultak ki: az ország gazdájának érzi magát, aki jól megérti saiát munkája és az össznépi ügy összefüggéseit.1 megérti a közösséget, közösségi módon tud gondolkodni. es ez. nem valamiféle plato- nikus érzés, hanem milliók valóságos ügye. A mi nagy és összetett társadalmi életünkben természetesen nem kis számban vannak hiányosságok cs megoldatlan problémák is. Jól látjuk ezeket és a párt mozgósíi ja a népet leküzdésükre és kiküszöbölésükre. Azonban semmiféle hiányosság és nehézség sem képes tudatunkban elhomályosítani azt a fö történelmi győzelmet, amelyet a szovjet nép ért el a Nagy Októberi Forradalom után a lenini kommunista párt vezetésével. Olyan társadalmat hoztunk létre, amely mentes a monopolista oligarchia uralmától, a válságoktól és a munkanélküliségtől való félelemtől, a társadalmi csapásoktól. Olyan emberek társadalmát hoztuk létre, akik a szó legtágabb értelmében egyenrangúak, nem ismernek rendi, vagyonbeli, faji, vagy más hasonló kiváltságokat; olyan társadalmat, amely nem csupán deklarálja az emberi jogokat, hanem ténylegesen biztosítja is a lehetőséget azok gyakorlásához. Szilárd dinamikus, összeforrott társadalmat teremtettünk. Bátran kijelenthetjük elvtársak, hogy országunk ‘dolgozói az egész történelem so. rán soha nem élveztek olyan magas anyagi életszínvonalat, mint most. Elvtársak! A világesemények menetét egyre nagyobb mértékben az elnyomás és a kizsákmányolás ellen, a nemzetközi ügyekben megnyilvánuló erőszak és önkény ellen fellépő anti- imperialisla erők határozzák meg, és nagyon sok függ ezeknek az erőknek összeforrott, sagától, együttműködésétől. A szocializmus országainak testvéri szolidaritása megsokszorozza mindegyikük erejét, az egyenrangú gazdasági együttműködés saját forrásaikat hatalmas lehetőségekkel egészíti ki. Óriási szerepe van a szocialista és a kapitalista-országok kommunistái együttmüködé. sének. A nyugat-európai országok kommunistáinak aktív tevékenysége, állhatatosságuk amelyet a tömegekért, a munkásosztály és a monopóliumok hatalma ellen küzdeni képes valamennyi erő össze, fogásáért, a ténylegesen demokratikus rendszerek létrehozásáért, a szocializmusra valp átmenet előfeltételeinek megteremtéséért folytatott harcukban tanúsítanak, meghozza gyümölcseit. Éppen a széles néptömegek létérdekeiért folytatott következetes és lankadatlan harc folytán vált tekintélyes politikai erővé az Olasz és a Francia, a Finn és a Portugál Kommunista Párt, valamint Dánia, az NSZK és más kapitalista országok kommunista pártjai. Énnek egyik meggyőző bizonyítéka1 volt az a kimagasló siker, amelyet az Olasz Komunista Párt ért el a közelmúltban megtartott parlamenti választásokon, az a siker, amelynek mindnyájan örülünk, és amelyhez gratulálunk olasz elvtársainknak. Igaz. néha hallani ilyen kérdéseket: továbbra is időszerű-e a proletár internacionalizmus, nem évült-e ei? Egyesek pedig ilyen aggályokat hangoztatnak: vajon, a kommunistákat egyesítő internacionalista kapcsolatok erősítésére szóló felhívások nem jelentenek-e egy valamiféle szervezett központ felélesztésére irányuló törekvéseket ? Ezek meglehetősen különös aggályok. Amennyire ismeretes, soha senki nem állt elő ilyen központ létesítésének gondolatával. Ami pedig a proletár internacionalizmust illeti, vagyis a munkásosztálynak. valamennyi ország kommunistáinak a közös célokért folyó harcban való szolidaritását, a nemzeti fel- szabadulásért és társadalmi haladásért küzdő népek harcával való szolidaritásukat, a testvérpártoknak az egyenjogúság és minden egyes párt függetlensége szigorú / betartásával megvalósuló önkéntes együttműködéséi, — mi úgy véljük, hogy az ilyen elvtársi szolidaritás, amelynek zászlóvivői immár több, mint száz éve a kommunisták, korunkban is teljes mértékben' megőrzi " egész óriási jelentőségét, ez a szolidaritás a kommunista pártok és általában a munkás- mozgalom hatalmas és kipróbált ereje. Egyébként közös osztály- ellenségünk, a nemzetközi burzsoázia, nem kevés példáját nyújtja akciói nemzetközi egyeztetésének a forradalmi erők elleni harcba1;. Most. amikor egyes nyugat-európai országokban kirajzolódott a kommunisták kormányban való részvételének perspektívája, a reakciós körök, különösen a NATO táborában, a leplezetlen nyomás, az ilyen országok licl- ügyeibe való beavatkozás kampányát indították meg. És figyeljék meg elvtársak, hogy mi ellen szállnak hadba: az általános választások eredményei ellen. Íme, kiderül, hogy az imperialista politikusok, akik oly sokat kiabálnak a demokráciáról és szabadságról, a valóságban. az egyiket és a másikat is csak olyan mértékben készek eltűrni, amennyiben ez nem érinti teljhatalmukat. i Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy ili, ezen az értekezleten, kollektíván kinyilvánítsuk: pártjaink készek hozzájárulni a közösen kitűzött célok eléréséért folyó harchoz. Együttműködésünknek van még egy területe, amelyről érdemes külön szólni. A forradalmi tapasztalat általánosításában történő erőfeszítések egyesítéséről van szó a Marx, Engels, Lenin által létrehozott tudományos kommunizmus elméletének továbbfejlesztéséről. A forradalmi elmélet fejlesztésében minden egyes párt részt vesz. Elvlársak! A kommunista mozgalom által felhalmozott tapasztalat valóban óriási. Ez vonatkozik a szocializmus legkülönbözőbb feltételei közölt történő építésének tapasztalatára is. amely mind közös törvényszerűségeit, mind a konkrét formák sokrétűségét demonstrálja. Vonatkozik továbbá a tömegek létérdekeinek', védelmében, a forradalmi erők összefogásában, a különböző fejlettségi színvonalú országok szocializmusért folyó harcában szerzett tapasztalatokra is. Mindez a tapasztalat elemzést, általánosítást követel, annál is inkább, mixel minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő megismételhetetlen specifikum mellett változat-- lanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak. Maga az élet: is állandóan hoz valami újat az egyes országokban es világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése a közös céljaink elérésért folyó harc terén. Amikor nagy figyelmet szentelünk a kommunista családban élő elvtársaink alkotó tevékenységének, mi abból indulunk ki, hogy az egyik, vagy másik (étel helyességének vagy ellenkezőleg, hibás voltának kritériuma csakis a gyakorlati tapasztalat lehet. Addig azonban, amíg a gyakorlat kimondja végső ítéletét, lehetséges és szükséges is ezeknek a tételeknek felülxúzs- gálata elvtársi vitában, a nézőpontoknak és az egyes pártok tapasztalatainak széles körű egybevetése útján. Nyilvánvaló, hogy ez nyereségei jelent mind az elméletnek, mind a gyakorlatnak és hasznos egész közös ügvün knek. Ügy vélem, hasznosak lennének az időről időre összehívandó sokoldalú találkozók is, amelyek a kölcsönös tájékoztatást és véleménycserét szolgálják egyik-másik időszerű politikai kérdésben. Elvlársak! A kommunisták nem zárkóznak be mozgalmukba. Mindig készek arra, hogy erőfeszítéseiket egyesítsék azokéval, akiknek drága a béke es a népek érdekeinek ügye. Az európai értekezlet záródokumentuma jó alapot teremtett az európai béke és biztonság szax'a tolása hoz. Althoz azonban, hogy ezt a célt elérjük, ahhoz, hogy a feszültség enyhülése visszafordíthatatlanná, a béke pedig valóban megbonthatat- lunná váljon, nemcsak a kormányok .erőfeszítései, hanem a néptömegek akciói is szükségesek. Mindent, meg kell tenni annak érdekében, hogy a széles tömegek világosan megértsék: alapvető érdekeik azt követelik, hogy aktívan támogassák a béke, a biztonság és együttműködés megszilárdítását célzó kezdeményezéseket és lépésekéiül, az európai kommunista pártok találkozóján, természetesen elsősorban az európai helyzetről esik szó. Ezzel együtt dokumentumunk tervezetében nagy teret szentelünk a békéért és a társadalmi haladásért földrészünkön folyó harc és a békéért és a társadalmi haladásért bolygónk más részein folyó harc kölcsönös összefüggésének. Es ez törvény- szerű. A szocializmus, amint tanításunk alkotói előre láttak. az emberiség továbbha- ladásának objektív feltételévé és parancsoló szükséglétévé vált. Mi az egész Föld békéjéért és biztonságáért harcolunk. Erről a szószékről forró üdvözletünket küldjük a nemzeti és felszabadító mozgalom valamennyi résztvevőjének, ismételten változatlan támogatásunkról biztosítjuk az országaik szabadságáéit, függetlenségéért és társadalmi haladásáért folytatott igazságos harcukat. A konferenciának általunk egyeztetett d okú men t u m a ban a kommunisták kinyilvánítják készségüket, hogy hozzájárulnak a világ új, igazságos gazdasági rendjének kialakításához. A fejlett államoknak a volt gyarmati es függő országokkal való egyenrangú politikai és gazdasági kapcsolataiért és együttműködéséért — amilyen kapcsolatok már régen kialakultak ez utóbbiak és a szocialista államok között — folyó harc fontos részét jelenti pártjaink közös internacionalista kötelezettségének. Elv társak! Minden egyes résztvevő nézeteinek tiszteletben tartusa, a vita demokratikus és valóban elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatainak átfogó egybevetése, a partnerek érdekei iránt megnyilvánuló baráti figyelmesség lehetővé tette valamennyiünk számára, hogv közös értékelésre és következtetésekre jussunk számos olyan időszerű kérdésben, amelyeknek óriási jelentőségük van Európa és az egész vilúg számára. Olyan fontos dokumentumot tudtunk kidolgozni ezekben a kérdésekben, amely a marxizmus— leninizmus elvein alapul. Hangsúlyozni sze re l néni: az SZKP ezt a dokumentumot úgy tekinti, mint amely pártunkat arra kötelezi, hogy energikusan és állhatatosan harcoljon az európai kommunisták által kollektíván kitűzött célok eléréséért. Meg vagyunk győződve arról is. hogy az európai kommunisták egységének zászlaját magasra emelő értekezletünk eredményei hozzá fognak járulni erőfeszítéseink egyesítéséhez, a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért, a tartós európai békéért folyó közös harcunk aktivizálásához Elvtársak, köszönöm a figyelmüket. Felszólalások Az. SZKP KB főtitkára után Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke emelkedett szólásra. Emlékeztetett arra. hogy az. európai kommunista pártok 1967-ben Karlovy Vary-ban elfogadott, akcióprogramját sikerült nagyrészt valóra váltani, és eredményesen zárult az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amiben döntő szerepe volt a szocialista országoknak, különösen a Szovjetuniónak. A délelőtti ülés ulolsó szónoka Nicolae Ceausescu, a Komán KP főtitkára volt. Nicolae Ceausescu A Román KP főtitkára az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményével foglalkozva kijelentette: „Nyíltan meg kell mondani, hogy azok a remények, amelyeket a népek a' Helsinkiben aláírt dokumentumokhoz fűztek, mindmáig nem teljesültek. Az. a véleményünk, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet okmányai egységes egészet alkotnak, s hogy minden erőt. mozgósítani kell azok maradéktalan és teljes megvalósítására.” Európában két katonai tömb áll egymással szemben. Véleményünk szerint addig nem lehet beszélni az európai biztonság létrejöttéről, míg nem tesznek határozott lépéseket a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés irányában — mondotta. Nicolae Ceausescu szólt az internacionalizmusról, a pártok közötti kapcsolatok fejlesztéséről. majd kijelentette, hogy a Román Kommunista Párt a jöx’óben is teljesíti kötelességét, mint a nemzetközi es kommunista munkásmozgalom aktív része. a jövőben is munkálkodni fog az. együttműködés és a szolidaritás erősítésén Európa és az egész világ összes kommunista és munkáspártja között. Edward Gierek Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára pártja nevében mély elégedettségének adott kifejezést, hogy egybehívtuk ezt a konferenciái és hogy találkoztak egymással az európai testvéri kommunista és munkáspártok legmagasabb szintű képviselői.. Annál is inkább, mivel az erre vonatkozó kezdeményezés a Len- i gyei Egyesült Munkapárttól és az Olasz Kommunista Párttól indult ki — mondotta Gierek, majd az. értekezlet dokumentumáról szólva kijelentette: — Sok millió kommunista nevében, akit mi itt kép- xűselünk, e dokumentumban olyan programot terjesztünk elő, amely megfelel Europa jelen es jövőbeli igényeinek es követelményeinek. A LEMP KB első titkára ezután rámutatott, hogy mint minden más országnak, Lengyelországnak is vannak legyőzendő nehézségei, például legutóbb a kapitalista világ recessziöjából es inflációjából fakadó, azzal összefüggő nehézségeken kellett úrrá lenni. De Lengyelországban ennek ellenére következetesen akarnak tox'ább haladni a társadalom életszínvonala állandó emelésének útján. Edward Gierek végül is köszönetét fejezte ki a Német Szocialista Egységpártnak a konferencia méltó megrendezéséért es példás előkészítéséért. Todor Zsivkov Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszédében hangsúlyozta, hogy az. európai kommunista és munkáspártok értekezlete megtartásának maga a ténye ezeknek a pártoknak a nagy sikerét jelenti. A haladó és demokratikus erők joggal várják, hogy. földrészünk kommunista pártjai hozzájárulnak a nemzetközi élet kedvező tendenciáinak erősítéséhez — állapította meg. A bolgár kommunisták abból indulnak ki, hogy a népek és az államok — társadalmi rendszerük különbözőségétől függetlenül — érdekeltek a beke megőrzésében. A BKP Központi Bizottságának első titkára határozottan állast foglalt a maoista politika ellen, amely az enyhülés aláásására es a szov- jetellenes kampány szitására irányuk Todor Zsivkov beszédében nagy teret szentelt a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és összeforrott - sága jelentőségének. Megértjük a kapitalista országok kommunista pártjainak erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy létrejöjjön az egész munkás- osztály akcióegysége és ku- lassák a szociáldemokratákkal x'aló együttműködés módjait. Nyilvánvalóan párbeszédre van sz.ükség és ez a dialógus annál eredményesebb, hatékonyabb lesz minél világosabbak lesznek álláspontjaink, minél köveike- zetesebben fogjuk védelmezni kommunista elveinket — jelentette ki. Gustáv Husák „Pártjaink előtt az az. igényes és felelősségteljes feladat áll. hogy továbbfejlesz- sz.ült a szervezeti és a politikai nevelömunkál. élére álljunk a békéért és a boldog jövőért vívott harcnak, annak a harcnak, amelynek eredményeként Európa valóban a bélié és a haladás kontinensévé válik. Ennél sürgősebb. hogy a kommunista és munkáspártok' és az összes demokratikus és haladó erőit növeljék szolidaritásukat, s kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat. nézeteiket, információikat” — mondotta Gustáx1 Husák. Csehszlox'ákia Kommunista Pártja KB fótit kára. Husák beszélt arról, hogy az. európai kontinensen történő eseményeknek naev je lentöségük van az egész világ fejlődése szempontjából Egyre többen ismerik fel. hogy a Szovjetunió a szocialista és a kommunista társadalom felépítésével, békepoli- tiká.iával objektivan olyan erőt képvisel, mely döntő befolyássá! van a világon történő pozitív fejleményekre. Ezek egyike az európai biztonsági értekezlet megtartása és eredményes beíe.iez.ése — mondotta Husák. * Kedden a késő esti órákban véget ért az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának első napja. A konferencia első munkanapjáról sajtóközleményt adtak ki. ’ Az európai kommunista és munkáspártok érteke>/ete szerdán reggel folviaüa munkálat. A szerda reggeli ülésen Georges Marchais. a Francia KP főtitkára elnököl. Az első felszólaló Josz.ip Broz Tito. a JKSZ elnöke lesz.
